Történelem

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változatSend by emailSend by email

Az Urantia mozgalom története

– William S. Sadler

Az Urantia írások előtti kapcsolatteremtési tevékenységek
Hogyan is indultak az Urantia írások
Miként kezdte meg a működését a Fórum
A Fórum megismertetése a „Kapcsolatfelvételekkel”
A Fórum elkezd kérdéseket feltenni
A Fórum zárt körré alakul
Hogyan kaptuk az Urantia írásokat
Hogyan nem kaptuk az Urantia könyvet
Az Urantia könyv eredetének részleteiről való hallgatás indoka
Az első Urantia írások
A végleges írások fogadása
A Jézussal foglalkozó írások fogadásában beálló késedelem
A Kapcsolattartó Biztosok működése
A Hetvenek csoportja
Felhatalmazás a nyilvánosságra hozatalra
Az Urantia Alapítvány
Az Urantia Testvériség
Bevezető összefoglalás
Az Urantia Testvériség tevékenysége
Az Urantia könyv terjesztése

E csoport néhány tagja, akik az Urantia írások megjelenéséhez vezető előzetes „kapcsolatteremtések” részesei voltak, igen nagy tapasztalatot szerzett a lélektani jelenségek vizsgálatában. E csoport már korán arra a következtetésre jutott, hogy ama jelenségek, melyek az Urantia írásokkal később kapcsolatba került személyhez köthetők, semmilyen szempontból nem hasonlítanak más, jól ismert lélektani működéshez – mint amilyen a hipnózis, az automatikus írás, a „clairvoyance”, a transzállapotok, a szellem-médiumság, a telepátia, vagy a kettős személyiség.

Világosan látni kell, hogy az Urantia írások előzményei semmilyen értelemben nem köthetők az úgynevezett spiritualizmushoz – a spiritualista szeánszokhoz és az eltávozott emberi lények szellemével való feltételezett kapcsolatteremtéshez.

Az Urantia írások előtti kapcsolatteremtési tevékenységek

Úgy tűnhet, hogy ezen első évek alatt a nem látható barátaink azzal foglalatoskodtak, hogy alaposan leellenőrizték a kapcsolatfelvételben közreműködő személyt, kipróbálták a közléscsere eljárását, kiválasztották a Kapcsolattartó Biztosokat – valójában, általában véve – előkészítették a terepet az „Urantia írások” bemutatása folyamatának későbbi beindításához.

Ezen első évek alatt számos új és számunkra némiképp különös fogalommal ismertettek meg minket a világegyetemek mindenségéről, valamint az emberrel és az ember földi életével kapcsolatosan.

A mindenségtan és a bölcselet e számos új eszméi közül megemlíthetők a következők:

  • Egy kiterjedt mindenségről alkotott új felfogás
  • Más lakott bolygók milliói
  • Bevezetés a mennyei személyiségek megannyi különböző és változatos társadalmi szerveződésének ismeretébe.
  • Az emberiség evolúciós eredetének – sőt, egy fejlődő mindenség eredetének – megerősítése.
  • Utalás több Teremtő Istenségre.
  • Az istentani fogalmaink kísérleti vizsgálata. Annak türelmes felmérése, hogy meddig is tudunk elmenni az istentani meggyőződésünk és a bölcseleti vélekedésünk megváltoztatásának irányába.
  • Anélkül, hogy felfogtuk volna, az alapvető vallási nézeteink és magatartásunk a húszéves időtartam alatt nagymértékben megváltozott.
  • Megismerkedtünk olyan fogalmakkal, mint „Az Első Forrás és Középpont”, „Havona”, „felsőbb-világegyetemek”, és a „Legfelsőbb Lény” – ám csak halvány sejtelmeink voltak e megnevezések valódi jelentéséről.
  • Olyan kifejezéseket is hallottunk, mint „Tökéletes Szellemek”, „külső tér”, és „Erőtér-irányítók”. De ezek jelentéséről is csak keveset fogtunk fel. Értesültünk számos angyalrend létéről is.
  • Hallottunk a „Gondolatigazítókról”, azonban mindennek jelentéséről ködös és bizonytalan fogalmaink voltak.
  • Homályos képet alkottunk a morontia létszintről – de az írások megjelenésének kezdetéig nem is hallottuk a „morontia” kifejezést.
  • A közteslények igen valósak voltak előttünk – gyakran beszélgettünk velük a különböző „kapcsolatteremtések” során. Világosan felfogtuk, hogy a másodfajú közteslények felügyelik a kapcsolatteremtéseket.
  • Hallottunk valamennyit a Lucifer-féle lázadásról, ám kevés ismeretünk volt Ádámról és Éváról.
  • Az volt a benyomásunk, hogy Jézus urantiai alászállásának különleges okai voltak, de ezen ismeretlen okok természetéről vajmi kevés, illetőleg semennyi fogalmunk sem volt.
  • Alkalmanként hallhattunk utalásokat Jézus életére és tanításaira – azonban nagyon óvatosak voltak azzal, hogy bármiféle új fogalmat vezessenek be Mihály urantiai alászállásával kapcsolatban. Az egész Urantia Kinyilatkoztatásban a Jézussal foglalkozó írások okozták a legnagyobb meglepetést.
  • Noha a „Végleges Testület” kifejezést nem hallottuk, azt azért halványan felfogtuk, hogy a továbbélő halandók célállomása a Paradicsom.

