6. Mindenségtan

   
   Red Jesus Text: Be | Ki    Bekezdésszámozás: Be | Ki
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

6. MINDENSÉGTAN

I. Bevezetés
II. Paradicsomi gravitáció
III. A Korlátlan Abszolút területe
IV. A tér lélegzése
V. Tér és mozgás
VI. Tér és idő
VII. Világegyetemi felügyelet
VIII. A hét felsőbb-világegyetem
IX. Az Orvonton
X. A tér szférái
XI. Energiafelügyelet és energiaszabályozás
XII. Csillagászat
XIII. A nap egyensúlyi állapotának biztonsága
XIV. Világegyetemi valóságszintek

I. BEVEZETÉS

1. Tétel: A Paradicsomról kifelé tekintve hat egyközepű körön át mutatkozik meg a világmindenség.

„A Paradicsomról kifelé, a kitöltött tér vízszintes kiterjedésében haladva a világmindenség hat egyközepű, elliptikus zárt görbében, a központi Szigetet körülvevő térszintekben nyilvánul meg:

1. A Központi Világegyetem — a Havona.

2. A Hét Felsőbb-világegyetem.

3. Az Első Külső Térszint.

4. A Második Külső Térszint.

5. A Harmadik Külső Térszint.

6. A Negyedik és Legkülső Térszint.” 12:1.3

2. Tétel: Mindenségtani ismeretek csak korlátozott mértékben közölhetők kinyilatkoztatásban a ki nem érdemelt ismeretek átadásának tiltott volta miatt.

„Mivel a világotok általában nincs tudatában a valóság eredeteinek, sőt még a fizikai valóság eredeteinek sem, ezért időről időre bölcs dolognak bizonyul, hogy útbaigazításokat adjunk a mindenségtan terén. És ez mindig is gondokat okoz a jövő vonatkozásában. A kinyilatkoztatás törvényei nagyban nehezítik a munkánkat azáltal, hogy megtiltják a ki nem érdemelt ismeretek vagy a tudás túl korai átadását. A kinyilatkoztatott vallás részeként közölt bárminemű mindenségtan rendeltetése, hogy igen rövid idő alatt elavulttá váljon. Ennek megfelelően az ilyen kinyilatkoztatások jövőbeli tanulmányozói kísértést fognak érezni a tiszta vallási igazság egyes, kinyilatkoztatott elemeinek elvetésére, mert esetleg nyilvánvaló hibákat fedeznek fel az ezekhez kapcsolódó, közreadott mindenségtanokban.” 101:4.1

3. Tétel:A látszólagos mindenségrendi összhanghiány ellenére az az igazság, hogy a teremtés különböző szintjeit isteni terv és örökkévaló cél rendezi egységbe.

„A teremtés különböző szintjei a Világmindenség Építészeinek terveiben és igazgatásában egyesülnek. A tér-idő halandók korlátolt elméi számára a világegyetem számos olyan problémát és helyzetet jelenthet, melyek nyilvánvaló összhanghiányról tanúskodnak és a hatékony összehangolás hiányát jelzik; de közülünk azok, akik képesek a világegyetem jelenségeit szélesebb összefüggéseiben látni, és akik jártasabbak a teremtő változatosságot alkotó alapegység kimutatásának művészetében és a többelvűség ilyenforma működését teljesen átható isteni páratlanság felfedezésében, mind jobban érzékelik az egyetemes alkotó energia mindeme különféle megnyilvánulásaiban rejlő isteni és egyedülálló célt.” 56:0.2

4. Tétel: A teremtésnek még nincs vége. A mindenségrendi potenciál nagy része még mindig nem nyilvánult meg.

„A fizikai törvény tanulmányozásából és a csillagos terek megfigyeléséből eredő meggyőződésünk szerint a végtelen Teremtő mindenségrendi kifejeződése még nem kézzelfoghatóan végleges, és a Végtelen mindenségrendi potenciáljának nagy része még mindig önmagában áll és megnyilatkozatlan.” 12:0.3

5. Tétel: A világmindenség végső kiteljesülésének pillanatában is az ismeretlen végtelenség lenyűgöző és örök jövője fog előttünk állni.

„Az egész világmindenség végső kiteljesülésének a végtelen jövőbeli, felfoghatatlanul távoli pillanatában kétségkívül visszatekinthetünk majd mi mindannyian annak egész történetére, mintha csak a kezdete, egyszerűen a megteremtése lenne egyfajta véges és tapasztalás-meghaladó alapozásnak egy még nagyobb és még lélegzetelállítóbb átalakuláshoz az ismeretlen végtelenségben. Ebben a jövőbeli örök pillanatban a világmindenség még mindig fiatalosnak fog tűnni; valójában mindig fiatal marad a soha véget nem érő örökkévalóság korlátlan lehetőségeinek tükrében.” 106:7.8

II. PARADICSOMI GRAVITÁCIÓ

1. Tétel: Az erő-energia minden formájára — legyen az anyagi, elmei vagy szellemi — egyaránt hat a gravitáció valamilyen formája. Az Atya mind a négy abszolút-gravitációs körön képes hatni.

„Az erő-energia minden formájára — legyen az anyagi, elmei vagy szellemi — egyaránt hatnak azok a vonzások, azok az egyetemes jelenlétek, melyeket gravitációnak nevezünk. A személyiség szintén visszahat a gravitációra — az Atya kizárólagos körére; bár e kör kizárólag az Atyához tartozik, azonban ő a többi körből sem marad ki; az Egyetemes Atya végtelen és ő a világmindenségben mind a négy abszolút-gravitációs körben hat:

1. Az Egyetemes Atya Személyiség-gravitációja.

2. Az Örökkévaló Fiú Szellem-gravitációja.

3. Az Együttes Cselekvő Elme-gravitációja.

4. A Paradicsom Szigetének Mindenségrendi Gravitációja.” 12:3.1

2. Tétel:A gravitáció a mindenható füzér, melyre a fénylő csillagok, a ragyogó napok és a forgó szférák fel vannak fűzve.

„Az elkerülhetetlen gravitációs vonzás a teljes tér összes világegyetemének minden világára erőteljes hatással van. A gravitáció a Paradicsom fizikai jelenlétének erős szorítása. A gravitáció a mindenható füzér, melyre azok a fénylő csillagok, ragyogó napok és forgó szférák vannak felfűzve, melyek az örökkévaló Isten egyetemes fizikai ékességét jelentik, mely örökkévaló Isten maga a minden dolog, aki kitölt minden dolgot, és akiben minden dolog fennáll.” 11:8.1

3. Tétel:Az abszolút gravitáció góca a Paradicsom, melyet a sötét gravitációs testek egészítenek ki, és amelyet a felső és alsó tér-tárolók tartanak egyensúlyban.

„Az abszolút anyagi gravitáció középpontja és góca a Paradicsom Szigete, melyet a Havona körül keringő sötét gravitációs testek egészítenek ki, és amelyet a felső és alsó tér-tárolók tartanak egyensúlyban. Az alsó-Paradicsomról származó minden ismert kiáradás egyenletesen és pontosan válaszol a világmindenség elliptikus térszintjei végtelen köreiben működő központi gravitációs vonzásra.” 11:8.2

4. Tétel: A mindenségrendi valóság minden ismert formájában fellelhető az idő-görbületnek, a kör-irányultságnak és a nagy elliptikus forgásnak a sajátsága.

„A mindenségrendi valóság minden ismert formájában fellelhető az idő-görbületnek, a kör-irányultságnak és a nagy elliptikus forgásnak a sajátsága.” 11:8.2

5. Tétel:A havonai sötét gravitációs testek az egyenes irányú gravitációra és az abszolút gravitációra egyaránt reagálnak.

„A Havona körül keringő sötét gravitációs testek sem nem triáták, sem pedig graviták, és vonzóerejük mindkét fizikai gravitációs forma, azaz az egyenes irányú és az abszolút gravitáció sajátosságait egyaránt mutatja.” 11:8.7

6. Tétel:A világegyetem jól csak mennyiségi értelemben számítható ki előre, minőségi értelemben már kevésbé. A személyes döntések nem megjósolhatók.

