Impresszum
AZ URANTIA KÖNYV
® Registered Marks of URANTIA Foundation
URANTIA FOUNDATION
533 WEST DIVERSEY PARKWAY
CHICAGO, ILLINOIS 60614
2010 Hungarian Translation
Magyar fordítás
© 2010 Urantia Foundation
Minden jog fenntartva.
A kiadó írásbeli engedélye nélkül e könyv sem részben, sem egészében nem másolható, nem készíthető róla fordítás, a tartalma nem rögzíthető semmilyen módon és semmilyen formában (beleértve az elektronikus, a mechanikus és az egyéb eljárásokat, mint például fénymásolás, képfelvétel vagy bármilyen adattároló és visszakereső rendszer). A megkeresés címzettjeként az ,Urantia Foundation’ jelölendő meg. Kiadja az ,Urantia Foundation’.
Urantia Foundation
533 Diversey Parkway
Chicago, IL 60614, USA
Tel. +1 (773) 525-3319
Fax +1 (773) 525-7739
Website: https://www.urantia.org [1]
Az “URANTIA” és a 
az ,Urantia Foundation’ termék, szolgáltatás és közösségi védjegye.
Az Urantia könyv az ,Urantia Foundation’ által 1955-ben The Urantia Book címen kiadott mű fordítása. Az Urantia könyv ezen első kiadása az angol nyelvű szöveg lényegében szabatos fordítása. Az Urantia könyv azonban emberi alkotás, és mint ilyen, nem tökéletes; szövegértelmezési kérdésekben az angol szöveg a mérvadó. Az ,Urantia Foundation’ fenntartja magának a jogot e fordítás pontosított, javított kiadásának megjelentetésére.
A könyv részei
AZ URANTIA KÖNYV
A könyv részei
I. RÉSZ
A KÖZPONTI VILÁGEGYETEM ÉS A FELSŐBB-VILÁGEGYETEMEK [2]
Ezen írások összeállítását egy, az orvontoni Nappalok Elődeinek felhatalmazása alapján
működő, Felsőbb-világegyetemi Személyiségekből álló Uverszai Testület hitelesítette.
II. RÉSZ
A HELYI VILÁGEGYETEM [3]
Ezen írások összeállítását egy, a szalvingtoni Gábriel felhatalmazása alapján működő,
Helyi Világegyetemi Személyiségekből álló Nebadoni Testület hitelesítette.
III. RÉSZ
AZ URANTIA TÖRTÉNETE [4]
Ezen írások összeállítását egy, a szalvingtoni Gábriel felhatalmazása alapján működő,
Helyi Világegyetemi Személyiségekből álló Testület hitelesítette.
IV. RÉSZ
JÉZUS ÉLETE ÉS TANÍTÁSAI [5]
Ezen írások összeállítását egy, az egyik Melkizedek kinyilatkoztatási igazgató felügyelete alatt működő, tizenkét fős urantiai közteslény-bizottság hitelesítette.
A beszámoló alapját egy olyan másodfajú közteslény szolgáltatta, aki András apostol felett a szellemvilági óvó-figyelő szolgálatot egykor ellátta.
Az írások címjegyzéke
AZ URANTIA KÖNYV
Az írások címjegyzéke
Írás . Cím . Szerző
000. Előszó [6] . Isteni Tanácsos
I. rész
A központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek
002. Az Isten természete [8] . Isteni Tanácsos
003. Az Isten sajátosságai [9] . Isteni Tanácsos
004. Isten viszonya a világegyetemhez [10] . Isteni Tanácsos
005. Isten viszonya az egyénhez [11] . Isteni Tanácsos
006. Az Örökkévaló Fiú [12] . Isteni Tanácsos
007. Az Örökkévaló Fiú viszonya a világegyetemhez [13] . Isteni Tanácsos
008. A Végtelen Szellem [14] . Isteni Tanácsos
009. A Végtelen Szellem viszonya a világegyetemhez [15] . Isteni Tanácsos
010. A paradicsomi Háromság [16] . Világegyetemi Ítélo
011. A Paradicsom Örök Szigete [17] . Bölcsesség-tökéletesíto
012. A világegyetemek mindensége [18] . Bölcsesség-tökéletesíto
013. A Paradicsom szent szférái [19] . Bölcsesség-tökéletesíto
014. A központi és isteni világegyetem [20] . Bölcsesség-tökéletesíto
015. A hét felsőbb-világegyetem [21] . Világegyetemi Ítélő
016. A hét Tökéletes Szellem [22] . Világegyetemi Ítélo
017. A hét legfelsobb szellem-csoport [23] . Isteni Tanácsos
018. A Legfelsobb Háromsági Személyiségek [24] . Isteni Tanácsos
019. A mellérendelt háromsági-származású lények [25] . Isteni Tanácsos
020. A paradicsomi Istenfiak [26] . Bölcsesség-tökéletesíto
021. A paradicsomi Teremto Fiak [27] . Bölcsesség-tökéletesíto
022. Az Isten Háromságot-elért Fiai [28] . Fenséges Hírvivo
023. A Független Hírvivok [29] . Isteni Tanácsos
024. A végtelen szellem felsobb személyiségei [30] . Isteni Tanácsos
025. A tér hírvivo seregei [31] . Nagytekintélyu
026. A központi világegyetem segédkezo szellemei [32] . Bölcsesség-tökéletesíto
027. Az elsorendu szupernáfok segédkezése [33] . Bölcsesség-tökéletesíto
028. A felsobb-világegyetemek segédkezo szellemei [34] . Fenséges Hírvivo
029. A Világegyetemi Erotér-irányítók [35] . Világegyetemi Ítélo
030. A nagy világegyetem személyiségei [36] . Fenséges Hírvivo
031. A végleges testületek [37] . Isteni Tanácsos és Egy Ismeretlen Nevu és Származású
Írás . Cím . Szerző
032. A helyi világegyetemek kialakulása [38] . Fenséges Hírvivo
033. A helyi világegyetem igazgatása [39] . Foangyalok
Vezetoje
034. A helyi világegyetemi Anyaszellem [40] . Fenséges Hírvivo
035. A helyi világegyetemi Istenfiak [41] . Foangyalok
Vezetoje
036. Az Élethordozók [42] . Vorondadek Fiú
037. A helyi világegyetem személyiségei [43] . Ragyogó Estcsillag
038. A helyi világegyetem segédkezo szellemei [44] . Melkizedek
039. A szeráfseregek [45] . Melkizedek
040. A felemelkedo Istenfiak [46] . Fenséges Hírvivo
041. A helyi világegyetem fizikai sajátosságai [47] . Foangyal
042. Energia – elme és anyag [48] . Fenséges Hírvivo
043. A csillagvilágok [49] . Malavatia Melkizedek
044. Az égi mesterek [50] . Foangyal
045. A helyi csillagrendszer igazgatása [51] . Melkizedek
046. A helyi csillagrendszer központja [52] . Foangyal
047. A hét lakóvilág [53] . Ragyogó Estcsillag
048. A morontia élet [54] . Foangyal
049. A lakott világok [55] . Melkizedek
050. A Bolygóhercegek [56] . Másodrendu Lanonandek
051. A Bolygók Ádámjai [57] . Másodrendu Lanonandek
052. A bolygók halandói korszakai [58] . Fenséges Hírvivo
053. A Lucifer-féle lázadás [59] . Manovandet Melkizedek
054. A Lucifer-féle lázadásból eredo problémák [60] . Fenséges
Hírvivo
055. A fény és élet világai [61] . Fenséges Hírvivo
056. Az egyetemes egység [62] . Fenséges Hírvivo és Makiventa
Melkizedek
III. rész
Az Urantia története
Írás . Cím . Szerző
057. Az Urantia keletkezése [63] .
Élethordozó
058. Élet létesítése az Urantián [64] .