Emberfeletti barátaink így több mint két évtizedet töltöttek azzal, hogy a mindenségrendi látókörünket tágítsák, az istentani fogalmainkat gyarapítsák, és az általános bölcseleti felfogásunkat kiterjesszék.

Sohasem tudatosult bennünk, hogy a vallási gondolkodásunk mennyivel bővült addigra, amikor az írások elkezdtek megérkezni. A Kinyilatkoztatás előrehaladásával egyre jobban értékeltük, hogy ezen előzetes kapcsolatteremtések révén előzetesen felkészítettek bennünket a vallási elveinktől való nagymértékű eltávolodásra, mely kapcsolatteremtések az előzetes felkészítés több mint húszéves időszakát fogták át.

A tanoncidőnk alatt a későbbi szolgálatra kapott felkészítést, valamint az Urantia írások közreadását könnyítette az a tény, hogy a közteslényekkel létesített kapcsolatok kivételével nem volt két egyforma kapcsolatfelvétel. A látogató személyekkel ritkán találkoztunk egynél több alkalommal. Minden találkozás teljesen eltért bármely korábbitól. És ez az egész élmény alapos és kötetlen oktatási jellegű felkészítés volt, mely gyarapította a mindenségtani, istentani és bölcseleti ismereteinket – azt nem is említve, hogy megismertettek minket a világiasabb dolgok sokaságával kapcsolatos új eszmékkel és fogalmakkal.

A kinyilatkoztatási kapcsolatteremtéseket megelőző ezen előzetes kapcsolatok során a Jézus életének és tanításainak korlátozott mértékű ismertetésére került sor, s ezt magyarázhatja az a tény, hogy a közteslények némiképp bizonytalanok voltak abban, hogy meddig is terjed a felhatalmazásuk az ilyen kérdésekben – ez később derült ki, ugyanis egy teljes évet vett igénybe, hogy pontosan megállapítsák a Mihály alászállása történetének újbóli közreadására vonatkozó jogosítványukat.

Közülünk azok, akik már az elejétől fogva eljártak ezekre az éjszakai virrasztásokra, sohasem gyanították, hogy mi bármiféle természetfelettivel állnánk kapcsolatban.

E kezdeti évek alatt minden, az üzenetek leírása eljárásának felfedezésére irányuló megfigyelésünk és vizsgálódásunk teljes mértékben csődöt mondott.

Hogyan is indultak az Urantia írások

Mintegy húszévnyi kapcsolatteremtési tapasztalást követően egy állítólagos hallgató-látogató az egyik ilyen éjszakai virrasztás során a kérdéseink egyikére ezen alvó személyen keresztül szólva azt mondta: „Ha tudnátok, hogy mivel is álltok kapcsolatban, akkor nem tennétek fel ilyen együgyű kérdéseket. Inkább olyasmiket kérdeznétek, amelyek az emberi faj számára a legértékesebb válaszokat hoznák elő.”

Ez úgyszólván letaglózott minket, és egyúttal enyhe feddés is volt, és mindannyiunkat arra késztetett, hogy e különleges élményt új és eltérő módon értelmezzük. Később, még azon az éjszakán, egyikünk így szólt: „Ők kérték ezt – tegyünk fel hát nekik olyan kérdéseket, amilyenekre emberi lény nem tud megfelelni.”

Most az lesz a legjobb, ha itt megállunk és az elbeszélést új, más mederbe tereljük.

Miként kezdte meg a működését a Fórum

Dr. William S. Sadler, a megfigyelők és kutatók ezen első csoportjának tagja mondja el a következő történetet az érdeklődő egyének ama csoportjának létrejöttéről, mely csoport később a „Fórum” néven vált ismertté. Dr. Sadler elmondása szerint: „Útban a Kansas-i egyetemre, ahol is előadásokat kellett tartanom az alaklélektanról, levelet írtam a fiamnak, miszerint úgy gondolom, hogy az orvosoknak meg kell próbálniuk valamennyire kapcsolatban maradniuk a régebbi betegeikkel. Javasoltam, hogy beszéljen az anyjával arról, hogy miként oldható meg, hogy néhány régi barátunkkal kötetlen beszélgetés és a társasági kapcsolatok ápolása céljából vasárnap délutánonként egy-két órára összejöjjünk.

Amikor az egyik vasárnap délelőtt visszatértem Chicagóba, arról értesültem, hogy a feleségem meghívta a régi betegeink egy csoportját a házunkba aznap délután három órára. Az volt a terv, hogy ezeket a vasárnapi összejöveteleket a következőképpen vezetjük le: először is megvitatunk valamilyen egészségügyi témát – olyasmit, mint a közönséges megfázások gyógymódja, a nyugtalanság oka és kezelése, és azt követően, egy csésze tea elfogyasztása után, kötetlen beszélgetésbe kezdünk – kérdéseket teszünk fel és megválaszoljuk azokat.

Ahogy múlt az idő, e csoportból egy sokszínű társaság vált, melyben voltak diplomás férfiak és nők – orvosok, jogászok, fogorvosok, lelkipásztorok, tanárok – és az élet minden területéről jött emberek is. Gazdálkodók, háziasszonyok, titkárnők, irodai alkalmazottak és egyszerű munkások.”

A Fórum megismertetése a „Kapcsolatfelvételekkel”

„Rövidesen felkértek, hogy tartsak több előadást a ‚mentálhigiéniáról’, illetőleg a ‚pszichikai jelenségekről’. Az első előadásom elején azt mondtam: ‚Csak mintegy két kivételtől eltekintve az általam megvizsgált minden pszichikai jelenségről kiderült, hogy vagy tudatos vagy nem tudatos csalásról van szó. Némelyik szándékos félrevezetésnek minősült – más jelenségek pedig olyan rendkívüli esetek voltak, melyekben a jelenséget előállító személy a saját tudatalatti elméje általa okozott megtévesztéseknek volt az áldozata.’

