A korai ember nem foglalkozott a pokolbeli vagy jövőbeli büntetés gondolatával. A vadember a jövőbeli életet úgy képzelte el, mint a jelenlegit, elhagyva belőle minden balszerencsét. Később eltérő végzetet tulajdonított a jó kísérteteknek és a rossz kísérteteknek — a mennyet és a poklot. ~ Az Urantia könyv, 86:4.7 (953.6) [2]
Az Isten az Atya; az ember az ő fia. A szeretet, egy apa szeretete a fia iránt, a Teremtő és a teremtmény világegyetemi kapcsolataiban a központi igazsággá válik — s nem egy olyan király igazságává, aki megelégedést keres a rossztevő alattvalóinak szenvedéseiben és megbüntetésében. ~ Az Urantia könyv, 188:5.1 (2017.9) [3]
Mindig tartsátok észben: Az igaz vallás az Istennek Atyátokként és az embernek a testvéretekként való elismerése. A vallás nem valamiféle szolgai hit a büntetéssel való fenyegetésben vagy a jövőbeli rejtélyes jutalmak varázslatos ígéreteiben. ~ Az Urantia könyv, 99:5.2 (1091.1) [4]
A rosszcselekedet és az Isten kormányzása elleni lázadás legfőbb büntetése (a valóságban elkerülhetetlen következménye) nem más, mint e kormányzás egyik egyedi tárgya létének elveszejtése. ~ Az Urantia könyv, 2:3.2 (36.7) [5]
...bár a kegyelem ily becsesként és értékesként adományozott, a nektek intézményezett egyéni hitelek mindig messze meghaladják ama képességeteket, hogy a tartalékot kimerítsétek, ha a célotok őszinte és a szívetek nyílt. ~ Az Urantia könyv, 28:6.7
Hivatkozások:
[1] https://www.urantia.org/sites/default/files/images/shutterstock_539347564.png
[2] https://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/86-iras-vallas-fejlodesenek-korai-szakasza#U86_4_7
[3] https://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/188-iras-sirban-toltott-ido#U188_5_1
[4] https://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/99-iras-vallas-tarsadalmi-problemai#U99_5_2
[5] https://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/2-iras-az-isten-termeszete#U2_3_2