Élethordozó
059. A tengervízi élet az Urantián [65] .
Élethordozó
060. Az Urantia a korai szárazföldi élet idoszakában [66] .
Élethordozó
061. Az emlosök kora az Urantián [67] .
Élethordozó
062. Az emberi kor hajnalának osi fajai [68] .
Élethordozó
063. Az elso embercsalád [69] .
Élethordozó
064. A színes evolúciós emberfajták [70] .
Élethordozó
065. Az evolúció felügyelete [71] .
Élethordozó
066. Az Urantia Bolygóhercege [72] . Melkizedek
067. A lázadás a bolygón [73] . Melkizedek
068. A polgárosodás hajnala [74] . Melkizedek
069. A kezdetleges emberi intézmények [75] . Melkizedek
070. Az emberi közösségek kormányzásának fejlodése [76] .
Melkizedek
071. Az állam fejlodése [77] . Melkizedek
072. Egy szomszédos bolygó kormányzati berendezkedése [78] . Melkizedek
073. Az Édenkert [79] . Szolonia
074. Ádám és Éva [80] . Szolonia
075. Ádám és Éva vétke [81] . Szolonia
076. A második kert [82] . Szolonia
077. A köztes teremtmények [83] . Foangyal
078. Az ibolyaszín emberfajta az Ádám utáni idokben [84] .
Foangyal
079. Az andita terjeszkedés keleten [85] . Foangyal
080. Az andita terjeszkedés nyugaton [86] . Foangyal
081. A mai polgárosodott viszonyok kialakulása [87] . Foangyal
082. A házasság fejlodése [88] . Szeráf Vezeto
083. A házasság intézménye [89] . Szeráf Vezeto
084. Házasság és családi élet [90] . Szeráf Vezeto
085. Az istenimádás gyökerei [91] . Ragyogó Estcsillag
086. A vallás fejlodésének korai szakasza [92] . Ragyogó
Estcsillag
087. A kísértettiszteletek [93] . Ragyogó Estcsillag
088. Buvtárgyak, szerencsetárgyak és varázslás [94] . Ragyogó
Estcsillag
089. Bun, áldozás és vezeklés [95] . Ragyogó Estcsillag
090. Sámánizmus – javasok és papok [96] . Melkizedek
091. Az ima fejlodése [97] . Közteslények Vezetoje
092. A vallás fejlodésének késobbi szakasza [98] . Melkizedek
093. Makiventa Melkizedek [99] . Melkizedek
094. A Melkizedek tanítások keleten [100] . Melkizedek
095. A Melkizedek tanítások a Levantéban [101] . Melkizedek
096. Jahve – a héberek Istene [102] . Melkizedek
097. Az istenkép fejlodése a héber népek körében [103] . Melkizedek
098. A Melkizedek tanítások nyugaton [104] . Melkizedek
099. A vallás társadalmi problémái [105] . Melkizedek
100. Az ember által megtapasztalható vallás [106] . Melkizedek
101. A vallás valódi természete [107] . Melkizedek
102. A vallásos hit alapjai [108] . Melkizedek
103. A vallásos tapasztalás valósága [109] . Melkizedek
104. A háromság fogalmának kiteljesedése [110] . Melkizedek
105. Istenség és valóság [111] . Melkizedek x Az írások címjegyzéke
106. Világegyetemi valóságszintek [112] . Melkizedek
107. A Gondolatigazítók eredete és természete [113] . Független
Hírvivo
108. A Gondolatigazítók küldetése és segédkezése [114] . Független
Hírvivo
109. Az Igazítók viszonya a világegyetemi teremtményekhez [115] .
Független Hírvivo
110. Az Igazítók viszonya a halandó egyénekhez [116] . Független
Hírvivo
111. Az Igazító és a lélek [117] . Független Hírvivo
112. A személyiség továbbélése [118] . Független Hírvivo
113. A szeráfi végzet-orangyalok [119] . Szeráf Vezeto
114. A bolygók szeráfi kormányzása [120] . Szeráf Vezeto
115. A Legfelsobb Lény [121] . Fenséges Hírvivo
116. A Mindenható Legfelsobb [122] . Fenséges Hírvivo
117. A Legfelsobb Isten [123] . Fenséges Hírvivo
118. Legfelsobb és Végleges – ido és tér [124] . Fenséges
Hírvivo
119. Krisztus Mihály alászállásai [125] . Estcsillagok Vezetoje
IV. rész
Jézus élete és tanításai
Írás . Cím . Szerző
120. Mihály megtestesülése az Urantián [126] . Mantutia Melkizedek
121. Mihály alászállásának kora [127] . Közteslény bizottság
122. Jézus megszületése és kisgyermekkora [128] . Közteslény bizottság
123. Jézus zsengekora [129] . Közteslény bizottság
124. Jézus kései gyermekkora [130] . Közteslény bizottság
125. Jézus Jeruzsálemben [131] . Közteslény bizottság
126. A két legválságosabb év [132] . Közteslény bizottság
127. A kamaszkori évek [133] . Közteslény bizottság
128. Jézus korai felnottkora [134] . Közteslény bizottság
129. Jézus késobbi felnottkori élete [135] . Közteslény
bizottság
130. Úton Rómába [136] . Közteslény bizottság
131. A világ vallásai [137] . Közteslény bizottság
132. Idozés Rómában [138] . Közteslény bizottság
133. Visszatérés Rómából [139] . Közteslény bizottság
134. Az átmeneti évek [140] . Közteslény bizottság
135. Keresztelo János [141] . Közteslény bizottság
136. A keresztelés és a negyven nap [142] . Közteslény bizottság
137. Idozés Galileában [143] . Közteslény bizottság
138. Az Ország hírnökeinek felkészítése [144] . Közteslény bizottság
139. A tizenkét apostol [145] . Közteslény bizottság
140. A tizenkettek felavatása [146] . Közteslény bizottság
141. A nyilvános muködés elkezdése [147] . Közteslény bizottság
142. A páska-ünnep Jeruzsálemben [148] . Közteslény bizottság
143. Utazás Szamarián át [149] . Közteslény bizottság
144. Gilboában és a Tízvárosban [150] . Közteslény bizottság
145. Négy eseménydús nap Kapernaumban [151] . Közteslény bizottság
146. Az elso tanhirdeto vándorút Galileában [152] . Közteslény
bizottság
147. Rövid látogatás Jeruzsálemben [153] . Közteslény bizottság
148. A vándor hitszónokok tanítása Betszaidában [154] . Közteslény
bizottság
149. A második tanhirdeto vándorút [155] . Közteslény bizottság
150. A harmadik tanhirdeto vándorút [156] . Közteslény bizottság
151. Idozés és tanítás a parton [157] . Közteslény bizottság
152. A kapernaumi válsághoz vezeto események [158] . Közteslény
bizottság
153. A kapernaumi válság [159] . Közteslény bizottság
154. Az utolsó napok Kapernaumban [160] . Közteslény bizottság
155. Menekülés Észak-Galileán át [161] . Közteslény bizottság
156. Idozés Tiruszban és Szidonban [162] . Közteslény bizottság
157. Cezárea-Filippiben [163] . Közteslény bizottság
158. Az átlényegülés hegye [164] . Közteslény bizottság
159. A tízvárosi vándorút [165] . Közteslény bizottság
160. Alexandriai Rodan [166] . Közteslény bizottság
161. További viták Rodannal [167] . Közteslény bizottság
162. A sátoros ünnepen [168] . Közteslény bizottság
163. A hetvenek felavatása Magadánban [169] . Közteslény bizottság
164. A templomszentelés ünnepén [170] . Közteslény bizottság
165. A pereai küldetés kezdete [171] . Közteslény bizottság
166. Az utolsó látogatás Észak-Pereában [172] . Közteslény bizottság
167. Látogatás Filadelfiában [173] . Közteslény bizottság
168. Lázár feltámasztása [174] . Közteslény bizottság
169. Az utolsó tanítás Pellában [175] . Közteslény bizottság
170. A mennyország [176] . Közteslény bizottság
171. Úton Jeruzsálembe [177] . Közteslény bizottság
172. Bevonulás Jeruzsálembe [178] . Közteslény bizottság
173. A hétfoi nap Jeruzsálemben [179] . Közteslény bizottság
174. A keddi reggel a templomban [180] . Közteslény bizottság
175. Az utolsó templomi beszéd [181] . Közteslény bizottság
176. Kedd este az Olajfák hegyén [182] . Közteslény bizottság
177. Szerda, a pihenés napja [183] . Közteslény bizottság
178. Az utolsó nap a táborban [184] . Közteslény bizottság
179. Az Utolsó Estebéd [185] . Közteslény bizottság
180. A búcsúbeszéd [186] . Közteslény bizottság
181. Az utolsó intelmek és figyelmeztetések [187] . Közteslény bizottság
182. A Getszemániban [188] . Közteslény bizottság
183. Jézus elárulása és elfogása [189] . Közteslény bizottság
184. A Szanhedrin bírósága elott [190] . Közteslény bizottság
185. A Pilátus elotti per [191] . Közteslény bizottság
186. Röviddel a keresztre feszítés elott [192] . Közteslény
bizottság
187. A keresztre feszítés [193] . Közteslény bizottság
188. A sírban töltött ido [194] . Közteslény bizottság
189. A feltámadás [195] . Közteslény bizottság
190. Jézus morontia jelenései [196] . Közteslény bizottság
191. Jelenések az apostolok és más vezetok elott [197] .
Közteslény bizottság
192. Jelenések Galileában [198] . Közteslény bizottság
193. Az utolsó jelenések és a mennybemenetel [199] . Közteslény
bizottság
194. Az Igazság Szellemének adományozása [200] . Közteslény bizottság
195. Pünkösd után [201] . Közteslény bizottság
196. Jézus hite [202] . Közteslény bizottság
A könyv tartalomjegyzéke
AZ URANTIA KÖNYV
A könyv tartalomjegyzéke
Előszó [6]
I. Istenség és Isteniség [203]
II. Isten [204]
III. Az Első Forrás és Középpont [205]A hét Abszolút Valóság A VAGYOK fogalma IV. A világegyetemi valóság [206]
Paradicsom V. A személyiségi valóságok [207]
VI. Energia és minta [208]
VII. A Legfelsőbb Lény [209]
VIII. A Hétszeres Isten [210]
IX. A Végleges Isten [211]
X. Az Abszolút Isten [212]
XI. A három Abszolút [213]
XII. A Háromságok [214]
Az írások hiteléül [215]
I. rész
A központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek
1. Az Egyetemes Atya [7]
1. Az Atya neve [216]2. Az Isten természete [8]
2. Isten valósága [217]
3. Az Isten egyetemes szellem [218]
4. Isten rejtélye [219]
5. Az Egyetemes Atya személyisége [220]
6. A személyiség a világegyetemben [221]
7. A személyiségfogalom szellemi értéke [222]
1. Az Isten végtelensége [223]3. Az Isten sajátosságai [9]
2. Az Atya örök tökéletessége [224]
3. Igazságosság és pártatlanság [225]
4. Az isteni irgalom [226]
5. Az Isten szeretete [227]
6. Az Isten jósága [228]
7. Isteni igazság és szépség [229]
1. Isten mindenütt-jelenvalósága [230]4. Isten viszonya a világegyetemhez [10]
2. Isten végtelen hatalma [231]
3. Isten egyetemes tudása [232]
4. Isten határtalansága [233]
5. Az Atya legfelsőbb uralma [234]Az elkerülhetetlen dolgok 6. Az Atya elsősége [235]Az áldás
1. Az Atya világegyetemi magatartásformája [236]5. Isten viszonya az egyénhez [11]Gondviselés 2. Isten és természet [237]
3. Isten változatlan jelleme [238]
4. Az Isten megértése [239]
5. Az Istenről alkotott téveszmék [240]
1. Az Isten megközelítése [241]6. Az Örökkévaló Fiú [12]
2. Az Isten jelenléte [242]
3. Igaz istenimádat [243]
4. Isten a vallásban [244]
5. Az Isten-tudat [245]
6. A személyiség Istene [246]
1. Az Örökkévaló Fiú önazonossága [247]7. Az Örökkévaló Fiú viszonya a világegyetemhez [13]
2. Az Örökkévaló Fiú természete [248]
3. Segédkezés az Atya szeretetében [249]
4. Az Örökkévaló Fiú sajátosságai [250]Mindenhatóság, mindenütt-jelenvalóság, mindentudás 5. Az Örökkévaló Fiú korlátai [251]
6. A Szellem-elme [252]
7. Az Örökkévaló Fiú személyisége [253]
8. Az Örökkévaló Fiú megértése [254]
1. A Szellem-gravitációs kör [255]8. A Végtelen Szellem [14]
2. Az Örökkévaló Fiú kormányzása [256]
3. Az Örökkévaló Fiú viszonya az egyénhez [257]
4. Az isteni tökéletességi tervek [258]
5. A szellemadomány [259]Az Örökkévaló Fiú alászállásai Az eredeti Mihály alászállásai 6. A paradicsomi Istenfiak [260]
7. Az Atya legfelsőbb kinyilatkoztatása [261]
1. A Cselekvő Isten [262]9. A Végtelen Szellem viszonya a világegyetemhez [15]
2. A Végtelen Szellem természete [263]
3. A Szellem viszonya az Atyához és a Fiúhoz2 [264]
4. Az isteni segédkezés Szelleme [265]Alkotó Leányok 5. Az Isten jelenléte [266]
6. A Végtelen Szellem személyisége [267]
1. A Harmadik Forrás és Középpont sajátosságai [268]10. A paradicsomi Háromság [16]
2. A mindenütt jelenvaló Szellem [269]
3. Az egyetemes átalakító [270]
4. Az Abszolút Elme [271]
5. Az elme-segédkezés [272]
6. Az elme-gravitációs kör [273]
7. Világegyetemi tükrözőműködés [274]
8. A Végtelen Szellem személyiségei [275]A Harmadik Forrás és Középpont működési családja
1. Az önmagát szétosztó Első Forrás és Középpont [276]11. A Paradicsom Örök Szigete [17]
2. Istenségi megszemélyesülés [277]
3. Az Istenség három személye [278]
4. Az Istenség háromsági egyesülése [279]
5. A Háromság szerepkörei [280]Véges, abszonit és abszolút magatartás 6. A Háromság Állandó Fiai [281]Igazságosság, bizonyíték és ítélkezés 7. A Felsőség felügyelete [282]
8. A Végesen túli Háromság [283]A halandói beteljesülés korlátai
1. Az isteni székhely [284]12. A világegyetemek mindensége [18]
2. Az Örök Sziget természete [285]
3. A Felső-Paradicsom [286]
4. A Külső-Paradicsom [287]
5. Az Alsó-Paradicsom [288]
6. A tér lélegzése [289]Ki nem töltött tér 7. A Paradicsom térműködései [290]Középtéri körzetek 8. Paradicsomi gravitáció [291]Térerő, energia, erőtér 9. A Paradicsom különlegessége [292]
1. A világmindenség térszintjei [293]13. A Paradicsom szent szférái [19]
2. A Korlátlan Abszolút területe [294]
3. Világegyetemi gravitáció [295]
4. Tér és mozgás [296]
5. Tér és idő [297]
6. Egyetemes felügyelet [298]
7. A rész és az egész [299]
8. Anyag, elme és szellem [300]
9. Személyes valóságok [301]
1. Az Atya hét szent világa [302]14. A központi és isteni világegyetem [20](1) Divinington (2) Szonarington (3) Spiritington (4) Vicegerington (5) Szolitarington (6) Szerafington (7) Aszendington 2. Atya-világi viszonyok [303]
3. Az Örökkévaló Fiú szent világai [304]
4. A Végtelen Szellem világai [305]A Tökéletes Szellemek tartózkodási helye
1. A Paradicsom-Havona rendszer [306]15. A hét felsőbb-világegyetem [21]Paradicsom-Havona nap A sötét gravitációs testek 2. A Havona felépítése [307]
3. A Havona-világok [308]
4. A központi világegyetem teremtményei [309]Havona-honosok 5. Az élet a Havonában [310]Egyhangúság és kaland 6. A központi világegyetem rendeltetése [311]
1. A felsőbb-világegyetemi térszintek [312]16. A hét Tökéletes Szellem [22]
2. A felsőbb-világegyetemek szerveződése [313]
3. Az Orvonton felsőbb-világegyetem [314]
4. Csillagködök — a világegyetemek elődei [315]
5. Az égitestek eredete [316]
6. A tér szférái [317]
7. Az épített szférák [318]Felsőbb-világegyetemi idő 8. Energiafelügyelet és energiaszabályozás [319]
9. A felsőbb-világegyetemi körök [320]Helyi világegyetemi körök 10. A felsőbb-világegyetemi vezetők [321]
11. A tanácskozó közgyűlés [322]
12. A legfelsőbb bíróságok [323]
13. Az övezeti kormányzatok [324]
14. A hét felsőbb-világegyetem rendeltetési céljai [325]
1. A hármas Istenséghez fűződő viszony [326]17. A hét legfelsőbb szellem-csoport [23]
2. A Végtelen Szellemhez fűződő viszony [327]
3. A Tökéletes Szellemek azonossága és különbözősége [328]
4. A Tökéletes Szellemek sajátosságai és szerepkörei [329]
5. A teremtményekhez fűződő viszony [330]
6. A Mindenségrendi Elme [331]Okozati viszony, kötelesség és istenimádat 7. Erkölcsök, erény és személyiség [332]
8. Az Urantia-személyiség [333]
9. Az emberi tudat valósága [334]
1. A hét Legfőbb Igazgató [335]18. A Legfelsőbb Háromsági Személyiségek [24]Teremtményi háromságot-elért fiak 2. Madzseszton — a tükrözőműködés vezetője [336]
3. A Tükröző Szellemek [337]
4. A Tükröző Kép Segítők [338]
5. A Körök Hét Szelleme [339]
6. A helyi világegyetemi Alkotó Szellemek [340]
7. Az Elmeszellem-segédek [341]
8. A Legfelsőbb Szellemek szerepkörei [342]
1. A Felsőség Háromságivá Tett Titkai [343]19. A mellérendelt háromsági-származású lények [25]
2. A Nappalok Örökkévalói [344]
3. A Nappalok Elődei [345]
4. A Nappalok Tökéletességei [346]
5. A Nappalok Utódai [347]
6. A Nappalok Szövetségei [348]
7. A Nappalok Hűséges Követői [349]
1. A Háromsági Tanító Fiak [350]20. A paradicsomi Istenfiak [26]
2. A Bölcsesség-tökéletesítők [351]
3. Az Isteni Tanácsosok [352]
4. A Világegyetemi Ítélők [353]A Háromság Állandó Fiai 5. Ihletett Háromsági Szellemek [354]
6. Havona-honosok [355]
7. Paradicsomi létpolgárok [356]
1. Az alászálló Istenfiak [357]21. A paradicsomi Teremtő Fiak [27]
2. Az Ítélkező Fiak [358]
3. Bírói feladatok [359]
4. Ítélkezői küldetések [360]
5. A paradicsomi Fiak alászállása [361]
6. A halandó-alászállási létpályák [362]
7. A Háromsági Tanító Fiak [363]
8. A Daynalok helyi világegyetemi segédkezése [364]
9. A Daynalok szolgálata a bolygókon [365]
10. A paradicsomi Fiak egyesített segédkezése [366]
22. Az Isten Háromságot-elért Fiai [28]Az Eredeti Mihály 1. A Teremtő Fiak eredete és természete [367]
2. A helyi világegyetemek teremtői [368]
3. A helyi világegyetem feletti fennhatóság [369]
4. A Mihályi alászállások [370]
5. A Tökéletes Fiak viszonya a világegyetemhez [371]
6. A Tökéletes Mihályok rendeltetése [372]
1. A Háromságba-foglalt Fiak [373]23. A Független Hírvivők [29]Méltóságra emelkedett Háromságot-elért Fiak Kiválasztott Háromságot-elért Fiak Tökéletes Háromságot-elért Fiak 2. A Fenséges Hírvivők [374]
3. A Nagytekintélyűek [375]
4. Az Ismeretlen Nevűek és Származásúak [376]
5. A Háromságot-elért Felügyelők [377]
6. A Háromságot-elért Követek [378]
7. A háromságivá alakítás eljárása [379]Felemelkedő-háromságivá lett Fiak Paradicsom-Havona-háromságivá lett Fiak A Végzet Háromságot-elért Fiai 8. A Teremtményi-háromságot elért Fiak [380]
9. A Mennyei Oltalmazók [381]
10. A Magas Fiú-segédek [382]
1. A Független Hírvivők természete és eredete [383]24. A Végtelen Szellem felsőbb személyiségei [30]
2. A Független Hírvivők feladatai [384]
3. A Független Hírvivők idő- és térszolgálatai [385]Szeráfi és egyéb térsebességek 4. A Független Hírvivők különleges segédkezése [386]A végzet háromságot-elért fiai
1. A Világegyetemi Körök Felügyelői [387]25. A tér hírvivő seregei [31]
2. Az Összeírási Igazgatók [388]
3. A Végtelen Szellem Személyi Segédei [389]
4. A Társfelügyelők [390]
5. A Kinevezett Őrök [391]
6. A Végzős Kísérők [392]Grandfanda, az első felemelkedő 7. A Végzős Kísérők eredete [393]
1. A Havona-szolgálók [394]26. A központi világegyetem segédkező szellemei [32]
2. A Világegyetemi Békéltetők [395]
3. A Békéltetők kiterjedt szolgálata [396]
4. Szakmai Tanácsadók [397]
5. A Paradicsomi Feljegyzés-felügyelők [398]
6. A Mennyei Adatrögzítők [399]
7. A Morontia Társak [400]
8. A Paradicsomi Társak [401]
1. A segédkező szellemek [402]27. Az elsőrendű szupernáfok segédkezése [33]A központi világegyetem segédkező szellemei A felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei A helyi világegyetemek segédkező szellemei 2. A fenséges szupernáfok [403]
3. A harmadrendű szupernáfok [404](1) Az Összhang-felügyelők (2) A Vezető Adatrögzítők (3) A Hírközlők (4) A Hírvivők (5) A Hírszerzési Irányítók (6) A Szállító Személyiségek (7) A Tartalékos Testület 4. A másodrendű szupernáfok [405]A felemelkedők megérkezése a Havonába 5. A Zarándok-segítők [406]
6. A Felsőségi Kísérők [407]
7. A Háromsági Kísérők [408]
8. A Fiút-elértek [409]Az Istenség elérésének sikertelensége 9. Az Atyai Kísérők [410]
10. A tanácsosok és tanácsadók [411]A sikertelen pályázók beosztása 11. A Pihenés Személyi Állománya [412]Teremtményi háromságot-elért fiak
1. Pihenés-ösztönzők [413]28. A felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei [34]A pihenés jellege 2. Kinevezési Elöljárók [414]
3. Erkölcstan-tolmácsok [415]
4. Viselkedés-igazgatók [416]
5. A Tudás Őrzői [417]
6. A Bölcselet Mesterei [418]
7. Istenimádat-vezetők [419]
1. A terciáfok [420]29. A Világegyetemi Erőtér-irányítók [35]
2. Az omniáfok [421]
3. A szekonáfok [422]
4. Az elsőfajú szekonáfok [423](1) Az Együttes Cselekvő Hangja (2) A Hét Tökéletes Szellem Hangja (3) A Teremtő Fiak Hangja (4) Az Angyali Seregek Hangja (5) Híradás-fogadók (6) Szállító-személyiségek (7) Tartalékos Testület 5. A másodfajú szekonáfok [424](1) A Bölcsesség Hangja (2) A Bölcselet Lelke (3) A Lelkek Szövetsége (4) A Tanács Szíve (5) A Létezés Öröme (6) A Szolgálat Megelégedése (7) A Szellemek Szakértője 6. A harmadfajú szekonáfok [425](1) Az Eredetek Jelentősége (2) Az Irgalom Emléke (3) Az Idő Jelentősége (4) A Bizalom Komolysága (5) A Szolgálat Szentsége (6) és (7) A Nagyszerűség Titka és a Jóság Lelke 7. A szekonáfok segédkezése [426]
1. A hét Legfelsőbb Erőtér-irányító [427]30. A nagy világegyetem személyiségei [36]
2. A Legfőbb Erőtér-központok [428](1) Legfőbb Központ-felügyelők (2) Havona Központok (3) Felsőbb-világegyetemi Központok (4) Helyi Világegyetemi Központok (5) Csillagvilági Központok (6) Csillagrendszeri Központok (7) Besorolatlan Központok 3. Az Erőtér-központok területe [429]
4. A Fizikai Főszabályozók [430](1) Erőtér-irányító Segítők (2) Gépies Szabályozók (3) Energia-átalakítók (4) Energia-továbbítók (5) Elsődleges Társítók (6) Másodlagos Szétbontók (7) A frandalankok A kronoldekek5. A Fő-erőszervezők [431]Megjelent Elsőrendű Fő-erőszervezők Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők
1. Az élőlények paradicsomi osztályozása [432]31. A végleges testületek [37]I. Háromsági-származású lények II. Kettős-származású lények III. Egyes-származású lények IV. Megjelent tapasztalás-meghaladó lények V. Az Istenség szilánkosult entitásai VI. Személyes-feletti lények VII. Nem osztályozott és nem kinyilatkoztatott rendek 2. Az uverszai személyi nyilvántartás [433]I. A paradicsomi Istenségek II. A Legfelsőbb Szellemek III. A Háromsági-származású lények IV. Az Istenfiak V. A Végtelen Szellem személyiségei VI. A Világegyetemi Erőtér-irányítók VII. Az Állandó Létpolgárságú Testület Összetett személyiségcsoportok3. Az önkéntes telepesek [434](1) Csillagászat-hallgatók (2) Égi mesterek (3) Visszatekintési igazgatók (4) Kiterjesztési tanodai oktatók (5) A különféle tartalékos testületek (6) Hallgató-látogatók (7) Felemelkedő zarándokok 4. A felemelkedő halandók [435](1) Bolygói halandók (2) Alvó továbbélők (3) Lakóvilági hallgatók (4) Morontia fejlődő lények (5) Felsőbb-világegyetemi védencek (6) Havona-zarándokok (7) Paradicsomi jövevények
1. A Havona honosai [436]
2. Gravitációs Hírvivők [437]
3. Megdicsőült halandók [438]
4. Befogadott Szeráfok [439]
5. Megdicsőült Anyagi Fiak [440]
6. Megdicsőült köztes teremtmények [441]
7. A Fény Örömhírhozói [442]
8. A tapasztalattól függetlenül létezők [443]
9. A Világmindenség Építészei [444]
10. A végső kaland [445]
II. rész
A helyi világegyetem
32. A helyi világegyetemek kialakulása [38]
1. A világegyetemek fizikai megjelenése [446]33. A helyi világegyetem igazgatása [39]
2. Világegyetem-szervezés [447]
3. Az evolúciós eszme [448]
4. Isten viszonya a helyi világegyetemhez [449]
5. Az örökkévaló és isteni cél [450]
1. A nebadoni Mihály [451]34. A helyi világegyetemi Anyaszellem [40]
2. A Nebadon fejedelme [452]
3. A világegyetemi Fiú és Szellem [453]
4. Gábriel — a főigazgató [454]
5. A Háromsági Nagykövetek [455]
6. Általános igazgatás [456]Helyi világegyetemi idő 7. A nebadoni bíróságok [457]