Alig mondtam el ezt, amikor a csoport egyik tagja hangosan így szólt: ‚Doktor úr, ha kapcsolatba került olyasmivel, amelyet nem tudott megoldani – az érdekelne minket – beszéljen nekünk róla.’

Megkértem Lenát, hogy vegye elő azokat a feljegyzéseket, melyeket az egyik, közelmúltbeli ‚kapcsolatteremtés’ során készített és olvassa fel a csoportnak. Tudni kell, hogy eddig semmiféle titokzatosság nem lengte körül ezt az esetet. Az Urantia írások megjelenése ekkor még nem kezdődött el.

Nagyjából ekkor történt, hogy a házunkban vasárnap délutánonként összegyűlő csoportot a ‚Fórumként’ kezdték emlegetni.

A csoport oly nagy érdeklődést mutatott az eset iránt, hogy többé már nemigen tudtam visszatérni az egészségügyi témákra, ahogy azt eredetileg terveztük.

A hétről hétre megtartott eme kötetlen viták során történt, hogy felhívást kaptunk arra, hogy próbáljunk meg komolyabb kérdéseket feltenni, melyek révén az egész emberiség számára értékes tudáshoz juthatunk.”

A Fórum elkezd kérdéseket feltenni

Minderről beszámoltunk a Fórumnak és felkértük őket, hogy vegyenek részt a kérdések megfogalmazásában. Elhatároztuk, hogy a mindenség eredetével, az Istenséggel, a teremtéssel, és egyéb, olyan témákkal kapcsolatos kérdésekkel kezdjük, mely dolgok messze meghaladják az egész emberiség mai tudásszintjét.

Következő vasárnapra több száz kérdés gyűlt össze. E kérdéseket szétválogattuk, kiszűrtük az ismétlődéseket, és úgy általában rendszereztük azokat. Nem sokkal ezt követően e kérdésekre válaszul meg is jelent az első Urantia írás. Ahogy az írások sorban megjelentek, a kérdések sorban eltűntek.

Ezt az eljárást követtük az Urantia írások fogadásával telt sok év alatt. Amint elfogytak a kérdések, nem jelent meg több írás sem.

A Fórum zárt körré alakul

Ekkortájt a Fórumot úgyszólván elvették tőlünk. Azt az utasítást kaptuk, hogy alakítsunk „zártkörű csoportot” – a csoport mindegyik tagjától megkövetelték, hogy titoktartási fogadalmat írjon alá, valamint azt is, hogy az írásokat és az azokkal kapcsolatos bármilyen témát csakis olyan személyekkel beszélje meg, akik a Fórum tagjai.

Tagsági igazolványok kiadására került sor és az alapszabályt elfogadók száma elérte a harmincat. E szervezeti intézkedés időpontja 1925 szeptembere volt. Az alapszabályt elfogadók közül tizenheten még ma is élnek.

Azok, akiknek az volt a feladatuk, hogy összegyűjtsék a kérdéseket és a gépelt szöveget összevessék az eredeti kézirattal, a „Kapcsolattartó Biztosok” megjelölést kapták. Attól az időponttól fogva kizárólag ezek a kapcsolattartó biztosok vettek részt a „kapcsolatteremtési” eseményeken és fogadták az írott közléseket a kapcsolattartó személyen keresztül.

A Fórum időről-időre új tagokat fogadott be, miután a tisztviselők meghallgatták őket és aláíratták velük ugyanazt a fogadalmat, melyet az eredeti tagok is aláírtak. E fogadalom szövege ez: „Megerősítjük titoktartási fogadalmunkat, megújítván azon ígéretünket, hogy az Urantia Kinyilatkoztatásokat, illetőleg azok témáit csakis a Fórum tevékeny tagjaival vitatjuk meg, és a nyilvános találkozások alkalmával olvasott vagy megvitatott eme témákról nem készítünk feljegyzéseket, és nem készítünk másolatokat, illetőleg jegyzeteket arról, amit mi magunk olvasunk.”

A Fórum mint létrehozott közgyűlés 1942. május 31-én tartotta az utolsó ülését. A Fórum a 17 évnyi hivatalos működése során összesen 486 fős taglétszámot ért el.

Az Urantia írások fogadása alatt több mint 300 különböző személy vett részt a választ igénylő kérdések megfogalmazásában. Kevés kivételtől eltekintve az összes Urantia írást ilyen kérdésekre válaszul kaptuk.

Hogyan kaptuk az Urantia írásokat

Lényegében minden, amit az Urantia írások eredetéről tudni lehet, illetőleg ami arról elmondható, fellelhető itt-ott az Urantia könyvben. Röviden vegyük sorra ezeket a hivatkozásokat.

