Történeti nézőpont
Olvasókör alakítása
Csapatmunka
Konfliktuskezelés
Az egyéni különbségek kezelése
Lehetséges csapdák és problémák
A tanulmányozás jelentősége
Tárgykörök vizsgálata
Összehasonlító elemzés
Tanítás
Zárógondolatok
Az olvasókörök jelentősége
— Gard Jameson
Sok örömben lehet részünk, ha olyan olvasói csoporthoz csatlakozunk, amelynek főtevékenysége az Urantia könyvmélyreható tanulmányozása. Az olvasókörben megvan a lehetőség a „mindenségtudat tágítására és a szellemi felfogóképesség fejlesztésére”. 0:0.2 [2] Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás két nemes célja éppen ez.
Amennyiben olvasókör alakításán vagy olvasókörhöz való csatlakozáson gondolkozol, akkor bizony komoly következményekkel járó döntést hoztál. Úgy határoztál, hogy halandó társaid csoportjához csatlakozol az örökkévaló jövőbeli következményekkel járó vállalkozásra. Olyan társadalomban élünk, ahol manapság kényes dolog vallási és szellemi kérdéseket megvitatni, a világegyetemi kozmológiáról (mindenségtanról) nem is beszélve. Az Urantia könyvbenfoglalt írások nagy kincset jelentenek, és a másokkal való megosztásuk óriási ismeretszerzési és lelkesítőélmény lehetőségét jelenti számunkra.
Kiegyensúlyozott részvételi arányok, általános nyitottság, intellektuális felfedezések, az értékek kifinomult tisztelete, szívélyes barátságok és finom sütemények: vajon mi egyéb biztosíthatna az Urantia könyvtanulmányozásához tökéletesebb környezetető
A kinyilatkoztatás elsőéveiben a kinyilatkoztatók azt kérték, hogy alakítsunk ezer és ezer olvasókört annak érdekében, hogy e nagyszerőüzenet eljuthasson a népesség széles köreihez. Mára több száz olvasókör mőködik és számos új kör alakulása várható, ahogy a különbözőnyelvőfordítások eljutnak azok kezébe, akik lelkükben vágynak a létünk értelmének tágabb látképben való megismerésére. Nagy az igény további olvasókörökre. A csoport, az egyén és a bolygó is élvezi mindennek jótékony hatását.
Az Urantia könyvneksok mondanivalója van a csoportok jelentőségéről:
„Az emberi lények összehangolt, közösséggé lett csoportja sokkal nagyobb erőt képvisel annál, mint ami a tagok számának egyszerőösszegéből következne.” 133:5.6 [3]
„Két erkölcsi teremtmény értelmileg, közösségileg és szellemileg nem egyszerően csak megkettőzi a társulási eljárás révén a világegyetemi fejlődésre bennük rejlőszemélyes potenciálokat; sokkal inkább megnégyszerezik a feladatok teljesítésének és a célok elérésének lehetőségeit.” 43:8.11 [4]
„A közösségi érzék kialakítói mindent megtesznek, ami a hatáskörükbe belefér és a hatalmukban áll, hogy az olyan megfelelőegyéneket hozzák össze, akik hatékonyan és egyetértésben mőködőcsoportokat képesek alkotni a földön; és e csoportok további eredményes szolgálat céljából néha újból összeállnak a lakóvilágokon. De e szeráfok nem mindig érik el céljukat; nem mindig képesek összehozni azokat, akik egy adott cél eléréséhez vagy egy bizonyos feladat ellátására az eszményi formát alkothatnák; ilyen körülmények között az elérhetőlegjobb anyagot kell igénybe venniük.” 39:3.5 [5]
„Ám mivel a személyiség egyedi – nincs két hasonló halandó – ezért ebből elkerülhetetlenül következik, hogy nincs két emberi lény sem, mely hasonlóan értelmezné az isteniségnek az őelméjükben lakozó szellemének vezetését és késztetéseit. Egy halandói csoport képes megtapasztalni szellemi egységet, azonban ők sohasem érhetnek el bölcseleti azonosságot.” 103:1.1 [6]
Ezek az idézetek azt mutatják, hogy bizonyosan a saját, jól felfogott érdekünk az, hogy csoportokat alkossunk, továbbá, hogy amikor a dolgok megértése és a feladatok elvégzése céljából összejövünk, tiszteletben kell tartanunk azt is, hogy bizony kevés reményünk lehet a bölcseleti vagy intellektuális egység megteremtésére. Ez utóbbi tény csodálatos kihívást állít eléd, ha olvasókörben veszel részt.
Az olvasókörök a csoporttagokat ösztönzőés vezetőjó szándék és értelmes szervezőmunka eredményeként gyarapodik. Ha az emberek valaminek a tanulmányozása, az új igazságok felfedezése, a szellemi útjukon szerzett tapasztalataik megosztása céljából győlnek össze, akkor figyelemreméltó dolgok történhetnek és történnek is. Az éveken keresztül találkozó emberek olyan öntudatlan gyarapodást, közösségszerveződést és elmélyülőbarátságokat tapasztalnak meg, melyek sajnálatosan ritkák a világunkon. Idővel családias légkör és elfogadás alakul ki az olyan csoportokban, amelyet az Urantia könyvtanulmányozása iránt komolyan érdeklődőegyének alakítanak meg.