8. Jogalkotói és végrehajtói feladatkörök [458]
1. Az Alkotó Szellem megszemélyesülése [459]35. A helyi világegyetemi Istenfiak [41]
2. Az Isteni Segédkező természete [460]
3. A Fiú és a Szellem az időben és térben [461]
4. A helyi világegyetemi körök [462]
5. A Szellem segédkezése [463]
6. A Szellem az emberben [464]Az ember kettős természete 7. A szellem és a húsvér test [465]"Ez a helyes út"
1. A Melkizedek Atya [466]36. Az Élethordozók [42]
2. A Melkizedek Fiak [467]
3. A Melkizedek-világok [468]
4. A melkizedekek különleges tevékenysége [469]Melkizedek megtestesülések 5. A Vorondadek Fiak [470]
6. A Csillagvilági Atyák [471]
7. A Vorondadek-világok [472]
8. A Lanonandek Fiak [473]Elsőrendű lanonandekek Másodrendű lanonandekek Harmadrendű lanonandekek 9. A Lanonandek vezetők [474]
10. A Lanonandek-világok [475]
1. Az Élethordozók eredete és természete [476]37. A helyi világegyetem személyiségei [43]
2. Az Élethordozók világai [477]
3. Az élet megtelepítése [478]
4. A Melkizedek Élethordozók [479]A midszonit lények A véglegességet elértek szalvingtoni világai 5. A hét elmeszellem-segéd [480](1) A belső meglátás szelleme (2) Az értelem szelleme (3) A bátorság szelleme (4) A tudás szelleme (5) A tanácskozás szelleme (6) Az istenimádat szelleme (7) A bölcsesség szelleme 6. Az élő hatóerők [481]
1. A Világegyetemi Segítők [482]38. A helyi világegyetem segédkező szellemei [44]
2. A Ragyogó Estcsillagok [483]Teremtett Estcsillagok Felemelkedő Estcsillagok Az Estcsillagok világai 3. A főangyalok [484]A főangyalok világai 4. Fenséges Segédek [485]
5. Főbiztosok [486]Fajok biztosai A nebadoni Tökéletes Testület A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók világai 6. Mennyei Felvigyázók [487]A nebadoni oktatási rendszer 7. Lakóvilági tanítók [488]
8. Kinevezett felsőbb szellemrendek [489]Független Hírvivők Világegyetemi Körök Felügyelője — Andovontia Összeírási Igazgató — Szalszatia Társfelügyelő Kinevezett Őrök Világegyetemi Békéltetők Szakmai Tanácsadók Mennyei Adatrögzítők Morontia Társak 9. A helyi világegyetem állandó létpolgárai [490](1) Szuszatia (2) Univitatia (3) Anyagi Fiak (4) Köztes teremtmények Abandonterek10. Egyéb helyi világegyetemi csoportok [491]A Spironga A Spornagia Önkéntes telepes csoportok
1. A szeráfok eredete [492]39. A szeráfseregek [45]
2. Angyali természetek [493]
3. Ki nem nyilatkoztatott angyalok [494]
4. A szeráfi világok [495]
5. Szeráfi felkészülés [496]
6. Szeráfi szervezet [497]
7. Kerubok és szanóbok [498]
8. A kerubok és szanóbok fejlődési lehetőségei [499](1) Felemelkedésre pályázók (2) Középszakaszú kerubok (3) Morontia kerubok 9. A köztes teremtmények [500](1) Elsőfajú közteslények (2) Másodfajú közteslények
1. Legfelsőbb szeráfok [501]40. A felemelkedő Istenfiak [46](1) Fiú-Szellem segédkezők Alászállás-kísérők(2) Bírósági tanácsadók (3) Világegyetemi iránymutatók (4) A Tanító Tanácsosok (5) Jelölő Igazgatók (6) Az adatrögzítők (7) Önálló segédkezők 2. Felettes szeráfok [502](1) A hírszerző testület (2) Az Irgalom Hangja (3) Szellem Összehangolók (4) Segédtanítók (5) A szállítók Szeráfi szállításmódok(6) Az adatrögzítők Hírközlők(7) A tartalékosok 3. Felügyelő szeráfok [503](1) Segédfelügyelők (2) A törvény előrevetítői (3) A közösségi érzék kialakítói (4) Az erkölcstani érzék fejlesztői (5) A szállítók (6) Az adatrögzítők (7) A tartalékosok 4. Intéző szeráfok [504](1) Igazgatási segédek (2) Igazságossági kísérők (3) A mindenségrendi létpolgárság tolmácsai (4) Az erkölcsiség serkentői (5) A szállítók (6) Az adatrögzítők (7) A tartalékosok 5. A bolygók segítői [505](1) A Kert hangjai (2) A testvériség szellemei (3) A béke lelkei (4) A bizodalom szellemei (5) A szállítók A szeráfi szállítmány elindítása(6) Az adatrögzítők (7) A tartalékosok 6. Az átmenetben segédkezők [506]
7. A jövő szeráfjai [507]
8. Szeráfi végzet [508]
9. A Teljes Szeráfok Testülete [509]
1. Evolúciós szeráfok [510]41. A helyi világegyetem fizikai sajátosságai [47]
2. Felemelkedő Anyagi Fiak [511]
3. Átvitt Közteslények [512]
4. Megszemélyesült Igazítók [513]
5. Az idő és tér halandói [514]Átmeneti vagy tapasztalatszerzési célú tartózkodásra érkező Igazítót fogadó halandók Az Igazítóval eggyé kapcsolódást meg nem élő fajtába tartozó halandók Az Igazítóval való eggyé kapcsolódási potenciállal rendelkező halandók A számba nem vett sorozatok 6. Az Isten hű fiai [515]
7. Az Atyával eggyé kapcsolódást elért halandók [516]
8. A Fiúval eggyé kapcsolódást elért halandók [517]
9. A Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók [518]Az emlékek helyreállításának eljárásai 10. Felemelkedői végzetek [519]
1. A nebadoni erőtér-központok [520]42. Energia — elme és anyag [48]
2. A sataniai fizikai szabályozók [521]
3. Csillagtársaink [522]
4. Napsűrűség [523]
5. Napsugárzás [524]
6. Kalcium — a tér vándora [525]
7. A napenergia forrásai [526]
8. Napenergia-kölcsönhatások [527]
9. A nap egyensúlyi állapotának biztonsága [528]
10. A lakott világok eredete [529]
1. A paradicsomi erők és energiák [530]43. A csillagvilágok [49]
2. A világegyetem nem-szellemi energiarendszerei (a fizikai energiák) [531](1) Térpotenciál (2) Elsőfajú erő (3) Kilépő energiák a. Hatóenergiab. Gravitációs energia(4) Világegyetemi erőtér (5) Havona-energia (6) Tapasztalás-meghaladó energia (7) Monota 3. Az anyag osztályozása [532]
4. Az energia és az anyag átalakulásai [533]
5. Hullámenergia megnyilvánulások [534]
6. Ultimatonok, elektronok és atomok [535]
7. Atomi anyag [536]
8. Atomi összetartó erő [537]
9. A természetbölcseletek [538]
10. A világegyetem nem-szellemi energiarendszerei (az anyagi elmerendszerek) [539](1) Segédelőtti-szellemi elmék (2) Segéd-szellemi elmék (3) Kibontakozó morontia elmék A mindenségrendi elme11. Világegyetemi működési rendek [540]
12. Minta és forma — az elme fölérendeltsége [541]
1. A csillagvilági központok [542]44. Az égi mesterek [50]
2. A csillagvilági kormányzat [543]
3. A Norlatiadek Fenségesei [544]
4. A Gyűlés-hegy — a Nappalok Hűséges Követője [545]
5. Az edentiai Atyák a Lucifer-féle lázadás óta [546]
6. Az Isten kertjei [547]
7. Az univitatia [548]
8. Az edentiai felkészülési világok [549]
9. Az edentiai létpolgárság [550]
1. Az égi zenészek [551]45. A helyi csillagrendszer igazgatása [51]
2. A mennyei előadóművészek [552]
3. Az isteni építők [553]
4. A gondolatrögzítők [554]
5. Az energia-átalakítók [555]
6. A formatervezők és díszítők [556]
7. Az összhangmunkások [557]
8. Halandói törekvések és morontia teljesítmények [558]
1. Az átmeneti műveltség világai [559]46. A helyi csillagrendszer központja [52](1) A véglegesrendűek világa (2) A morontia világ (3) Az angyalvilág (4) A felsőbbangyal-világ (5) A Fiak világa (6) A Szellem világa (7) Az Atya világa 2. A Csillagrendszer Fejedelem [560]
3. A csillagrendszeri kormányzat [561]
4. A huszonnégy tanácsos [562]
5. Az Anyagi Fiak [563]
6. A felemelkedők ádámi felkészítése [564]Szülői élmény A Satania gyakorlóotthona 7. A Melkizedek-tanodák [565]
1. A Jerusem fizikai felépítése [566]47. A hét lakóvilág [53]
2. A Jerusem fizikai adottságai [567]
3. A jerusemi híradások [568]
4. Lakó- és igazgatási területek [569]
5. A jerusemi körök [570](1) Az Istenfiak körei (2) Az angyalok körei (3) A Világegyetemi Segítők körei (4) A Fizikai Főszabályozók körei (5) A felemelkedő halandók körei (6) Az önkéntes telepes csoportok körei (7) A végleges rendű lények körei 6. A végrehajtói-igazgatási négyzetek [571]
7. A téglalapok — a spornagia [572]
8. A jerusemi háromszögek [573]
1. A végleges rendű lények világa [574]48. A morontia élet [54]A szükséges szülői tapasztalás 2. A gyakorlóotthon [575]
3. Az első lakóvilág [576]Morontia társak 4. A második lakóvilág [577]
5. A harmadik lakóvilág [578]
6. A negyedik lakóvilág [579]
7. Az ötödik lakóvilág [580]
8. A hatodik lakóvilág [581]Az Igazítóval való eggyé kapcsolódás 9. A hetedik lakóvilág [582]
10. Jerusemi létpolgárság [583]
1. Morontia anyagok [584]49. A lakott világok [55]
2. A Morontia Erőtér-felügyelők [585](1) Kör-szabályozók (2) Rendszer összehangolók (3) Bolygó felügyelők (4) Együttes szabályozók (5) Kapcsolat-állandósítók (6) Válogató-osztályozók (7) Iktató-segédek 3. A morontia társak [586](1) A zarándok-oltalmazók (2) Zarándok-fogadók és szabadtársítók (3) A mennyei látogatók fogadói (4) Összehangolók és összekötő igazgatók (5) Tolmácsok és fordítók (6) Kirándulás és visszatekintés felügyelők (7) Terület- és épületfelügyelők 4. A visszatekintési igazgatók [587]Mennyei humor Halandói humor 5. A lakóvilági tanítók [588]
6. A morontia-világi szeráfok — az átmenetben segédkezők [589](1) Szeráfi örömhírhozók A huszonharmadik istendicsőítő ének eredetije(2) Faji közvetítők (3) Elmetervezők (4) Morontia tanácsosok A mota térhatása(5) Műszakiak (6) Adatrögzítő-tanítók Igazság és tény(7) Segédkező tartalékosok Siker, bukás és az ember önnön valója7. Morontia mota [590]
8. A morontia fejlődő lények [591]
1. A bolygói élet [592]50. A Bolygóhercegek [56]
2. A bolygói fizikai fajták [593](1) A légköri fajták (2) Az elemi fajták (3) A gravitációs fajták (4) A hőmérsékleti fajták (5) A villamos fajták (6) Az energia-felvételi fajták (7) A külön meg nem nevezett fajták 3. A nemlégzők világai [594]
4. Evolúciós sajátakaratú teremtmények [595]
5. A halandók bolygói sorozatai [596](1) A bolygói környezethez való alkalmazkodás A Tabamantia felügyelte kísérleti sorozat(2) Agyszelvény-fajta sorozatok (3) Szellem-befogadási sorozatok (4) Bolygói-halandói korszakok (5) Teremtmény-rokonsági sorozatok (6) Igazítói eggyé kapcsolódási sorozatok (7) A föld elhagyásának eljárásai 6. A bolygó elhagyása [597](1) A túlélés megítéltetési vagy csoportos rendje (2) A felemelkedés egyedi rendjei (3) A felemelkedés próbaidős rendjei (4) A felemelkedés második módosított rendjei (5) A felemelkedés első módosított rendje
1. A Hercegek küldetése [598]51. A Bolygók Ádámjai [57]
2. A bolygó igazgatása [599]
3. A Herceg testtel bíró törzskara [600]
4. A bolygón létesített központ és a tanintézetek [601]
5. A fokozatosan fejlődő polgárosodott társadalom [602]
6. Bolygói műveltség [603]
7. Az elszigeteltség jutalma [604]Agondonterek Tabamantia, egy agondonter
1. Az Isten Anyagi Fiainak eredete és természete [605]52. A bolygók halandói korszakai [58]
2. A bolygók Ádámjainak átvitele [606]
3. Az ádámi küldetések [607]
4. A hat evolúciós emberfajta [608]
5. Az emberfajták összeolvadása — az ádámi vér adományozása [609]
6. Az édeni rendszer [610]
7. Egyesített igazgatás [611]
1. Az ősember [612]53. A Lucifer-féle lázadás [59]
2. A Bolygóherceg utáni ember [613]
3. Az Ádám utáni ember [614]
4. Az Ítélkező Fiú utáni ember [615]
5. Az alászálló Fiú utáni ember [616]
6. Az Urantia alászállás utáni korszaka [617]
7. A Tanító Fiú utáni ember [618]
1. A lázadás vezetői [619]54. A Lucifer-féle lázadásból eredő problémák [60]
2. A lázadás okai [620]
3. A luciferi kiáltvány [621]
4. A lázadás kitörése [622]
5. Az összeütközés természete [623]
6. Egy állhatatos szeráfparancsnok [624]
7. A lázadás története [625]
8. Az Ember Fia az Urantián [626]
9. A lázadás jelenlegi állása [627]
1. Igaz és hamis szabadság [628]55. A fény és élet világai [61]
2. A szabadság elrablása [629]
3. Az igazság eljövetelének késlekedése [630]
4. A könyörület miatti időbeli késedelem [631]
5. A késlekedésben rejlő bölcsesség [632]Tizenkét ok 6. A szeretet diadala [633]
1. A morontia templom [634]56. Az egyetemes egység [62]
2. Halál és átmenet [635]
3. Az aranykor [636]
4. Igazgatási átalakítások [637]A bolygói hét szakasz A köztes lények elbocsátása Az ádámi indulás 5. Az anyagi fejlődés csúcspontja [638]
6. Az egyes halandó [639]
7. Az első vagy bolygói szakasz [640]
8. A második vagy csillagrendszeri szakasz [641]
9. A harmadik vagy csillagvilági szakasz [642]
10. A negyedik vagy helyi világegyetemi szakasz [643]
11. A kis- és nagyövezeti szakaszok [644]
12. A hetedik vagy felsőbb-világegyetemi szakasz [645]A Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei
1. Fizikai összehangolódás [646]
2. Értelmi egység [647]
3. Szellemi egyesülés [648]
4. Személyiségi egyesülés [649]
5. Az Istenség-egység [650]
6. Az Evolúciós-istenségi egyesülés [651]
7. Az egyetemes fejlődésből eredő hatások [652]
8. A legfelsőbb egyesítő [653]
9. Az egyetemes abszolút egység [654]
10. Igazság, szépség és jóság [655]
III. rész
Az Urantia története
57. Az Urantia keletkezése [63]
1. Az Andronover csillagköd [656]58. Élet létesítése az Urantián [64]
2. Az első csillagköd szakasz [657]
3. A második csillagköd szakasz [658]
4. A harmadik és negyedik szakasz [659]A nap keletkezése 5. A Monmatia eredete — az Urantia naprendszere [660]Ellentétes irányú mozgás 6. A naprendszeri szakasz [661]A bolygók kialakulásának kora Árapály-súrlódás Gravitációs-árapály robbanások 7. A meteori korszak [662]A tűzhányók kora A kezdetleges földi légkör 8. A földkéreg megszilárdulása [663]A földrengések kora A világtenger és az első földrész
1. A fizikai élet előfeltételei [664]59. A tengervízi élet az Urantián [65]
2. Az urantiai légkör [665]
3. A térbeli környezet [666]
4. Az élet kezdetének korszaka [667]
5. A földrészek sodródása [668]
6. Az átmeneti időszak [669]
7. A földtani történelemkönyv [670]
1. A korai tengervízi élet a sekély tengerekben [671]60. Az Urantia a korai szárazföldi élet időszakában [66]A háromkaréjú ősrákok kora 2. Az első szárazföldi áradások korszaka [672]A gerinctelen állatok kora 3. A második nagy áradási szakasz [673]A tengeri virágállat időszak A brachiopodák kora 4. A nagy szárazföld-kiemelkedés szakasza [674]A szárazföldi növényi élet időszaka A halak kora 5. A földkéreg-vándorlások szakasza [675]A karbonkor — a páfrányerdők időszaka A békák kora 6. Az éghajlatváltozás szakasza [676]A magvas növények időszaka Az élőlénytani nehézségek kora
1. A földtörténeti alsó középkor [677]61. Az emlősök kora az Urantián [67]
2. A földtörténeti felső középkor [678]
3. A krétakor [679]A virágos növények időszaka A madarak kora 4. A krétakor vége [680]
1. Az új szárazföldi szakasz [681]62. Az emberi kor hajnalának ősi fajai [68]A korai emlősök kora 2. A jelenkori áradás szakasza [682]A fejlett emlősök kora 3. Az újkori hegyképződési szakasz [683]Az elefántok és a lovak kora 4. A jelenkori földrész-kiemelkedési szakasz [684]Az utolsó nagy emlősvándorlás 5. A korai jégkorszak [685]
6. Az ősember a jégkorszakban [686]
7. A folytatódó jégkorszak [687]
1. A korai makifajták [688]63. Az első embercsalád [69]
2. A korai emlősök [689]
3. A középemlősök [690]A majomtörzsek eredete 4. A főemlősök [691]
5. Az első emberi lények [692]
6. Az emberi elme evolúciója [693]
7. A lakott világként való elismerés [694]
1. Andon és Fonta [695]64. A színes evolúciós emberfajták [70]
2. Az ikrek elmenekülése [696]
3. Andon családja [697]
4. Az andoni nemzetségek [698]
5. Az andonfiak szétszóródása [699]
6. Onagar — az igazság első tanítója [700]
7. Andon és Fonta továbbélése [701]
1. Az andoni őslakók [702]65. Az evolúció felügyelete [71]
2. A foxhalli népek [703]
3. A Badonan-törzsek [704]
4. A neandervölgyi emberfajták [705]
5. A színes emberfajták eredete [706]
6. Az Urantia hat szangik emberfajtája [707](1) A vörös ember (2) A narancsszín ember (3) A sárga ember (4) A zöld ember (5) A kék ember (6) Az indigó emberfajta A hat emberfajta kifejlődésének oka7. A színes emberfajták szétszóródása [708]
1. Az Élethordozók működése [709]66. Az Urantia Bolygóhercege [72](1) A villamos-vegytani fizikai szint (2) A majdnem-morontiai létezés szokványos középszakasza (3) A fejlett félszellemi szint 2. Az evolúciós körkép [710]
3. A törzsfejlődés előmozdítása [711]
4. Az urantiai kaland [712]
5. Az élet-evolúció nehézségei [713]
6. Az élet evolúciós módszerei [714]
7. Evolúciós elmeszintek [715]Gépies-nemtanítható elme Nemgépies-tapasztaló elme 8. Evolúció időben és térben [716]
1. Kaligasztia Herceg [717]67. A lázadás a bolygón [73]
2. A Herceg törzskara [718]
3. Dalamatia — a Herceg városa [719]
4. A százak első napjai [720]
5. A százak megszervezése [721](1) Az élelmezési és anyagi jóléti tanács (2) Az állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa (3) A ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók (4) A tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata (5) Az ipari és kereskedelmi bizottság (6) A kinyilatkoztatott vallás kara (7) Az egészség és az élet megőrzői (8) A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa (9) A fejlett törzsi kapcsolatok kormányzói (10) A törzsi összhang és a faji együttműködés legfelsőbb bírósága 6. A Herceg uralkodása [722]
7. A dalamatiai élet [723]
8. Kaligasztia hányattatásai [724]
1. A Kaligasztia-féle árulás [725]68. A polgárosodás hajnala [74]
2. A lázadás kitörése [726]
3. A hét nehéz év [727]
4. A kaligasztiai százak a lázadás után [728]
5. A lázadás közvetlen következményei [729]
6. Van — a megingathatatlan [730]
7. A bűn közvetett következményei [731]
8. A lázadás emberi hőse [732]
1. A védelmi közösségtudat [733]69. A kezdetleges emberi intézmények [75]
2. A társadalmi fejlődést meghatározó tényezők [734]
3. A kísértetektől való félelem közösségszervező hatása [735]
4. Az erkölcsök fejlődése [736]
5. A földhasználati módszerek — az ember önfenntartási készségei [737](1) A gyűjtögető szakasz (2) A vadászó szakasz (3) A pásztorkodó szakasz (4) A mezőgazdasági szakasz 6. A műveltség kialakulása [738]A termőföld-ember arány
1. Alapvető emberi intézmények [739]70. Az emberi közösségek kormányzásának fejlődése [76](1) Az önfenntartás intézményei (2) Az önmaga átörökítésének intézményei (3) A maga kedvére való létezés intézményei 2. Az ipar hajnala [740]
3. A munka szakosodása [741]
4. A kereskedelem kezdetei [742]
5. A tőkefelhalmozás kezdetei [743]
6. A tűz és a polgárosodás viszonya [744]
7. Az állatok igénybevétele [745]
8. A rabszolgaság mint polgárosodási tényező [746]
9. Magántulajdon [747]
1. A háború eredete [748]71. Az állam fejlődése [77]
2. A háború társadalmi értéke [749]A mai indusztrializmus és a fegyverkezés küzdelme 3. Az első emberi társulások [750]
4. Nemzetségek és törzsek [751]
5. A kormányzás kezdetei [752]
6. Egyeduralmi kormányzás [753]
7. Kezdetleges társaskörök és titkos társaságok [754]
8. Társadalmi osztályok [755]
9. Emberi jogok [756]
10. Az igazságosság fejlődése [757]
11. Törvények és bíróságok [758]
12. A polgári hatóság felállítása [759]
1. A kezdetleges állam [760]72. Egy szomszédos bolygó kormányzati berendezkedése [78]
2. A képviseleti kormányzás kialakulása [761]
3. Az államiság eszményképei [762]
4. Fokozatos polgárosodás [763]
5. A versengés kialakulása [764]
6. A nyereségérdekeltség [765]
7. Nevelés [766]
8. Az államiság jellege [767]
1. A földrészen élő nemzet [768]73. Az Édenkert [79]
2. Politikai szerveződés [769]
3. A családi élet [770]
4. Az oktatási rendszer [771]
5. Ipari szerveződés [772]
6. Öregségi biztosítás [773]
7. Adórendszer [774]
8. A szakirányú felsőbb tanintézetek [775]
9. Az általános választójog terve [776]
10. A bűnözés kérdésének kezelése [777]
11. Katonai felkészültség [778]
12. A többi nemzet [779]
74. Ádám és Éva [80]Tabamantia felügyeleti látogatása 1. A nodfiak és az amadonfiak [780]
2. Előkészületek a kert megépítéséhez [781]
3. A kert helye [782]
4. A kert kialakítása [783]
5. A kertbeli otthon [784]
6. Az élet fája [785]
7. Az Éden létének vége [786]
1. Ádám és Éva a Jerusemen [787]75. Ádám és Éva vétke [81]
2. Ádám és Éva megérkezése [788]
3. Ádám és Éva ismerkedik a bolygóval [789]
4. Az első zavarok [790]
5. Az Ádám-féle igazgatási rend [791]
6. Ádám és Éva családi élete [792]
7. Élet a kertben [793]
8. A teremtés mondája [794]
1. Az Urantia-probléma [795]76. A második kert [82]
2. Kaligasztia cselszövése [796]
3. Éva megkísértése [797]
4. A vétek megvalósulása [798]
5. A vétek következményei [799]
6. Ádám és Éva elhagyja a kertet [800]
7. Ádám és Éva leépülése [801]
8. Az ember úgynevezett bűnbeesése [802]
1. Az édeniek belépnek Mezopotámiába [803]77. A köztes teremtmények [83]
2. Káin és Ábel [804]
3. Élet Mezopotámiában [805]A szetfi papság 4. Az ibolyaszín emberfajta [806]
5. Ádám és Éva halála [807]Mihály üzenete 6. Ádám és Éva továbbélése [808]
1. Az elsőfajú közteslények [809]78. Az ibolyaszín emberfajta az Ádám utáni időkben [84]
2. A nodfi emberfajta [810]
3. Bábel tornya [811]
4. A nodfi polgárosultság központjai [812]
5. Ádámszon és Ratta [813]
6. A másodfajú közteslények [814]
7. A lázadó közteslények [815]
8. Az Egyesült Közteslények [816]
9. Az Urantia állandó létpolgárai [817]
1. Faji és műveltségi megoszlás [818]79. Az andita terjeszkedés keleten [85]
2. Az ádámfiak a második kertben [819]
3. Az ádámfiak első terjeszkedése [820]
4. Az anditák [821]
5. Az andita vándorlások [822]
6. Az utolsó andita kirajzások [823]
7. A mezopotámiai áradások [824]Noé története 8. A sumérok — az utolsó anditák [825]
1. A turkesztáni anditák [826]80. Az andita terjeszkedés nyugaton [86]
2. India andita meghódítása [827]
3. A dravida India [828]
4. India árja megszállása [829]
5. A vörös ember és a sárga ember [830]
6. A kínai polgárosodás hajnala [831]
7. Az anditák elérik Kínát [832]
8. A kései kínai polgárosodás [833]
1. Az ádámfiak belépnek Európa területére [834]81. A mai polgárosodott viszonyok kialakulása [87]
2. Éghajlati és földtani változások [835]A földközi-tengeri medence elárasztása 3. A cro-magnoni fajta kék ember [836]
4. Az anditák európai betörései [837]
5. Észak-Európa andita meghódítása [838]
6. Az anditák a Nílus mentén [839]
7. A földközi-tengeri szigetek anditái [840]
8. A dunai andonfiak [841]
9. A három fehér emberfajta [842]
1. A polgárosodás bölcsője [843]82. A házasság fejlődése [88]
2. A polgárosodás eszközei [844](1) A tűz legyőzése (2) Az állatok háziasítása (3) A hadifoglyok rabszolgasorba vetése (4) A magántulajdon 3. Városok, kézművesipar és kereskedelem [845]