  • p.1 (Előszó:0.2) Ez a rész utal arra, hogy milyen nehéz feladat tágabb értelmű szellemi fogalmakat bemutatni, amikor olyan korlátolt emberi nyelvre kell hagyatkozni, mint amilyen az angol is.
  • p.1 (Előszó:0.4) Egy orvontoni bizottság vett részt a kinyilatkoztatásban és készítette ezen Előszót.
  • p.16-17 (Előszó:XII.12) A felsőbb szellemi értékek és világegyetemi jelentéstartalmak eme kinyilatkoztatásának közreadásakor több mint ezer emberi fogalmat használtak fel, melyek a ma élő, illetőleg az egykor élt emberi lények elméjéből származnak.
  • p.16 (Előszó:XII.11) és p.1307 (121:8.12) Az igazság mindennemű kinyilatkozatása során elsőbbséget élveztek a dolgok eszményi voltával és valóságával kapcsolatos, legmagasabb rendű, meglévő emberi fogalmak. Emberfeletti ismeretek kinyilatkoztatására csak olyan esetben kerül sor, amikor arra emberi fogalom nem létezik.
  • p.1074 (101:4.2) A kinyilatkoztatók ritkán döntenek szabadon arról, hogy előre jelezzenek tudományos felfedezéseket. Az igazság időtlen, azonban a fizikai tudományokkal és a mindenségtan bizonyos területeivel kapcsolatos tanítások az előremutató tudományos vizsgálódások új felfedezéseinek eredményeként részlegesen elavulnak. Az Urantia Kinyilatkoztatás mindenségtana nem sugalmazás. Az emberi bölcsességnek ki kell fejlődnie.
  • p.209 (19:1.5-12) Az emberi didaktika az egyszerű felől az összetett felé halad. Az Urantia Kinyilatkoztatás az összetettebbel indít és az egyszerűbb vizsgálata felé tart. Ahelyett, hogy azzal kezdődne, hogy az ember fent keresi az Istent, az Urantia írások az Istennel kezdődnek – aki lent keresi és meg is találja az embert.
  • p.837 (77:8.12-13) A beszámoló a közteslényekről, akik az Urantia Kinyilatkoztatás elindításában és kiteljesítésében működnek közre.
  • p.836 (77:8.8) és p.1173-1174 (110:5.7) Az anyagi lényekkel való kapcsolatteremtés jelenségében mindig köztes teremtényeket vesznek igénybe a „Kapcsolattartó Személyiségek” eljárás alkalmazásával. Az eljárás „alanya”, akin keresztül az Urantia írások adományozására sor került, igen tapasztalt Gondolatigazítóval rendelkezik. Az „alany” viszonylagos közömbössége és érdektelensége a benne lakozó Igazító munkálkodása iránt minden tekintetben kedvező volt e kinyilatkoztatási vállalkozás végig viteléhez és befejezéséhez.
  • p.1222 (114:7.9) A kapcsolattartó személy tagja volt az urantiai Beteljesülés Tartalékos Alakulatának. Ez pusztán egy volt ama több körülményből, melyek kedveztek az Urantia Kinyilatkoztatás átvitelének.
  • p.977 (92:4.9) Az Urantia Kinyilatkoztatás különleges annyiban, hogy azt több szerző adta közre. Az Urantia Kinyilatkoztatás, hasonlóan a korábbi urantiai kinyilatkoztatásokhoz, nem sugalmazás.
  • p.31-32 (1:7.9) Egy Isteni Tanácsos „az Atya valóságát és természetét megkérdőjelezhetetlen hatásköre birtokában mutatja be.”
  • p.17 (Előszó:XII.13) A Kinyilatkoztatók az emberben lakozó Igazítók és az Igazság Szelleme segítségére támaszkodnak az igazságnak az Urantia Kinyilatkoztatásban való felhasználásában.
  • p.976 (92:4.1) A kinyilatkoztatás kapcsolatban van az evolúcióval. A kinyilatkoztatást hozzáigazították a közreadásának korszakához. Az új kinyilatkoztatás és a korábbi kinyilatkoztatások között kapcsolat van.

Hogyan nem kaptuk az Urantia könyvet

A közelmúltban az Urantia könyvet tanulmányozó lelkipásztorok egy csoportja érkezett Észak-Indianából, az egész napot velünk töltötték, és az este folyamán Dr. Sadler vitát vezetett arról, hogy „Hogyan nem kaptuk az Urantia könyvet.”

Az előadás veleje a következő:

E csoport néhány tagja, akik az Urantia írások megjelenéséhez vezető előzetes „kapcsolatteremtések” részesei voltak, igen nagy tapasztalatot szerzett a lélektani jelenségek vizsgálatában. E csoport már korán arra a következtetésre jutott, hogy ama jelenségek, melyek az Urantia írásokkal később kapcsolatba került személyhez köthetők, semmilyen szempontból nem hasonlítanak semmilyen más, jól ismert lélektani működéshez – mint amilyen a hipnózis, az automatikus írás, a „clairvoyance”, a transzállapotok, a szellem-médiumság, a telepátia, vagy a kettős személyiség.

Világosan látni kell, hogy az Urantia írások előzményei semmilyen értelemben nem köthetők az úgynevezett spiritualizmushoz – a spiritualista szeánszokhoz és az eltávozott emberi lények szellemével való feltételezett kapcsolatteremtéshez.