„A világegyetem jól csak mennyiségi értelemben vagy gravitációs mértékkel mérve számítható ki előre; még az elsődleges fizikai erők sem hatnak vissza az egyenes irányú gravitációra, sőt a végleges világegyetemi valóságok magasabb elme-jelentőségtartalmai és igaz szellemértékei sem. Minőségileg a világegyetem nem igazán megjósolható, már ami az erők új kapcsolódásait illeti, legyenek azok fizikai, elme- vagy szellemi jellegűek, bár számos ilyen energia- vagy erőtársulás részben előre kiszámítható, ha alapos megfigyelés alá vonjuk őket. Amint az anyagot, az elmét és a szellemet teremtmény-személyiség egyesíti, akkor már képtelenek vagyunk pontosan megjósolni az ilyen, szabad akaratú lény döntéseit.” 12:6.5

7. Tétel:A jelenlegi nagy világegyetem a Paradicsom gravitációs tevékenységének jelenleg csupán öt százalékát köti le. E számítások nem vonatkoznak az egyenes irányú gravitációra.

„1. Fizikai Gravitáció. A kutatók, miután közelítőleg kiszámították a nagy világegyetem teljes fizikai gravitációs tárlóképességét, aprólékos munkával összevetették ezt az eredményt a jelenleg működő teljes abszolút gravitációs jelenlét becsült értékével. E számítások szerint a nagy világegyetem teljes gravitációs hatása csak igen kis részét képezi a Paradicsom becsült gravitációs vonzásának, ha a számításokat a világegyetemi anyag alapvető fizikai egységeinek gravitációs válaszára alapozzuk. E kutatók arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a központi világegyetem és az azt körülvevő hét felsőbb-világegyetem a Paradicsom abszolút-gravitációs vonzási tevékenységének jelenleg csupán mintegy öt százalékát köti le. Más szóval: A teljesség figyelembevételével elvégzett számítások szerint a Paradicsom Szigetének eleven mindenségrendi-gravitációs tevékenysége kilencvenöt százalékban a jelenlegi szervezett világegyetemek határain túl lévő anyagi rendszerek szabályozására fordítódik. E számítások mind az abszolút gravitációra vonatkoznak; az egyenes irányú gravitáció kölcsönhatás jellegű jelenség, mely csak a tényleges paradicsomi gravitáció ismerete alapján számítható ki.” 12:3.8

8. Tétel: A jelenlegi nagy világegyetemben az Örökkévaló Fiú hatásos szellem-gravitációjának gyakorlatilag az egésze hatásosan működőként nyilvánul meg.

„2. Szellemi Gravitáció. E kutatók ugyanezzel az összehasonlító becslési és számszerűsítő eljárással meghatározták a szellem-gravitáció jelenlegi működőképességét és a Független Hírvivőkkel és más szellemszemélyiségekkel együttműködve megállapították a Második Forrás és Középpont hatásos szellem-gravitációjának összességét. Igen tanulságos megemlíteni, hogy az eredmények szerint a nagy világegyetemi szellem-gravitációs jelenlét tényleges és hatásos értéke nagyjából megegyezik azzal az értékkel, melyet a működő szellem-gravitáció jelenlegi teljes mértékének tartanak. Más szóval: A teljességi elmélet alapján elvégzett számítások szerint az Örökkévaló Fiú szellem-gravitációjának gyakorlatilag az egésze jelenleg működőként figyelhető meg a nagy világegyetemben.” 12:3.9

9. Tétel:Az elme-gravitáció terén — a számítások azt mutatják, hogy az Együttes Cselekvő értelmi vonzására adott elme-gravitációs válasznak nagyjából a nyolcvanöt százaléka ered a ma létező nagy világegyetemben.

„3. Elme-gravitáció.Az összehasonlító számításokhoz használható ugyanezen alapelvek alkalmazásával fogták meg e szakértők az elme-gravitáció létének és megnyilvánulásának problémáját. A becsült elme-egységet három anyagi és három szellemi elmefajta átlagolásával számították ki, bár az elme-gravitáció becsléséhez szükséges alapegység meghatározásánál zavaró tényezőnek bizonyult az erőtér-irányítók és segítőik elmefajtája. A teljességi elmélet alapján nem ütközött komoly nehézségekbe a Harmadik Forrás és Középpont elme-gravitációs működőképességének becslése. Noha az eredmények ezúttal nem olyan egyértelműek, mint a fizikai és a szellemi gravitáció esetében, azért viszonylag tanulságosak, sőt izgalmasak. E kutatók levezetése szerint az Együttes Cselekvő értelmi vonzására adott elme-gravitációs válasznak nagyjából a nyolcvanöt százalékára ébred válasz a ma létező nagy világegyetemben.” 12:3.10

10. Tétel: A személyiség-gravitáció nem számítható ki.

„A Személyiség-gravitáció nem számítható ki. E kört felismerjük, de nem tudunk mérni rá visszaható minőségi vagy mennyiségi valóságokat.” 12:3.12

III. A KORLÁTLAN ABSZOLÚT TERÜLETE

1. Tétel: A Korlátlan Abszolút a kinyilatkoztatója, a szabályozója és a tára annak, aminek a Paradicsom a forrása és az eredete.

„A Paradicsom az abszolút forrása és az örök gócpontja minden energia-anyagnak a világegyetemek mindenségében. A Korlátlan Abszolút a kinyilatkoztatója, a szabályozója és a tára annak, aminek a Paradicsom a forrása és az eredete.” 11:8.9

2. Tétel:A térpotenciál nem valóságszint, és nem vesz részt semmiféle gravitációs kölcsönhatásban. A térpotenciál a Paradicsomról kiáradó abszolút potenciálokat foglalja magába, s ezek alkotják a Korlátlan Abszolút térjelenlétét.

„A térpotenciál nem vesz részt semmiféle gravitációs kölcsönhatásban. A Paradicsom ezen elsődleges sajátsága nem tényleges szintű valóság, de ez az őse minden viszonylagos, működési nem-szellemi valóságnak — minden térerő-energia megnyilvánulásnak, és az erőtér és az anyag mindenfajta szerveződésének. A térpotenciál fogalmát nehéz lenne meghatározni. Nem valami olyasmit jelent, ami a tér őse; jelentése inkább a téren belül létező erőkre és potenciálokra utal. Közelítőleg úgy tekinthető, mint a Paradicsomról kiáradó abszolút hatások és potenciálok összessége, mely a Korlátlan Abszolút térjelenlétét alkotja.” 11:8.8

3. Tétel:A Korlátlan Abszolút a térre korlátozódik, de az Abszolútnak a mozgáshoz való viszonyában semmi biztos nem állítható — még a tér mozgásával kapcsolatban sem.

„A Korlátlan Abszolút szervesen a térre korlátozódik, de az Abszolútnak a mozgáshoz való viszonyában nem vagyunk ilyen bizonyosak. Vajon a mozgás eredendően megvan benne? Nem tudjuk. Azt tudjuk, hogy a mozgás nem a tér saját tulajdonsága; még magának a térnek a mozgásai sem belső eredetűek. A Korlátlannak a mozgáshoz való viszonyáról viszont nem sok bizonyosat tudunk. Valójában ki vagy mi felelős azokért a mérhetetlen erő-energia átalakulási megnyilvánulásokért, melyek a jelenlegi hét felsőbb-világegyetem határain túl éppen folynak?” 12:4.2

4. Tétel: A térrel kapcsolatban három álláspont létezik.

„A mozgás eredetével kapcsolatos nézeteink a következők:

1. Szerintünk az Együttes Cselekvő kelti a mozgást a térben.

2. Ha az Együttes Cselekvő okozza is a térmozgásokat, ezt nem tudjuk bizonyítani.

3. Az Egyetemes Abszolút nem kelt eredeti mozgást, de kiegyenlíti és szabályozza a mozgás keltette összes feszültséget.” 12:4.2