4. A kevert emberfajták [846](1) A kaukázusi fajta (2) A mongoloid fajta (3) A negroid fajta 5. Műveltségi társadalom [847]Hatalom és jog 6. A polgárosodott társadalom fenntartása [848](1) Természeti körülmények (2) A tőke javak (3) Tudományos ismeretek (4) Emberi erőforrások (5) Az anyagi erőforrások hatékonysága (6) A nyelv hatékonysága (7) A gépi eszközök hatékonysága (8) A fáklyavivők jelleme (9) A faji eszményképek (10) A szakértők szervezése (11) Eszközök ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét (12) Az együttműködésre való hajlam (13) Hatékony és bölcs vezetés (14) Társadalmi változások (15) Az átmeneti összeomlás megakadályozása
1. A párzási ösztön [849]83. A házasság intézménye [89]
2. A korlátozó tabuk [850]
3. A korai házassági erkölcsök [851]
4. Házasság a vagyoni erkölcsök mellett [852]
5. Belházasság és külházasság [853]
6. Fajkeveredések [854]
1. A házasság mint társadalmi intézmény [855]84. Házasság és családi élet [90]
2. Udvarlás és jegyesség [856]
3. Vásárlás és hozomány [857]
4. A házassági szertartás [858]
5. Többes házasságok [859]
6. Igazi egynejűség — a párok házassága [860]
7. A házasság felbontása [861]
8. A házasság eszményítése [862]
1. Kezdetleges párkapcsolatok [863]85. Az istenimádás gyökerei [91]
2. A korai anyaközpontú család [864]
3. Az apa uralta család [865]
4. A nők helyzete a korai társadalomban [866]
5. A nők helyzete a fejlődő erkölcsök mellett [867]
6. A férfi-nő társas viszony [868]
7. A családi élet eszményképei [869]
8. A maga kedvére való létezés veszélyei [870]
1. A kövek és hegyek imádása [871]86. A vallás fejlődésének korai szakasza [92]
2. A növények és fák imádása [872]
3. Az állatok imádása [873]
4. Az elemek imádása [874]
5. Az égitestek imádása [875]
6. Az ember imádása [876]
7. Az istenimádat és a bölcsesség segédje [877]
1. A véletlen: jószerencse és balszerencse [878]87. A kísértettiszteletek [93]
2. A véletlen megszemélyesítése [879]
3. A halál — a megmagyarázhatatlan [880]
4. A halál túlélésének fogalma [881]
5. A kísértetlélek fogalma [882]
6. A kísértet-szellem környezet [883]
7. A kezdetleges vallás rendeltetési célja [884]
1. A kísértetfélés [885]88. Bűvtárgyak, szerencsetárgyak és varázslás [94]
2. A kísértetek kiengesztelése [886]
3. Az ősök imádása [887]
4. Jó és rossz szellemkísértetek [888]
5. A fejlődő kísértettisztelet [889]
6. Kikényszerítés és elűzés [890]
7. A tiszteletközösség természete [891]
1. A bűvtárgyakban való hit [892]89. Bűn, áldozás és vezeklés [95]
2. A bűvtárgy fejlődése [893]Képek és bálványok "Szent könyvek" 3. A megtestesült ős tisztelete [894]
4. Varázslás [895]
5. Varázserejű szerencsetárgyak [896]
6. A varázslás gyakorlása [897]
1. A tabu [898]90. Sámánizmus — javasok és papok [96]
2. A bűnről alkotott felfogás [899]
3. Lemondás és sanyargatás [900]A nemi önmegtartóztatás tisztelete 4. Az áldozás gyökerei [901]
5. Áldozás és emberevés [902]
6. Az emberáldozás fejlődési folyamata [903]
7. Változások az emberáldozásban [904]A templomi bujálkodás 8. Megváltás és szövetségek [905]
9. Áldozások és szentségek [906]
10. A bűn megbocsátása [907]
1. Az első sámánok — a kuruzslók [908]91. Az ima fejlődése [97]
2. Sámánszokások [909]
3. A betegségről és a halálról alkotott sámánfelfogás [910]
4. A gyógyítás a sámánok gyakorlatában [911]
5. Papok és szertartások [912]
1. A kezdetleges ima [913]92. A vallás fejlődésének későbbi szakasza [98]
2. Az ima kialakulása [914]Az ima és a varázslás ellentéte 3. Az ima és a második én [915]
4. Erkölcsi imádkozás [916]
5. Az ima társadalmi következményei [917]
6. Az ima területe [918]
7. A megmagyarázhatatlan keresése, önkívület és ihletettség [919]
8. Az imádkozás mint személyes tapasztalás [920]
9. A hatékony ima feltételei [921]
1. A vallás evolúciós természete [922]93. Makiventa Melkizedek [99]
2. A vallás és az erkölcsök [923]
3. Az evolúciós vallás természete [924]
4. A kinyilatkoztatás ajándéka [925](1) A dalamatiai tanítások (2) Az édeni tanítások (3) A sálemi Melkizedek (4) A názáreti Jézus (5) Az Urantia Írások 5. A nagy vallási vezetők [926]
6. Az összetett vallások [927]Tizenegy élő vallás 7. A vallás továbbfejlődése [928]
1. A Makiventa megtestesülés [929]94. A Melkizedek tanítások keleten [100]
2. Sálem bölcse [930]
3. A Melkizedek tanításai [931]
4. A sálemi vallás [932]A hitvallás A hét parancsolat 5. Ábrahám kiválasztása [933]
6. A Melkizedek szövetsége Ábrahámmal [934]
7. A Melkizedek-féle hitterjesztők [935]
8. A Melkizedek távozása [936]
9. A Melkizedek távozása utáni idők [937]
10. Makiventa Melkizedek jelenlegi helyzete [938]
1. A sálemi tanok a védikus Indiában [939]95. A Melkizedek tanítások a Levantéban [101]A Rigvéda 2. Brahmanizmus [940]Az újratestesülés tantétele 3. A brahman bölcselet [941]
4. A hindu vallás [942]
5. Küzdelem az igazságért Kínában [943]
6. Lao-ce és Konfuciusz [944]
7. Gautama Sziddhártha [945]
8. A Buddhista hit [946]Gautama evangéliuma Az erkölcsi parancsolatok 9. A buddhizmus elterjedése [947]
10. A vallási helyzet Tibetben [948]
11. Buddhista bölcselet [949]
12. A buddhizmus istenképe [950]
1. A sálemi vallás Mezopotámiában [951]96. Jahve — a héberek Istene [102]
2. A korai egyiptomi vallás [952]
3. Az erkölcsi felfogások fejlődése [953]
4. Amenemope tanításai [954]
5. A figyelemre méltó Ikhnaton [955]
6. A sálemi tantételek Iránban [956]
7. A sálemi tanok Arábiában [957]
1. Istenségképek a szemiták körében [958]97. Az istenkép fejlődése a héber népek körében [103]
2. A szemita népek [959]
3. A páratlan Mózes [960]
4. Jahve hirdetése [961]
5. Mózes tanításai [962]Anyagelvű Gondviselés 6. Az istenkép Mózes halála után [963]
7. A Zsoltárok és Jób könyve [964]
1. Sámuel — az első héber látnok [965]98. A Melkizedek tanítások nyugaton [104]
2. Illés és Elizeus [966]
3. Jahve és Baál [967]
4. Ámósz és Hósea [968]
5. Az első Ésaiás [969]Míka és Abdiás 6. Jeremiás, a Rettenthetetlen [970]
7. A második Ésaiás [971]
8. Szent és világi történelem [972]
9. Héber történelem [973]Efraim és Júda Saul és Dávid Salamon és az adóztatás Izráel és Júda Izráel királyságának elpusztítása Júda királyságának vége A babiloni fogság 10. A héber vallás [974]
1. A sálemi vallás a görögöknél [975]99. A vallás társadalmi problémái [105]
2. A görög bölcseleti gondolkodás [976]
3. A Melkizedek tanítások Rómában [977]
4. A rejtelemimádatok [978]Cibele és Attisz fríg tisztelete Ozirisz és Ízisz egyiptomi tisztelete Mitrász iráni tisztelete 5. A Mitrász-tisztelet [979]
6. Mitraizmus és kereszténység [980]
7. A keresztény vallás [981]
1. Vallás és társadalmi újjászervezés [982]100. Az ember által megtapasztalható vallás [106]
2. Az intézményesített vallás gyengesége [983]
3. A vallás és a hívő [984]
4. Átmeneti nehézségek [985]
5. A vallás társadalmi vetületei [986]
6. Intézményesített vallás [987]
7. A vallás hozadéka [988]
1. Vallásos gyarapodás [989]101. A vallás valódi természete [107]
2. Szellemi növekedés [990]
3. A legfelsőbb értékkel kapcsolatos fogalmak [991]
4. A növekedéssel járó problémák [992]
5. Megtérés és a megmagyarázhatatlan imádata [993]
6. A vallásos élet jegyei [994]
7. A vallásos élet tetőpontja [995]
1. Az igaz vallás [996]102. A vallásos hit alapjai [108]
2. A vallás ténye [997]
3. A vallás ismérvei [998]Tizenkét példa a szellemi hit szemléltetésére 4. A kinyilatkoztatás korlátai [999]
5. A kinyilatkoztatás által kiterjesztett vallás [1000]
6. Gyarapodó vallási tapasztalás [1001]Az üdvözülés hét vetülete 7. Személyes vallásbölcselet [1002]
8. Hit és hiedelem [1003]
9. Vallás és erkölcsiség [1004]
10. A vallás mint az ember felszabadítója [1005]
1. Hitbeli bizonyosságok [1006]103. A vallásos tapasztalás valósága [109]
2. Vallás és valóság [1007]
3. Tudás, bölcsesség és rálátás [1008]
4. A tapasztalás ténye [1009]
5. A célirányos magvábanvaló felsősége [1010]
6. A vallásos hitbeli meggyőződés [1011]
7. Az isteni bizonyossága [1012]
8. A vallás tanúságai [1013]
1. Vallásbölcselet [1014]104. A háromság fogalmának kiteljesedése [110]
2. A vallás és az egyén [1015]
3. A vallás és az emberi faj [1016]
4. Szellemi közösség [1017]
5. Az eszményképek eredete [1018]
6. Bölcseleti összhangteremtés [1019]
7. Tudomány és vallás [1020]
8. Bölcselet és vallás [1021]
9. A vallás lényege [1022]
1. Az urantiai háromsági fogalmak [1023]105. Istenség és valóság [111]
2. Háromság-egység és Istenség-többesség [1024]
3. Háromságok és hármasegységek [1025]
4. A hét hármasegység [1026]
5. A trioditák [1027]
1. A VAGYOK bölcseleti fogalma [1028]106. Világegyetemi valóságszintek [112]
2. A VAGYOK mint háromsági és mint hétszeres [1029]
3. A végtelenség hét Abszolútja [1030]
4. Egység, kettősség és hármasegység [1031]
5. A véges valóság kiteljesedése [1032]
6. A véges valóság tükröződései [1033]
7. A tapasztalás-meghaladók meglényegülése [1034]
1. A véges működésiek elsőrendű társulásai [1035]107. A Gondolatigazítók eredete és természete [113]A Hétszeres Isten 2. A véges valóságok másodrendű legfelsőbb egységesülése [1036]A Legfelsőbb Lény 3. Tapasztalás-meghaladó harmadrendű valóság-csoportok [1037]A Háromsági Végleges 4. Végleges negyedrendű egységesülés [1038]Végleges Istenség 5. Mellérendelt-abszolút vagy ötödrendű társulás [1039]A Háromsági Abszolút 6. Abszolút vagy hatodrendű egységesülés [1040]A végtelen mindenségrend 7. A beteljesülés véglegessége [1041]
8. A Háromságok Háromsága [1042](1) A három Háromság szintje (2) Az élményelvi Istenség szintje (3) A VAGYOK szintje 9. Lételvi végtelen egyesülés [1043]
1. A Gondolatigazítók eredete [1044]108. A Gondolatigazítók küldetése és segédkezése [114]
2. Az Igazítók csoportosítása [1045]
3. Az Igazítók diviningtoni otthona [1046]
4. Az Igazítók természete és jelenléte [1047]
5. Az igazítói elme jellege [1048]
6. Az Igazítók mint tiszta szellemek [1049]
7. Az Igazítók és a személyiség [1050]
1. A kiválasztás és a feladat [1051]109. Az Igazítók viszonya a világegyetemi teremtményekhez [115]
2. Az Igazító adományozásának előfeltételei [1052]Az Urantián Más világokon 3. Szervezés és igazgatás [1053]Tabamantia tisztelgése 4. Az egyéb szellemi hatásokhoz való viszony [1054]
5. Az Igazítók küldetése [1055]
6. Isten az emberben [1056]
1. Az Igazítók fejlődése [1057]110. Az Igazítók viszonya a halandó egyénekhez [116]
2. Az öntevékeny Igazítók [1058]
3. Az Igazítók viszonya a halandólény-fajtákhoz [1059]
4. Az Igazítók és az emberi személyiség [1060]
5. Az Igazító beköltözésének anyagi akadályai [1061]
6. Az igazi értékek állandósága [1062]A Jézusban lakozott Igazító 7. A megszemélyesült igazítói beteljesülés [1063]Minden-személyiségű lények
1. A halandóelmébe való beköltözés [1064]111. Az Igazító és a lélek [117]
2. Az Igazítók és az emberi akarat [1065]
3. Az Igazítóval való együttműködés [1066]
4. Az Igazító munkája az elmében [1067]
5. Az igazítói vezetéssel kapcsolatos tévképzetek [1068]
6. A hét lelki kör [1069]
7. A halhatatlanság elérése [1070]Az Igazító kérelme a lélekhez
1. Az elme — A választás színtere [1071]112. A személyiség továbbélése [118]
2. A lélek természete [1072]
3. A kifejlődő lélek [1073]
4. A bensőben zajló élet [1074]
5. A szabad döntés szentesítése [1075]
6. Az emberrel kapcsolatos látszólagos ellentmondás [1076]
7. Az Igazító problémája [1077]Egy végzet-őrangyal beszámolója
113. A szeráfi végzet-őrangyalok [119]A személyiség tizennégy ismérve 1. Személyiség és valóság [1078]
2. Az ember önnön valója [1079]
3. A halál jelensége [1080]
4. Az Igazítók sora a halál után [1081]
5. Az emberi sajátlényeg továbbélése [1082]
6. Az ember morontia valója [1083]
7. Az Igazítóval való eggyé kapcsolódás [1084]
1. Az őrangyalok [1085]114. A bolygók szeráfi kormányzása [120]
2. A végzet-őrangyalok [1086]
3. Az egyéb szellemhatásokhoz fűződő viszony [1087]
4. A szeráfok tevékenységi köre [1088]
5. A halandó számára végzett szeráfi segédkezés [1089]
6. Az őrangyalok szerepe a halált követően [1090]
7. A szeráfok és a felemelkedési létpálya [1091]
1. Az Urantia felségjoga [1092]115. A Legfelsőbb Lény [121]
2. A bolygófelügyelők tanácsa [1093]
3. Az állandó főkormányzó [1094]
4. A Fenséges Megfigyelő [1095]A Fenséges kormányzósága 5. A bolygó kormánya [1096]
6. A bolygó felügyeletét ellátó főszeráfok [1097](1) A korszakos angyalok (2) A fejlődés angyalai (3) A vallási őrangyalok (4) A nemzetlét angyalai (5) A fajok angyalai (6) A jövő angyalai (7) A megvilágosodás angyalai (8) Az egészség angyalai (9) Az otthon szeráfjai (10) Az ipar angyalai (11) A kikapcsolódás angyalai (12) Az emberfeletti szolgálat angyalai 7. A beteljesülés tartalékos alakulata [1098]
1. A fogalomrendszer határainak viszonylagossága [1099]116. A Mindenható Legfelsőbb [122]
2. A Felsőség abszolút alapja [1100]
3. Az eredeti, a tényleges és a magvábanvaló [1101]
4. A Legfelsőbb valóság forrásai [1102]
5. A Legfelsőbb viszonya a paradicsomi Háromsághoz [1103]
6. A Legfelsőbb viszonya a trioditákhoz [1104]
7. A Legfelsőbb természete [1105]
1. A Legfelsőbb Elme [1106]117. A Legfelsőbb Isten [123]A mindenségrendi elme 2. A Mindenható és a Hétszeres Isten [1107]
3. A Mindenható és a Paradicsomi Istenség [1108]
4. A Mindenható és a Legfelsőbb Teremtők [1109]
5. A Mindenható és a Hétszeres Szabályozók [1110]Az egyensúly problémája 6. A szellem irányító jellege [1111]
7. A nagy világegyetem élő szervezete [1112]
1. A Legfelsőbb Lény természete [1113]118. Legfelsőbb és Végleges — idő és tér [124]
2. Az evolúciós növekedés forrása [1114]A teremtményi-háromságot elért fiak és a növekedés 3. A Legfelsőbb jelentése a világegyetemi teremtmények számára [1115]
4. A véges Isten [1116]Mindenségrendi erkölcsiség — a legfőbb kötelesség 5. A teremtés mindent átható lelke [1117]A véglegesrendűek érzékfeletti lényegűvé alakítása Az emberi növekedés következményei 6. A Legfelsőbb keresése [1118]
7. A Legfelsőbb jövője [1119]
1. Idő és örökkévalóság [1120]119. Krisztus Mihály alászállásai [125]Tapasztalásbeli (alanyi) időegységek 2. Tér-időt-meghaladó mindenütt-jelenvalóság és tér-időbeli mindenütt-jelenvalóság [1121]
3. Tér-idő viszonyok [1122]Igazság és tény Tér és minta 4. Elsődleges és másodlagos okozati viszony [1123]
5. Mindenhatóság és összeférhetőség [1124]
6. Mindenhatóság és mindentevőség [1125]
7. Mindentudás és eleve elrendelés [1126]
8. Szabályozás és felügyelet [1127]A haladás idő-szabályozója 9. Világegyetemi működési rendek [1128]
10. A Gondviselés rendeltetési céljai [1129]
1. Az első alászállás [1130]
2. A második alászállás [1131]
3. A harmadik alászállás [1132]
4. A negyedik alászállás [1133]
5. Az ötödik alászállás [1134]
6. A hatodik alászállás [1135]
7. A hetedik és utolsó alászállás [1136]
8. Mihály helyzete a megtestesülések után [1137]
IV. rész
Jézus élete és tanításai
120. Mihály megtestesülése az Urantián [126]
1. A hetedik alászállási megbízás [1138]121. Mihály alászállásának kora [127]
2. Az alászállással kapcsolatos megkötések [1139]
3. További tanácsok és intelmek [1140]
4. A megtestesülés — A kettő eggyé tétele [1141]
1. A Krisztus utáni első század nyugati világa [1142]122. Jézus megszületése és kisgyermekkora [128]
2. A zsidó nép [1143]
3. A nem-zsidók körei [1144]
4. A nem-zsidó bölcselet [1145](1) Az epikureusi (2) A sztoikus (3) A cinikus (4) A szkeptikus 5. A nem-zsidó vallások [1146]A rejtelemvallások 6. A héber vallás [1147]
7. Zsidók és nem-zsidók [1148]
8. Korábbi írásos feljegyzések [1149](1) A Márk által írt evangélium (2) Máté evangéliuma (3) A Lukács által írt evangélium (4) János evangéliuma Az írások hiteléül
1. József és Mária [1150]123. Jézus zsengekora [129]
2. Gábriel megjelenik Erzsébetnek [1151]
3. Gábriel bejelentése Máriának [1152]
4. József álma [1153]"Dávid háza" 5. Jézus földi szülei [1154]
6. A názáreti otthon [1155]
7. A betlehemi utazás [1156]
8. Jézus megszületése [1157]A pásztorokkal kapcsolatos hitrege Az Urból jött három pap A "betlehemi csillag" 9. Jézus bemutatása a templomban [1158]
10. Heródes intézkedései [1159]Menekülés Egyiptomba
124. Jézus kései gyermekkora [130]Időzés Egyiptomban 1. Visszatérés Názáretbe [1160]Jézus negyedik éve 2. Az ötödik év (Kr.e.) [1161]Gyermeknevelés 3. A hatodik év történései (Kr.e.) [1162]
4. A hetedik év (Kr.u.) [1163]Anyagi véletlen események 5. A názáreti tanodai napok [1164]
6. Jézus nyolcadik életéve (Kr.u.) [1165]
1. Jézus kilencedik éve (Kr.u.) [1166]125. Jézus Jeruzsálemben [131]A rajz a padlón Galilea éghajlata 2. A tizedik év (Kr.u.) [1167]Jákob, a kőműves fia 3. A tizenegyedik év (Kr.u.) [1168]A szkítavárosi mellékesemény 4. A tizenkettedik év (Kr.u.) [1169]Személyes erkölcsiség és csoporthűség 5. A tizenharmadik év (Kr.u.) [1170]
6. A jeruzsálemi utazás [1171]Mária, Márta és Lázár
1. Jézus ellátogat a templomba [1172]126. A két legválságosabb év [132]
2. Jézus és a páska-ünnep [1173]
3. József és Mária elindulása [1174]
4. Az első és a második nap a templomban [1175]
5. A harmadik nap a templomban [1176]
6. A negyedik nap a templomban [1177]
1. Jézus tizennegyedik éve (Kr.u.) [1178]127. A kamaszkori évek [133]
2. József halála [1179]
3. A tizenötödik év (Kr.u.) [1180]"Az Úr Imájának" eredete Az "Ember Fia" Ki a Messiás? 4. Az első hitszónoklat a zsinagógában [1181]
5. A pénzügyi nehézségek [1182]
1. A tizenhatodik év (Kr.u.0) [1183]128. Jézus korai felnőttkora [134]
2. A tizenhetedik év (Kr.u.1) [1184]A zélótákkal kapcsolatos mellékesemény 3. A tizennyolcadik év (Kr.u.2) [1185]Jakabbal a páska-ünnepen Erzsébet és János látogatása Ámósz halála 4. A tizenkilencedik év (Kr.u.3) [1186]A gyerekek nevelése 5. Rebeka, Ezra leánya [1187]
6. Jézus huszadik éve (Kr.u.4) [1188]A páska-ünnepi látogatás Jeruzsálemben
1. A huszonegyedik év (Kr.u.5) [1189]129. Jézus későbbi felnőttkori élete [135]Az isteniség folyamatos tudatosulása Józseffel a páska-ünnepen 2. A huszonkettedik év (Kr.u.6) [1190]Kovácsként Szeforiszban 3. A Huszonharmadik év (Kr.u.7) [1191]Simonnal a páska-ünnepen Jézus találkozik Istvánnal 4. A damaszkuszi mellékesemény [1192]
5. A huszonnegyedik év (Kr.u.8) [1193]Az alexandriai ajánlat 6. A huszonötödik év (Kr.u.9) [1194]Júdással a páska-ünnepen "Jósua bácsi, mesélj nekünk." 7. A huszonhatodik év (Kr.u.0) [1195]Jakab megházasodása Mirjám házasságkötése Jakab a feje József családjának
1. A huszonhetedik év (Kr.u.1) [1196]130. Úton Rómába [136]Kapernaumi Zebedeus Jézus, a hajóépítő 2. A huszonnyolcadik év (Kr.u.2) [1197]Jézus ellátogat Jeruzsálembe Találkozás Gonoddal és Ganiddal 3. A huszonkilencedik év (Kr.u.3) [1198]A római utazás célja 4. Az emberi Jézus [1199]
1. Joppában — beszélgetés Jónásról [1200]131. A világ vallásai [137]Vita a jóról és a rosszról 2. Cezáreában [1201]A mongóliai kereskedő A görög munkás és a római munkafelügyelő Az Isten akarata és az ember akarata 3. Alexandriában [1202]
4. Beszélgetés a valóságról [1203]
5. Kréta szigetén [1204]
6. A félős legény [1205]
7. Karthágóban — beszélgetés az időről és a térről [1206]
8. Úton Nápolyba és Rómába [1207]Ezra, az eltévelyedett zsidó
1. Cinizmus [1208]132. Időzés Rómában [138]
2. Judaizmus [1209]
3. Buddhizmus [1210]
4. Hinduizmus [1211]
5. Zoroasztrizmus [1212]
6. Szuduanizmus (Dzsainizmus) [1213]
7. Sintó [1214]
8. Taoizmus [1215]
9. Konfucianizmus [1216]
10. "A Mi Vallásunk" [1217]
133. Visszatérés Rómából [139]A harminckét vallási vezetőre gyakorolt hatás 1. Igaz értékek [1218]
2. Jó és rossz [1219]
3. Igazság és hit [1220]
4. Személyes segédkezés [1221]A római szenátornak A római katonának A főtér egyik szónokának A hamisan vádolt szegény embernek 5. Intelmek a gazdag embernek [1222]
6. Társadalmi szolgálat [1223]
7. A Róma környéki utazások [1224]A meggondolatlan pogány "Teremtsünk, te és én, egy új vallást."
134. Az átmeneti évek [140]India kasztrendszere 1. Irgalom és igazságosság [1225]
2. Hajóra szállás Tarentumban [1226]A feleségével gorombán viselkedő férfi 3. Korinthoszban [1227]Kriszpusz, a zsinagóga elöljárója Jusztusz, a kereskedő A két nyilvánosnő 4. Személyes működés Korinthoszban [1228]A molnár hasznára A római centurió hasznára A mitrász-tisztelet vezetője hasznára Az epikureus tanító hasznára A görög építési vállalkozó hasznára A római bíró hasznára A görög fogadó tulajdonosnője hasznára A kínai kereskedő hasznára A brit utazó hasznára Az elszökött fiú hasznára Az elítélt bűnöző hasznára 5. Athénban — beszélgetés a tudományról [1229]
6. Efezusban — beszélgetés a lélekről [1230]
7. Időzés Cipruson — beszélgetés az elméről [1231]
8. Antiókhiában [1232]
9. Mezopotámiában [1233]
1. A harmincadik év (Kr.u.4) [1234]135. Keresztelő János [141]Visszatérés Názáretbe Simon esküvője; Júdás esküvője 2. Utazás a Káspi-tenger vidékére [1235]
3. Az urmiai előadások [1236]
4. Főhatalom — Isteni és emberi [1237]
5. A politikai főhatalom [1238]
6. Törvény, szabadság és függetlenség [1239]
7. A harmincegyedik év (Kr.u.5) [1240]Magányos vándorlások 8. A Hermon-hegyi elvonulás [1241]A Lucifer-féle lázadás vége A nebadoni főhatalom 9. A várakozás időszaka [1242]Látogatás Jeruzsálemben Jánossal A Zebedeus-féle műhelybeli munka
1. Jánosból nazireus lesz [1243]136. A keresztelés és a negyven nap [142]
2. Zakariás halála [1244]
3. A pásztorélet [1245]
4. Erzsébet halála [1246]
5. Isten országa [1247]
6. János a tan hirdetéséhez fog [1248]
7. János útja észak felé [1249]
8. Jézus és János találkozása [1250]Jézus megkeresztelése 9. A tan hirdetése negyven napon át [1251]
10. János útja dél felé [1252]
11. János a börtönben [1253]
12. Keresztelő János halála [1254]
1. A várt messiással kapcsolatos felfogások [1255]137. Időzés Galileában [143]
2. Jézus megkeresztelése [1256]
3. A negyven nap [1257]Tanácskozás Gábriellel A világegyetemi főhatalom kiteljesítése 4. A nyilvános tevékenységgel kapcsolatos tervek [1258]Az Atya útja 5. Az első nagy elhatározás [1259]A parancsnokló Megszemélyesült Igazító Az Igazító közömbössége az idővel szemben 6. A második elhatározás [1260]A szokványos földi létezés útja 7. A harmadik elhatározás [1261]A természeti törvénynek való engedelmesség 8. A negyedik elhatározás [1262]A rosszal való megalkuvás elutasítása 9. Az ötödik elhatározás [1263]Dávid királyszékének elvetése 10. A hatodik elhatározás [1264]"Az Atyám akaratának engedelmeskedni fogok."