Lélektani jelenségek: A tudatosság határán végbemenő szokatlan jelenségek

A tudatalatti elme

1. Nem tudatos írás

2. Nem tudatos beszéd

A. Megszólalás „nyelveken”
B. Transzmédiumok
C. Szellemmédiumok
D. Katalepszia

3. Nem tudatos hallás – „Clairaudience”

A. „Hangok” hallása

4. Nem tudatos látás

A. Álmodó állapotok – Szürkületi elmeállapot
B. Látomások – Nem tudatos dramatizálás
C. Hallucinációk (Téves valóságérzetek)

5. Nem tudatos gondolkodás

A. Nem tudatos félelemérzés – Szorongásos neurózis
B. Nem tudatos eszmealkotás – Kényszerképzetek
C. Nem tudatos ítéletalkotás – Megérzés, „előérzet”
D. Nem tudatos eszmetársítás – Sejtelmek
E. Nem tudatos magyarázatalkotás – E.S.P. – Érzékszerven kívüli érzékelés
F. Nem tudatos következtetések – Téveszmék – Álmok és hipnózis

6. Nem tudatos emlékezés

A. Clairvoyance – Nem tudatos emléktársítás
B. Telepátia – Gondolatolvasás (?) [az eredeti szövegben kérdőjellel]
C. Jövendőmondás (nagyrészt csalásra építve)
D. Csodás zenei és matematikai teljesítmények

7. Nem tudatos cselekvés

A. Nem tudatos megnyilvánulások – (Súlyosabb hisztéria, boszorkányság)
B. Nem tudatos mozgások – Kényszermozgások
C. Nem tudatos túlzások – Mániás jelenségek
D. Nem tudatos járás – Alvajárás

8. Nem tudatos megszemélyesítés

A. Nem tudatos felejtés – Emlékezetvesztés
B. A személyiség nem tudatos megbomlása – Kettős és hármas személyiség
C. Skizofrénia – Meghasonlott személyiség

9. Vegyes és kapcsolt lélektani állapotok

Megjegyzés: Az angol nyelvű Urantia könyv fogadásának eljárása semmilyen tekintetben nem állítható párhuzamba, illetőleg nem hozható kapcsolatba a fent említett, a tudatosság határán túli jelenségek egyikével sem.

Az Urantia könyv eredetének részleteiről való hallgatás indoka

Azon indokok közül, melyeket akkoriban közöltek velünk, amikor arra kértek, hogy az Urantia könyv eredetével kapcsolatos személyes élményeink részleteit ne tárgyaljuk ki, a két fő indok a következő volt:

1. Ismeretlen jellemzők. Sok olyasmi kötődik az Urantia írások megjelenéséhez, melyet emberi lény nem képes teljesen felfogni. Egyikünk sem tudja pontosan, hogy e jelenség miként zajlott. Számos láncszem hiányzik ahhoz, hogysem megérthetnénk, hogy e kinyilatkoztatás miként jelent meg írott angol nyelven.

Ha bármelyikünk bárkinek is elmondaná mindazt, amit e Kinyilatkoztatás hozzánk kerülésének évei alatt az alkalmazott eljárásról és módszerekről tud, az effajta beszámoló senkit sem elégítene ki – túl sok a hiányzó láncszem.

2. A „Kapcsolattartó Személy” személyazonossága nyilvánosságra hozásának kerüléséül felhozható fő indok az, hogy a Mennyei Kinyilatkoztatók nem akarják, hogy bármely emberi lény – bármely emberi név – valaha is az Urantia könyvhöz tapadjon. Ők azt akarják, hogy e kinyilatkoztatás a saját közléseire és tanításaira támaszkodjon.

Eltökélten törekednek arra, hogy a jövő nemzedékeinek úgy álljon rendelkezésére a könyv, hogy az teljesen mentes minden halandói kötödéstől – nem akarnak Szent Pétert, Szent Pált, Luthert, Kálvint vagy Wesley-t. A könyv még annak a nyomdának a nevét sem viseli, melynek a létét köszönheti.

Nyilvánvaló, hogy egy jó verset attól még értékelhettek, hogy nem is ismeritek a szerzőt. És hasonlóképpen, élvezhettek egy szimfóniát, még ha nem is tudjátok, ki a zeneszerző.

Az első Urantia írások

Az írások első csoportjának 57 eleme volt. Ez után közleményben tudatták velünk, hogy mivel most már számos értelmesebb kérdést tehetünk fel, a felügyelő közvetítők és az 57 írás átvitelének felelősei hozzáfognak a kinyilatkoztatás kiterjesztéséhez és az írásoknak a mi új kérdéseink szerinti bővítéséhez.

A terv ez volt: vasárnap délután elolvasunk egy írást és a következő vasárnap előadjuk az új kérdéseinket. Ezeket a kérdéseket megint csak szétválogatjuk, osztályozzuk, stb. Ez a program működött néhány évig és végül azt eredményezte, hogy megjelent az Urantia könyvben ma megtalálható 196 írás.

A végleges írások fogadása

Tulajdonképpen volt egy harmadik közreadás is. Azt követően, hogy ezt a 196 írást megkaptuk, közölték velünk, hogy a „Kinyilatkoztatási Bizottság” örömmel venné, ha még egyszer áttekintenénk az írásokat és kérdéseket fogalmaznánk meg a „Fogalmak tisztázása” és a „Kétértelműségek kiküszöbölése” tárgyban. Ez a program megint csak több évig tartott. Ezen időszakban igen kevés új ismeretet közöltek. Az írásokban csak kisebb változtatásokat végeztek. Némely részeket hozzáadtak, némelyeket pedig kivettek, de a szövegnek csak kismértékű átírására, illetőleg bővítésére került sor.

Az eddig közöltek az Urantia könyvnek főként az I., II. és III. részére érvényesek. A IV. rész – a Jézussal foglalkozó írások – eredete egy kicsit más. Azokat egy közteslény bizottság készítette és a befejezésükre a többi írás után egy évvel került sor. Az első három rész 1934-ben készült el és ekkor kaptuk meg azokat hiteles szövegként. A Jézussal foglalkozó írásokhoz ilyen formában nem jutottunk hozzá 1935 előtt.