5. Tétel: A Korlátlan Abszolút valószínűleg megváltoztatja a teret, hogy ezzel is elősegítse az erőszervezők működését.

„A külső térben nyilván az erőszervezők felelősek azoknak a hatalmas világegyetemi kerekeknek a kialakulásáért, melyek jelenleg a csillagevolúciós folyamatban vesznek részt, de azon képességük, hogy így működhessenek, csakis azért vált lehetővé, mert a Korlátlan Abszolút térjelenléte valamelyest megváltozott.” 12:4.6

6. Tétel: A Korlátlan Abszolút kitölti az egész teret. Az Istenségi Abszolútnak a pontos helyzete nem ismert.

„A Korlátlan Abszolút kitölti az egész teret. Az Istenségnek és az Egyetemes Abszolútoknak a pontos helyzetét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy az utóbbi mindig működik ott, ahol az Istenség és a Korlátlan Abszolútok működnek. Az Istenségi Abszolút talán mindenhol jelen lehet, de a térben aligha.” 12:6.13

IV. A TÉR LÉLEGZÉSE

1. Tétel: A tér lélegzésének tényleges működési rendje nem ismert.

„A tér lélegzésének tényleges működési rendjét nem ismerjük; pusztán annyit figyelhetünk meg, hogy az egész tér váltakozva hol összehúzódik, hol kiterjed. Ez érinti mind a kitöltött tér vízszintes kiterjedését, mind pedig a ki nem töltött tér függőleges kiterjedéseit, melyek a Paradicsom feletti és alatti hatalmas tér-tárolókban léteznek. Ha megpróbálnátok elképzelni e tér-tárolók alakját, akkor egy homokóra-formára kellene gondolnotok.” 11:6.1

2. Tétel:A ki nem töltött térben nincsenek jelen a kitöltött térben tudvalevőleg jelen lévő valóságok. A tér-tárolók láthatóan egyensúlyban tartják a világegyetemek mindenségének tér-tágulási-összehúzódási ciklusait.

„A „ki nem töltött” tér jelentése: nincs kitöltve a kitöltött térben tudvalevőleg jelen lévő erőkkel, energiákkal, erőterekkel és jelenlétekkel. Nem tudjuk, hogy vajon a függőleges (tároló) tér örökös szerepe-e az, hogy egyensúlyban tartsa a vízszintes (világegyetemi) teret; nem tudjuk, hogy van-e teremtői szándék a ki nem töltött teret illetően; valójában igen keveset tudunk a tér-tárolókról, pusztán annyit tudunk, hogy léteznek, és láthatóan egyensúlyban tartják a világegyetemek mindenségének tér-tágulási-összehúzódási köreit.” 11:6.3

3. Tétel: A kitöltött tér jelenleg a kiterjedési szakasz középpontjához közelít.

„A kitöltött tér jelenleg a kiterjedési szakasz középpontjához közelít, míg a ki nem töltött tér az összezsugorodási szakasz közepe felé halad, és ismereteink szerint mindkét tér-kiterjedés felső határa jelenleg és elvileg körülbelül egyenlő távolságra esik a Paradicsomtól.” 11:6.4

4. Tétel: A tér lélegzés a paradicsomi gravitációs vonzás ellenében, illetőleg annak engedelmeskedve megy végbe. Ez tér-munka — nem erőtér-energia munka.

„Amikor a világegyetemek kiterjednek és összehúzódnak, a kitöltött térben lévő anyagi tömegek oda-vissza mozgást végeznek a paradicsomi gravitációs vonzás ellenében, illetőleg annak engedelmeskedve. A teremtésrész anyagi energiatömegének mozgását okozó munka tér-munka, de nem erőtér-energia munka.” 12:4.13

5. Tétel:A „tágulónak” feltételezett világegyetem megfigyelhető távolodási sebessége nem valóságos. E megfigyelési eredmény számos hibára vezethető vissza.

„Számos hatás eredményeként tűnik úgy, hogy a külső világegyetemek távolodási sebessége másodpercenkénti több mint százhatvan kilométerrel növekszik minden egymillió fényévnyi távolságnövekmény esetén. E számítási módszer szerint, figyelembe véve a nagyobb teljesítményű távcsövek jövőbeni alkalmazását, úgy fog tűnni, hogy ezek az igen távoli rendszerek a világegyetem e részétől a másodpercenkénti mintegy negyvennyolcezer kilométeres hihetetlen sebességgel távolodnak. De ez a megfigyelhető távolodási sebesség nem valóságos; a hiba számos oka között szerepel a megfigyelési szög hatása és egyéb tér-idő torzulások is.” 12:4.14

V. TÉR ÉS MOZGÁS

1. Tétel: A teljes tér függőleges metszete valamennyire hasonlít a máltai kereszt alakjára.

„A teljes tér függőleges metszete valamennyire hasonlít a máltai kereszt alakjára, ahol is a vízszintes karok jelképezik a kitöltött (világegyetemi) teret, a függőleges karok pedig a ki nem töltött (tároló) teret.” 11:7.3

2. Tétel: Minden mindenségrendi térszintet viszonylagos nyugalmi térkörzetek választanak el egymástól.

„A térszintek közötti viszonylagos nyugalmi körzetek, mint például a hét felsőbb-világegyetemet az első külső térszinttől elválasztó körzet, nyugalmi tér-működésű, óriási méretű, elliptikus területek. Ezek a körzetek választják el a Paradicsom körül szabályozott rendben száguldó hatalmas galaxisokat.” 11:7.7

3. Tétel:A tér nem hat vissza a gravitációra, de annak kiegyenlítőjeként működik. A kitöltött tér ellengravitációs hatást gyakorol az egyenes irányú gravitációra. A tér semlegesíteni tudja a gravitációt, de a késleltetésére nem képes.

„A tér nem hat vissza a gravitációra, de annak kiegyenlítőjeként működik. A térpárna nélkül az égitesteket robbanások sora rázkódtatná. A kitöltött tér is gyakorol ellengravitációs hatást a fizikai vagy egyenes irányú gravitációra; a tér ténylegesen semlegesíteni tudja az effajta gravitációs hatást, még ha késleltetni nem is képes azt. Az abszolút gravitáció a Paradicsom gravitációja. A helyi vagy egyenes irányú gravitáció az energia vagy az anyag villamos állapotának sajátossága; jelen van a központi világegyetemben, a felsőbb-világegyetemekben és a külső világegyetemekben, bárhol, ahol megfelelő anyagkeletkezés zajlott le.” 11:8.3

4. Tétel: A tér emberi szemszögből semmi — hiánylényegű; csak valami többletlényegűvel kapcsolatban létezik. Négyféle térmozgás van.

„A tér emberi szemszögből semmi — hiánylényegű; csak valami többletlényegűvel, nem térjellegűvel kapcsolatban létezik. A tér ugyanakkor valós. Mozgást tartalmaz és szabályoz. Sőt még mozog is. A térmozgásokat a következők szerint lehet csoportosítani:

1. Elsődleges mozgás — a tér lélegzése, magának a térnek a mozgása.

2. Másodlagos mozgás — az egymást követő térszintek váltakozó irányú mozgása.

3. Viszonylagos mozgások — viszonylagosak abban az értelemben, hogy nem a Paradicsomhoz mint alapponthoz viszonyítjuk őket. Az elsődleges és másodlagos mozgások abszolútak, a mozdulatlan Paradicsomhoz viszonyított mozgások.

4. Kiegyenlítő vagy kölcsönösségi mozgás, melynek rendeltetése az összes többi mozgás összehangolása.” 12:4.7

5. Tétel:Az összes nem abszolút dolog közül a tér kerül a legközelebb ahhoz, hogy abszolúttá váljon. A tér értelmezése azért nehéz, mert míg anyagi testek léteznek a térben, addig maga a tér is létezik ezekben az anyagi testekben.

„Az összes nem abszolút dolog közül a tér kerül a legközelebb ahhoz, hogy abszolúttá váljon. A tér láthatólag abszolút értelemben végleges. A térnek az anyagi szinten való értelmezése a számunkra valódi nehézséget ama tény miatt jelent, hogy míg anyagi testek léteznek a térben, addig maga a tér is létezik ugyanezen anyagi testekben. Az, hogy a tér sok mindenben abszolút jelleget mutat, még nem jelenti, hogy maga is abszolút lenne.” 118:3.5

6. Tétel: A valóságminták teret foglalnak, de szellem-minták kizárólag a térrel összefüggésben léteznek — ezek teret nem foglalnak el és nem is foglalnak magukba. Nem tudjuk, hogy az eszme valóságmintája foglal-e teret.