1. Az első négy apostol kiválasztása [1265]138. Az Ország hírnökeinek felkészítése [144]András és Péter Jakab és János 2. Fülöp és Nátániel kiválasztása [1266]
3. Látogatás Kapernaumban [1267]
4. A kánai menyegző [1268]
5. Visszatérés Kapernaumba [1269]
6. Egy szombati nap történései [1270]
7. Négyhónapos felkészülés [1271]
8. Beszéd az Országról [1272]
1. Az utolsó tanítások [1273]139. A tizenkét apostol [145]
2. A hatok kiválasztása [1274]
3. Máté és Simon szólítása [1275]Nem az igazakat, hanem a bűnösöket 4. Az ikrek szólítása [1276]
5. Tamás és Júdás szólítása [1277]
6. Az alapos felkészülés hete [1278]
7. Újabb csalódás [1279]
8. A tizenkettek első munkája [1280]
9. A próbatételek öt hónapja [1281]
10. A tizenkettek megszervezése [1282]
1. András, az elsőként kiválasztott [1283]140. A tizenkettek felavatása [146]
2. Simon Péter [1284]
3. Zebedeus Jakab [1285]
4. Zebedeus János [1286]
5. Kíváncsi Fülöp [1287]
6. Őszinte Nátániel [1288]
7. Lévi Máté [1289]
8. Didimusz Tamás [1290]
9. és0. Alfeus Jakab és Júdás [1291]
11. Zélóta Simon [1292]
12. Karióti Júdás [1293]
1. Előkészítő tanítás [1294]141. A nyilvános működés elkezdése [147]
2. A felavatás [1295]
3. A felavatási beszéd [1296]A "hegyi beszéd" 4. Ti vagytok a föld sója [1297]
5. Atyai és testvéri szeretet [1298]Boldogok a szellemben szegények — az alázatosak Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot Boldogok a szelídek Boldogok a tiszta szívűek Boldogok, akik szomorúak Boldogok az irgalmasok Boldogok a békességszerzők Boldogok, akik üldöztetést szenvednek 6. A felavatás estéje [1299]"Én a cselekedetnél mélyebbre tekintek... " A válást illetően Igazság és irgalom "Jól teszik — ne háborgasd őket." 7. A felavatást követő hét [1300]
8. Csütörtök délután a tónál [1301](1) Az Atya akaratának megcselekedése (2) Politikai hozzáállás (3) Társadalmi beállítottság (4) Gazdasági magatartás (5) Személyes vallás 9. A felszentelés napja [1302]
10. A felszentelést követő este [1303]
1. Galilea elhagyása [1304]142. A páska-ünnep Jeruzsálemben [148]
2. Az Isten törvénye és az Atya akarata [1305]
3. Időzés Amathuszban [1306]Jézus személyisége Jézus megjelenése 4. Tanítás az Atyáról [1307]Segédkezni a betegeknek 5. Szellemi egység [1308]
6. Az utolsó hét Amathuszban [1309]Teherma, a perzsa 7. Betániában, a Jordánon túl [1310]Tanítás az országról Üdvözülés hit révén; szabadság az igazságon keresztül 8. A jerikói ténykedés [1311]
9. Utazás Jeruzsálembe [1312]
143. Utazás Szamarián át [149]Annás meglátogatása 1. Tanítás a templomban [1313]
2. Az Isten haragja [1314]A krétai Jákob 3. Az Istenről alkotott kép [1315]A hatféle héber istenkép Az ősi tízparancsolat 4. Fláviusz és a görög műveltség [1316]
5. Beszélgetés a bizonyosságról [1317]
6. A Nikodémusszal folytatott beszélgetés [1318]
7. Tanítás a családról [1319]
8. Dél-Júdeában [1320]A Getszemáni ligetbeli tábor
1. A tan hirdetése Arkhelaiszban [1321]144. Gilboában és a Tízvárosban [150]"Félvállról vették az üzenetünket." "Talán ti gyengékre hasonlítotok?" 2. Tanítás az önuralomról [1322]
3. Szórakozás és kikapcsolódás [1323]Három nap a Sartaba-hegyen 4. A zsidók és a szamaritánusok [1324]
5. A sikári asszony [1325]
6. A szamaritánus hitébredés [1326]Táborverés a Gerizim-hegyen 7. Tanítások az imáról és az istenimádatról [1327]
1. A gilboai tábor [1328]145. Négy eseménydús nap Kapernaumban [151]
2. Beszélgetés az imáról [1329]
3. A hívő ember imája [1330]
4. Egyebek az imáról [1331]
5. Más imaformák [1332]Hét ima más világokról 6. Tanácskozás János apostolaival [1333]
7. A Tízváros településein [1334]
8. A Pella közeli táborban [1335]"... mondjátok meg Jánosnak, hogy nem felejtkeztek el róla." 9. Keresztelő János halála [1336]
146. Az első tanhirdető vándorút Galileában [152]Ruth látogatása 1. A halfogás [1337]
2. Délután a zsinagógában [1338]A vallás személyes tapasztalás A rángógörcsös fiatalember Péter feleségének anyja 3. A gyógyítás napnyugtakor [1339]
4. Az este további részében [1340]
5. Vasárnap kora reggel [1341]
1. A tan hirdetése Rimmonban [1342]147. Rövid látogatás Jeruzsálemben [153]
2. Jotapatában [1343]Ima, köszönetnyilvánítás és istenimádat Igazság és irgalom Ima és személyes erőfeszítés Erkölcsös ima 3. A rámai megálló [1344]Vallás, tudomány és bölcselet Az igazság bizonyossága A zebuluni látogatás 4. A jiróni evangélium [1345]A bányákban végzett munka A bélpoklos meggyógyítása 5. Visszatérés Kánába [1346]Titusz, a nemesember 6. Nain és az özvegyasszony fia [1347]
7. Éndórban [1348]
1. A centurió szolgája [1349]148. A vándor hitszónokok tanítása Betszaidában [154]
2. Az utazás Jeruzsálembe [1350]Elkülönülés János apostolaitól 3. A Bethesda vizénél [1351]
4. Az életmódszabály [1352]Nátániel kérdése az aranyszabályról 5. A farizeus Simon meglátogatása [1353]Példabeszéd a pénzkölcsönzőről Kapcsolat és fejlődés 6. Visszatérés Kapernaumba [1354]A hat kém "A szombat van az emberért... " 7. Újra Kapernaumban [1355]
8. A szellemi jóság ünnepe [1356]
1. A látnokok új tanodája [1357]149. A második tanhirdető vándorút [155]
2. A betszaidai kórház [1358]
3. Az Atya ügye [1359]
4. A rossz, a bűn és a gonoszság [1360]
5. A megpróbáltatás célja [1361]
6. A szenvedés félreértelmezése — beszélgetés Jóbról [1362]
7. Az elsorvadt kezű ember [1363]
8. Az utolsó betszaidai hét [1364]A bagdadi Kirmeth 9. A lebénult ember meggyógyítása [1365]A három kém megkeresztelése
150. A harmadik tanhirdető vándorút [156]Dávid hírvivői szervezete 1. Jézus hírnevének terjedése [1366]A gyógyulási jelenségek 2. Az emberek hozzáállása [1367]A korai kereszténység két hibája Jézus gyógyítói hírneve A nők egyenjogúságának jézusi elismerése Jézus személyiségének magával ragadó volta 3. A vallási vezetők ellenségessége [1368]
4. A tanhirdető vándorút lefolyása [1369]A haraggal kapcsolatos megjegyzések A kiegyensúlyozott jellemet illetően 5. Tanítás a megelégedettségről [1370]
6. "Félni az Urat" [1371]
7. Visszatérés Betszaidába [1372]
1. A női vándor hitszónokok testülete [1373]151. Időzés és tanítás a parton [157]
2. A magadáni megálló [1374]
3. A szombat Tibériásban [1375]Beszéd a "varázslásról és babonaságról" 4. Az apostolok kettesével való kiküldése [1376]
5. Mit kell tennem, hogy üdvözüljek? [1377]
6. Az esti tanítások [1378]
7. Időzés Názáretben [1379]
8. A szombati istentisztelet [1380]
9. A názáreti elutasítás [1381]
1. A magvetőről szóló példabeszéd [1382]152. A kapernaumi válsághoz vezető események [158]
2. A példabeszéd értelmezése [1383]
3. További beszélgetés a példázatokról [1384]
4. Újabb példabeszédek a tónál [1385]
5. A kheresai út [1386]A vihar a tavon 6. A kheresai eszelős [1387]
153. A kapernaumi válság [159]A cezárea-filippi Veronika 1. Jairus házában [1388]
2. Az ötezer ember jóllakatása [1389]
3. A királycsináló mellékesemény [1390]
4. Simon Péter éjszakai látomása [1391]
5. Újra Betszaidában [1392]
6. Genezáretben [1393]Kiegészítések a magvetőről szóló példázathoz 7. Jeruzsálemben [1394]
1. Az előkészületek sora [1395]154. Az utolsó napok Kapernaumban [160]
2. A korszakos beszéd [1396]"Én vagyok az élet kenyere." 3. A beszéd után [1397]
4. Az utolsó szavak a zsinagógában [1398]A rossz szellemtől megszállt fiú "Hogyan képes Sátán Sátánt kiűzni?" 5. A szombat este [1399]A félig hívő követők elpártolása
1. A tanácskozás hete [1400]155. Menekülés Észak-Galileán át [161]
2. A pihenés hete [1401]A zsinagógák bezárása 3. A második megbeszélés Tibériásban [1402]
4. Szombat éjjel Kapernaumban [1403]"Mihez kezdjünk Jézussal?" 5. A mozgalmas vasárnap reggel [1404]
6. Jézus családjának megérkezése [1405]
7. A sietve távozás [1406]
1. Miért háborognak a pogányok? [1407]156. Időzés Tiruszban és Szidonban [162]
2. A vándor hitszónokok Korazinban [1408]
3. Cezárea-Filippiben [1409]Igazság és hitvallás A vallási hagyományok eredete 4. Útban Fönícia felé [1410]
5. Beszélgetés az igaz vallásról [1411]
6. A második beszélgetés a vallásról [1412]
1. A szíriai nő [1413]157. Cezárea-Filippiben [163]
2. Tanítás Szidonban [1414]"E világ csak egy híd... " 3. Utazás a partvidéken [1415]
4. Tiruszban [1416]
5. Jézus Tiruszban tanít [1417]Az ostoba ács példázata A kísértés és az emberi természet Az anyagi siker lényeges elemei A szellemi életmód és az önbecsülés Eszményképek és eszmék Tapintat, báj és bölcsesség 6. Visszatérés Föníciából [1418]A zsidó vezetők hozzáállása
158. Az átlényegülés hegye [164]Jézus találkozni szeretne a családjával 1. A templomi adószedő [1419]"A szájában sékelt hordozó hal" 2. Betszaida-Juliászban [1420]
3. Péter hitet tesz [1421]"Mit mondanak az emberek, ki vagyok én?" 4. Beszélgetés az Országról [1422]
5. Az új felfogás [1423]
6. A következő délután [1424]Jézus életének négy szakasza Újabb határozott kijelentések 7. András beszélgetései [1425]
1. Az átlényegülés [1426]159. A tízvárosi vándorút [165]
2. Útban lefelé a hegyről [1427]
3. Az átlényegülés jelentése [1428]
4. A nyavalyatörős fiú [1429]A sáfedi Jakab 5. Jézus meggyógyítja a fiút [1430]"Uram, én hiszek... segíts a hitetlenségemen!" 6. Kelszosz kertjében [1431]
7. Péter tiltakozása [1432]
8. Péter házában [1433]
1. A megbocsátásról szóló tan hirdetése [1434]160. Alexandriai Rodan [166]"Hányszor kell megbocsátanom a testvéremnek?" Példázat az intézők elszámoltatásáról A személyes ítélkezés veszélyei 2. A különös tanhirdető [1435]
3. Intelem a tanítóknak és a híveknek [1436]
4. Beszélgetés Nátániellel [1437]"Mi az igazság az Írásokkal kapcsolatban?" 5. Jézus vallásának igenlő jellege [1438]"... még egy mérföldön át viheted a csomagot." 6. Visszatérés Magadánba [1439]
1. Rodan görög bölcselete [1440]161. További viták Rodannal [167]A három életkésztetés Problémamegoldás és mély istenimádat Előítélet és az igazság felismerése [1441]2. Az életmód [1442]A barátság közösségszervező értéke A házasság nagy értéke 3. Az érettség csábításai [1443]
4. Az érettségi egyensúly [1444]Az ideigvaló élet lényeges dolgai Az anyagi sikerhez hozzájáruló tényezők A kudarc értelme 5. Az eszménykép vallása [1445]Mi a vallás? Az Istenre vonatkozó eszme és az Istennel kapcsolatos eszménykép Az Atya a végső érték "De vajon hajlandók vagyunk-e megfizetni az árat... ?"
1. Az Isten személyisége [1446]162. A sátoros ünnepen [168]Nátániel ötlépéses érvelése 2. Jézus isteni természete [1447]Nátániel és Tamás tanító beszéde 3. Jézus emberi és isteni elméje [1448]A közteslények nézete
163. A hetvenek felavatása Magadánban [169]"Mester... mennyből való tüzet rendelhessünk... " 1. A jeruzsálemi látogatás veszélyei [1449]
2. Az első templomi beszéd [1450]Éber, a Szanhedrin tisztviselője 3. A házasságtörésen ért asszony [1451]
4. A sátoros ünnep [1452]
5. Hitszónoklat a világ világosságáról [1453]
6. Beszéd az élet vizéről [1454]
7. Beszéd a szellemi szabadságról [1455]
8. Látogatás Mártánál és Máriánál [1456]
9. Betlehemben Abnerrel [1457]
1. A hetvenek felavatása [1458]164. A templomszentelés ünnepén [170]"A termés valóban bőséges, de a munkás kevés." 2. A gazdag ifjú és a többiek [1459]A vagyon, és a javak imádása 3. Vita a vagyonról [1460]A szőlőben dolgozók példázata 4. Búcsú a hetvenektől [1461]Jézus intelmei Péter felavatási beszéde 5. A tábor áthelyezése Pellába [1462]
6. A hetvenek visszatérése [1463]
7. Felkészülés az utolsó küldetésre [1464]
1. A jó szamaritánus története [1465]165. A pereai küldetés kezdete [171]
2. Jeruzsálemben [1466]
3. A vak koldus meggyógyítása [1467]
4. Jósiás a Szanhedrin előtt [1468]
5. Tanítás Salamon csarnokában [1469]
1. A pellai táborban [1470]166. Az utolsó látogatás Észak-Pereában [172]
2. Hitszónoklat a jó pásztorról [1471]
3. Szombati hitszónoklat Pellában [1472]"Óvakodjatok a farizeusok kovászától... " "... a fejeteken a hajszálakat is mind számon tartják" 4. Az örökség felosztása [1473]Az ostoba gazdag ember példázata "Ahol a kincsed, ott lesz a te szíved is." "Mi hasznod abból, ha megnyered az egész világot... ?" 5. Beszéd az apostoloknak a vagyonról [1474]"Nézzétek a liliomokat, hogyan nőnek... " 6. Válasz Péter kérdésére [1475]
1. A farizeusok Ragabában [1476]167. Látogatás Filadelfiában [173]A szertartásos kézmosás 2. A tíz bélpoklos ember [1477]
3. A geraszai hitszónoklat [1478]Az egyenes és keskeny út Sokan az elsők közül utolsók lesznek "Az ajtóban állok és kopogok... " 4. A véletlenekről szóló tanítás [1479]
5. A filadelfiai gyülekezet [1480]Abner későbbi szolgálat és halála
1. Reggeli a farizeusokkal [1481]168. Lázár feltámasztása [174]A hívő meggyógyítása "...ne üljetek a főszékbe..." 2. A nagy estebédről szóló példabeszéd [1482]
3. Az erőtlen szellemű asszony [1483]
4. A Betániából jött üzenet [1484]
5. Útban Betániába [1485]A farizeus és a publikánus Tanítás a házasságról 6. A kisgyermekek megáldása [1486]A szépség, mint az istenimádatra késztetés eszköze 7. Beszélgetés az angyalokról [1487]
169. Az utolsó tanítás Pellában [175]"Én vagyok a feltámadás és az élet... " 1. Lázár sírjánál [1488]
2. Lázár feltámasztása [1489]
3. A Szanhedrin ülése [1490]"Jobb, ha egy ember hal meg... " 4. Az ima meghallgatása [1491]
5. Lázár további sorsa [1492]
170. A mennyország [176]A Szanhedrin vádjai Jézus ellen 1. Példabeszéd az elveszett fiúról [1493]
2. Példabeszéd a ravasz intézőről [1494]
3. A gazdag ember és a koldus [1495]
4. Az Atya és az ő Országa [1496]Jézus megélte Isten kinyilatkoztatását Elohim és Jahve
1. A mennyországgal kapcsolatos felfogások [1497]171. Úton Jeruzsálembe [177]
2. Jézus felfogása az Országról [1498]Bűn és megbocsátás 3. Az igazságossággal kapcsolatban [1499]
4. Jézus tanítása az Országról [1500]
5. Az Országról alkotott későbbi eszmék [1501]Társadalmi testvériség és szellemi testvériség Egy másik és még nagyobb Keresztelő János A kereszténység és a jézusi evangélium
172. Bevonulás Jeruzsálembe [178]"... ígérd meg nekem, hogy az én két fiamat nagy tiszteletben részesíted... " 1. Elindulás Pellából [1502]Zebedeus Dávid életének későbbi szakasza Antiókhia és Filadelfia 2. A költségek számbavétele [1503]
3. A pereai vándorút [1504]Búcsú Abnertől 4. Tanítás Liviaszban [1505]Péter és Simon, valamint a00 kard A rokonszenvező farizeusok figyelmeztetése 5. A jerikói vak ember [1506]
6. Látogatás Zákeusnál [1507]
7. "Ahogy Jézus arra ment" [1508]
8. Példázat a minákról [1509]Nátániel példázat-értelmezése
1. A szombat Betániában [1510]173. A hétfői nap Jeruzsálemben [179]Mária bekeni Jézus lábát Jézus rendreutasítja Júdást 2. Vasárnap reggel az apostolokkal [1511]
3. Elindulás Jeruzsálembe [1512]
4. Időzés a templomnál [1513]Az özvegyasszony fillérei 5. Az apostolok hozzáállása [1514]
1. A templom megtisztítása [1515]174. A keddi reggel a templomban [180]
2. A Mester tekintélyének megkérdőjelezése [1516]"János keresztelése, az honnan eredt?" 3. Példabeszéd a két fiúról [1517]
4. Példabeszéd a távollévő földbirtokosról [1518]Az építők otthagyta kő 5. Példabeszéd az esküvői lakomáról [1519]"Pusztítsátok el e templomot és... én feltámasztom."
175. Az utolsó templomi beszéd [181]A tizenkettek egyenkénti köszöntése 1. Isteni megbocsátás [1520]
2. A zsidó vezetők kérdései [1521]Törvényes dolog-e adót fizetnünk Cézárnak? 3. A szadduceusok és a feltámadás [1522]
4. A nagy parancsolat [1523]Kinek a fia a Megszabadító? 5. Az érdeklődő görögök [1524]"... hacsak nem esik a földbe és pusztul el a búzamag... " "... ha felemeltetek... az életetekben... "
1. A beszéd [1525]176. Kedd este az Olajfák hegyén [182]"Nemzedékről nemzedékre küldtük látnokainkat... " "... aki a legnagyobb akar lenni közöttetek... " "Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti álszentek!" "...hogy kívülről megtisztítsátok a poharat..." "És most búcsúzom tőletek." 2. Az egyes zsidók helyzete [1526]
3. A Szanhedrin sorsdöntő ülése [1527]
4. A jeruzsálemi helyzet [1528]Júdás végső elhatározása
1. Jeruzsálem pusztulása [1529]177. Szerda, a pihenés napja [183]
2. A Mester második eljövetele [1530]A Máté evangéliumban szereplő beszámoló 3. Későbbi beszélgetés a táborban [1531]A talentumok példázata "Folytassátok, míg eljövök." Az élő igazság gyarapodásával kapcsolatos szavak 4. Mihály visszatérése [1532]
1. Egy nap egyedül az Istennel [1533]178. Az utolsó nap a táborban [184]János Márk és az ebédes kosár 2. Az otthoni gyermekkori évek [1534]
3. Napközben a táborban [1535]
4. Júdás és a főpapok [1536]
5. Az utolsó együtt töltött óra [1537]Óvakodni a tömeg támogatásától
1. Beszélgetés a fiúi elismertségről és az állampolgárságról [1538]179. Az Utolsó Estebéd [185]Tanuljatok meg hűségesek lenni még a jólét idején is Ne kísértsétek a titeket felügyelő angyalokat 2. Ebéd után [1539]Dávid átveszi Júdástól az "erszényt" Az Utolsó Estebéd előkészületei 3. Útban az Estebédre [1540]
1. A megkülönböztetés utáni vágy [1541]180. A búcsúbeszéd [186]
2. Az Estebéd kezdete [1542]
3. Az apostolok lábának megmosása [1543]
4. Az árulóhoz intézett utolsó szavak [1544]
5. A megemlékezési Estebéd Meghonosítása [1545]
1. Az új parancsolat [1546]181. Az utolsó intelmek és figyelmeztetések [187]"... szeressétek a másikat éppen úgy, ahogy én szerettelek titeket." 2. A szőlőtő és az ágak [1547]
3. A világ ellenségessége [1548]"A szívetekben ne támadjon aggodalom." "Mester, mutasd meg nekünk az Atyát... " 4. A megígért segítő [1549]
5. Az Igazság Szelleme [1550]Az aranyszabályra vonatkozó megjegyzések 6. A távozás szükségessége [1551]
1. Az utolsó vigasztaló szavak [1552]182. A Getszemániban [188]"Én mindegyiketeknek megadom mindazt, amit el tudtok fogadni."" "Ne nyugtalankodjon a szívetek." 2. Személyes búcsúintelmek [1553]
1. Az utolsó csoportos ima [1554]183. Jézus elárulása és elfogása [189]Ahogy Jézus kiteljesíti az Isten nevének kinyilatkoztatását 2. Az árulás előtti utolsó óra [1555]A futár kiküldése Abnerhez Zebedeus Dávid búcsúja 3. Egyedül a Getszemániban [1556]A szellem valóban készséges, de a húsvér test gyenge
1. Az Atya akarata [1557]184. A Szanhedrin bírósága előtt [190]
2. Júdás a városban [1558]
3. A Mester elfogása [1559]
4. Vita az olajütőnél [1560]
5. Útban a főpap palotájához [1561]
1. Az Annás által lefolytatott vizsgálat [1562]185. A Pilátus előtti per [191]
2. Péter az udvarban [1563]
3. A Szanhedrin tagjaiból álló bíróság előtt [1564]
4. A megaláztatás órája [1565]Az ember új kinyilatkoztatása az Istennek 5. A bíróság második ülése [1566]
1. Pilátus helytartó [1567]186. Röviddel a keresztre feszítés előtt [192]
2. Jézus megjelenik Pilátus előtt [1568]A Szanhedrin tagjaiból álló bíróság írásban megfogalmazott vádjai 3. Pilátus magánkihallgatása [1569]
4. Jézus Heródes előtt [1570]
5. Jézus visszatér Pilátushoz [1571]
6. Pilátus utolsó próbálkozása [1572]Jézus megkorbácsolása "Íme, az ember!" 7. Pilátus utolsó kérdései [1573]
8. Pilátus gyászos megfutamodása [1574]
187. A keresztre feszítés [193]Jézus családja Betániában 1. Karióti Júdás vége [1575]A harminc ezüst 2. A Mester hozzáállása [1576]"Pilátus áll perben Jézus előtt." "Íme, az Isten és az ember!" 3. A megbízható Zebedeus Dávid [1577]
4. Előkészületek a keresztre feszítésre [1578]
5. Jézus halálának a páska-ünnephez való viszonya [1579]
1. Útban a Golgotához [1580]188. A sírban töltött idő [194]"Jeruzsálem leányai, ne értem sírjatok... " A cirénei Simon 2. A keresztre feszítés [1581]
3. A keresztre feszítés szemtanúi [1582]
4. A tolvaj a kereszten [1583]Jézus megbízza Jánost 5. Az utolsó óra a kereszten [1584]
6. A keresztre feszítés után [1585]
189. A feltámadás [195]József és Nikodémusz Pilátus előtt 1. Jézus temetése [1586]
2. A sír őrzése [1587]
3. A szombat napján [1588]Mit ajánlott Jézus az Atya kezébe? Jézus személyiségének helyzete 4. A kereszthalál jelentése [1589]
5. A kereszt tanulságai [1590]
1. A morontia átmenet [1591]190. Jézus morontia jelenései [196]
2. Jézus anyagi teste [1592]
3. A megítéltetési feltámadás [1593]A Megszemélyesült Igazító elindulása 4. Az üres sír felfedezése [1594]Az öt nő Jézus megjelenik a magadáni Máriának 5. Péter és János a sírnál [1595]A második megjelenés — a magadáni Máriának
1. A feltámadás hírnökei [1596]191. Jelenések az apostolok és más vezetők előtt [197]
2. Jézus megjelenése Betániában [1597]Megjelenés Jakab fivérének Megjelenés a földi családjának 3. József házában [1598]
4. Jézus megjelenése a görögöknek [1599]
5. Séta a két testvérrel [1600]
192. Jelenések Galileában [198]Az egyes apostolok hozzáállása 1. Jelenés Péter előtt [1601]
2. Az első megjelenés az apostoloknak [1602]
3. A morontia teremtményekkel [1603]A morontia fejlődési szakaszok 4. A tizedik megjelenés (Filadelfiában) [1604]
5. A második megjelenés az apostoloknak [1605]"Áldottak az eljövendő korszakokban azok... " 6. Az alexandriai jelenés [1606]
1. Jelenés a tónál [1607]193. Az utolsó jelenések és a mennybemenetel [199]"Fiúk, fogtatok valamit?" 2. Beszélgetés az apostolokkal kettesével [1608]
3. A felavatás hegyén [1609]
4. A tóparti gyűlés [1610]
194. Az Igazság Szellemének adományozása [200]A tizenhatodik megjelenés (Nikodémusz kertjében) 1. A jelenés Sikárban [1611]
2. A föníciai jelenés [1612]
3. Az utolsó jelenés Jeruzsálemben [1613]
4. Júdás bukásának okai [1614]
5. A Mester mennybemenetele [1615]
6. Péter gyűlést hív össze [1616]
195. Pünkösd után [201]A Jézusról szóló új evangélium 1. A pünkösdi beszéd [1617]
2. A pünkösd jelentősége [1618]Az Igazság Szellemének küldetése Az ember háromszoros szellemi felruházottsága A hét magasabb szellemi hatás 3. Ami pünkösdkor történt [1619]
4. A keresztény egyház kezdetei [1620]
196. Jézus hite [202]A kereszténység nyugaton való győzedelmeskedésének okai A korai keresztények kiegyezése 1. A görögök hatása [1621]
2. A római hatás [1622]
3. A római birodalom fennállása alatt [1623]
4. Az európai sötét korszakok [1624]
5. A mai kor problémája [1625]
6. Az anyagelvű gondolkodás [1626]
7. Az anyagelvűség sérülékeny volta [1627]
8. Világi egyeduralom [1628]
9. A kereszténység problémája [1629]
10. A jövő [1630]
Jézus élő hite Istenben "Először a mennyországot keressétek." "Miért hívsz engem jónak?" Az ima jelentése Jézus számára Jézus gyermeki hite Istenben 1. Jézus — az ember [1631]
2. Jézus vallása [1632]A Jézusról szóló vallás A vallás, mint személyes tapasztalás 3. A vallás felsősége [1633]Tény, eszme és hit Értelem, bölcsesség és hit Dolog, jelentéstartalom és érték Ha az emberben nem lakozna isteni szerető Erkölcsiség és vallás Az Atya élő szeretet...