A Jézussal foglalkozó írások fogadásában beálló késedelem

A Jézussal foglalkozó írások – az Urantia könyv IV. része – átvételében megmutatkozó egy éves késedelem a következőkkel magyarázható: a közteslények egy kicsit nyugtalanok voltak amiatt, hogy esetleg bevonják őket a világegyetemi bíróságok előtt folyó perbe – a Gábriel által Lucifer ellen indított perbe – és haboztak, hogy folytassák-e a munkájukat addig is, amíg meg nem bizonyosodnak arról, hogy teljes felhatalmazással rendelkeznek Jézus földi élete történetének újból előadásához.

Néhány hónapnyi várakozás után meghagyás érkezett az Uverszáról, melyben elrendelték, hogy az Urantia Egyesült Közteslényei folytassák a kinyilatkoztatási megbízatásuk teljesítését, melyben közreadják Mihály Urantián való megtestesülése alatti életének és az ő tanítói működésének történetét. Nem csak arról biztosították őket, hogy nem „sértik meg” az uverszai bíróságokat, hanem egyenesen felhatalmazást adtak nekik arra, hogy e szolgálatot elvégezzék és arra intettek minden érintettet, hogy tartózkodjon e feladat végrehajtásába való beavatkozástól, illetőleg annak akadályozásától.

Tehát ez a magyarázata annak, hogy a Jézussal foglalkozó írások miért egy évvel a többi írás elkészülte után jelentek meg.

A Kapcsolattartó Biztosok működése

Ezen első évek alatt a Kapcsolattartó Biztosok számos közlést és irányelvet kaptak írásban. Ezen üzenetek csaknem mindegyikének utolsó oldalán a következő szövegű magyarázó jegyzet állt: „Tűzben megsemmisítendő legkésőbb az Urantia írások nyomtatásban való megjelenésének időpontjáig.” Nem látható barátaink terve az volt, hogy megakadályozzák az Urantia könyv kiadását követő „Urantia apokrifák” megjelenését.

Mindez bátorítólag hatott ránk annyiban, hogy biztosított minket arról, hogy az Urantia írások egyszer majd kiadásban is megjelennek. Ez éltette a reményeinket a késedelem évei alatti hosszas várakozásban.

Az a tény, hogy külön sohasem gondoskodtak a Kapcsolattartó Bizottság ama tagjainak helyettesítéséről, akik esetleg akadályozatás vagy elhalálozás miatt kiestek a munkából, úgyszintén erősítette azon meggyőződésünket, hogy a Könyv még némelyikünk életében meg fog jelenni.

A Biztosok voltak az Urantia kézirat őrzői, akik a legépelt átirat indigómásolatát egy tűz ellen védett teremben tárolták. Az ő teljes felelősségi körükbe tartozott az is, hogy a Könyv kiadásának minden részletét felügyeljék, biztosítsák a nemzetközi szerzői jogvédelmet, stb.

Utasítottak bennünket, hogy tartózkodjunk a Kapcsolattartó Személy személyazonosságának felfedésétől, és a Könyv kiadását követően soha ne nyilatkozzunk semmit arról, hogy az „alany” él-e még vagy sem.

A Hetvenek csoportja

1939-ben közülünk néhányan úgy gondolták, hogy eljött az ideje annak, hogy az Urantia írások komolyabb és módszeresebb tanulmányozására osztályt alakítsunk. E tervet előadtuk a Fórumnak, és amikor a csoporthoz csatlakozni kívánókat számba vettük, kiderült, hogy épp 70 személy akart e tanulmányozásban részt venni. Így aztán néhány éven át ezt az osztályt úgy emlegették, hogy „a Hetvenek”. Két vagy három évvel a Hetvenek megalakulása előtt egy csoport szerda esténként már találkozgatott nem hivatalosan.

A Hetvenek csoportja 1939. április 3-tól 1956 nyaráig módszeresen tanulmányozta az Urantia írásokat, és e csoport volt az előfutára a későbbi „Urantia Testvériség Iskolájának”.

Az évek során a Hetvenek csoportja 107 tanulót vett a soraiba.

A Hetvenek 17 éven át folytatták az írások elemzését, tanulmányok készítését, és a tanítások terjesztését. Ebben az időszakban a Hetvenek csoportja nyolc írott közleményt kapott az Urantia emberfeletti Bolygói Kormánya mellett működő Haladás Szeráfjától.

Felhatalmazás a nyilvánosságra hozatalra

Végre valahára aztán megérkezett az engedély az Urantia írások kiadására. E felhatalmazás Bevezetőjében ez áll:

Az Urantia könyvet mi úgy tekintjük, mint az emberi társadalom fokozatos fejlődésének sajátos vonását. Nem tartozik a korszakos forradalom látványos mellékeseményéhez, még ha úgy tűnik is, hogy a megjelenése az emberi társadalomban zajló egyik ilyen forradalom kezdetére lett időzítve. A Könyv a mai ideológiai küzdelem lezárása után közvetlenül megnyíló korszakhoz tartozik. Akkor jön el a napja annak, hogy az emberek hajlandók lesznek az igazság és az igazságosság keresésére. Mihelyst a mai zűrzavar eloszlik, könnyebb lesz kialakítani az emberi kapcsolatok új és fejlettebb korának mindenségét. És a földi ügyek e jobb rendjének kialakítása érdekében állt össze a könyv.”

