Mit mond az Urantia könyv a tudományról?

Nyomtatóbarát változat

Tudomány - A civilizáció egyik pillére

A polgárosodott társadalmak egyensúlya bizonytalan, mert nem mindenségrendiek; nem eredendőek a fajok egyedeiben. Az embert alkotó tényezők - a tudomány, az erkölcs és a vallás - együttes hozzájárulásának kell azt táplálnia. Polgárosodott társadalmak jönnek, mennek, de a tudomány, az erkölcs és a vallás túléli az összeomlást.  16:9.5

A materializmus hamis tudománya

Az anyagelvűség hamis tudománya arra ítélné a halandó embert, hogy számkivetett legyen a világegyetemben. E részleges tudás magvában rossz; e tudás alkotója jó és rossz egyaránt. Az igazság csodálatos, mert egyszerre teljes egész és arányos. Az igazságot kereső ember az istenmód valós lényeg elérésére törekszik.  2:7.4

...Tudományotok hosszú ideje őrlődik igazság és tévedés közepette, míg az elvonatkoztatás körétől, a mennyiségtan rabszolgaságától, és a működésközpontú anyagelvűség viszonylagos vakságától való szabadulásért harcol.  12:9.5

Hacsak nem arányosan teljesedik ki az emberiség erkölcsi eszmélése és szellemi felemelkedése, a tisztán anyagi műveltség korlátlan előrehaladása veszélybe sodorja a polgárosodott társadalmat. A tisztán anyagi tudomány magában hordozza a tudományos előrelépés elpusztításának magvát, mivel éppen az ilyen magatartás vetíti előre a polgárosodott társadalom teljes összeomlását, azon polgárosodott társadalomét, mely elveszítette erkölcsi értékítéletét és elutasította a szellemi felemelkedés célját.  132:1.3

Isten a tudományban

A tudományban Isten az Első Ok; a vallásban ő az egyetemes és szerető Atya; a bölcseletben ő az egyetlen lény, aki önmagától fogva létezik, akinek létezése egyetlen más lénytől sem függ, aki viszont a létezés valóságával jótékonyan felruház minden dolgot és minden egyéb teremtményt. De kinyilatkoztatás szükséges annak láttatásához, hogy a tudomány Első Oka és a bölcselet önmagától létező Egysége egyúttal a vallás, a teljes irgalom és a jóság Istene is, aki elkötelezett az ő földi gyermekei örök továbbélésének előmozdítása iránt.  4:4.7

A tudomány mennyiségi tapasztalás, a vallás pedig minőségi tapasztalás, már ami az ember földi életét illeti. A tudomány jelenségekkel foglalkozik; a vallás eredetekkel, értékekkel és célokkal. Okokat megjelölni a fizikai jelenségek magyarázatául annyit tesz, mint bevallani a tudatlanságot a véglegeseket illetően és ez végül a tudóst egyenesen visszavezeti az első nagy okhoz - a Paradicsom Egyetemes Atyjához. ( 195:6.5

Tudományos tények

Az egész mennyiség- és tértan, a bölcselet teljes területe, a legfejlettebb fizika vagy vegyészet sem képes megjósolni vagy megmondani, hogy két gázállapotú hidrogénatom és egy gázállapotú oxigénatom egyesülésének eredménye egy új, minőségileg az összetevőket meghaladó anyag - a folyékony víz lesz. Ezen egy életvegytani jelenség teljes megértésének meg kellett volna akadályoznia az anyagelvű bölcselet és a működéselvű mindenségtan kialakulását.  12:9.3

A tudomány a mennyiség- és tértan, az energia és a térben való időbeli anyag gondolkodási területévé válik.  103:7.12

Az anyag-energia az érzékek mennyiségtani ok-okozati összefüggése révén ismerhető fel; az elme-értelem a belső meglátás útján ismeri meg erkölcsi kötelességét; a szellem-hit (istenimádat) a szellemi létezés valóságának vallása. A gondolkodásbeli eme három alapvető tényező személyiségfejlődésben egyesíthető és összehangolható, vagy különben egymáshoz képest aránytalanná és gyakorlatilag összefüggéstelenné válnak az adott rendeltetésükben. De amint egyesítetté válnak, a tényszerű tudomány, az erkölcsi bölcselet és a tiszta vallásos tapasztalás kapcsolatából álló erős jellemet képeznek. És e három mindenségrendi meglátás az, amely a dolgokban, a jelentéstartalmakban és az értékekben szerzett, illetőleg az azokkal kapcsolatos emberi tapasztaláshoz tárgyilagos igazolást, valóságalapot nyújt.  16:6.10