Előszó
Az Urantia könyv
Előszó
0:0.1 AZ URANTIA — ez a bolygótok neve — halandóinak elméjében igen nagy zűrzavar uralkodik az olyan fogalmak tekintetében mint Isten, isteniség és istenség. Az emberi lények még jobban összezavarodnak és elbizonytalanodnak, amint e különféle elneve zésekkel jelölt isteni személyiségek közötti viszony kerül szóba. A fogalmi hiányosságokhoz társuló nagy fogalomalkotási zavar miatt kaptam utasítást e bevezető sorok megfogalmazá sára az itt következő, az orvontoni igazság-kinyilatkoztató testület felhatalmazása alapján az Urantia angol nyelvére általunk lefordított írásokban használt bizonyos szóképekhez kapcso landó jelentéstartalmak magyarázatául.
0:0.2 A mindenségtudat tágítására és a szellemi felfogóképesség fejlesztésére irányuló erőfeszí téseink során rendkívül nehezünkre esik teljesebb fogalmakat és felsőbbrendű igazságokat bemutatnunk, amikor arra kényszerülünk, hogy a teremtésrész korlátolt nyelvét használjuk. De a megbízatásunk értelmében minden lehetőt meg kell tennünk az általunk alkalmazott jelentéstartalmaknak az angol nyelv szavain és jelképein keresztül való átadásáért. A nekünk szóló utasítás szerint új kifejezéseket csak abban az esetben vezethetünk be, amikor a bemuta tandó fogalmat akár részlegesen vagy esetleg kisebb-nagyobb jelentéstorzulással átadni képes szó az angolban nem létezik.
0:0.3 Minden, az ezen írásokat olvasó halandó számára a megértést megkönnyítendő és a fo galomzavar kialakulását megelőzendő, bölcs dolognak ítéltük e bevezető részben felvázolni egyrészt az Istenség megjelölésében alkalmazott különféle szavak jelentéseit, másrészt az egye temes valóságra vonatkozó dolgokkal, jelentéstartalmakkal és értékekkel kapcsolatos bizonyos fogalmakat.
0:0.4 De a meghatározásokat és a szakkifejezések értelmezését megadó Előszóban szükséges tá jékoztatást adnunk a beszámolókban szereplő kifejezések használatáról is. Ezért az Előszó önmagában nem teljes és önálló beszámoló; hanem egyfajta kifejezésgyűjtemény-szerű út mutató, amely rendeltetése szerint segítséget kíván nyújtani az olvasóknak az Istenséggel és a világegyetemek mindenségével foglalkozó azon írások megértéséhez, melyeket az Urantiára küldött orvontoni bizottság készített.
0:0.5 Világotok, az Urantia, a Nebadon helyi világegyetemet alkotó számos hasonló lakott bolygó egyike. Ez a világegyetem a többi hasonló teremtésrésszel együtt alkotja az Orvonton felsőbb-világegyetemet, s ennek központjáról, az Uverszáról való a bizottságunk. Az Orvonton a kezdet és vég nélkül való isteni tökéletességű teremtésrészt — a Havona központi világegyetemet — körülvevő, az idő és a tér hét evolúciós felsőbb-világegyetemének egyike. Ennek az örökkévaló és központi világegyetemnek a kellős közepében található az állandó helyzetű Paradicsom Szigete, a végtelenség földrajzi középpontja és az örökkévaló Isten lakóhelye.
0:0.6 A hét fejlődő felsőbb-világegyetemet, valamint a központi és isteni világegyetemet együtt általában nagy világegyetemnek nevezzük; ezek a jelenleg már megszervezett és lakott teremtésrészek. Mindezek részét képezik a világmindenségnek, amely a külső tér lakatlan, de mozgásban lévő világegyetemeit is magába foglalja.
0:1.1 A világegyetemek mindensége az istenség-tevékenység jelenségeit mutatja a mindenséggel kapcsolatos valóságok, az elme-jelentéstartalmak és a szellemértékek különböző szintjein úgy, hogy mindezek a segédkezések — legyenek azok személyesek vagy más jellegűek — isteni mód összehangoltak.
0:1.2 Az ISTENSÉG Isten személye, de az ember számára teljességében felfoghatatlanul elő-személyesként és személyen-túliként is létezik. Az Istenséget egység jellemzi minden anyag feletti valóságszinten, mely tényleges vagy magvábanvaló, s ezen egyesítő minőségét a teremtmények legjobban mint isteniséget érthetik meg.
0:1.3 Az Istenség személyes, elő-személyes és a személyest meghaladó szinteken működik. A teljes Istenség a következő hét szinten mutat működési jelleget:
0:1.4 1. Nyugvó — az önálló és önmagától létező Istenség.
0:1.5 2. Magvábanvaló — a saját akarattal rendelkező és önmagára irányuló Istenség.
0:1.6 3. Társuló — az önmagát megszemélyesítő és isteni mód testvéri Istenség.
0:1.7 4. Alkotó — az önmagát szétosztó és isteni mód kinyilatkoztatott Istenség.
0:1.8 5. Evolúciós — az önmagát kiterjesztő és a teremtményekkel azonosult Istenség.
0:1.9 6. Legfelsőbb — az önmagától tapasztalatot szerző és a teremtményt Teremtővel egyesítő Istenség. Az első teremtmény-azonossági szinten a nagy világegyetem tér-idő felügyelőiként működő Istenséget néha az Istenség Felsőségének nevezzük.
0:1.10 7. Végleges — az önmagát kivetített és a tér-időt meghaladó Istenség. Mindenható, mindentudó és mindenütt-jelenvaló Istenség. Az egyesítő isteniségi kifejeződés második szintjén a világmindenség hatékony felügyelőiként és abszonit megtartóiként működő Istenség. Az Istenségek nagy világegyetemet segítő tevékenységeivel összevetve az egyetemes felügyelettel és felsőbbrendű fenntartással egyenértékű eme világmindenségbeli abszonit működést néha az Istenség Véglegességének nevezzük.
0:1.11 A valóság véges szintjét teremtményi lét és tér-idő korlátok jellemzik. A véges valóságoknak esetleg nincs végük, de mindig van kezdetük — mivel a véges valóságokat teremtik. A Felsőség Istenség-szintjét a véges lételvi létezőkkel kapcsolatosan működésként lehet felfogni.
0:1.12 A valóság abszonit szintjét a kezdet és vég nélkül létező dolgok és lények, valamint az idő és a tér meghaladása jellemzik. Az abszonit dolgokat és lényeket nem teremtik; azokat meglényegítik — egyszerűen csak vannak. A Véglegesség Istenség-szintje az abszonit valóságokkal kapcsolatos működést jelöli. Függetlenül attól, hogy a világmindenség mely részében és mikor haladja meg egy abszonit jelenség az időt és a teret, az maga a Végleges Istenség cselekedete.
0:1.13 Az abszolút szint kezdet és vég nélküli, időtlen és tértelen. Például: A Paradicsomon az idő és a tér nem létezik; a Paradicsom tér-idő állapota abszolút. Ezt a szintet Háromsági formában, lételvi értelemben, a paradicsomi Istenségek érik el, de az egyesítő Istenség-kifejeződés eme harmadik szintje a tapasztalást tekintve nem teljesen egyesített. Amikor, ahol és ahogyan az Istenség abszolút szintje működik, Paradicsom-abszolút értékek és jelentéstartalmak nyilvánulnak meg.
0:1.14 Az Istenség lehet lételvi, mint az Örökkévaló Fiúban; lehet tapasztaló, mint a Legfelsőbb Lényben; lehet társuló, mint a Hétszeres Istenben; és lehet osztatlan, mint a paradicsomi Háromságban.
0:1.15 Minden isteni forrása az Istenség. Az Istenség jellegében és változhatatlanul isteni, viszont ami isteni, az nem szükségképpen mind Istenség, bár az Istenséggel össze fog hangolódni és az Istenséggel való szellemi, elme- vagy személyes szintű egység kialakítására törekszik.
0:1.16 Az ISTENISÉG az Istenség jellegzetes, egyesítő és összehangoló jegye.
0:1.17 Az isteniséget a teremtmények igazságként, szépségként és jóságként foghatják fel; az isteniség a személyiségben a szeretetnek, a kegyelemnek és a segédkezésnek felel meg; az isteniség a személytelen szinteken igazságként, erőként és fennhatóságként nyilvánul meg.
0:1.18 Az isteniség lehet tökéletes — teljes — mint a paradicsomi tökéletesség lételvi és teremtői szintjein; lehet tökéletlen, mint a tér-idő evolúció tapasztaló és teremtményi szintjein; vagy lehet viszonylagos, tehát nem tökéletes és nem is tökéletlen, mint a Havona egyes lételvi és tapasztaló szintjei kapcsolatában.
0:1.19 A tökéletesség minden viszonylagos szakaszában és formájában való elképzelésére irányuló próbálkozásunk során hét értelmezhető válfajt találunk:
0:1.20 1. Abszolút tökéletesség minden szempontból.
0:1.21 2. Abszolút tökéletesség egyes állapotokban és viszonylagos tökéletesség minden egyéb szempontból.
0:1.22 3. Abszolút, viszonylagos és tökéletlen szempontok különféle társulásban.
0:1.23 4. Abszolút tökéletesség néhány tekintetben, tökéletlenség minden másban.
0:1.24 5. Abszolút tökéletesség egyetlen tekintetben sem, viszonylagos tökéletesség minden megnyilatkozásban.
0:1.25 6. Abszolút tökéletesség egyetlen állapotban sem, viszonylagos tökéletesség néhányban, tökéletlenség a többiben.
0:1.26 7. Abszolút tökéletesség egyetlen jegyben sem, tökéletlenség mindben.
0:2.1 A fejlődő halandó lények ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy jelképesen ábrázolják az Istenről alkotott véges fogalmaikat. Az ember erkölcsi kötelességének tudatosítása és szellemi eszményelvűsége jelképekkel nehezen leírható értékszintet — tapasztalásra épülő valóságot — képez.
0:2.2 A mindenségtudat maga után vonja az Első Ok, az egyetlen okozatlan valóság felismerését. Isten, az Egyetemes Atya a végtelen-alatti értékek és a viszonylagos isteniség-kifejeződés három Istenség-személyiségi szintjén működik:
0:2.3 1. Elő-személyes — mint az Atya-részek segédkezésében, úgy mint a Gondolatigazítók.
0:2.4 2. Személyes — mint a teremtett és elő-teremtett lények evolúciós tapasztalásában.
0:2.5 3. A személyest meghaladó — mint bizonyos abszonit és velük társult, meglényegített lételvi lényekben.
0:2.6 Az ISTEN szó az Istenség mindenféle megszemélyesítését magába foglaló jelkép. A kifejezés az Istenség-működés minden egyes személyes szintjén külön meghatározást igényel és az egyes szinteken belül az értelmezéseket tovább kell pontosítani, mivel e kifejezés az Istenség különböző mellé- és alárendelt megszemélyesüléseinek megjelölésére is használható; például: a paradicsomi Teremtő Fiak — a helyi világegyetemi atyák.
0:2.7 Az Isten kifejezés alatt, az alkalmazási körtől függően, a következőket értjük:
0:2.8 Megjelölési jelleggel — mint az Atya Isten.
0:2.9 Szövegösszefüggésben — valamely istenségszint vagy társulás magyarázatakor. Az Isten szó pontos értelmezésével kapcsolatos kétség felmerülése esetén javasolható az Egyetemes Atya személyére gondolnotok.
0:2.10 Az Isten kifejezés mindig személyiséget jelöl. Az Istenség utalhat isteniségi személyiségekre, de másra is.
0:2.11 Az ISTEN szó ezekben az írásokban a következő jelentésekben használatos:
0:2.12 1. Atya Isten — Teremtő, Szabályozó és Megtartó. Az Egyetemes Atya, az Istenség Első Személye.
0:2.13 2. Fiú Isten — Mellérendelt Teremtő, Szellem Szabályozó és Szellemi Irányító. Az Örökkévaló Fiú, az Istenség Második Személye.
0:2.14 3. Szellem Isten — Együttes Cselekvő, Egyetemes Egységbe-rendező és Elme Adományozó. A Végtelen Szellem, az Istenség Harmadik Személye.
0:2.15 4. A Legfelsőbb Isten — az idő és a tér ténylegessé váló vagy fejlődő Istene. A teremtményTeremtő azonosságot a térben és időben való tapasztalás útján, társulásban megvalósító személyes Istenség. A Legfelsőbb Lény az idő és a tér evolúciós teremtményeinek kifejlődő és tapasztalásbeli Isteneként személyes tapasztaláson keresztül éri el az Istenség-egységet.
0:2.16 5. A Hétszeres Isten — az időben és a térben bárhol ténylegesen működő Istenség-személyiség. A központi világegyetemben és annak határain kívül tevékenykedő és a tér-időbeni egyesülő Istenség-kinyilatkoztatás első teremtményi szintjén a Legfelsőbb Lényként hatalommegszemélyesülést végrehajtó személyes paradicsomi Istenségek és teremtőtársaik. Ez a szint, vagyis a nagy világegyetem alkotja a paradicsomi személyiségek tér-időbeli alászállásának és ennek ellentettjeként az evolúciós teremtmények tér-időbeli felemelkedésének szféráját.
0:2.17 6. A Végleges Isten — az időt meghaladó és a téren túllépő, meglényegülő Isten. Az egyesülő Istenség-megnyilatkozás második tapasztalásbeli szintje. A Végleges Isten fogalma magába foglalja az abszonit-személyesen-túli, a tér-időt-meghaladó és a meglényegült-tapasztalásbeli értékek tényleges elérését, melyek az Istenség-valóság végleges alkotó szintjein hangolódnak össze.
0:2.18 7. Az Abszolút Isten — a meghaladott személyesen-túli értékek és isteniségi jelentéstartalmak tapasztalást megvalósító Istene, mely jelenleg Istenségi Abszolútként létezik. Ez az egyesülő Istenség-kifejeződés és Istenség-kiterjedés harmadik szintje. E legteljesebb alkotói szinten az Istenség tapasztalás útján megvalósítja a megszemélyesülés lehetőségét, eléri az isteniség teljességét és kimeríti a más-megszemélyesülés egymást követő fejlődési szintjein való ön-kinyilatkoztatás képességét. Az Istenség ekkor rátalál a Korlátlan Abszolútra és megtapasztalja a vele való azonosságot.
III. Az Első Forrás és Középpont
0:3.1 A teljes, végtelen valóság hét fokozatban és hét mellérendelt Abszolútként létezik:
0:3.2 1. Az Első Forrás és Középpont.
0:3.3 2. A Második Forrás és Középpont.
0:3.4 3. A Harmadik Forrás és Középpont.
0:3.5 4. A Paradicsom Szigete.
0:3.6 5. Az Istenségi Abszolút.
0:3.7 6. Az Egyetemes Abszolút.
0:3.8 7. A Korlátlan Abszolút.
0:3.9 Isten, mint az Első Forrás és Középpont elsődleges a teljes valósághoz viszonyítva — mégpedig korlátlanul. Az Első Forrás és Középpont éppúgy végtelen, mint ahogy örökkévaló is, ezért kizárólag az akarat korlátozhatja vagy szabhat neki határt.
0:3.10 Isten — az Egyetemes Atya — az Első Forrás és Középpont személyisége, és mint ilyen, végtelen és személyes felügyeleti viszonyt tart fenn minden mellérendelt és alárendelt forrással és középponttal. Ez az ellenőrzés a lehetőségeit tekintve személyes és végtelen, még ha ténylegesen nem is működik, mivel a mellé- és alárendelt források és középpontok, valamint személyiségek tökéletesen működnek.
0:3.11 Az Első Forrás és Középpont ezért elsődleges minden területen: az istenivé tett vagy az istenivé nem tett területén, a személyes vagy a személytelen területén, a tényleges vagy a magvábanvaló területén, a véges vagy a végtelen területén. Egyetlen dolog vagy lény, semmiféle viszonylagosság vagy véglegesség sem létezik úgy, hogy az Első Forrás és Középpont elsődlegességével ne lenne közvetlen vagy közvetett kapcsolatban és ne függene tőle.
0:3.12 Az Első Forrás és Középpont a világegyetemmel a következőképpen áll kapcsolatban:
0:3.13 1. Az anyagi világegyetemek gravitációs erői az alsó-Paradicsom gravitációs középpontjában futnak össze. Ez az oka annak, hogy az ő személyének földrajzi elhelyezkedése örökre abszolút helyzetben rögzül a Paradicsom alsó vagy anyagi síkjának erő-energia középpontjához. Az Istenség abszolút személyisége viszont a Paradicsom felső vagy szellemi síkján létezik.
0:3.14 2. Az elmeerők a Végtelen Szellembe tartanak; a különvált és széttartó mindenségi elme a Hét Tökéletes Szellembe; a ténylegesben megjelenő Legfelsőbb elme pedig mint tér-idő tapasztalás, Madzsesztonba.
0:3.15 3. A világegyetemi szellemerők az Örökkévaló Fiúba irányulóan összetartók.
0:3.16 4. Az istenség korlátlan cselekvési képessége az Istenségi Abszolútban lakozik.
0:3.17 5. A végtelenség-válasz korlátlan képessége a Korlátlan Abszolútban létezik.
0:3.18 6. A két Abszolút — a Korlátozott és a Korlátlan — az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.
0:3.19 7. Egy evolúciós erkölcsi lény vagy bármely más erkölcsi lény magvábanvaló személyiségének középpontja az Egyetemes Atya személyiségében van.
0:3.20 A VALÓSÁG a véges lények értelmezésében részleges, viszonylagos és bizonytalan. Az evolúciós véges teremtmények által teljes mértékben megérthető legtöbb Istenség-valóságot a Legfelsőbb Lény foglalja magában. Mindazonáltal vannak az evolúciós tér-idő teremtmények e Legfelsőbb Istensége előtt létező elő- és örök valóságok, végest meghaladó valóságok. Az egyetemes valóság eredetének és természetének bemutatására irányuló próbálkozásaink során a véges elme szintjének elérése érdekében rákényszerülünk a tér-idő alapú magyarázási módszer alkalmazására. Ezért aztán sok egyidejű örökkévalósági eseményt kénytelenek vagyunk egymást követő történésekként bemutatni.
0:3.21 A Valóság eredetének és szétválásának tér-idő teremtményi nézőpontból való szemlélésekor úgy tűnik, hogy az örökkévaló és végtelen VAGYOK azáltal szabadult meg Istenségében a korlátlan végtelenség béklyóitól, hogy önnön és örökkévaló szabad akaratát gyakorolta, és a korlátlan végtelenségtől való elválás hozta létre az első abszolút isteniség-feszültséget. Ezt a végtelenség-szétválási feszültséget oldja fel az Egyetemes Abszolút a Teljes Istenség élénk végtelenségét és a Korlátlan Abszolút nyugvó végtelenségét egyesítő és összehangoló működése során.