„A valóság összes mintája teret foglal az anyagi szinteken, de szellem-minták kizárólag a térrel összefüggésben léteznek; ezek nem foglalnak el és nem szorítanak ki teret, és nem is foglalnak teret magukba. De számunkra a tér legnagyobb rejtélye az eszme mintájával kapcsolatos. Az elme területére lépve egy kirakójáték számos elemével találkozunk. Vajon az eszme mintája — a valósága — foglal-e teret? Ténylegesen nem tudjuk, jóllehet bizonyosak vagyunk abban, hogy az eszme mintája nem tartalmaz teret. Ugyanakkor kockázatos dolog lenne leszögezni, hogy az anyagtalan sohasem térszerű.” 118:3.7

VI. TÉR ÉS IDŐ

1. Tétel: Az idő a Paradicsom közvetett adománya — az idő a mozgásból származik és mert az elme tudatában van az események egymásra következésének.

„Miként a tér, az idő is a Paradicsom adománya, bár nem ugyanabban az értelemben, csak közvetve. Az idő a mozgásból származik és mert az elme önmagától tudatában van az események egymásra következésének. Gyakorlati szempontból a mozgás alapvető jelentőségű az idő számára, de mozgáson alapuló általános időegység nincs, hacsak a Paradicsom-Havona szabványnapot önkényesen nem választjuk annak. A tér lélegzésének teljessége megszűnteti annak időforráskénti helyi értékét.” 12:5.1

2. Tétel:A tér nem végtelen — nem abszolút. Az idő abszolútja az örökkévalóság.

„A tér nem végtelen, még ha a Paradicsomról ered is; nem abszolút, mivel átjárja a Korlátlan Abszolút. A tér abszolút határait nem ismerjük, viszont tudjuk, hogy az idő abszolútuma az örökkévalóság.” 12:5.2

3. Tétel: Az idő és a tér csak a tér-idő teremtésrészekben szétválaszthatatlan. Az egyetlen nem-időléti tér a paradicsomi térség.

Az idő és a tér csak a tér-idő teremtésrészeiben, a hét felsőbb-világegyetemben szétválaszthatatlan. A nem-időléti tér (az idő nélküli tér) elvben létezik, de az egyetlen valóban nem-időléti tér a paradicsomi térség. A nem-térléti idő (a tér nélküli idő) a paradicsomszintű működés elméjében létezik. 12:5.3

4. Tétel: Az időviszonylatok nem léteznek a térben való mozgás nélkül. Az emberi elme kevésbé kötött az idő által, mint a tér által.

„Az időhöz fűződő kapcsolatok nem léteznek a térben való mozgás nélkül, viszont az időtudat igen. A sorozatos egymásra következés tudatosíthatja az időt még a mozgás hiányában is. Az emberi elme azért kevésbé kötött az idő által, mint a tér által, mert ilyen az elme eredendő természete. Az alkotó emberi képzelet még a testben töltött földi lét napjai alatt is viszonylag időfüggetlen, noha az ember elméje erősen térkorlátolt. De maga az idő fejlődésileg nem az elme sajátsága.” 12:5.5

5. Tétel: Az idő-tudatnak három szintje van.

„Az idő érzékelésének három különböző szintje van:

1. Elme-érzékelte idő — a sorozatok, a mozgás tudata és az időtartam érzéklete.

2. Szellem-érzékelte idő — az Isten felé irányuló mozgás belső észlelése és a növekvő mértékű isteniség egyre magasabb szintjei felé való emelkedés mozgásának tudomása.

3. A személyiség egyedi időérzetet alakít a rálátásból a Valósággá, valamint a jelenlét tudatosságává és az időtartam tudomásává.” 12:5.7

6. Tétel: Az idő és a tér a világmindenség együttes működési rendje, mely a véges teremtményeket elválasztja a Végtelen abszolút szintjeitől.

„Az idő és a tér a világmindenség együttes működési rendje. Ezen eszközök révén válnak a véges teremtmények képessé arra, hogy a Végtelennel együtt létezzenek a mindenségrendben. A véges teremtményeket az idő és a tér hatékonyan elválasztja az abszolút szintektől. De ezek a szigetelő közegek (amelyek nélkül halandó nem lenne képes létezni) közvetlen hatást fejtenek ki a véges cselekvési kör korlátozásában. Ezek nélkül a teremtmények nem tudnának cselekedni, de ezek révén minden teremtmény cselekedetei egyértelműen korlátozottak.” 118:9.1

7. Tétel: Az Istenség a tér-időbeli mindenütt-jelenvalóság révén mutat tér-idő jelenségeket a véges teremtmények számára. Az idő nem más, mint pillanatok sorozata, a tér pedig összetartozó pontok rendszere.

„A véges fogalmak szintjén az Istenség kizárólag a tér-időbeli mindenütt-jelenvalóság révén lenne képes egyesíteni a tér-idő megnyilvánulásokat, ugyanis az idő nem más, mint pillanatok sorozata, a tér pedig összetartozó pontok rendszere. Ti végeredményben az időt elemzéssel, a teret pedig egységbe foglalás útján fogjátok fel. A személyiség egységbe rendező látásmódja révén hangoljátok össze és társítjátok e két, nem is hasonló fogalmat. A teljes állatvilágban egyedül az ember rendelkezik a tér-idő érzékeléshez szükséges képességekkel. Egy állat számára a mozgás jelentéssel bír, de értéket csak a személyiségként besorolt teremtmény számára jelent.” 118:3.1

8. Tétel:A mozdulatlan középtéri körzetek az idő és az örökkévalóság közötti átmeneti körzetek — ennélfogva a felemelkedők nem lehetnek tudatuknál az átkelés alatt.

„A Paradicsommal érintkező és a kitöltött teret a ki nem töltött tértől elválasztó viszonylag mozdulatlan középtéri körzetek az idő és az örökkévalóság közötti átmeneti körzetek, és ennélfogva szükséges, hogy a Paradicsomra igyekvő zarándokok ne legyenek tudatuknál ezen átkelés alatt, amikor is megkapják a paradicsomi létjogosultságot. Az időtudattal rendelkező látogatók eljuthatnak a Paradicsomra alvás nélkül, ám ők az idő teremtményei maradnak.” 12:5.4

VII. VILÁGEGYETEMI FELÜGYELET

1. Tétel: A világmindenségről a paradicsomi Háromság és az Istenségek gondoskodnak.

„Az egyének végzet-őrangyalokkal rendelkeznek; a bolygóknak, csillagrendszereknek, csillagvilágoknak, világegyetemeknek és felsőbb-világegyetemeknek is megvannak a saját urai, akik a rájuk bízott területek javát keresik. A Havonát, sőt a nagy világegyetemet ilyen nagy felelősségekkel felruházottak felügyelik. De ki biztosítja a Paradicsomtól a negyedik és legkülső térszintig terjedő világmindenség, mint egész alapvető szükségleteit, és ki törődik mindezekkel? E nagyfokú gondoskodás lételvileg valószínűleg a paradicsomi Háromságnak tulajdonítható, ám élményelvi nézőpontból a Havonán túli világegyetemek megjelenése függ:

1. Az Abszolútoktól a potenciálban.

2. A Véglegestől az irányításban.

3. A Legfelsőbbtől az evolúciós összehangolódásban.

4. A Világmindenség Építészeitől az egyedi irányítók megjelenését megelőző igazgatásban.” 12:6.8

2. Tétel: A világegyetem nem-nyugvó. Az egyensúlyi állapot biztonsága nem a tehetetlenség eredménye, hanem a kiegyenlített energiák, az együttműködő elmék, az összehangolt morontiák, a szellem-felügyelet és a személyiség-egyesülés terméke.