Még mielőtt döntenél a csoporttal kapcsolatosan, győződj meg arról, hogy a csoport rendeltetési célja az Urantia könyvtanulmányozása. Az olvasókör célja nem lehet más, mint a tanulmányozás, a közösségépítés, az egyének látókörének szélesítése, a vallási tapasztalás és magyarázatok terén való elszigetelődés elkerülése, valamint az, hogy terepet biztosítson az emberek közötti kapcsolatok kibontakozásának és erkölcsi döntések meghozatalának. Az olvasókör hozzásegít annak csodálatos megtapasztalásához, hogy megtanuljuk a csapatként végzendőközös munkát. „A halandói létpályátok során az egyik legfontosabb megtanulandó dolog a csapatmunka.” 28:5.14 [7]
1. Kapcsolatteremtés a lehetséges olvasóköri tagokkal
A könyvet ismerővagy iránta érdeklődőismerőseidből lehetnek a legjobb olvasóköri tagok. Ha ilyen személyek nem állnak rendelkezésre, akkor az Urantia Alapítványhoz vagy közösségi szervezetekhez, a Nemzetközi Urantia Egyesülethez (UAI) vagy az Urantia Könyv Társasághoz (UBF) fordulhatsz, hogy ajánljanak neked olvasókat. Ha ismeretlen személyekkel lépsz kapcsolatba, pl. egy barátod ismerősével vagy egy telefonon érdeklődőszeméllyel, akkor találkozz az illetővel személyesen is valahol nyilvános helyen, még mielőtt meghívnád az olvasóköri találkozóra. Ez nagyon ajánlatos olyan esetben, ha a csoport összejövetelének helyt adó személy egyedülálló nő, és az olvasóköri összejövetelre az otthonában kerül sor. „Legyetek okosak, mint a kígyók, de ártalmatlanok, mint a galambok.” 140:8.13 [8]
2. Állandó hely és időpont kijelölése
Új csoport alakításánál rendkívül fontos a találkozók időpontjának és helyének kijelölése. Igyekezz az összes résztvevővel egyeztetni a megfelelőidőpontot. Ha megvan az egyetértés, akkor sokkal könnyebb lesz a rendszerességet biztosítani. A rendszeresség alapvetőjelentőségő. Manapság az emberek annyira elfoglaltak, hogy az idejük hetekre előre be van táblázva. Ha a helyszínt túl gyakran változtatjátok, akkor annak a látogatottság látja kárát, mert az olvasók nem mindig fognak emlékezni arra, hogy az adott időponthoz melyik helyszín tartozik. Ha ezen nem lehet változtatni, akkor javasolt a találkozások alkalmait jó előre kijelölni a naptárban.
3. Az olvasóköri találkozó helyszíne
Az olvasóköri találkozó helyszínén az olvasáshoz megfelelővilágítást kell biztosítani, valamint elegendőszéket vagy ülőalkalmatosságot is a kényelmes elhelyezéshez. Úgy helyezkedjetek el, hogy mindegyiketek lássa a többieket. Jól jön egy tábla is, ha vázlatot vagy magyarázó jegyzeteket akartok használni. A házigazda vagy a csoport más tagja biztosíthat kávét, teát vagy egyéb frissítőket. Egy kis harapnivaló is jót tesz a részvételi igények növekedésének!
4. Az összpontosítást segítőés nehezítőkörülmények
Némely olvasókör egy rövid, néma imával vagy áhítattal kezdi és/vagy fejezi be a találkozót. Ez erősíti a közösségi szellemet. Vannak olvasókörök, ahol hangosan olvassák fel a könyv részeit. Máshol a hangoskönyv változatból hallgatnak meg részleteket. Ezt mindig a csoport igényei és a gyakorlati szempontok határozzák meg.
A kisgyerekek jelenléte zavarhatja az olvasottakra való figyelést. A csoportnak előre el kell döntenie, hogy engedik-e a gyermekek jelenlétét. Az viszont nem fog mőködni, ha egyes gyerekeket beengedtek, másokat pedig kizártok.
Hasznosak lehetnek az olyan kedvelt oktatási segédeszközök, mint a magyarázatos szójegyzék vagy a bibliai hivatkozások mutatója, illetőleg a tárgymutatók. Szintén nagyon hasznos lehet, ha van kéznél szótár. Némely olvasókörben mindig van egy laptop is, amelynek segítségével gyorsan meg lehet találni a keresett szót vagy kifejezést a könyv szövegében.
A zene, a tévé zavarja a legtöbb olvasót, ezért ezek esetleges használatáról is előzetesen kell megállapodnia a csoportnak.
Szeszes ital fogyasztása az olvasóköri találkozó alkalmával vitákat válthat ki a tagok között és az olvasott szöveg értelmezését is megnehezíti. Ezért az alkoholfogyasztás semmiképpen nem javasolt.
Rendszerint az a legjobb, ha a dohányzástól is tartózkodik mindenki.
A pontos kezdés és befejezés fontos, hiszen az emberek a találkozóhoz igazították az egyéb programjaikat, ezért várják el a pontos kezdést és befejezést. A későn érkezőmegzavarja a többi olvasót a témára figyelésben és akadályozza a csoport munkáját is.
A folyamatosság elengedhetetlen, különösen akkor, ha a csoport valamely téma alaposabb elemzéséhez fogott. Ha különbözőszemélyek vesznek részt az egyes összejöveteleken, akkor sem a kérdések megvitatása, sem a közös gondolkodás nem tud folyamatosan zajlani. Ezért nagyon fontos a tagok elkötelezettsége a rendszeres részvétel mellett. A résztvevőknek világosan kell látniuk, hogy mi a célja a könyv tanulmányozásának.
5. A csoportmérettel kapcsolatos megfontolások
Az esetek jelentős részében a hét fővagy annál kevesebb a legjobb csoportlétszám. Akár hivatalos, akár kötetlen formában mőködik a csoport, ez adja a legjobb lehetőségeket a hatékony tanulásra és a tanultak közös megvitatására.
Ha a csoportlétszám hét fővagy annál több, akkor szükség van egy határozott vezetőre vagy irányító személyre, aki az elvégzendőmunkát meghatározza és biztosítja a tárgyra való összpontosítást.
A tizenöt és harminc főközötti csoportlétszám már szükségessé teheti előre elkészített prezentációs anyagok alkalmazását, valamint nagyobb rend fenntartását a viták során annak érdekében, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. Tudván, hogy vannak közöttünk kifelé forduló és befelé forduló személyek is, ezért fontos odafigyelnünk, hogy mindenkinek kellőlehetősége legyen a véleménye kifejtésére.
Harminc főfeletti csoportlétszám esetén az összejövetel még inkább tanóra jelleget ölthet, és itt már felkészült vezetőre van szükség. Munkaüléseket is tarthatunk, és kisebb munkacsoportokat is alkothatnak a résztvevők e csoportlétszám mellett, de az ilyen mőködés rendjét előre meg kell tervezni és minden egyes munkacsoporthoz egy-egy vezetőis kell.