„Ám a könyv kiadásának azon (esetlegesen) némileg távoli időpontig való elhalasztására nem kerül sor. A könyv korai kiadásának célja az, hogy a könyv kéznél legyen a vezetők és a tanítók felkészítéséhez. A könyv megjelentetését az is indokolja, hogy felkeltse a tehetős emberek érdeklődését, akik azután anyagilag is hozzájárulhatnak a más nyelvekre való lefordításához.”

Ezen utasítások kézhezvételét követően a Kapcsolattartó Biztosok hozzáfogtak az Urantia könyv tényleges kiadásához és terveket készítettek a terjesztésre.

Az írásokat úgy adtuk ki, ahogy azokat megkaptuk. A Kapcsolattartó Biztosok nem rendelkeztek szerkesztői jogosítvánnyal. Feladatunk a „helyesírásra, a nagybetűs írásra, és a központozásra” korlátozódott.

Dr. Lena K. Sadler az 1939 augusztusában bekövetkezett halálát megelőzően mintegy húszezer dollárt gyűjtött össze a kiadási alap javára, és a szedés és a könyv kinyomtatásához szükséges nyomólemezek elkészítése ebből az alapból vált finanszírozhatóvá.

Az Urantia Alapítvány

Az Urantia könyv e nyomólemezei képezték az alapját az Urantia Alapítvány létrehozásának. Ez az alapítvány, melyet Illinois állam törvényei szerint jegyeztek be, 1950. január 11-én jött létre. Az első Kuratórium személyi összetétele a következő volt:

  • William M. Hales elnök
  • William S. Sadler, Jr. elnökhelyettes
  • Emma L. Christensen titkár
  • Wilfred C. Kellogg gazdasági vezető
  • Edith Cook segédtitkár

Kiderült, hogy a Fórum tehetősebb tagjai ötvenezer dollárral kívánnak hozzájárulni a könyv megjelentetéséhez. Felsőbb utasításra azonban ezt nem engedélyeztük, mert azt mondták nekünk, az a legjobb, ha minden érintett fél lehetőséget kap a nyilvános alapba való befizetésre.

Ennek megfelelően $50.000 keretösszeg gyűjtését hirdettük meg a tízezer kötet elkészítéséhez. A bejelentésre azonnal jöttek is az adományok. A befolyt összeg meghaladta a negyvenkilencezer dollárt. Az alapítány irodájához elsőként beérkezett adományt, ezer dollárt, a később lovagi címet kapott sarkkutató, Sir Huber Wilkins küldte.

A könyv nemzetközi szerzői jogvédelem alatt 1955. október 12-én jelent meg.

Az Urantia Testvériség

Elkerülhetetlen volt, hogy valamiféle testvéri együttműködésen alapuló szervezet ne nőjön ki az Urantia könyv tanításaiból. Minden érintett láthatta, hogy az Urantia tanítások ellentétben állnak a keresztény hívek felekezetiségével. Nyilvánvaló volt, hogy az Urantia kinyilatkoztatásnak nem célja új egyház alapítása.

Ennek megfelelően 1955. január 2-án a könyv tanításaiban hívő személyek egy csoportja, akik tenni akartak a tanítások terjesztéséért is, összegyűltek Chicagóban, és megalakították az Urantia kinyilatkoztatás híveiből az önkéntes és testvéri együttműködésen alapuló szervezetet, az Urantia Testvériséget. E csoport alkotta az Urantia Testvériség rendes tagságát, és szám szerint 36-an voltak.

Elfogadták az Alapszabályt és a működési szabályzatokat, és ezen időponttól fogva számos egyesület alakult Egyesült Államok szerte.

Ha tíz vagy több, az Urantia könyvet jól ismerő és a tanításaiban hívő személy úgy határoz, akkor e szervezet Urantia Egyesületként jegyeztethető be a Testvériségnél. Urantia egyesületi tagnak lenni nem összeférhetetlen dolog bármely egyházi vagy közösségi tagsággal.

A Testvériség eredeti vezetői és az ő követőik működtethették a szervezetet az első kilenc évben. Ez után a Testvériség irányítását az Urantia egyesületek küldötteiből három évenként megválasztott küldöttgyűlés vette át.

A Testvériség állandó bizottságai:

  • Jogi Bizottság
  • Engedélyezési Bizottság
  • Jó kapcsolati Bizottság
  • Belföldi Fejlesztési Bizottság
  • Külföldi Fejlesztési Bizottság
  • Oktatási Bizottság
  • Kiadványok Bizottsága
  • Gazdasági Bizottság
  • Egyéb Tevékenységek Bizottsága

A bizottsági elnökök, valamint a Testvériség tisztviselői együtt alkotják a Testvériség Ügyvezető Bizottságát.

A Testvériség általános célkitűzései jól tükröződnek az Alapszabály bevezető összefoglalásában.

Bevezető összefoglalás

”Minthogy a legszentebb meggyőződésünk, hogy az emberiség boldogulását, megelégedettségét és jólétét növeli egy olyan, az alábbiakban meghatározott céloknak szentelt szervezet, melynek létrehozására a legjobb mód a közös ügy érdekében egymást segítve és közösséget alkotva működő csoport megszervezése, ezennel egy akarattal önkéntes egyesületet és társaságot hozunk létre az Urantia Testvériség név alatt, s ezennel elfogadjuk és megalkotjuk az Urantia Testvériség ezen Alapszabályát.”