„A világegyetem nem-nyugvó. Az egyensúlyi állapot biztonsága nem a tehetetlenség eredménye, hanem a kiegyenlített energiák, az együttműködő elmék, az összehangolt morontiák, a szellem-felügyelet és a személyiség-egyesülés terméke. Az állandóság teljesen és mindig arányban áll az isteniséggel.” 12:6.1

3. Tétel: Az elsőfajú erő kiszámíthatatlansága, illetőleg az azonosítatlan elmeszint válasza valószínűleg a Végleges és az Abszolútok tevékenységeinek a következménye.

„Ezek az ismeretlen, kifürkészhetetlen megjósolhatatlanok — akár az elsőfajú erőegység viselkedésének, egy azonosítatlan elmeszint válaszának vagy a külső térrész területeiben formálódó hatalmas elő-világegyetem jelenségének sajátságai — valószínűleg feltárják a Végleges tevékenységeit és az Abszolútok jelenlét-cselekvéseit, melyek megelőzik az összes világegyetemi Teremtő működését.” 12:6.6

4. Tétel: A világegyetemek mindensége együtt egyesített. Isten hatalmában és személyiségében is egy. Isten a minden, és ő benne van mindenben.

„A világegyetemek mindensége együtt egyesített. Isten hatalmában és személyiségében is egy. Az összes energiaszint és az összes személyiség-szakasz összhangban van. Bölcseletileg és élményelvileg, elvben és a valóságban minden dolog és minden lény a paradicsomi Atyában összpontosul. Isten a minden, és ő benne van mindenben, és nélküle létező dolog vagy lény pedig nincs.” 56:9.14

5. Tétel:A világegyetemi tervet az abszonit építészek dolgozzák ki, a Legfelsőbb Teremtők hívják létre és a Legfelsőbb Lény jeleníti meg a maga teljességében.

„Az abszonit építészek kidolgozzák a tervet; a Legfelsőbb Teremtők létre hívják azt; a Legfelsőbb Lény megjeleníti azt a maga teljességében úgy, ahogy azt a Legfelsőbb Teremtők megteremtették az időben, és ahogy a Főépítészek elképzelték a térben.” 106:3.1

6. Tétel: A világmindenség ügyeinek összehangolt igazgatása jelenleg a Világmindenség Építészei tevékenységének eredménye. A Legfelsőbb megjelenése jelzi a beteljesülés első szakaszát és az első élményelvi Háromság teljessé válását.

„A jelen világegyetemi korszakban a világmindenség ügyeinek összehangolt igazgatása a Világmindenség Építészeinek tevékenységét jelenti. De a Mindenható Legfelsőbb megjelenése a mai világegyetemi korszak végén azt fogja jelezni, hogy az evolúciós véges elérte az élményelvi beteljesülés első szakaszát. Ez a jelenség bizton elvezet majd az első élményelvi Háromság — a Legfelsőbb Teremtők, a Legfelsőbb Lény és a Világmindenség Építészeinek egysége — teljessé vált működéséhez. E Háromság rendeltetése a teljes teremtésösszesség további evolúciós egységbe rendezése.” 106:3.2

VIII. A HÉT FELSŐBB-VILÁGEGYETEM

1. Tétel: A nagy világegyetem a központi teremtésrészből, valamint a hét felsőbb-világegyetemből áll; ez utóbbiakhoz összesen hétbillió, halandói otthonul szolgáló bolygó tartozik.

A Nagy Világegyetem a jelenlegi szervezett és lakott teremtésrész. A mintegy hétbillió lakott bolygónyi halmozott evolúciós potenciállal rendelkező hét felsőbb-világegyetem alkotja, nem is említve a központi teremtés örök szféráit. E durva becslés azonban nem veszi figyelembe az épített, igazgatási szférákat, és nem foglalja magába a még szervezetlen világegyetemek távol eső csoportjait. A nagy világegyetem jelenlegi kimunkálatlan széle, egyenetlen és befejezetlen pereme a teljes csillagtérkép iszonyúan rendezetlen állapotával együtt azt sugallja a csillagok tanulmányozóinak, hogy még maga a hét felsőbb-világegyetem is befejezetlen.” 12:1.13

2. Tétel: Minden egyes felsőbb-világegyetem öt nagyobb egységből épül fel.

„Minden egyes felsőbb-világegyetem felépítése közelítőleg az alábbi:

Egy csillagrendszerben van körülbelül . . . . . . . . .1.000 világ

Egy csillagvilágban (100 csillagrendszer) . . . . . . .100.000 világ

Egy világegyetemben (100 csillagvilág). . . . . . . . .10.000.000 világ

Egy kisövezetben (100 világegyetem) . . . . . . . . .1.000.000.000 világ

Egy nagyövezetben (100 kisövezet) . . . . . . . . . .100.000.000.000 világ

Egy felsőbb-világegyetemben (10 nagyövezet) . . 1.000.000.000.000 világ” 15:2.18

3. Tétel: A felsőbb-világegyetemek nem elsődleges fizikai szerveződések. Mindegyik nagyjából a hetedét teszi ki a lakható teremtésrésznek.

A Hét Felsőbb-világegyetem nem elsődleges fizikai szerveződés; határai sehol sem választanak szét csillagködöt, és nem is szelnek át helyi világegyetemet, elsődleges teremtési egységet sem. Az egyes felsőbb-világegyetemek pusztán a szervezett és részben lakott Havona-utáni teremtésnek a körülbelül hetedét kitevő térrajzi halmazát képezik, és mindegyik nagyjából egyenlő számú helyi világegyetemet foglal magába és nagyjából egyenlő mennyiségű teret tartalmaz.” 12:1.12

4. Tétel:A felsőbb-világegyetemek középpontjához kezel elhelyezkedő központi világok a felépítésüket, a világításukat és a fűtésüket tekintve különleges szférák.

„Jóllehet minden egyes felsőbb-világegyetemi kormány a saját térrészét alkotó evolúciós világegyetemek középpontja közelében helyezkedik el, ugyanakkor olyan világon működik, mely rendelésre létesített és amelyet felhatalmazott személyiségek népesítenek be. E központi világok olyan épített szférák, égitestek, melyeket a külön rendeltetési céljaiknak megfelelően építettek fel. Amellett, hogy a közeli napok fényéből is részesülnek, e szféráknak saját világításuk és fűtésük is van. Mindegyiknek van hő nélküli fényt kibocsátó napja, mint amilyenek a Paradicsom segédszférái, ugyanakkor mindegyik számára hőt biztosítanak a szféra felszíne közelében haladó, bizonyos energiaáramlások.” 15:7.1

5. Tétel: A központi világok a helyi csillagrendszer felől a Paradicsom felé haladva méretükben, morontia szépségükben és szellemi nagyszerűségükben egyre kiteljesedettebbek.

„A hét felsőbb-világegyetem központi világai osztoznak a Paradicsom természetében és nagyszerűségében, a tökéletesség központi mintájának lenyomatát hordozzák. A valóságban az összes központi világ paradicsomi. Ezek ténylegesen mennyei lakóhelyek, és a Jerusemtől a központi Sziget felé haladva anyagi méretükben, morontia szépségükben és szellemi nagyszerűségükben egyre kiteljesedettebbek. És e központi világok segédszférái ugyancsak épített szférák.” 15:7.3

6. Tétel: A jövőbeli korszakban tanúi leszünk a külső-térbeliek Havona felé tartó közeledésének a hét felsőbb-világegyetemen keresztül, amit a Legfelsőbb Isten fog segíteni.

„Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a tökéletessé tett felsőbb-világegyetemek valamiképpen részei lesznek ama lények paradicsomi felemelkedési létpályájának, akik e külső teremtésrészekben fognak lakozni. Igencsak valószínű, hogy abban a jövőbeli korszakban tanúi lehetünk a külső-térbeliek Havona felé tartó közeledésének a hét felsőbb-világegyetemen keresztül, amit a Legfelsőbb Isten fog segíteni a Hét Tökéletes Szellem közreműködésével vagy anélkül.” 56:7.9

IX. AZ ORVONTON

1. Tétel: A Tejút alkotja az Orvonton központi magját. Az égitestek eme halmaza egy zsebóraszerű, megnyújtott kör alakú csoportot alkot, mely a lakott evolúciós világegyetemeknek nagyjából az egy hetedét teszi ki.