6. A tanulmányozás és a közösségi élet közötti egyensúly
Mindkettőfontos részét képezi az olvasókör mőködésének. Az arány azonban akkor helyes, ha az olvasóköri mőködés ideje alatt mindig a tanulmányozás kerül előtérbe, míg a közösségi alkalmakkor – pl. a tagok által hozott ételekből összedobott vacsora során, vagy az olyan ünnepi alkalmakkor, mint Jézus születésnapja – mindig a közösségi élet eseményei állnak a középpontban.
Némely csoportok jellemzően este 7 órakor kezdenek egy negyedórányi beszélgetéssel, barátkozással, amíg a többiek is befutnak, ezt követően háromnegyed kilencig vagy kilencig olvassák a könyvet, majd egy félórás kávézással és beszélgetéssel zárják a találkozót. Ha a találkozó hétköznapra esik, akkor gondolni kell arra is, hogy az összejövetel után még mindenkinek haza is kell utaznia. Az így mőködőcsoportok rendszerint heti egy alkalommal vagy minden második héten jönnek össze.
Más csoportok hétvégenként találkoznak és két órát szánnak a könyv tanulmányozására, és utána még beszélgetnek egy kicsit.
7. Csoportvezetés
A könyvnek vajon milyen mértékőismerete szükséges ahhoz, hogy valaki olvasókört vezethessenőSenki sem rendelkezik tökéletes ismeretekkel a könyv tartalmát illetően, de a vezetőnek legalább egyszer már olvasnia kellett a könyvet. A könyv tanulmányozásában segíteni tudó vezetőt nem tántoríthatja el annak tudata, hogy nem ismeri a választ valamely adott kérdésre. Az ilyen vezetőnem is annyira szakértő, mint inkább a csoportmunka segítője vagy irányítója. A lényeg, hogy az emberek megtapasztalhassák az új jelentéstartalmak felfedezését és késztetést érezzenek a felsőbb értékek keresésére. Néha abból lehet tanulni a legtöbbet, ha a vezetőkérdést tesz fel egy olyan részlettel kapcsolatban, amelyre őmaga tényleg nem tudja a választ. Az őszinte olvasók mindig igyekeznek választ adni mások őszinte kérdéseire.
Ha egyszer elfogadtad a csoport vezetésével járó felelősséget, akkor a többi olvasónak lesznek bizonyos elvárásai veled, mint vezetővel szemben azon túl is, hogy kávét, teát és süteményt biztosíts a találkozókon. Nagyon világossá kell tenned előttük a felelősségvállalási hajlandóságodat, ha azt akarod, hogy ők is vállaljanak felelősséget. A jó olvasókörök kérdése családi ügy. Mindig igyekezz felfrissíteni az emlékezetedet az egyes összejöveteleken sorra kerülőszöveggel kapcsolatosan.
A közösségi felügyelet ideális esetben láthatatlanul, kegyelmesen és öntudatlanul zajlik. Senki, még a vezetősem uralhatja a beszélgetést. Az egészségesen mőködőolvasókör önmaga kezeli az előálló problémákat, mint például azokat, akik igyekeznek eltéríteni a csoportot a könyvtől vagy azokat, akik nem képesek uralkodni az érzelmeiken. A jó csoport osztozik az önuralom felelősségében. Az egyének is és a csoportok is különbözők abból a szempontból, hogy mennyire fogadják el a viszonylag kötetlen beszélgetéseket.
Ugyanakkor sok olvasókör vegetál vagy oszlik fel a megfelelőközösségi felügyelet hiánya miatt.
A kitartás – vagyis az értelmes cél elérésére való állhatatos törekvés, függetlenül attól, hogy még ki másnak van kedve csatlakozni az ügyhöz – olyan sajátosság, amelyet gyakorolni kell, ha a csoport sikeresen akar mőködni. Az egyik olvasókör egy férjjel és feleséggel indult, akik csak kettesben tanulmányozták a könyvben foglaltakat mintegy két éven át; majd csatlakozott hozzájuk egy másik házaspár. Néhány év múlva még több ember kezdett eljárni a csoportba, s egy évtized elteltével már hatvanan jártak el rendszeresen az olvasóköri találkozókra.
„Az erőfeszítés és a döntések meghozatala alapvetőrésze a túlélési értékek megszerzésének.” 50:6.3 [9]
„Mindezek szükségképp az Atya terve szerint valók, amely erőfeszítésre épülővéges fejlődést, kitartásra építőteremtményi előrelépést és hiten alapuló személyiségfejlődést határozott meg.” 115:7.2 [10]
Tartsd szem előtt ezeket, amikor az olvasóköri találkozóra készülvén kitakarítod a lakást és behordod a székeket.
„Jézus mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az igaz jóságnak öntudatlannak kell lennie, a könyörületesség megnyilvánulásakor ne tudja a bal kéz, hogy mit tesz a jobb.” 140:8.26 [11]
„Ne is fölényeskedjetek a testvéreitek felett az országban. Emlékezzetek, hogy azt tanítottam nektek, hogy aki a legnagyobb akar lenni közöttetek, annak mindenki szolgálójává kell válnia. Ha arra vetemedtek, hogy Isten előtt felmagasztaljátok magatokat, akkor bizonyosan megaláztattok; de aki igazán szerénységet mutat, az bizonyosan felemeltetik. A napi életetek során ne a magatok dicsőségét keressétek, hanem az Isten dicsőségét. Belátón rendeljétek alá az akaratotokat a mennyei Atya akaratának.” 175:1.10 [12]
300.000 éve Dalamatiában a tanítványokat csoportokban oktatták, és megtanították őket dolgozni, tanulni és a társaikkal szorosabb ismeretséget kötni. Az Urantia könyvbena vezetők általában nem követőkkel, hanem egy csapattal hozhatók kapcsolatba.
„A polgárosodott társadalomban nagyon is sok múlik a lelkesült és hatékony teherviselőszellemen. Tíz teherhordó ember sem ér többet, mint egy ember, hacsak nem együtt próbálják a nagy terhet felemelni – mindannyian egyszerre. És az ilyen csapatmunka – társas együttmőködés – sikere a vezetéstől függ.” 81:6.37 [13]
A felsőbb-világegyetemnek megvan a maga szekonáfja, aki a csapatmunkának szenteli magát.