0:3.22 Ebben az eredeti eseményben az elméleti VAGYOK azáltal tett szert személyiségre, hogy egyszerre vált az Eredeti Fiú Örökkévaló Atyjává és a Paradicsom Szigetének Örökkévaló Forrásává. A Paradicsom jelenlétében, és a Fiúnak az Atyából való kiválásával egyszerre jelent meg a Végtelen Szellem személye és a Havona központi világegyeteme. Az egymás mellett létező személyes Istenségnek, vagyis az Örökkévaló Fiúénak és a Végtelen Szellemének a megjelenésével az Atya mint személyiség eltűnt a Teljes Istenség lehetségességére kiterjedő, egyébként elkerülhetetlen kiáradásból. Ettől fogva kizárólag az ő két Istenség-egyenértékével alkotott Háromsági társulásában teljesül az, hogy az Atya a teljes Istenség-lehetőséget betölti, s eközben a Felsőség, a Véglegesség és az Abszolútság isteniségi szintjein az élményelvi Istenség egyre ténylegesebbé válik.
0:3.23 A VAGYOK fogalma az idő-korlátolta, tér-kötötte, véges ember-elme számára tett bölcseleti engedmény, mivel a teremtmények képtelenek felfogni az örökkévalósági lételvi létezőket — a nem-kezdődő, nem-végződő valóságokat és viszonyokat. A tér-idő teremtménye számára minden dolognak rendelkeznie kell kezdettel, kivéve az EGYETLEN OKOZATLANT — az okok eredeti okát. Ezért fogalmazzuk meg e bölcseleti értékszintet úgy, mint a VAGYOKot, ugyanakkor minden teremtményt arra oktatunk, hogy az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem is örökkévaló a VAGYOK mellett; más szóval ez azt jelenti, hogy sohasem volt olyan időpont, amikor a VAGYOK ne lett volna a Fiú Atyja, és vele a Szellem Atyja is.
0:3.24 A Végtelen fogalmával azt a teljességet — azt a véglegességet — jelöljük, melyet az Első Forrás és Középpont elsődlegessége von maga után. Az elméleti VAGYOK az „akarat végtelenségének” teremtmény-bölcseleti kiterjesztése, de a Végtelen az Egyetemes Atya abszolút és korlátlanul szabad akarata valódi végtelenségének örökkévalóság-tartalmát képviselő tényleges értékszint. E fogalmat néha Atya-Végtelenként jelöljük.
0:3.25 Az Atya-Végtelen felfedezésére irányuló erőfeszítések során megjelenő zavar nagyrészt a lények, legyenek akár alacsonyrendűek, akár felsőbb rendűek, korlátozott felfogóképességéből adódik. Az Egyetemes Atya abszolút elsődlegessége nem jelenik meg a végtelent el nem érő szinteken; ezért valószínű, hogy csak az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem ismeri igazán az Atyát úgy, mint végtelenséget; minden más személyiség számára e fogalom a hit gyakorlását jelenti.
0:4.1 A valóság a különböző világegyetemi szinteken elkülönülve válik ténylegessé; a valóság az Egyetemes Atya által és az ő végtelen akaratából ered és a számos különböző világegyetemi ténylegesülési szinten három elsődleges szakaszban érzékelhető:
0:4.2 1. Az istenivé nem tett valóság a nem-személyes energiaterületeitől az egyetemes létezés meg nem személyesíthető értékeinek valóságterületeiig, sőt egészen a Korlátlan Abszolút jelenlétéig terjed.
0:4.3 2. Az istenivé tett valóság minden végtelenné tett Istenség-lehetőséget magába foglal, a legalacsonyabb rendű végestől a legmagasabb rendű végtelenig terjedő összes személyiségterületen keresztül, vagyis mindazt, ami megszemélyesíthető — még az Istenségi Abszolút jelenlétét is.
0:4.4 3. Kölcsönösen összekapcsolódott valóság. A világegyetemi valóság feltételezhetően vagy istenivé tett vagy istenivé nem tett, ugyanakkor az istenivé válás szintjét el nem ért lények számára létezik a kölcsönösen összekapcsolódott valóságnak egy óriási területe, mely egyszerre magvábanvaló és ténylegessé váló, amelyet nehéz azonosítani. E mellérendelt valóság nagy részét az Egyetemes Abszolút területei foglalják magukba.
0:4.5 Az eredeti valóság elsődleges fogalma a következő: Az Atya hozza létre és tartja fenn a Valóságot. A valóság elsődleges különbözeteit az istenivé tett és az istenivé nem tett alkotja — az Istenségi Abszolút és a Korlátlan Abszolút. Az elsődleges kapcsolat pedig a közöttük lévő feszültség. Ezt az Atya-kiváltotta isteniség-feszültséget tökéletesen feloldja az Egyetemes Abszolút és mindez az Egyetemes Abszolútként válik örökkévalóvá.
0:4.6 Az idő és a tér szempontjából a valóság tovább osztályozható úgy, mint:
0:4.7 1. Tényleges és Magvábanvaló. Ezek a teljes kifejeződéssel létező valóságok, szemben a rejtett növekedési készséget hordozókkal. Az Örökkévaló Fiú abszolút szellemi ténylegesség; a halandó ember igen nagy mértékben még beteljesületlen szellemi lehetségesség.
0:4.8 2. Abszolút és Abszolútat el nem érő. Az abszolút valóságok örökkévalósági lételvi létezők. Az abszolútat el nem érő valóságok két szintre vetülnek ki: Abszonitok — melyek az idővel és az örökkévalósággal összevetve viszonylagos valóságok. Végesek — a térbe kivetülő és az időben ténylegessé váló valóságok.
0:4.9 3. Lételvi és Élményelvi. A paradicsomi Istenség lételvi, viszont a kiemelkedő Legfelsőbb és Végleges élményelvi.
0:4.10 4. Személyes és Személytelen. Az Istenség kiterjedését, a személyiség kifejeződését és a világegyetemi evolúciót mindörökre az Atya szabad akaratú cselekedete határozza meg, mely mindörökre elválasztotta az Örökkévaló Fiúban összpontosuló ténylegesség és lehetségesség elme-szellem-személyes jelentéstartalmait és értékeit a Paradicsom örök Szigetében összpontosuló és benne foglalt dolgoktól.
0:4.11 A PARADICSOM kifejezés magába foglalja a világegyetemi valóság minden szakasza személyes és nem személyes góc-Abszolútját. A Paradicsom, ha helyesen határozzuk meg, egyaránt jelölhet bármilyen valóságot, Istenséget, isteniséget, személyiséget és energiát — legyen az szellemi, elme vagy anyagi. Az értékeket, a jelentéstartalmakat és a tényszerű létezést tekintve mindezek eredetének, működésének és végzetének helye a Paradicsom.
0:4.12 A Paradicsom Szigete — vagyis a Paradicsom, ha másként nem határozzuk meg — az Első Forrás és Középpont által végzett anyagi-gravitációs szabályozás Abszolútja. A Paradicsom mozdulatlan, lévén ez az egyetlen állandó helyzetű dolog a világegyetemek mindenségében. A Paradicsom Szigetének van világegyetemi elhelyezkedése, de nincs térbeli helyzete. Ez az örök Sziget a tényleges forrása a fizikai világegyetemeknek — a múltnak, a jelennek és a jövőnek. A Fénysziget-mag Istenség-származék, de aligha Istenség; az anyagi teremtésrészek sem képezik részét az Istenségnek; ezek következmények.
0:4.13 A Paradicsom nem teremtő; a Paradicsom számos világegyetemi tevékenység egyedi szabályozója, sokkal inkább szabályozó, semmint viszonzó szerepet tölt be. Az erővel, energiával és erőtérrel szerte az anyagi világegyetemekben kapcsolatba kerülő bármilyen lény válaszát és viselkedését befolyásolja a Paradicsom, de maga a Paradicsom egyedi, kizárólagos és elszigetelt a világegyetemekben. A Paradicsom nem képvisel semmit és semmi sem képviseli a Paradicsomot. Nem erő és nem is jelenlét; csak Paradicsom.
0:5.1 A személyiség istenivé tett valóságszint és mint ilyen, a magasabb rendű istenimádati és bölcsesség tartalmú elmeműködés halandó- és közteslény-szintjétől felfelé, a morontiai és szellemi szinteken keresztül egészen a végleges személyiség-állapot eléréséig terjed. Ez a halandó- és rokon-teremtményi személyiség evolúciós felemelkedésére vonatkozik, de e mellett számos egyéb világegyetemi személyiségrend is van.
0:5.2 A valóság világegyetemi kiterjedésnek, a személyiség pedig a változatosság végtelen megélésének van kitéve, és mind a kettő majdnem korlátlanul képes összehangolódni az Istenséggel és örök egyensúlyba kerülésre is képes. Míg a nem-személyes valóság átalakulási mozgástere határozottan korlátos, addig a személyiség-valóságok folyamatos evolúciójának — tudomásunk szerint — nincsenek korlátai.
0:5.3 Az elért élményelvi szinteken minden személyiségrend vagy érték társítható, sőt társ-alkotó. Még Isten és ember is képes egyesült személyiségben egymás mellett létezni, mint ezt különösen jól példázza Krisztus Mihály jelenlegi helyzete — ő az Ember Fia és az Isten Fia.
0:5.4 A végtelent el nem érő minden személyiségrend és személyiségszakasz társulás-képes és lehetőségét tekintve társ-alkotó. Az elő-személyest, a személyest és a személyest meghaladót a célok összehangolt elérése, a folyamatos fejlődés és a társ-alkotói képesség kölcsönös lehetősége köti össze. A személytelen azonban sohasem alakul át közvetlenül személyessé. A személyiség sohasem akaratlan; a személyiség a paradicsomi Atya ajándéka. A személyiség az energia fölé helyeződik, és kizárólag élő energiarendszerekkel társul; az azonosság társítható nem élő energiamintákkal is.
0:5.5 Az Egyetemes Atyánál van a személyiség valóságának, a személyiség adományozásának és a személyiség végzetének titka. Az Örökkévaló Fiú az abszolút személyiség, továbbá ő a szellemi energia, a morontia szellemek és a tökéletesített szellemek titka is. Az Együttes Cselekvő a szellem-elme személyiség, továbbá ő az értelem, az ész és az egyetemes elme forrása. Viszont a Paradicsom Szigete nem-személyes és nem mutat szellemi többletet, ugyanis a világegyetemi test lényegét, a fizikai anyag forrását és középpontját, valamint az egyetemes anyagi valóság abszolút tökéletes mintáját alkotja.
0:5.6 Az egyetemes valóság e jegyei az urantiai emberi tapasztalásban a következő szinteken jelennek meg:
0:5.7 1. Test. Az ember anyagi vagy testi élő szervezete. Az állati természetű és eredetű, élő, villamos-vegytani működési rend.
0:5.8 2. Elme. Az emberi élő szervezet gondolkodó, észlelő és érző működési rendje. A teljes tudatos és nem tudatos tapasztalás. Az érzelmi élethez kötődő értelem, mely az istenimádaton és a bölcsességen keresztül a szellemi szintig terjeszkedik.
0:5.9 3. Szellem. Az ember elméjében lakozó isteni szellem — a Gondolatigazító. E halhatatlan szellem elő-személyes — nem személyiség, jóllehet rendeltetése szerint a továbbélő halandó teremtmény személyiségének részévé válik.
0:5.10 4. Lélek. Az ember lelke élményelvi szerzemény. Amint a halandó teremtmény „a menynyei Atya akaratának megcselekedését” választja, úgy az emberben lakozó szellem az emberi tapasztalásban gyökerező új valóság atyjává lesz. Ugyanezen kiemelkedő valóság anyja pedig a halandói és anyagi elme. Ennek az új valóságnak a lényege nem anyagi és nem is szellemihanem morontiai. E kiemelkedő és halhatatlan lélek rendeltetése a halandói halál túlélése és a paradicsomi felemelkedés megkezdése.
0:5.11 Személyiség. A halandó ember személyisége nem a test, az elme vagy a szellem; nem is a lélek. A személyiség változatlan valóság a máskülönben állandó változást mutató teremtményi tapasztalásban; és a személyiség egyesíti az egyediség minden egyéb társult tényezőjét. A személyiség az Egyetemes Atya által az anyag, az elme és a szellem élő és társított energiáiból létrehozott egyedi adomány, mely a morontia lélek továbbélésével válik túlélővé.
0:5.12 A morontia az anyagi és a szellemi közötti tágas szintre utaló kifejezés. Jelölhet személyes vagy személytelen valóságokat, élő és élettelen energiákat. A morontia fonál szellemi; a morontia szövet fizikai.
0:6.1 Az Atya személyiségi körére válaszoló bármilyen dolgot személyesnek nevezünk. A Fiú szellem-körére válaszoló bármilyen tényezőt szellemnek nevezünk. Bármilyen tényezőt, amely az Együttes Cselekvő elme-körére válaszol, elmének nevezünk, elmének, amely a Végtelen Szellem sajátossága — annak minden szakaszában. Bármit, ami az alsó-Paradicsomban összpontosuló anyagi-gravitációs körre visszahat, anyagnak hívunk — energia-anyagnak, minden átalakult állapotában.
0:6.2 Az ENERGIA a szellemi, az elme- és az anyagi területekre alkalmazott általános kifejezés. Az erő fogalmát is ilyen tág értelmezésben használjuk. Az erőtérrel rendszerint a nagy világegyetemben jelenlévő, anyagi vagy másként, egyenes irányú gravitációra visszaható anyag villamos szintjét jelöljük. E kifejezés a főhatalomra való utaláskor is használatos. Nem tudunk igazodni az általatok általánosan elfogadott erő, energia és erőtér fogalmakhoz. A szűkös nyelvi lehetőségek miatt kénytelenek vagyunk e fogalmakhoz többletjelentést társítani.
0:6.3 A fizikai energia a megnyilvánuló mozgás, hatás és lehetőség összes szakaszát és formáját jelöli.
0:6.4 A fizikai-energia megnyilvánulások tárgyalásakor általánosan használjuk a mindenségrendi erő, a kilépő energia és a világegyetemi erőtér kifejezést. Ezeket gyakran a következőképpen alkalmazzuk:
0:6.5 1. A mindenségrendi erő a Korlátlan Abszolútból származó mindenféle, ám a paradicsomi gravitációra még nem válaszoló energiát jelöli.
0:6.6 2. A kilépő energia a paradicsomi gravitációra visszaható, de a helyi vagy egyenes irányú gravitációra még nem válaszoló energiákat foglalja magába. Ez az energia-anyag villamos-szerveződés előtti szintje.
0:6.7 3. A világegyetemi erőtér mindazokat az energiákat jelenti, amelyekre ugyan még hat a paradicsomi gravitáció, de az egyenes irányú gravitációra már közvetlenül válaszolnak. Ez az energia-anyag és minden további energiaanyag-módosulat villamos szintje.
0:6.8 Az elme a különféle energiarendszerek melletti élő segédkezés jelenlét-tevékenységére utaló jelenség; és ez minden értelemszinten igaz. A személyiségben az elme mindig a szellem és az anyag között tevékenykedik; ennélfogva a világegyetemet háromféle fény világítja meg: anyagi fény, a mindenségre való értelmi rálátás és szellem-fényesség.
0:6.9 A fény — a szellem-fényesség — a különféle rendű szellemlények személyiség-megnyilatkozásának jellemző vonására utaló jelkép, szókép. Ez a fényesség-kiáradás semmilyen tekintetben nem hozható kapcsolatba sem a mindenségre való értelmi rálátással, sem a fizikaifény-megnyilvánulásokkal.
0:6.10 A MINTA kivetülhet anyagi, szellemi vagy elmei dologként, vagy ezeknek az energiáknak bármely társulásaként. A minta átjárhat személyiségeket, azonosságokat, entitásokat vagy nem-élő anyagot. De a minta az minta, és az is marad; csak a másolatok sokszorozódnak.
0:6.11 A minta alkothat energiát, de nem szabályozza azt. A gravitáció az egyedüli energia-anyag szabályozó. Sem a tér, sem a minta nem hat vissza a gravitációra, de nincs kapcsolat a tér és a minta között; a tér nem minta és nem is rejti magában a minta lehetőségét. A minta nem más, mint a teljes gravitációs tartozását már lerótt valóság-összeállítás; bármely minta valósága annak energiáiból, elmei, szellemi vagy anyagi alkotórészeiből áll.
0:6.12 A teljessel szembeállítva a minta az energia és a személyiség egyedi jellegét mutatja meg. A személyiség- vagy azonosság-formák (testi, szellemi vagy elme) energiából származnak, de az energia maga eredendően nem tartalmazza ezeket. A minta megjelenését lehetővé tevő energiajellemző vagy személyiségjegy Istennek — az Istenségnek — a paradicsomi erő-sajátságnak, a személyiség és a hatalom egymás melletti létezésének tulajdonítható.
0:6.13 A minta a másolatok készítését lehetővé tevő mesterpéldány. Az örökkévaló Paradicsom a minták abszolútja; az Örökkévaló Fiú a minta-személyiség; az Egyetemes Atya mindkettőnek közvetlen ősforrása. A Paradicsom azonban nem adományoz mintát, a Fiú pedig nem adományozhat személyiséget.
0:7.1 Az örökkévalósági viszonyokat illetően a világmindenség istenségi működési rendje kettős jelleget mutat. Az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szellem Isten örökkévaló — ők lételvi lények — míg a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten a Havona utáni korszakok ténylegessé váló Istenség-személyiségeit alkotják a világmindenségi evolúciós kiterjedés tér-időbeli és a tér-időt meghaladó szféráiban. Ezek a ténylegessé váló Istenség-személyiségek jövőbeli örökkévalók lesznek attól az időponttól kezdve, ahogy hatalom-személyiség összegződést élnek meg a növekvő világegyetemekben az örökkévaló paradicsomi Istenségek társuló-alkotó lehetőségének tapasztaló és ténylegessé váló eljárása révén.
0:7.2 Az Istenség ezért jelenlétében kettős:
0:7.3 1. Lételvi — öröklétű lények a múltban, a jelenben és a jövőben.
0:7.4 2. Élményelvi — a Havona utáni jelenben ténylegessé váló, azonban a teljes jövőbeli örökkévalóságban véget nem érő létezésű lények.
0:7.5 Az Atya, a Fiú és a Szellem lételvi — lételvi a ténylegességet tekintve (bár minden magvábanvaló feltételezetten élményelvi). A Legfelsőbb és a Végleges teljes mértékben élményelvi. Az Istenségi Abszolút élményelvi a ténylegessé válás során, viszont lételvi a lehetséges tekintetében. Az Istenség lényege örökkévaló, de az Istenségnek csak a három eredeti személye korlátlanul örökkévaló. Az összes többi Istenség-személyiség eredettel rendelkezik, azonban ők a beteljesülésben örökkévalók.
0:7.6 Az Atya, miután már kifejezte magát lételvi Istenségként a Fiúban és a Szellemben, jelenleg tapasztalati úton nyilvánul meg az eddig személytelen és ki nem nyilatkoztatott istenség-szinteken úgy, mint a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten; ezek az élményelvi Istenségek azonban jelenleg még nem teljesen létezők; a ténylegessé válás folyamatában vannak.
0:7.7 A Legfelsőbb Isten a Havonában a hármas paradicsomi Istenség személyes szellem-tükröződése. Ez a társulási Istenség-kapcsolat jelenleg alkotó módon terjeszkedik a Hétszeres Istenben egyre kijjebb és a Mindenható Legfelsőbb élményelvi hatalmában rendeződik magasabb egységbe a nagy világegyetemben. A három személlyel lételvinek minősülő paradicsomi Istenség tapasztalati úton fejlődik a Felsőség két szakaszában, miközben ez a kettős szakasz hatalomszemélyiség egyesülésen megy keresztül, melynek eredménye egy Úr, a Legfelsőbb Lény.
0:7.8 Az Egyetemes Atya szabad akaratából szabadul meg a végtelenség korlátaitól és az örökkévalóság béklyóitól a háromságivá válás, a háromszoros Istenség-megszemélyesülés módszere révén. A Legfelsőbb Lény pedig jelenleg is fejlődőben van, mégpedig úgy, mint az Istenség hétszeres megnyilatkozásának az örökkévalóságit el nem érő személyiség-egyesülése a nagy világegyetem tér-idő szelvényeiben.
0:7.9 A Legfelsőbb Lény nem közvetlenül teremtő, eltekintve attól, hogy ő Madzseszton atyja, viszont ő az összes teremtmény-Teremtő világegyetemi tevékenység magasabb egységbe rendezője. Az evolúciós világegyetemekben jelenleg ténylegessé váló Legfelsőbb Lény a tér-idő isteniség kölcsönös összefüggést kialakító és magasabb egységbe rendező Istensége, mely a hármas paradicsomi Istenségben élményelvi társulást alkot az idő és a tér Legfelsőbb Teremtőivel. A ténylegessé válást követően ez az evolúciós Istenség fogja alkotni a véges és a végtelen örök eggyé kapcsolódását — az élményelvi hatalom és a szellemszemélyiség örökké tartó és megbonthatatlan egységesülését.
0:7.10 A kialakuló Legfelsőbb Lény irányító késztetésének hatására a teljes tér-időbeli véges valóság arra irányul, hogy minden véges-valóság szakaszt és értéket örökösen felfelé haladó mozgásban tartson és egyre tökéletesebb egységbe olvasszon (hatalom-személyiség összegződést vigyen véghez), mindezt a paradicsomi valóság különféle szakaszaival való társulásban érje el annak érdekében és abból a célból, hogy aztán megpróbálkozhasson a teremtményi teljesítőképességet meghaladó abszonit szintek elérésével.
0:8.1 A véges állapot miatti ellentételezés érdekében és a teremtmények fogalmi korlátoltságának ellensúlyozására az Egyetemes Atya létrehozta az Istenséghez való evolúciós teremtményi közeledés hétszeres útját:
0:8.2 1. A paradicsomi Teremtő Fiak.
0:8.3 2. A Nappalok Elődei.
0:8.4 3. A Hét Tökéletes Szellem.
0:8.5 4. A Legfelsőbb Lény.
0:8.6 5. A Szellem Isten.
0:8.7 6. A Fiú Isten.
0:8.8 7. Az Atya Isten.
0:8.9 E hétszeres Istenség-megszemélyesülés az időben és a térben, valamint a hét felsőbb-világegyetem számára képessé teszi a halandó embert az Isten jelenlétének elérésére, aki pedig szellem. E hétszeres Istenség, aki a véges tér-idő teremtmények számára egykor majd megszemélyesülő hatalommal, a Legfelsőbb Lény személyében fog megjelenni, a paradicsomi felemelkedés útját járó halandó evolúciós teremtmények működési Istensége. Isten megismerésének ez a tapasztalati felfedezőútja a helyi világegyetemi Teremtő Fiú isteniségének felismerésével kezdődik, majd a felsőbb-világegyetemi Nappalok Elődein keresztül és a Hét Tökéletes Szellem egyikének személye révén folytatódik addig, amíg a halandó evolúciós teremtmény végül felfedezi és megismeri az Egyetemes Atya isteni személyiségét a Paradicsomon.