„Az Urantiáról szabad szemmel látható csillagos terek gyakorlatilag a nagy világegyetem hetedik részéhez, az Orvonton felsőbb-világegyetemhez tartoznak. A hatalmas Tejút csillagrendszer alkotja az Orvonton központi magját, mely igen messze esik a helyi világegyetemetek határaitól. A napokból, a tér sötét szigeteiből, kettős csillagokból, gömbhalmazokból, csillagfelhőkből, csavarvonalú és egyéb csillagködökből álló halmaz az egyedi bolygók miriádjaival együtt egy zsebóraszerű, megnyújtott kör alakú csoportot alkot, mely a lakott evolúciós világegyetemeknek nagyjából az egy hetedét teszi ki.” 15:3.1

2. Tétel: Az urantiai csillagászok az Orvonton tíz nagyobb osztálya közül nyolcat azonosítottak.

„Az urantiai csillagászok az Orvonton tíz nagyobb osztálya közül nyolcat már nagyjából azonosítottak. A további kettőt igen nehéz elkülöníteni, mert e jelenségeket ti belülről vagytok kénytelenek szemlélni. Ha a távoli űr valamely pontjából tekintenétek az Orvonton felsőbb-világegyetemre, akkor azonnal kivehetnétek e hetedik galaxis tíz nagyövezetét.” 15:3.4

3. Tétel:A kisövezetünk forgási középpontja a Vízöntőben található, melynek két átellenes oldaláról egy-egy csillagfelhő vonulat hatalmas csavarvonal formájában emelkedik ki.

„A kisövezetetek forgási középpontja az igen távoli, hatalmas és sűrű Vízöntő csillagfelhőben található, s a helyi világegyetemetek és annak minden égi társteremtménye e középpont körül mozog, és a hatalmas, ám a galaxisrendet el nem érő Vízöntő csillagrendszer átellenes oldalairól láthatnátok két nagy csillagfelhő vonulatot, melyek hatalmas csillag-csavarvonal formájában emelkednek ki.” 15:3.5

4. Tétel: A Vízöntő és a többi hasonló csoport az Uversza körül kering. A csillagmozgások megjelenésének látszólagos torzulásait számos tényező okozza.

„A Vízöntő-övezet, valamint az Orvonton minden további övezete és osztálya az Uversza körül kering, és az urantiai csillagászok számos tévedése azokból az érzékcsalódásokból és látszólagos torzulásokból ered, melyeket a következő, összetett forgómozgások keltenek:

1. Az Urantia keringése a Nap körül.

2. Naprendszeretek körforgása az egykori Andronover csillagköd magja körül.

3. Az Andronover csillagcsalád és a kapcsolódó csillaghalmazok forgása a Nebadon csillagfelhő összetett forgási-gravitációs középpontja körül.

4. A Nebadon helyi csillagfelhőnek és kapcsolódó teremtésrészeinek körmozgása a kisövezetük vízöntőbeli középpontja körül.

5. A száz kisövezet, közöttük a Vízöntővel, forgása a nagyövezetük körül.

6. A tíz nagyövezet forgása, az úgynevezett csillagsodródás, az Orvonton központja, az Uversza körül.

7. Az Orvonton és hat felsőbb-világegyetem-társának mozgása a Paradicsom és a Havona körül, vagyis a felsőbb-világegyetemi térszint óramutató járásával ellentétes irányú körmozgása.” 15:3.7

5. Tétel:A Tejút galaxis számos, módosult csavarvonalú és egyéb csillagködből, továbbá olyan hatalmas halmazokból áll, mint a Magellán-felhő.

„A Tejút galaxis számos, korábban csavarvonalú és egyéb csillagködből áll, és sokuk még most is őrzi eredeti alakját. De a belső válságos állapotok és a külső események hatására sokuk oly mértékben eltorzult és átrendeződött, hogy e hatalmas halmazok most már olyan erősen izzó napok mérhetetlenül fénylő tömegének tűnnek, mint amilyen a Magellán-felhő is. Az Orvonton külső határainak közelében a csillaghalmazok gömbszerű fajtája van túlsúlyban.” 15:4.8

6. Tétel: Az Uversza körülbelül egybillió lakható világ központja.

„Az Uversza körülbelül egybillió lakott vagy lakható világ szellemi és igazgatási központja. Az orvontoni központ szépsége, nagyszerűsége és tökéletessége a tér-idő teremtésrészek bármely csodáján túltesz.” 15:7.11

7. Tétel: A felsóbb-világegyetemi körök számosak és sokfélék.

A Felsőbb-világegyetemi Körök:

1. A paradicsomi Hét Tökéletes Szellem egyikének egyesítő értelem-köre. Az ilyen mindenségrendi-elme kör egyetlen felsőbb-világegyetemre korlátozódik.

2. A hét Tükröző Szellem tükrözőműködés-szolgálati köre az egyes felsőbb-világegyetemekben.

3. A Titkos Nevelők titkos körei, melyeket Divinington bizonyos mértékig összekapcsol és az Egyetemes Atyához irányít a Paradicsomra.

4. Az Örökkévaló Fiú és az ő paradicsomi Fiai közötti közvetlen kapcsolat fenntartását szolgáló kör.

5. A Végtelen Szellem fényes jelenléte.

6. A paradicsomi híradások, a havonai térjelentések.

7. Az erőtér-központok és a fizikai szabályozók energiakörei.” 15:9.3

„A Helyi Világegyetemi Körök:

1. A paradicsomi Fiak által adományozott szellem, az alászállási világok Vigasztalója. Az Igazság Szelleme, az Urantián pedig Mihály szelleme.

2. Az Isteni Segédkezők, a helyi világegyetemi Anyaszellemek, a ti világotokon pedig a Szent Szellem köre.

3. A helyi világegyetem értelem-segédkezési köre, beleértve az elmeszellem-segédek különbözőképpen működő jelenlétét.” 15:9.11

8. Tétel:A felsőbb-világegyetemi kormányt a Hét Tökéletes Szellem egyike a Hét Legfőbb Végrehajtón keresztül irányítja, akiknek a Szellem hét különleges világán van a székhelyük.

„A felsőbb-világegyetemi központok szolgálnak székhelyül a tér-idő területek felsőbb szellemi kormányának. A felsőbb kormányzás végrehajtói tagozatát, mely a Háromság Tanácsaiból ered, közvetlenül a Hét Tökéletes Szellem egyike irányítja, aki a legfelsőbb szintű felügyeleti hatáskört gyakorolja, lévén ők paradicsomi hatáskört gyakorló és a felsőbb-világegyetemeket a Hét Legfőbb Végrehajtón keresztül igazgató lények, mely utóbbiaknak a Végtelen Szellem hét különleges világán, a Paradicsom legkülső bolygóin van a székhelyük.” 15:10.1

9. Tétel:A világegyetem-alkotás és -újjáalkotás végtelen átalakulása folyamatos, de mindeközben a világegyetemek nem pusztulnak el.