„Ezek az angyalok az egész orvontoni csapatmunka támogatói és előmozdítói. A halandói létpályátok során az egyik legfontosabb megtanulandó dolog a csapatmunka.” 28:5.14 [7]
Sok mindent megírtak már a csoportok mőködéséről – a részvétel és a tartózkodás különbözőfajtáiról, az irányítás megszerzéséről és megtartásáról, valamint a különféle célok elérését biztosító csoportvezetési módszerekről. Mindez külön tanulmányt érdemelne, de úgy gondoljuk, nem árt néhány szempontot itt is megvizsgálni.
Minden egyes csoport lehatárolható kívülről, amely által meghatározzuk a tagságot, és lehatárolható belülről is, amely által meghatározzuk a vezetőséget. A csoport túlélését belülről is és kívülről is fenyegethetik veszélyek.
Minden egyes személynek van egy saját, részben nem is tudatos képe a csoportról. Ezek az egyéni képek hatással vannak a részvételre és befolyásolják a csoportszerkezetet is. A vezetőként mőködőegyén e képek többségében a lélektanilag vezetőnek minősülőszemély. A hivatalos felelősséget viselőszemély lehet valaki más is; és a csoportot eredményesen vezetőlehet egy harmadik személy, őa nem hivatalos vezetője a csoportnak.
A csoportoknak van valamiféle racionális, technikai kultúrája a csoportfeladat elvégzéséhez, valamilyen hagyományos viselkedési szabályrendszer, mely minden egyes személyre érvényes, és van a csoportnak egy archaikus érzelmi jellege is.
Ha egy csoportban mindösszesen kétféle szerep van, a vezetői és a követői, s vezetőből kettővan, követőből pedig kilencvennyolc, akkor erről a csoportról azt mondjuk, hogy 2 %-os szervezettségő. A teljes szervezettségőcsoportban minden egyes tagnak van valamilyen külön szerepe. Ha növekszik a szerepek száma, azzal javul a csoport hatékonysága – a munkavégzés képessége. Ha egy hatékonyan mőködőszervezetre sem a túl kis taglétszám, sem pedig a túl nagy taglétszám nem jellemző, akkor eredményesebb mőködésre képes – ténylegesen is jobban tudja ellátni a rendeltetését.
A csoportok nem fogadják el a rendellenességeket, sem etikai, sem más téren.
Válsághelyzet kialakulását segítheti előa csoporton belülről az, aki váratlanul kétségeket fogalmaz meg a csoporttal szemben és fel is hívja a többiek figyelmét erre a helyzetre, kérve a változtatást. Kívülről jövőválsághelyzetet teremthet a többi csoport által kikényszerített versengés vagy az általuk a csoporthoz intézett kihívás. A válság eredménye lehet megújulás, de maradhat minden változatlanul is. Bármely válsághelyzet végsőhatása attól függ, hogy a csoportvezetők milyen ügyesen tudják kihasználni a válság erejét pozitív változások végrehajtásához.[1]
A konfliktusok mérsékléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a csoport tagjainak szívében érvényesüljön az Atya főhatalma.
„Azok a szabad akarattal rendelkezőlények, akik egyenlőnek tekintik magukat, előbb vagy utóbb próbára teszik uralom- és hatalomszerzőképességeiket a többi ember és embercsoport kárára, hacsak kölcsönösen el nem ismerik, hogy mindannyian egy mindenek fölött álló hatalom fennhatósága alá tartoznak. Az egyenlőség elve sohasem hozhat békét, kivéve, ha mindenki kölcsönösen elismeri egy mindenek fölött álló főhatalom felügyelőbefolyását.” 134:4.9 [14]
Az olvasókörben sok olyan személyiséggel is kapcsolatba kerülhetsz, akikkel egyébként nem barátkoznál, de még azt is letagadnád, hogy ismered őket. Ez nem azért van, mintha ők nem lennének jó emberek, hanem mert az őérdeklődési körük, életkoruk, világuk olyannyira eltér a tiédtől, hogy néha csak az Urantia könyviránti érdeklődés marad az egyetlen közös bennetek. Ez konfliktusokhoz és félreértésekhez vezethet. Az természetes, hogy sokféle ember van, és mind a saját elvárásaival és igényeivel érkezik az olvasókörödbe. Fel kell tehát készülnöd némi feszültségre vagy összeütközésekre, de ezek nem mindig rossz dolgok.
„Az új vallási látásmódok azokból a feszültségekből erednek, melyek új és jobb válaszadási szokások választására késztetnek a régebbi és alsóbbrendőválaszminták helyett. Új jelentéstartalmak csakis összeütközésből emelkednek ki; és összeütközés csakis ott létezik, ahol az egyén nem hajlandó felvállalni a felsőbb jelentéstartalmakkal járó felsőbb értékeket.” 100:4.1 [15]
„Az, hogy az egyének annyira különbözően élik életüket, nem csak a különféle örökletes adottságokat és a különbözőkörnyezeti hatásokat mutatja, hanem azt is, hogy a sajátlényeg milyen mértékben valósította meg az Atya őbenne lakozó szellemével való egyesülést, annak mértékét, hogy az egyik mennyire azonosult a másikkal.” 133:7.11 [16]
Noha igen eltérőszemélyiségőés vérmérsékletőemberek lehetnek a csoportban, az istenimádás szelleme meglepőés egyben üdítőegység kialakulásához vezethet benneteket.
Az olvasókör alapításakor persze nem mindegyikünk igazodik el a lélektani kérdésekben vagy a csoportbeli mőködés terén, ezért annyit tehetünk csak, hogy elmegyünk könyvtárba és utánaolvasunk a szakirodalomban vagy elolvassuk az Urantia könyvet.