A világegyetem bölcseletét nem lehet az úgynevezett tudományos megfigyelésekre építeni. Ha a tudós nem figyelheti meg magát az átalakulást, akkor hajlik ama lehetőség tagadására, hogy a lepke a hernyóból lesz.  42:9.4

A világ szempontjából a túlnépesedés a múltban még sohasem jelentett komoly problémát, azonban ha a háborúk száma csökken és a tudomány egyre jobban visszaszorítja az emberi betegségeket, akkor e probléma a közeli jövőben komollyá válhat. Ilyen esetben a világ vezetőinek bölcsessége nagyban mérettetik meg.  68:6.11

Az úgynevezett természeti jelenségek személytelenítése hosszú időt vett igénybe, és e folyamat még ma sem fejeződött be. De az igazi okok nyílt, őszinte és bátor keresése a mai tudomány megszületéséhez vezetett: a csillagjóslásból csillagászat, a varázsvegytanból vegyészet, a varázslásból pedig orvostudomány lett.  81:2.9

A tudás hatalom. A találmányok mindig megelőzik a világméretű műveltségi fejlődés ütemének gyorsulását. A tudomány és a találékonyság minden másnál nagyobb mértékben részesült a nyomtatás jelentette előnyökből, és mindeme műveltségi tevékenységek és találmányok közrehatása rendkívül nagy mértékben gyorsította a műveltségi haladás ütemét.

A tudomány megtanítja az embert a mennyiség- és tértan új nyelvére és a gondolatait a szigorú szabatosság útjára tereli. És a tudomány a hiba kiküszöbölésén keresztül a bölcseletet is megszilárdítja, míg a babona eltörlése révén megtisztítja a vallást.  81:6.10

A bölcsesség vezérelte tudomány az ember legnagyobb társadalmi felszabadítójává válhat. A gépkorszak csak olyan nemzet számára jelenthet végromlást, melynek értelmi szintje túl alacsony ahhoz, hogy felfedezze azokat a bölcs módszereket és egészséges eljárásokat, melyekkel sikeresen leküzdheti a nagyszámú munkahely elvesztésével járó átmeneti nehézségeket, melyeket a munkakímélő gépek új fajtáinak túl gyors feltalálása vált ki.  81:6.22

A tudomány céljai azonosak a varázslás céljaival. Az emberiség fejlődése a varázslástól a tudomány felé tart, de nem elmélyült gondolkodás és értelem révén, hanem inkább a hosszú időn át való tapasztaláson keresztül, fokozatosan és kínkeservesen. Az ember újra és újra nekihátrál az igazságnak, hibázással kezdi, majd tanul a hibákból, és végül eléri az igazság küszöbét. Csak a tudományos módszer megjelenése után fordul szembe a kihívásokkal. De az ősembernek próbálkoznia kellett, mert különben elpusztult volna.  88:4.5

A tudomány fokozatosan megtisztítja az életet annak szerencsejáték jellegétől. De ha a mai nevelési módszerek csődöt mondanak, akkor csaknem azonnal visszafordulás következik be a varázslásban való kezdetleges hiedelmekhez. E babonák még mindig jelen vannak számos, úgynevezett polgárosodott néphez tartozó ember elméjében.

Az ősi varázslás volt a mai tudomány gubója, mely a maga korában nélkülözhetetlen volt ugyan, de ma már nem hasznavehető. És a tudatlan babonaság káprázatai munkáltak az emberek fejletlen elméiben, mígnem a tudomány fogalmai megszülettek. Ma az Urantia ezen értelmi evolúció szürkületi sávjában van. A világ egyik fele türelmetlenül kapdos az igazság fénye és a tudományos felfedezések tényei után, míg a másik fele az ősi babonaság és az alig leplezett varázslás karjában piheg.  88:6.7

A tudomány (a tudás) azon az eredendő (segéd-szellemi) feltevésen alapul, hogy az értelem igazolható, hogy a világegyetem megérthető.  103:9.8