„Az Orvonton felsőbb-világegyetem jelenleg nyilvánvalóan visszahúzódóban van; a külső világegyetemekről úgy tűnik, hogy azok valamiféle példa nélküli, jövőbeli tevékenységekre készülnek fel; a központi Havona világegyetem örökmód állandósult állapotban van. A gravitáció és a hő hiánya (a hideg) szervezi és összetartja az anyagot; a hő és az ellengravitáció szétbontja az anyagot és elnyeli az energiát. Az élő erőtér-irányítók és az erőszervezők jelentik a világegyetem-alkotás, -lebontás és -újjáalkotás végtelen átalakulásának különleges szabályozásában és értelmes irányításában rejlő titkot. Csillagködök oszlanak szét, napok égnek ki, csillagrendszerek tűnnek el és bolygók semmisülnek meg, de a világegyetemek nem pusztulnak el.” 15:8.10

10. Tétel: A felsőbb-világegyetemi kormányzat végrehajtói tagozata hét csoportból áll.

„Mindegyik felsőbb-világegyetemet három Nappalok Elődje vezet, ők a felsőbb kormányzat közös főigazgatói. A végrehajtói tagozaton a felsőbb-világegyetemi kormányzat hét csoportból áll:

1. A Nappalok Elődei.

2. A Bölcsesség-tökéletesítők.

3. Az Isteni Tanácsosok.

4. A Világegyetemi Ítélők.

5. A Fenséges Hírvivők.

6. A Nagytekintélyűek.

7. Az Ismeretlen Nevűek és Származásúak.” 15:10.3

11. Tétel:A felsőbb-világegyetem mellérendelt tanácsa a hét végrehajtói csoportból áll.

„A felsőbb-világegyetem mellérendelt tanácsa az előzőekben említett hét végrehajtói csoportból, továbbá a következő övezeturakból és egyéb térségi felvigyázókból áll:

1. A Nappalok Tökéletességei — a felsőbb-világegyetemi nagyövezetek urai.

2. A Nappalok Utódai — a felsőbb-világegyetemi kisövezetek igazgatói.

3. A Nappalok Szövetségei — a helyi világegyetemek urai mellett szolgáló paradicsomi tanácsadók.

4. A Nappalok Hűséges Követői — a csillagvilági kormányok Fenséges urai mellett működő paradicsomi tanácsosok.

5. A Háromsági Tanító Fiak, akik éppen a felsőbb-világegyetemi központban vannak szolgálatban.

6. A Nappalok Örökkévalói, akik éppen a felsőbb-világegyetemi központban tartózkodnak.

7. A hét Tükröző Kép Segítő — a hét Tükröző Szellem szóvivői és rajtuk keresztül a paradicsomi Hét Tökéletes Szellem képviselői.” 15:10.13

12. Tétel: Az Uverszán a tökéletes egyeduralmat és a kifejlődött demokráciát képviselő lények találkoznak egymással.

„Az olyan világokon, mint az Uversza az a helyzet áll fenn, hogy a tökéletes egyeduralmat és a kifejlődött demokráciát képviselő lények szembetalálkoznak egymással. A felsőbb kormányzat végrehajtói tagozata a tökéletesség területéről származik; a törvényhozó tagozata pedig az evolúciós világegyetemek virágzásából ered.” 15:11.1

13. Tétel:A végrehajtói ágat tökéletessé tett evolúciós teremtmények, a törvényalkotóit pedig felemelkedő evolúciós teremtmények alkotják.

„A felsőbb-világegyetem tanácskozó közgyűlése a központi világra korlátozódik. A törvényalkotó tanács vagy tanácsadó testület hét házból áll, melyek mindegyikébe egy-egy állandó képviselőt jelölhetnek a felsőbb-világegyetembe felvett helyi világegyetemek.” 15:11.2

14. Tétel:A felsőbb-világegyetemi kormányzat végrehajtói, törvényhozói és bírói ágakból áll, melyek felépítése eltérő.

„Amikor az uverszai kormányzat végrehajtó és tanácskozói tagozatairól beszélünk, akkor az urantiai polgári kormányzatok bizonyos formáinak hasonlóságából kiindulva feltételezhetitek, hogy lennie kell egy harmadik vagy bírói tagozatnak is, és valóban ez a helyzet; azonban annak nincs külön személyi állománya. Bíróságaink felépítése a következő: Az eset természetétől és komolyságától függően egy Nappalok Elődje, egy Bölcsesség-tökéletesítő vagy egy Isteni Tanácsos elnököl. Az Ítélők terjesztik elő és magyarázzák a bizonyítékot valamely egyén, bolygó, csillagrendszer, csillagvilág vagy világegyetem ellen, vagy mellett. Az idő gyermekeinek és az evolúciós bolygóknak a védelmét a Fenséges Hírvivők látják el, akik a felsőbb-világegyetemi kormányzat hivatalos megfigyelői a helyi világegyetemekben és csillagrendszerekben. A felsőbb kormányzat álláspontját a Nagytekintélyűek ismertetik. És az ítéletet rendszerint az Ismeretlen Nevűekből és Származásúakból, valamint a tanácskozó közgyűlés legértelmesebb személyiségeiből álló csoport tagjai által fele-fele arányban alkotott, változó taglétszámú bizottság mondja ki.” 15:12.1

15. Tétel: Az ítélkezési jogkörök eredete a helyi világegyetem, azonban a saját akarattal rendelkező teremtmények elpusztítását elrendelő döntéseket mindig a felsőbb-világegyetemi központon hozzák meg.

„Az ítélkezési jogkörök eredete a helyi világegyetem, azonban a saját akarattal rendelkező teremtmények elpusztítását elrendelő döntéseket mindig a felsőbb-világegyetemi központokon hozzák meg és onnan hajtják végre. A helyi világegyetemi Fiak dönthetnek halandó ember túléléséről, de kizárólag a Nappalok Elődei hozhatnak végrehajtandó döntést az örök élet és a halál kérdésében.” 15:12.2

16. Tétel: A felsőbb-világegyetemi központok a tartózkodási helyei a Tükröző Szellemeknek és a Tükröző Kép Segítőknek.

„A felsőbb-világegyetemi központok a tartózkodási helyei a Tükröző Szellemeknek és a Tükröző Kép Segítőknek. E bámulatos lények e középső helyzetből végzik a nagy horderejű tükrözőműködési műveleteiket, s így segédkeznek a fenti központi világegyetemnek és a lenti helyi világegyetemeknek.” 15:10.2

17. Tétel: Az Orvonton leginkább az irgalmas gyámolítás hallatlanul pazar mértékéről ismeretes.

„Az Orvonton, a hetedik felsőbb-világegyetem, melyhez a ti helyi világegyetemetek is tartozik, leginkább a halandók irgalmas gyámolításának hallatlanul pazar mértékéről ismeretes. Híres arról, ahogyan az igazság kegyelemmel győzedelmeskedik, ahogyan a hatalom türelemmel vezérel, míg az időbeli áldozatok szabadon és önmagukban biztosítják az örökkévalóság megszilárdulását. Az Orvonton a szeretet és az irgalom világegyetemi kimutatása.” 15:14.2

X. A TÉR SZFÉRÁI

1. Tétel: Az anyag mindig a nagy térpályák útjait követve halad. Ezek a nyugodt körzetekkel egymástól elválasztott térvonalak akadályozzák meg az energia szétszóródását.

„A világmindenség egymást követő térszintjei alkotják a kitöltött térnek — a már megszervezett és részben lakott vagy még megszervezendő és lakottá alakítandó teljes teremtésnek — a nagyövezeteit. Ha a világmindenség nem olyan elliptikus térszintek sorozatából állna, melyek egyre kisebb mértékben állnak ellen a mozgásnak, s amely térszintek viszonylag nyugodt körzetekkel váltakoznak, akkor szerintünk a mindenségrendi energiák egy része a végtelenbe tartana, egyenesen ki az úttalan térbe; azonban sehol sem találkozunk ilyen viselkedésű térerővel, energiával vagy anyaggal; ezek mindig a nagy térpályák útjait követve, befelé haladnak.” 12:1.2

2. Tétel:Másfél millió fényévvel a nagy világegyetem peremén túl, az első külső térszintben hihetetlen energiaműködés zajlik – ennek kiterjedése több mint huszonötmillió fényév.

A Külső Térszintek. Messze kint a térben, a hét lakott felsőbb-világegyetemtől roppant nagy távolságban hatalmas és hihetetlenül nagy erőkörök és anyagiasuló energiakörök kialakulása zajlik. A hét felsőbb-világegyetem energiakörei és ezen erő-tevékenységi óriási külső övezet között egy viszonylag nyugodt térkörzet helyezkedik el, melynek kiterjedése változó, átlagosan azonban mintegy négyszázezer fényévnyire tehető. E térkörzetekben nincs csillagköd — mindenségrendi felhő. Az e jelenségeket nálunk tanulmányozók nem tudnak biztosat afelől, hogy a hét felsőbb-világegyetemet körülvevő, eme viszonylagos nyugalmi körzetben létező térerőknek mi a pontos rendeltetése. De mintegy másfél millió fényévvel a jelenlegi nagy világegyetem peremén túl megfigyelhetünk egy, a terjedelmében és erősségében már több mint huszonötmillió fényévnyi, hihetetlen energiaműködési körzetet. E hatalmas, energiát adó erőkerekek az első külső térszintben helyezkednek el, abban a mindenségrendi működésű folytonos övben, mely a teljes ismert, szervezett és lakott teremtést körülveszi.” 12:1.14

3. Tétel: A galaxisok váltakozó irányú, azaz az óramutató járásával megegyező, illetőleg azzal ellentétes irányban való mozgása is hozzájárul a gravitációs szabályozáshoz és fékezi a veszélyes sebességeket.