„Jézus azért szerette úgy az embereket, mert ilyen nagy értéket tulajdonított nekik. Azáltal fedezhetitek fel a társaitok értékeit, hogy megismeritek az őkésztetéseiket. Ha valamely társatok visszatetszést, a neheztelés érzését kelti bennetek, akkor rokonszenvvel törekednetek kell az őnézőpontjának, az őindokainak a megértésére, mely az ilyen ellenszenves viselkedéshez vezetett. Ha egyszer megértitek a szomszédotokat, akkor türelmessé váltok, és e béketőrés barátsággá növi ki magát és szeretetté érik.” 100:4.4 [17]
De mi van, ha mégsem így alakulőMi a teendőakkor, ha a csoportban van valaki, aki elszántan törekszik az irányítás megszerzésére, a bírálgatásra, az értelmetlen vitákra, a tárgytól való eltérésre, illetőleg általában az összejövetel rendjének felborításáraőAz írások szerint (és sokan igazolhatják e módszer eredményességét) ilyenkor az a teendő, hogy a bajkeverőt félrehívja a csoport mőködési rendjének fenntartásában érdekelt valamelyik másik személy és elmagyarázza neki a problémát. Ha az engedetlen személy nem változtat a hozzáállásán, akkor két olvasó keresi meg, és ha még ez sem vezet eredményre, akkor a problémát az e tekintetben végsőhatáskörrel rendelkezőcsoport elé kell vinni. Ha így járunk el, akkor mindent megtettünk annak érdekében, hogy segítsük az illetőt a csoport hasznos tagjává válásban. Javasolom elolvasni „A megbocsátásról szóló tan hirdetése [18]” részt, amelyben Jézus az engedetlen személyekről beszél.
„Hát nem látod, hogy e világon az ilyen felelősségeket jobb a csoportra bízni vagy a felelősséggyakorlást jobb a csoport választott képviselőire hagyniő” 133:1.2 [19]
„Pusztán akarati késztetésből nem tudjátok igazán megszeretni a társaitokat. Szeretet csakis a társaitok késztetéseinek és érzéseinek mély megértéséből fakadhat. Nem is annyira fontos minden embert szeretni ma, mint amilyen fontos az, hogy minden egyes nap egy további emberi lényt tanuljatok meg szeretni.” 100:4.6 [20]
Az egyéni különbségek kezelése
Az olvasókörödben az egyik legnagyobb összeütközés az idealisták és a realisták között várható. Abner álmodozó idealista volt, Pál pedig gyakorlatias realista. Sohasem szabad vitába szállni egy dogmatikus idealistával, mert az ilyen embereknek mindig igazuk van. Az evolúciós fejlődésmenetben egyszerően nem juthat időarra, hogy az őeszményképük megmutatkozzon, legyen az az eszménykép bármilyen is. Ha az idealizmust és a dogmatizmust párosítod, akkor abból nagyon bonyolult keverék jön létre. Abner csodálatos ember volt. Szerette az igazságot. Pálnak viszont eszméi voltak, és nagy kár, hogy e két ember nem tudott együttmőködni. Abner nem volt hajlandó szervezetet építeni, Pál viszont úgy döntött, hogy gyakorlatias szempontok alapján épít szervezetet.
„...Pál úgy ment tovább, hogy kiépítse az egyik leghaladóbb emberi társadalmat, mely valaha létezett az Urantián.” 170:5.16 [21]
Szerethetjük és elismerhetjük Abnert, de tisztelnünk kell Pált is az ővalódi eredményeiért. Abner nem tudta megjeleníteni az eszményképeit; Pál ügye élt és virágzott. Mi egy új kinyilatkoztatás közepette élünk. Elengedhetetlenül fontos, hogy a közösségi, a szolgálati és az olvasóköri munkánkban folyamatosan értékeljük a tetteinket.
„Egy napon a vallási hívek összejönnek és ténylegesen is hatékonyan együttmőködnek az eszményképek és célok egysége alapján, mintsem hogy az együttmőködést lélektani véleményekre és istentani hiedelmekre próbálják alapozni. Inkább a céloknak és nem a hitvallásoknak kell egyesíteniük a híveket. Lévén, hogy az igaz vallás személyes szellemi tapasztalási ügy, ezért elkerülhetetlen, hogy minden egyes hívőegyénnek meglegyen a saját és személyes értelmezése azon szellemi élmény megszerzéséről. Jelölje a »hit« kifejezés inkább az egyénnek az Istenhez főződőviszonyát, mintsem annak hitvallási szabályokba foglalását, ahogy a halandók valamely csoportja képes volt egyetértésre jutni egy közös vallási állásfoglalásban. »Van hitedőAkkor higgy a hitedben!«” 99:5.7 [22]
Lehetséges csapdák és problémák
Akármilyen jó is a szándékunk, sohasem láthatjuk egész pontosan az éppen végzett cselekedeteinknek a csoportra háruló esetleges káros hatásait. Az alábbiakban néhány példát mutatok arra, hogy még a legjobb szándékú megnyilvánulásainkat is miként érzékelhetik a társaink.
A MEGKÍVÁNT TEVÉKENYSÉG
A TEVÉKENYSÉG VÉGLETES FORMÁJA
Imádkozol az összejövetelért
Ájtatoskodóvá és kérkedővé válsz
Odafigyelsz másokra
Passzív lesz a hozzáállásod
Építed a csapatszellemet
Kegyeskedővé válsz
Megosztod a gondolataidat
Uralni akarod a beszélgetést
Megosztod a tapasztalataidat
Terápiás csoportot alakítasz
Gondolkozol
Intellektuális sznobot játszol
Kérdezel
Túl sok buta kérdést teszel fel
Erősíted a barátságot
Hízelegsz vagy tolakodóvá válsz
Az olvasókörödben zajló tevékenységeknek szerves részét kell képezniük a láthatatlan jótevőink azon erőfeszítéseinek, hogy az emberiséget szellemibbé alakítsák.
Az angolban a tanulóra használatos kifejezés („student”) a latinból ered, mely eredetileg valami iránt komolyan érdeklődőt vagy lelkesedőt jelentett. Az Urantia könyvettanulmányozó személy komoly érdeklődést mutat a könyv lapjain olvasható tények, jelentéstartalmak és értékek iránt. Az angolban a dolgok szakavatott ismerőjére alkalmazott kifejezés („scholar”) a görög nyelvből ered, melyen eredetileg szabadidőt értettek. A könyv szakavatott ismerője türelmesen rászánja a kellőidőt annak megismerésére, és közben nem hagyja, hogy teológiai, ideológiai vagy politikai célok vezéreljék.
Az Urantia könyvmaga is meglepően sokszor foglalkozik a tanulmányozás témakörével. A dolgok tanulmányozása a morontia létpályánk három főtevékenységcsoportjának egyike.