Az eredeti 36 alapító alkotta a Nagytanácsot, melyet a Testvériség első kilenc évében annak irányítására hívtak életre.

A First Urantia Society of Chicago elnevezésű egyesületet 1956. június 17-én alakították meg és ekkor kapta meg az egyes számú szabadalomlevelet. Az egyesületnek 34 rendes tagja volt. Az egyesület rendes tagjainak száma jelenleg 142.

Az Urantia Testvériség tevékenysége

Az Urantia Alapítvánnyal együttműködésben dolgozik a Testvériség az Urantia könyvhöz készítendő Tárgymutató végleges szövegén, mely kiadvány a valóságban egy magyarázatos szójegyzék. A megjelenése 1961-re várható.

Mindannyian szeretnénk a francia fordítás mielőbbi befejezését, mely munka már az utolsó ellenőrzés szakaszánál tart, és a könyv megjelenése 1961 végén várható.

A Testvériség a közelmúltban készítette el a Szentírás mellett az Urantia könyvből a vonatkozó részeket idéző temetési szertartási szöveget.

A Testvériség negyedévente hírlevelet jelentet meg, melyet az Ügyvezető Bizottság elküld minden Urantia egyesületnek és más olvasói csoportoknak.

A Testvériség közzé teszi az Egyesült Államok szerte, valamint a külföldön működő olvasókörök elérhetőségét. Ezen olvasói csoportok többségéből előbb-utóbb Urantia egyesületek lesznek.

A múlt év során két képviselőt jelöltek ki arra, hogy segítsék az egyes Urantia egyesületek fejlődését és rendszeresen keressék is fel e csoportokat.

1959 decemberében hatósági döntés született arról, hogy az Urantia Alapítvány, az Urantia Testvériség és az Urantia Testvériség Társaság működése jövedelemadó-mentes, s az e szervezeteknek befizetett adományok leírhatók az adóból.

Az Urantia Testvériség Alapszabályának 13. cikk harmadik bekezdésében ez áll a „The Van Award” kitüntetésről: „Ha az Ügyvezető Bizottság véleménye szerint az Urantia Testvériség valamely tagja rendkívüli, különleges vagy különösen értékes szolgálatot teljesít vagy nyújt, az Ügyvezető Bizottság javaslatot terjeszt a Nagytanács elé, melyben közli e személy nevét és javasolja tesz a megfelelő kitüntetés vagy cím odaítélésére. A javaslat beterjesztését követően a Nagytanács a szabályosan összehívott ülésen megjelent tanácsosok egyhangú szavazatával e személynek odaítéli, illetőleg megadja a kitüntetést vagy címet az illető személy rendkívüli, különleges vagy különösen értékes szolgálatáért úgy, ahogy és amiként azt a Nagytanács megfelelőnek tartja.”

Ezen alapszabályi rendelkezés szerint az első kitüntetést 1959. január 25-én ítélték oda az Urantia Testvériség Iskola elnökének.

A The Van Award kitüntetés indokolásának részét képezi az alábbi idézet is:

„Az a szellemi látásmód és erkölcsi állhatatosság, mely képessé tette Vant arra, hogy ilyen megingathatatlanul hűséges magatartást tanúsítson a világegyetemi kormányzat iránt, nem másnak volt az eredménye, mint az ő világos gondolkodásának, bölcs eszének, józan ítélőképességének, becsületes szándékának, önzetlen céljának, saját belátáson alapuló hűségének, tapasztalatokon alapuló emlékeinek, fegyelmezett jellemének és annak, hogy magát megkérdőjelezhetetlenül a paradicsomi Atya akarata megcselekedésének szentelte.”

A kitüntetés indokolásának zárómondata: „Az Urantia mozgalom iránti sokévi elkötelezett és kiváló szolgálatért.”

Az Urantia könyv terjesztése

Az Urantia könyv megjelenésekor számos javaslatot kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen módszereket kell alkalmaznunk a terjesztés során. Ezeket az utasításokat a következőkben lehet összefoglalni:

Tanulmányozandók azok a módszerek, amelyeket Jézus alkalmazott, amikor a munkáját megismertette az itteniekkel. Vegyétek észre, hogy eleinte milyen feltűnésmentesen tevékenykedett – nagyon gyakran, még csodatételt követően is, e szavakkal figyelmeztette a segédkezése alanyát: „Ne beszélj senkinek arról, ami veled történt.”

Azt tanácsolták, hogy tartózkodjunk minden olyan erőfeszítéstől, mellyel korai és látványos ismertségre akarnánk szert tenni.

Az első öt év során követtük is ezeket a módszereket. A terjesztés mértéke évről-évre javul. A keleti parttól a nyugatiig jelenleg több mint ötven könyvkereskedésben érhető el a Könyv.

A Testvériség nagy többsége azonosult a könyv bemutatásának eme feltűnésmentes és fokozatos módjával. Csak néhány egyén mutatott némi türelmetlenséget és igyekezett gyorsabb ütemű és erőteljesebb terjesztési módszereket bevezetni.

Egy dolgot le kell szögeznünk: semmit sem teszünk annak érdekében, hogy beleavatkozzunk bárkinek azon határozott és buzgó törekvéseibe, hogy az Urantia könyvet megismertesse az általa ismert legkülönbözőbb személyekkel és emberi közösségekkel.

Foundation Info

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Urantia Foundation, 533 W. Diversey Parkway, Chicago, IL 60614, USA
Tel: +1-773-525-3319; Fax: +1-773-525-7739
© Urantia Foundation. Minden jog fenntartva.