0:8.10 A nagy világegyetem a Felsőségi Háromság, a Hétszeres Isten és a Legfelsőbb Lény közös Istenség-területe. A Legfelsőbb Isten magvában benne foglaltatik a paradicsomi Háromságban, melyből a személyiségét és szellemjegyeit nyeri; ugyanakkor jelenleg a Teremtő Fiakban, a Nappalok Elődeiben és a Tökéletes Szellemekben alakul ténylegessé, akikből az idő és a tér felsőbb-világegyetemei számára a Mindenhatóként való hatalmát származtatja. Az evolúciós teremtmények közvetlen Istenének e hatalom-megnyilvánulása ténylegesen a teremtményekkel együtt él meg fejlődést a tér-időben. A nem-személyes valóságok értékszintjén fejlődő Mindenható Legfelsőbb és a Legfelsőbb Isten szellem-személye egyetlen valóságot alkot — a Legfelsőbb Lényt.
0:8.11 A Teremtő Fiak a Hétszeres Istenben alkotott Istenség-társulásban alakítják ki azt a működési rendet, mely révén a halandó halhatatlanná válik és a véges a végtelenbe burkolózik. A Legfelsőbb Lény bocsátja rendelkezésre mindezek elvégzéséhez a hatalom-személyiség mozgósítási eljárást, az isteni magasabb egységbe rendezés módszerét, s ezzel képessé teszi a végest előbb az abszonit elérésére, majd pedig — egyéb lehetséges jövőbeli ténylegessé válásokon keresztül — a Véglegeshez való eljutás megkísérlésére. A Teremtő Fiak és Isteni Segédkező társaik részt vesznek ebben a felsőrendű mozgósításban, a Nappalok Elődei és a Hét Tökéletes Szellem viszont valószínűleg örökre a nagy világegyetem állandó irányítója marad.
0:8.12 A Hétszeres Isten működése a hét felsőbb-világegyetem megszervezésének idejére nyúlik vissza, és a keretei a külső tér teremtésrészeinek jövőbeli evolúciójával összefüggésben valószínűleg ki fognak terjedni. Az első, a második, a harmadik és a negyedik fejlődési térszinthez tartozó, majdan megszerveződő világegyetemek minden bizonnyal tanúi lesznek az ezen Istenséghez érzékfeletti és abszonit módon való közeledés megkezdődésének.
0:9.1 Éppen úgy, ahogy a Legfelsőbb Lény fokozatosan kifejlődik az energia és a személyiség nagy világegyetemi lehetőségterének előzetesen létező isteniség-adományából, úgy lényegül meg a Végleges Isten az isteniség azon lehetőségei által, melyek a világmindenség érzékelést meghaladó tér-idő területeiben vannak jelen. A Végleges Istenség ténylegessé válása az első élményelvi Háromság abszonit egyesülését mutatja, továbbá az alkotó ön-kiteljesítés második szintjén végbemenő egyesülő Istenség-kiterjedést jelzi. Ez alkotja a paradicsomi abszonit valóságok világegyetemi élményelvi-Istenségi ténylegessé válásának személyiség-hatalom egyenértékét a meghaladott tér-idő értékek meglényegülő szintjein. E tapasztalás-kibontakozásnak az a rendeltetése, hogy a Legfelsőbb Lény teljes megértésén keresztül és a Hétszeres Isten segédkezése révén abszonit szintekre eljutott minden tér-idő teremtmény számára végleges szolgálat-végzetet tegyen lehetővé.
0:9.2 A Végleges Isten elnevezéssel az abszonit isteniségi szintjein és az időn túllépő és a teret meghaladó világegyetemi szférákon működő személyes Istenséget jelöljük. A Végleges az Istenség legfelsőbbet meghaladó meglényegülése. A Legfelsőbb a véges lények értelmezésében a Háromság-egyesülést alkotja; a Végleges az abszonit lények értelmezésében a paradicsomi Háromság egyesülése.
0:9.3 Az Egyetemes Atya az evolúciós Istenség működési rendjén keresztül éppen most végez óriási és bámulatos személyiség-összpontosítást és hatalom-mozgósítást a véges, az abszonit, sőt az abszolút isteni valóság-értékek adott világegyetemi jelentéstartalom-szintjein.
0:9.4 A Paradicsom első három és múlt-örökkévaló Istensége — az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem — az örökkévaló jövőben személyiségében fog kiegészülni a társ-evolúciós Istenségek — a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és talán az Abszolút Isten — tapasztalati úton való ténylegessé válása által.
0:9.5 Az élményelvi világegyetemekben jelenleg kifejlődő Legfelsőbb Isten és Végleges Isten nem lételvi — nem múlttól fogva örökkévalók ők, hanem csak jövő-örökkévalók, tér-idő-korlátozta és tapasztalás-meghaladón korlátolt örökkévalók. Ők legfelsőbb, végleges, és talán legfelsőbbvégleges felruházottságokkal bíró Istenségek, azonban történelmi-világegyetemi eredetet tapasztaltak meg. Végük sohasem lesz, viszont rendelkeznek személyiség-kezdettel. Ők valóban az örökkévaló és végtelen Istenség lehetőségéből eredő megvalósulások, de magukban nem korlátlanul örökkévalók és nem is végtelenek.
0:10.1 Az Istenségi Abszolút örök valóságának számos vonását a tér-időbeli véges elme számára nem lehet teljes mértékben bemutatni, annyi azonban elmondható, hogy az Abszolút Isten a második élményelvi Háromság, az Abszolút Háromság egyesülésének következményeként válik ténylegessé. Ez alkotja majd az abszolút isteniség élményelvi megjelenését, az abszolút jelentéstartalmak egyesülését az abszolút szinteken; de nem vagyunk biztosak abban, hogy ez minden abszolút értéket magába foglal, ugyanis eddig még sohasem kaptunk olyan tájékoztatást, hogy a Korlátozott Abszolút egyenértékű lenne a Végtelennel. A véglegest meghaladó végzetek benne foglaltatnak az abszolút jelentéstartalmakban és a végtelen szellemiségben, és ezen, még el nem ért valóságok nélkül nem tudunk abszolút értékeket meghatározni.
0:10.2 Az Abszolút Isten a teljesítendő cél minden, az abszonit szintet meghaladó lény számára, de az Istenségi Abszolút hatalmi és személyiségi lehetőségeinek tere már meghaladja a mi fogalmainkat is, ezért nem szívesen fogunk bele az élményelvi megjelenéstől oly távol eső valóságok tárgyalásába.
0:11.1 Amint az Egyetemes Atyának és az Örökkévaló Fiúnak a Cselekvő Istenben működő együttes gondolata megalkotta az isteni és központi világegyetemet, az Atya követte a saját gondolatának a Fia szavában és a kettejük Együttes Működésének cselekedetében való kifejeződését azáltal, hogy elválasztotta a saját Havona-jelenlétét a végtelenségben rejlő lehetőségeitől. És a végtelenségnek ezek a feltáratlan lehetőségei a Korlátlan Abszolút terében rejtőznek, az Istenségi Abszolútban pedig isteni módon maradnak rejtve, miközben e két Abszolút eggyé válik az Egyetemes Abszolútnak, a paradicsomi Atya meg nem nyilvánult végtelenség-egységének működésében.
0:11.2 A mindenségrendi erőnek és a szellem-erőnek a mértéke megnyilvánulási fejlődésen megy keresztül, amint a teljes valóság élményelvi növekedés révén és az Egyetemes Abszolút által az élményelvi és a lételvi között kialakított kölcsönös viszonyon keresztül gazdagodik. Az Egyetemes Abszolút egyensúlyozó jelenléte folytán az Első Forrás és Középpont az élményelvi hatalmában gyarapszik, evolúciós teremtményeivel azonosságot tapasztal meg, és élményelvi Istenségében kiterjed a Felsőség, a Véglegesség és az Abszolútság szintjeire.
0:11.3 Amikor nem lehet teljesen elkülöníteni az Istenségi Abszolútat a Korlátlan Abszolúttól, akkor a feltételezhetően együttes működésük vagy összehangolt jelenlétük úgy jellemezhető, mint az Egyetemes Abszolút cselekedete.
0:11.4 1. Az Istenségi Abszolút tűnik a mindenható megelevenítőnek, míg a Korlátlan Abszolút tökéletesen hatékony mozgatójaként látszik a legteljesebben egyesített és véglegesen összehangolt világegyetemek mindenségének, sőt a már megteremtett, a kialakulóban lévő és a jövőben megalkotandó világegyetemeknek is.
0:11.5 Az Istenségi Abszolút nem tud, vagy legalábbis nem kíván abszolútat el nem érő módon megnyilvánulni a világegyetemi helyzetekben. Ennek az Abszolútnak bármely adott helyzetben kinyilvánított válasza a dolgok és lények teljes teremtésösszességének jólétével összhangban lévőnek tűnik, és ez nem csak a jelenlegi létállapotára igaz, hanem a teljes jövőbeli örökkévalóság végtelen lehetőségeit figyelembe véve is.
0:11.6 Az Istenségi Abszolút az Egyetemes Atya szabad akaratú választása révén a teljes, végtelen valóságból kivált magvábanvaló, melyben minden isteniségi tevékenység — legyen az lételvi vagy élményelvi — végbemegy. Ez a Korlátozott Abszolút, mely a Korlátlan Abszolúttal szembeállítva értelmezhető; viszont az Egyetemes Abszolút a teljes abszolút lehetőségeinek befogadása okán mindkettőhöz hozzáadódik.
0:11.7 2. A Korlátlan Abszolút nem-személyes, istenin túli és istenivé nem tett. Ennélfogva a Korlátlan Abszolút mentes a személyiségtől, az isteniségtől és minden teremtői előjogtól. Semmilyen tény, igazság, tapasztalat, kinyilatkoztatás, bölcselet vagy abszonitum nem képes ennek a világegyetemi sajátosságokkal nem rendelkező Abszolútnak a természetébe és jellemébe behatolni.
0:11.8 Világosan látni kell, hogy a Korlátlan Abszolút többletlényegű valósága áthatja a nagy világegyetemet és láthatólag ezzel egyenértékű térjelenléttel is rendelkezve kihat a hét felsőbbvilágegyetemen túli téregységek elképesztően nagy kiterjedéseinek erő-tevékenységeire és előanyagi evolúcióira. A Korlátlan Abszolút nem üres bölcseleti fogalmi hiánylényegűség, melyet a korlátozatlan és a korlátlan egyetemlegességével, fölérendeltségével és elsőségével kapcsolatosan a létező dolgok bölcseletéhez igazítva álokoskodások útján megalkotott előfeltevésekre alapozva nyilvánítottak ki. A Korlátlan Abszolút jótékony világegyetemi felügyelet a végtelenségben; ezt a felügyeletet térerő nem határolja be, ellenben az élet, az elme, a szellem és a személyiség jelenléte kifejezetten korlátozza, és a paradicsomi Háromság akaratlagos válaszai és célirányos parancsai szintén kötöttségeket állítanak vele szemben.
0:11.9 Meggyőződésünk, hogy a Korlátlan Abszolút külön-nem-vált és mindent-átjáró hatása nem vethető össze sem a létező dolgok bölcseletéhez tartozó minden-isten tani fogalmakkal, sem pedig a tudományban egykor elfogadott éter-feltevéssel. A Korlátlan Abszolút erő-korlátlan és Istenség-korlátozott, de nem teljesen érzékeljük ennek az Abszolútnak a világegyetemek szellem-valóságaihoz fűződő viszonyát.
0:11.10 3. Az Egyetemes Abszolút a mi oktani levezetésünk szerint elkerülhetetlenül benne rejlett az Egyetemes Atyának a világegyetemi valóságokat istenivé tett és istenivé nem tett — megszemélyesíthető és meg nem személyesíthető — értékekre osztó, abszolút szabad akaratú cselekedetében. Az Egyetemes Abszolút az így szétvált világegyetemi valóságok szabad akarattal való megteremtéséből eredő feszültség feloldódását jelző és a lételvi lehetségességek összességének társ-összehangolójaként működő Istenség-jelenség.
0:11.11 Az Egyetemes Abszolút feszültségoldó jelenléte az istenség-valóság és az istenivé nem tett valóság közötti különbséghez való hozzáigazodást jelzi, s e különbség a szabad-akaratú isteniség élénkségének és a korlátlan végtelenség nyugvóságának szétválásában foglaltatik.
0:11.12 Mindig emlékezzetek: A végtelenség a lehetőségeit tekintve abszolút és elválaszthatatlan az örökkévalóságtól. A tényleges végtelenség az időben sohasem lehet más, mint részleges és ezért szükségképpen nem-abszolút; a tényleges személyiség végtelensége sem lehet abszolút, kivéve a korlátlan Istenségben. És éppen a Korlátlan Abszolútban és az Istenségi Abszolútban meglévő végtelenség lehetőségének különbsége teszi örökkévalóvá az Egyetemes Abszolútat, és ezáltal mindenségi viszonylatban is lehetővé válik anyagi világegyetemek létrejötte a térben, és szellemi viszonylatban lehetőség nyílik véges személyiségek megjelenésére az időben.
0:11.13 A véges csak azért létezhet a Végtelennel együtt a mindenségrendben, mert az Egyetemes Abszolút társ-jelenléte oly tökéletesen kiegyenlíti a feszültséget az idő és az örökkévalóság, a végesség és a végtelenség, a lehetséges valóság és a tényleges valóság, a Paradicsom és a tér, valamint az ember és az Isten között. Társuló jellegéből fakadóan az Egyetemes Abszolút képezi a végtelent el nem érő, de az Istenség megnyilvánulását bíró tér-időbeli és azt meghaladó világegyetemekben létező, fejlődő evolúciós valóság-körzet azonosságát.
0:11.14 Az időleges és az örökkévalósági szinteken az Egyetemes Abszolútban rejlik a nyugvó-élénk Istenség azon lehetősége, amely a működését tekintve véges és abszolút értékként, valamint lehetséges élményelvi és lételvi megközelítésként észlelhető. E felfoghatatlan Istenség-jegy lehet nyugvó, lehetőséget hordozó és társult, de a világmindenségben jelenleg működő értelmes személyiségek vonatkozásában nem lehet tapasztalási-teremtő vagy evolúciós.
0:11.15 Az Abszolút. A két Abszolút — a korlátozott és a korlátlan — az elmével rendelkező teremtmények megfigyelései szerint ugyan meglehetősen eltérően működik, az Egyetemes Abszolútban és általa azonban tökéletesen és istenien egyesített. A lényegét tekintve mind a három egy Abszolút. A végtelent el nem érő szinteken eltérő működést mutatnak, de a végtelenségben EGYEK.
0:11.16 Mi soha nem használjuk az Abszolút kifejezést bárminek is a tagadásában vagy tagadásaként. Az Egyetemes Abszolútot sem tekintjük önmagát meghatározónak, egy minden-isten tan szerinti személytelen Istenségnek. Az Abszolút mindenben, ami a világegyetemi személyiséghez tartozik, szigorúan a Háromság által korlátozott és az Istenség által uralt.
0:12.1 Az eredeti és örökkévaló paradicsomi Háromság lételvi, a létrejötte pedig elkerülhetetlen volt. Ennek a sohasem-kezdődött Háromságnak a léte abban a tényben rejlik, hogy a személyes és a nem-személyes az Atya korlátlan akarata szerint szétvált és tényként megjelent, amikor az Atya személyes akarata e kettős valóságot elme révén összehangolta. A Havona utáni Háromságok élményelviek — a világmindenségbeli hatalom-személyiség megnyilvánulás két, az abszolútat el nem érő és evolúciós szintjének megteremtése által jelentek meg.
0:12.2 A paradicsomi Háromság — az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem örökkévaló Istenség-egyesülése — a ténylegességét tekintve lételvi, minden lehetőségét tekintve viszont élményelvi. Ezért egyedül ez a Háromság alkot végtelenséget magába foglaló Istenség-valóságot, és ezért következik be a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten ténylegessé válásának világegyetemi jelensége.
0:12.3 Az első és a második élményelvi Háromság, a Havona utáni Háromságok nem lehetnek végtelenek, mivel származtatott Istenségeket foglalnak magukba, mégpedig a lételvi paradicsomi Háromság által teremtett vagy lényeggel telített tapasztalható valóságok ténylegessé válása folytán kifejlődött Istenségeket. Az isteniség végtelenségét állandóan gazdagítja és növeli a teremtményi és a Teremtői tapasztalás végessége és abszonit jellege.
0:12.4 A Háromságok kapcsolat-igazságok és összehangolt Istenség-megnyilvánulási tények. A Háromság-rendeltetések Istenség-valóságokat foglalnak magukba, az Istenség-valóságok pedig mindig megszemélyesülésben igyekeznek megjelenni és megnyilatkozni. Ennélfogva a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és még az Abszolút Isten is isteni elkerülhetetlenség. E három élményelvi Istenség a lételvi Háromságban, a paradicsomi Háromságban magvában jelen volt, de a világegyetemben hatalom-személyiségként való felbukkanásuk részben a hatalom- és személyiség-világegyetembeli, saját élményelvi működésüktől, részben a Havona utáni Teremtők és Háromságok tapasztalati előrehaladásától függ.
0:12.5 A Havona utáni két Háromság, a Végleges és az Abszolút élményelvi Háromság nem teljesen megnyilvánult; e két Háromság tényleges világegyetemi megjelenése folyamatban van. Ezek az Istenség-társulások a következőképpen jellemezhetők:
0:12.6 1. A Végleges Háromság, mely kifejlődőben van, egykor majd a Legfelsőbb Lényből, a Legfelsőbb Teremtő Személyiségekből és a Világmindenség abszonit Építészeiből, azon egyedi világegyetem-tervezőkből fog összeállni, akik sem nem teremtők, sem nem teremtmények. A Végleges Isten ténylegesen és elkerülhetetlenül úgy fog hatalommal és személyiséggel felruházódni a majdnem határtalan világmindenség táguló színkörén, mint ennek az élményelvi Végleges Háromságnak az egyesítéséből eredő Istenség-következmény.
0:12.7 2. Az Abszolút Háromság — a második élményelvi Háromság — ténylegessé válása már tart, és e Háromságot a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és a ki nem nyilatkoztatott Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtója fogja alkotni. Ez a Háromság a személyes és a személyest meghaladó szinteken egyaránt működik, sőt eléri még a nem-személyes határait is, és az egyetemességben való egyesülése által, tapasztalatilag elérheti az Abszolút Istenséget.
0:12.8 A Végleges Háromság tapasztalási értelemben véglegesen egyesül, de mi őszintén kételkedünk az Abszolút Háromság ilyen teljes egyesülésének létrejöttében. Az örökkévaló paradicsomi Háromságról alkotott fogalmaink ugyanakkor folyamatosan arra emlékeztetnek bennünket, hogy az Istenség háromságivá válása olyat is létrehozhat, amely máskülönben elérhetetlen; ezért feltételezzük a Legfelsőbb-Végleges valamikori megjelenését és az Abszolút Isten lehetőségét a tényleges háromságivá válásra.
0:12.9 A világegyetemi bölcselők kikötik a Háromságok Háromságának létezését, mely lételvi-élményelvi Háromsági Végtelen, viszont nem képesek megfogalmazni annak megszemélyesülését; ez a VAGYOK fogalmi szintjén talán egyenértékű lesz az Egyetemes Atya személyével. De mindezektől függetlenül az eredeti paradicsomi Háromság a lehetőségeit tekintve végtelen, hiszen az Egyetemes Atya ténylegesen végtelen.
Az írások hiteléül
0:12.11 Az Egyetemes Atya jellemének és az ő paradicsomi társai természetének bemutatásával, valamint a tökéletes központi világegyetem és az azt körülvevő hét felsőbb-világegyetem jellemzésével kapcsolatos beszámolók elkészítésekor a felsőbb-világegyetemi vezetőktől kapott utasítás szerint kell eljárnunk, mely megköveteli, hogy az igazság kinyilatkoztatására és az alapvető tudásanyag összehangolására irányuló minden erőfeszítésünk során részesítsük előnyben a bemutatás tárgyához kötődő, a létező legmagasabb rendű emberi fogalmakat. Új fogalmakra vonatkozóan csak abban a végső esetben tehetünk kinyilatkoztatást, ha a bemutatandó fogalomra az emberi elme még nem alkotott megfelelő kifejezést.
0:12.12 Az isteni igazság egymást követő bolygói kinyilatkoztatásai a bolygói tudás új és teljesebb rendszerezésének részeként mindig a szellemi értékek legfejlettebb fogalmait foglalják magukba. Így az Istenről és a világegyetemi társairól szóló eme beszámolók készítése során ezen írások alapjául több mint ezer, a szellemi értékeknek és a mindenséggel kapcsolatos jelentéstartalmaknak a bolygón valaha létezett legmagasabb rendű és legfejlettebb ismeretanyagát felölelő emberi fogalmat választottunk. Ahol a múlt és a jelen Istent ismerő halandóitól összegyűjtött emberi fogalmak alkalmatlanok az igazság olyan bemutatására, amiként azt tisztünk kinyilatkoztatni, ott habozás nélkül kiegészítéseket teszünk, melynek érdekében felhasználjuk a paradicsomi Istenségek és az ő érzékfeletti honos világegyetemük valóságára és isteniségére vonatkozó saját, felsőbb rendű ismereteinket.
0:12.13 Teljes mértékben tudatában vagyunk a megbízatásunkkal járó nehézségeknek; tudjuk, mennyire lehetetlen az isteniség és örökkévalóság fogalomnyelvét a halandói elme véges fogalmainak nyelvére lefordítani. De tudjuk azt is, hogy az emberi elmében ott lakozik Isten egy része, és hogy az emberi lélekkel együtt van az Igazság Szelleme is; tudjuk továbbá, hogy e szellemerők együttműködnek annak érdekében, hogy képessé tegyék az anyagi embert a szellemi értékek valóságának megragadására és a világegyetemi jelentéstartalmak bölcseletének megértésére. Mindezeknél is biztosabban tudjuk azonban, hogy az Isteni Jelenlét e szellemei képesek hozzásegíteni az embert mindazon igazságok szellemben történő felismeréséhez, melyek hozzájárulhatnak a személyes vallásos tapasztalás örökké fejlődő valóságának — az Istentudatnak — a kiteljesítéséhez.
0:12.14 [Összeállította egy orvontoni Isteni Tanácsos, aki a paradicsomi Istenségekkel és a világegyetemek mindenségével kapcsolatban az igazságnak az Urantián való bemutatására kijelölt Felsőbb-világegyetemi Személyiségek Testületének a Vezetője.]