„Az ilyen világon háromféle tevékenység folyik: munka, fejlődés és játék. Más szavakkal: szolgálat, tanulás és kikapcsolódás.” 46:5.29 [23]
A dolgok elmélyült tanulmányozása nem könnyőfeladat a halandók számára, és igazán önkéntes jellegőtevékenységünké csak a világegyetemi létpályánk későbbi szakaszában válik. „A tanulás önkéntessé, az önzetlen szolgálat természetessé és az istenimádat önkéntelenné kezd válni.” 47:7.5 [24]
Jézus behatóan foglalkozott a dolgokkal. 129:1.10 [25] Már az iskoláséveinek elején is memorizált szövegeket. A vitákban való közremőködésére az ő„felvilágosultsága, becsületessége és türelme” nagyon is jellemzővolt, és ha kellett, akkor tudott türelmes hallgatóság is lenni. 132:7.8 [26], 132:4.2 [27] Az őolvasóköri összejöveteleik komoly és örömteli események voltak. 137:7.1 [28]
Az olvasással kapcsolatban a legnagyszerőbb kinyilatkoztatás talán az Előszó végén található:
„Teljes mértékben tudatában vagyunk a megbízatásunkkal járó nehézségeknek; tudjuk, mennyire lehetetlen az isteniség és örökkévalóság fogalomnyelvét a halandói elme véges fogalmainak nyelvére lefordítani. De tudjuk azt is, hogy az emberi elmében ott lakozik Isten egy része, és hogy az emberi lélekkel együtt van az Igazság Szelleme is; tudjuk továbbá, hogy e szellemerők együttmőködnek annak érdekében, hogy képessé tegyék az anyagi embert a szellemi értékek valóságának megragadására és a világegyetemi jelentéstartalmak bölcseletének megértésére. Mindezeknél is biztosabban tudjuk azonban, hogy az Isteni Jelenlét e szellemei képesek hozzásegíteni az embert mindazon igazságok szellemben történőfelismeréséhez, melyek hozzájárulhatnak a személyes vallásos tapasztalás örökké fejlődővalóságának – az Isten-tudatnak – a kiteljesítéséhez.” 0:12.12 [29]
Más szóval a kinyilatkoztatási közlésnek megvan a maga csatornája, mely kezdődik a szerzővel és az eredeti nyelvvel, majd következik a célnyelvre való fordítás, azután a nyomtatás és az emberi intellektus általi elolvasás jön, végül pedig a Gondolatigazító és az Igazság Szelleme munkálkodik a világegyetemi jelentéstartalmak és értékek életre keltésén.
A részleges írástudatlanság, a felszínes olvasás és a gyorsolvasás korában élünk. Néha elégséges lehet az anyag átfutása, de a szerzők néha kifejezetten visszafogják a tempónkat:
„[G]ondoljátok át azt a magasztos tényt, hogy Isten bennetek lakozik...” 2:5.6 [30]
„[E]lgondolkoztok az ezen isteni sajátosságokkal kapcsolatos kinyilatkoztatáson, melyet a ti saját TeremtőFiatok szeretetteljes szolgálatban tett...” 7:7.6 [31]
„Lélekben fogadjátok el a názáreti Jézus halandó életének nemes tudatát...” 20:6.1 [32]
A világ vallási iratainak olvasásakor „...azokat az örökké igaz és istenmód szép tanításokat keressétek...” 159:5.1 [33]
Vajon mi értelme tanulmányozni a könyv ama részeit, amelyek az emberi tapasztalástól távol esővalóságokat írnak leő
„Minden emberi tudás közül az bír a legnagyobb értékkel, hogy az ember megismerje Jézus vallási életét és hogy miként élte azt.” 1 196:1.3 [34] De vajon nincs-e valamilyen rejtett összhang e prioritás és a következőeszme közöttő„Az embernek az időhalandói szféráiról az örökkévalóság isteni területeire való felemelkedésének ismertetése izgalmas beszámolót képez (...) e fenséges kaland tanulmányozása a halandó ember számára mindenekfelett kívánatos.” 40:7.4 [35] „Az ember földi tájékozódását, mindenségrendi látókörét és szellemi irányultságát pallérozza a világegyetemi valóságoknak, valamint ezek kölcsönhatásainak, összhangjának és egyesülésének jobb megértése.” 106:0.1 [36]
Jézus feltőnően magas mércét állított fel azzal, hogy elvárta másoktól az írások gondos értelmezését és azt, hogy emlékezzenek a nekik már megtanított igazságokra. Arra hívta fel a tanítványai figyelmét, hogy az olvasottakon nem elegendőelgondolkodni, hanem figyeljenek arra is, hogy azok milyen erkölcsi választ követelnek meg az olvasótól. Sohasem mulasztotta el azt sem, hogy rámutasson az írások – különösen a zsoltárok – istenimádati vetületeire. Gyakran azért siklunk el fontos dolgok felett, mert nem olvasunk elég figyelmesen, fél szemmel nem keressük a szöveg esetleges további jelentéseit:
„...sok olyasmi van az Írásokban, mely felvilágosított volna, ha tisztánlátón olvasod.” 148:5.5 [37]
„Hát nem emlékszel, hogy meg van írva...ő” 148:5.5 [37]
„[N]em emlékeztek, hogy egyszer régebben azt mondtam nektek...ő” 167:7.4 [38]
Jézus ezzel ösztönözte Nátánielt, az egyik legeszesebb apostolt: „De miért nem vagy hajlandó megérteni annak a feljegyzésnek a jelentését...ő” 148:4.7 [39]
Ismétlem, fontos felismerni, hogy különbözőjelentéstartalmak fedezhetők fel a képzelet szintjén, az elmélyült gondolkodás szintjén, a szívben vagyis az érzések szintjén, valamint a lélek szintjén. Ez jelenti azt, hogy teljes erőből, teljes elméből, teljes szívből és a lelkünk mélyén is szeretjük az Istent.
Az olvasás az odafigyeléshez hasonlóan mővészet és próba is: „Ne csak a tömegekre gondolkodjatok és hogy miként hallgatják az igazságot; ügyeljetek magatokra is, hogy ti miként halljátok. Emlékezzetek, hogy hányszor mondtam már nektek: Akinek van, annak még több adatik, míg akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről úgy gondolja, hogy az övé.” 151:3.1 [40]
Az olvasó néha csak az egyik oldalát látja az összetett szövegnek. „Éppen azért, mert Jézus evangéliuma olyannyira sokrétővolt, néhány évszázad alatt a tanításairól készített feljegyzéseket tanulmányozók sok imádatközösség és szakadár felekezet között oszlottak meg. A keresztény hívek e sajnálatos megosztottsága ama kudarcból ered, hogy nem képesek felismerni a Mester sokrétőtanításaiban az őpáratlan életének isteni egyetlenségét.” 170:5.20 [41]
Az írásokat mondatról mondatra, egymás utáni sorrendben olvassuk. Van azonban felfedezendőmővészi érték a szakaszok, az írások, a részek és a könyv, mint egységes egész felépítésében is.
„A bölcs gondolkodó mindig azt az ötletes formatervet keresi, mely minden világegyetemi jelentés mögött ott van és az előtt létezik.” 2:7.5 [42]
Újra és újra tedd fel magadnak a kérdést, hogy vajon az egyik szakasz miért éppen a következőelőtt kapott helyet; vajon miért éppen úgy fogalmazták meg valamely írás bevezetőjétő
Bizonyos szempontból még hatékonyabb módszer lehet valamely témakor beható vizsgálata oktatási segédanyag igénybevételével, de ez a módszer nem bír akkora kinyilatkoztató erővel, mint az adott témának szentelt részek végigolvasása az Urantia könyvben. Némely téma esetében több összejövetelt is kell tartani. Nagy megelégedéssel járhat az, ha egy adott témát – például a személyiséget vagy a szeretetet – az Urantia könyvtárgyhoz tartozó közlendőinek teljességében vizsgálunk meg. Hasznos lehet néha az is, ha a témát a könyv négy egymást követőrészének szemszögéből, külön-külön vizsgáljuk. Ez sok áttanulmányozandó részletet jelent, ezért ha úgy látod vagy látjátok, hogy mindez túl sok volna egyszerre, akkor tartsatok szünetet, és gondoljátok át az addig olvasottakat. Nincs értelme túl gyorsan haladni. Az ember nagyon el tud fáradni attól az intellektuális erőfeszítéstől, amikor túl sok mindent kell túl gyorsan feldolgoznia.
A terjedelmesebb részek feldolgozásának egyik módszere az, hogy a hasonló szakaszokat csoportosítjuk, és arra kérjük a csoporttagokat, hogy az összeállítást a közbensőrészek mindenféle észrevételezése nélkül olvassák végig, és csak akkor kerüljön sor a megbeszélésre, miután a sorozat végére értetek. Jó ötlet előre megmondani a csoportnak, hogy mire összpontosítsanak az egymást követőrészek végigolvasásakor. Gyakran előfordul, hogy az egyik szakasz olyan észrevételeket vált ki a csoporttagokból, amelyeknek kevés közük van az aznapi összejövetel tárgyához. A tárgyra összpontosítás megőrzése nagyon fontos mőködési elve a sikeres csoportnak.
Mennyi részletet ajánlott feldolgozni egy-egy találkozó alkalmávalőEzt természetesen számos tényezőbefolyásolja. Átlagosan nagyjából nyolc részlet fér bele az időbe. Hasznos lehet további szakaszokat is előre kijelölni arra az esetre, ha esetleg még maradna időés lenne további olvasási igény az összejövetel végén. Igyekezz a kellőidőket biztosítani a vita különbözőszakaszaihoz, mert ezzel biztosítható a munka folyamatos menete.
Ha valami változatosságot akarsz vinni a programba, érdemes ugródeszkául választani egy idézetrészt és azzal kapcsolatosan elindítani a közös gondolkodást. Más részek tanulmányozásával is megvilágítható az indítóidézet. Ily módon megérthető, hogy miként lehet felhasználni a könyv egészét valamely rész értelmezéséhez. Itt jegyzem meg, hogy egy magvas gondolatot egyetlen mondattal megfogalmazó idézet akár az egész aznapi összejövetel vezérgondolata lehet.
Ha csak annyit teszel meg, hogy megosztod a többiekkel a neked különösen tetszőidézetek jegyzékét, akkor elérheted, hogy a csoport más tagjai is közzéteszik az őkedvenc idézeteiket egy más összejövetel alkalmával. De ennél sokkal többet is tehetsz. Van olyan vélemény[2] [43], hogy a szövegek tanulmányozásának legmagasabb szintje az, amikor más könyvek szerzőinek nagyszerőgondolataival vetjük össze az adott szöveget. Ha téged a tárgy szerint vizsgálódás érdekel, akkor választhatod ezt az utat. Hozz magaddal az Urantia könyvönkívül egyéb olyan irodalmat, amely kibontja és megvilágítja a könyvben közölteket. Az Urantia könyvszámos emberi forrásra épít, és az a rendeletetése, hogy kulturális civilizáló erőként mőködjön – vagyis teremtsen kapcsolatot a mai kor nemzedékének és a jövőnemzedékének eszméivel és eszményképeivel. A könyvbeli részek és az evolúciós folyamatok termékei közötti kapcsolat zavaró lehet a kezdőolvasókör számára. A könyvet jól ismerők számára viszont nagyon is ösztönzőmindez. Az egyik előnye ennek az, hogy mások szemével láthatjuk a könyvet. Mit mond az antropológia a kezdetleges vallásrólőMit tanít a biológia tudománya a törzsfejlődésrőlőNem kell sokat keresgélned a könyvtárban ahhoz, hogy olyan anyagot találj, amely érdekelni fogja a társaidat. Sokan dolgoznak azon, hogy összevessék az Urantia könyvbelitudományos ismeretanyagot a modern tudomány állításaival. Ez tényleg lenyőgözővizsgálódási terület. De mindig ügyelj arra, hogy az olvasóköri mőködés középpontjában az Urantia könyvtanulmányozása álljon. Az összehasonlító elemzés nem való a kezdőolvasókörnek.
Az ilyen olvasókörök számára gondos vezetés biztosítandó annak érdekében, hogy a csoport összejöveteleinek elsődleges célja az Urantia könyvtanulmányozása maradjon. Vannak olyan csoportok, amelyek az Urantia könyvmellett egyéb, kinyilatkoztatásnak mondott forrásokkal is akarnak foglalkozni. Igaz ugyan, hogy igazságot számos forrásban is találhatunk, és bár alkalmanként igen hasznos lehet a csoport előtt az Urantia könyvtőlkülönbözőismeretanyagra és nézőpontokra hivatkozni, azonban nagyon zavaró lesz az, ha ezeknek a más forrásoknak az ötödik korszakos kinyilatkoztatáséval egyenlőmértékővagy még nagyobb figyelmet akarnak szenteli a csoportban. Erre néha akkor kerül sor, amikor a vezetővagy egy másik résztvevőaz Urantia könyvolvasókörének tekintélyét, erkölcsi súlyát akarja felhasználni a más forrásokkal kapcsolatos személyes meggyőződésének terjesztésére.
Az ember nem egyből válik tanítóvá, hanem fokozatos fejlődésen keresztül. A tanítónak jól kell ismernie a tanítandó anyagot, de az Urantia könyvtanítójának mindenekelőtt élnie kell ezeket a tanításokat.
„Hirdethettek vallást Jézusról, de okvetlenül Jézusnak a vallását kell élnetek.” 196:2.1 [44]
Annak az olvasókörnek, amelyhez csatlakozni fogsz, vagy amelyet meg akarsz alapítani, lesz egy olyan tagja, aki szervezni fogja a dolgokat, és talán lesz olyan személy is, aki meg akarja osztani a szakértelmét, mások pedig eltérővezetési elveket vallanak. De az összejövetelen résztvevők mindegyikét fel kell kérni, hogy olvassák el az „Intelem a tanítóknak és a híveknek [45]” címőírást. A csoport rendszerint maga választja ki a vezetőit és a tanítóit. Ideális esetben minden csoporttagnak ezen élőigazságok által kell tanítania a csoportban is, a magánéletben is. Ha téged választanak a csoport szolgálatára, akkor légy óvatos és türelmes, mindig keresd az Atya segítségét, és szívleld meg ezeket az intelmeket.
„Mindig tiszteljétek az ember személyét. Erővel soha ne támogassatok igaz ügyet; szellemi győzelmeket csakis szellemi hatalommal lehet aratni. (...) Közvetlenül ahhoz az isteni szellemhez folyamodjatok, mely az emberek elméjében lakozik. Ne folyamodjatok félelemhez, sajnálathoz vagy puszta érzéshez. (...) [L]egyetek tisztességesek; gyakoroljatok önuralmat és mutassatok kellővisszafogottságot; mutassatok kellőtiszteletet a tanítványaitok személye iránt.” 159:3.2 [46] „...ne csorbítsátok vagy romboljátok az önbecsülésüket.” 159:3.3 „...ne sértsétek meg a félénk és félős lelkek önérzetét. Ne engedjétek meg magatoknak a maró gúnyt az egyszerőtestvéreim kárára. Ne legyetek érzéketlenek a félelemtől eltelt testvéreimmel szemben.” 159:3.4 „Az országról szóló evangélium hirdetésekor egyszerően csak az Istennel való barátságot tanítsátok.” 159:3.9 „A jövőnemzedékei is meg fogják ismerni sugárzó örömünket, jó szándékunk magával ragadó voltát és jókedvünk ösztönzőhatását.” 159:3.10
A tanítás mővészetéről sok nagyszerőkönyvet írtak. Az egyetemeink tele vannak tanult és bölcs tanítókkal. De mindig tartsuk szem előtt: „Az egyszerőemberek örömmel hallgatták Jézust (...) mert egy volt közülük, egy szerény, avatatlan ember; a világ legnagyobb vallási tanítója valóban nem volt képzett tanító.” 196:1.4 [47]
„»Jézust követni« azt jelenti, hogy az ember személyesen is osztozik az ővallásos hitében és belép a Mesternek az emberért végzett önzetlen szolgálat jellemezte élete szellemébe. Az emberi életben az egyik legfontosabb dolog az, hogy az ember kitalálja, hogy Jézus mit hitt, felfedezze az őeszményképeit és törekedjen az őfelmagasztalt életcéljának elérésére. Minden emberi tudás közül az bír a legnagyobb értékkel, hogy az ember megismerje Jézus vallási életét és hogy miként élte azt.” 196:1.3 [34]
„Az öröklévőIsten szelleme minden halandó gyermek elméjében ott rejtőzik.” „Az ember barát után kutat kint, miközben e keresett barát az ősaját szívében él.” 3:1.4 [48]
Mindenki, aki e kinyilatkoztatás tanulmányozásához másokkal közösen fog hozzá, szoros kapcsolatba lép a benne magában lévőIsteni Jelenléttel és azzal az Isteni Jelenléttel, amely a csoport összes többi tagjában ott van. Ezt az életben szent kiváltságként kell fogadni. Az olvasóköri élményeket az Urantián töltött életed legkedvesebb emlékei között illik őrizned. A magasztos remények időszakát tudja elhozni az életedbe, amint a bolygónknak adott ötödik korszakos kinyilatkoztatásban fellelhetőigazságokba belelapozol. Az olvasókör többi tagjával való kapcsolatteremtés a közösség mélyen gyökerezőtudatosulását váltja ki benned, és ebbe a közösségfogalomba még beleérthetőaz Isten családjának közössége is. Az olvasóköri élmények valamilyen módon ösztönöznek is majd az önzetlen szolgálatra és az Isten tiszteletére.
„Egyes emberek élete túl nagyszerőés túl nemes a tisztán sikerkeresőmőködés szintjére való alászálláshoz. Az állatnak alkalmazkodnia kell a környezethez, de a vallásos ember meghaladja a környezetét, mert az isteni szeretetre való rálátás által megkerüli a jelenlegi anyagi világ korlátait. E szeretetfogalom az ember lelkében előidézi az igazság, a szépség és a jóság meglelésére irányuló állatfeletti törekvést; és megtalálásukkor a befogadásukban dicsőül meg; eleped a vágytól, hogy megélje azokat, hogy igazat cselekedjen.” 196:3.32 [49]
[1] Berne, Eric: The Structure and Dynamics of Organizations and Groups. Grove Press. New York, 1963.
[2] Adler, Mortimer: How to Read a Book: The Art of Getting a Liberal Education. 1940