„A világmindenség váltakozó körzetkiosztása, a galaxisok váltakozó irányú, azaz az óramutató járásával megegyező, illetőleg azzal ellentétes irányban haladó áramlásával együtt, hozzájárulnak azon fizikai gravitáció egyensúlyba jutásához, melynek rendeltetése a gravitációs nyomás oly mérvű felerősödésének megelőzése, mely elindítaná a szétesési és szétszóródási folyamatokat. Ez az elrendezés ellengravitációs hatású, és fékezi az egyébként veszélyes sebességeket.” 11:7.9

4. Tétel:Az a tény, hogy az alapenergia minden formája engedelmeskedik a paradicsomi gravitációnak, arra enged következtetni, hogy a világmindenség körön visszatérő és határozott végességű.

„Az anyagi teremtés megfigyelhető viselkedése egy véges határokkal bíró fizikai világegyetem létére szolgáltat bizonyítékot. Mind a körön visszatérő, mind a határozott végességű világegyetem létéhez az az általunk jól ismert tény szolgáltatja a végső bizonyságot, hogy az alapenergia minden formája a paradicsomi gravitáció soha meg nem szűnő és abszolút vonzásának engedelmeskedve a világmindenség térszintjeinek görbült pályáin át áramlik oda-vissza.” 12:1.1

XI. ENERGIAFELÜGYELET ÉS ENERGIASZABÁLYOZÁS

1. Tétel: Az összes energia egy, és az alsó-Paradicsomról ered. A tér a forrása számos módosult anyagformának.

„Az összes fizikai térerő, energia és anyag valójában egy. Minden térerő-energia eredetileg az alsó-Paradicsomról indult ki és egyszer majd oda is tér vissza, miután térkörét befutotta. Azonban a világegyetemek mindenségének energiái és anyagi szerveződései a jelenlegi megjelenési állapotukat tekintve nem mind az alsó-Paradicsomról származnak; a tér az anyag és az elő-anyag többféle formájának ad életet.” 11:5.9

2. Tétel: A mindenségrendi energia minden egysége elsődleges forgásban van. A Paradicsomot kivéve semmi nyugvó sincs a világmindenségben.

„A mindenségrendi energia minden egysége elsődleges forgásban van, a küldetésének teljesítésén munkálkodik, miközben bejárja világegyetemi pályáját. A tér világegyetemei és azok részrendszerei és világai mind forgó szférák, melyek a világmindenségi térszintek végtelen körei mentén haladnak. Egyáltalán semmi nyugvó sincs a világmindenségben, kivéve magát a Havona központot, a Paradicsom örök Szigetét, a gravitáció középpontját.” 12:4.1

3. Tétel: A külső tér erőire a paradicsomi erőszervezőknek van gondjuk.

„Tudomásunk szerint a mindenségrendi erőnek az eme külső térszintekben zajló átalakulása a paradicsomi erőszervezők működését jelzi. Tudjuk azt is, hogy mindezen erők az ősei a nagy világegyetemet jelenleg mozgásban tartó fizikai energiáknak. Az orvontoni erőtér-irányítóknak azonban semmi közük sincs e távoli teremtésrészekhez, és az ott jelenlévő energia-megnyilvánulásoknak sincs kapcsolatuk a szervezett és lakott teremtésrészek erőtér-köreivel.” 12:2.4

4. Tétel:A Paradicsom erőszervezői alakítják át a térpotenciált a fizikai valóság elsődleges és másodlagos energiájává. Amint a gravitációs válasz megjelenik, a felsőbb-világegyetemi erőtér-irányítók veszik át a feladatot.

„A Paradicsom erőszervezői a térpotenciált elsőfajú erővé alakítják át, és ezt az elő-anyagi potenciált fejlesztik a fizikai valóság elsődleges és másodlagos energia-megnyilvánulásaivá. Amint ezen energia eléri azokat a szinteket, ahol már képes visszahatni a gravitációra, akkor az erőtér-irányítók és a felsőbb-világegyetemi rendszerbeli társaik megjelennek a színen és hozzáfognak azokhoz a soha véget nem érő tevékenységeikhez, melyeknek célja az idő és tér világegyetemei számos erőtér-köreinek és energiacsatornáinak kialakítása. A fizikai anyag így jelenik meg a térben, és ez jelenti a világegyetem-szervezés megkezdéséhez felállított színpadot.” 15:4.2

5. Tétel:Van valamiféle rejtély a tér erő-töltésében. A gravitációra nem érzékeny, azonban mindig a paradicsomi kört járja be.

„Jóllehet a teremtés és a világegyetemek szervezése örökkön a végtelen Teremtők és társaik irányítása alatt marad, az egész folyamat elrendelt eljárás szerint és a térerő, az energia és az anyag gravitációs törvényeinek megfelelően megy végbe. De van valamiféle rejtély a tér egyetemes erő-töltésében; mi elég jól értjük az anyagi teremtésrészek szerveződését az ultimatonikus szakasztól kezdődően, de nem teljesen értjük az ultimatonok mindenségrendi eredetét. Tudjuk, hogy ezen ősi térerők paradicsomi eredetűek, mert a kitöltött téren keresztül örökmód áthaladnak a Paradicsom jól meghatározható, mérhetetlen pontjain. A tér ezen erő-töltése, minden anyagiság elődje, a paradicsomi gravitációra nem érzékeny, azonban mindig is válaszol az alsó-Paradicsom jelenlétére, mert nyilvánvalóan az alsó-paradicsomi középpontba irányuló és abból kiinduló körbe kapcsolódik.” 15:4.1

6. Tétel: A felsőbb-világegyetemek központi szférái erőtér-energia szabályozóként működnek, mert képesek az őket alkotó övezetekbe energiát irányítani.

„A felsőbb-világegyetemek központi szféráit úgy építették, hogy képesek a különböző övezeteiknél hatékony erőtér-energia szabályozói feladatkör betöltésére, képesek az őket alkotó helyi világegyetemekbe irányuló energia irányításának gócpontjaiként is működni. A szervezett téren áthaladó fizikai energiák egyensúlyban tartása és ellenőrzése érdekében erőteljes hatást fejtenek ki.” 15:8.1

7. Tétel:A felsőbb-világegyetemi erőtér-irányítók részleges ellenőrzés alatt tartják a gravita területét alkotó harminc energiarendszert. Az uverszai energiaköröknek 968 millió évre van szükségük a felsőbb-világegyetemi pálya befutásához.

„A felsőbb-világegyetemi erőtér-központok és fizikai szabályozók irányítása és részleges ellenőrzése alá harminc, a gravita területét alkotó energiarendszer tartozik. Az uverszai erőtér-központok felügyelte fizikai-energia köröknek 968 millió évre van szükségük ahhoz, hogy a felsőbb-világegyetemi pályát teljesen befussák.”  15:8.2

8. Tétel:A világegyetemi egyensúly fenntartásához szükség van az anyagi egységek létrehozásának és lebontásának örök folyamataira. A világegyetemi erőtér-irányítók képesek az energia sűrítésére és megkötésére, illetőleg ritkítására és felszabadítására.

„Az anyag és energia közötti egyensúly fenntartásának egyetemes terve megköveteli a kisebb anyagi egységek létrehozásának és lebontásának örök folyamatait. A Világegyetemi Erőtér-irányítók rendelkeznek azzal a képességgel, hogy különböző energiamennyiségeket sűrítsenek és megkössenek, vagy ritkítsanak és felszabadítsanak.” 15:8.4

XII. CSILLAGÁSZAT

1. Tétel:A külső tér rejtélyes távolságai a Világmindenség Építészei terveinek nagyszerű munkálásába engednek bepillantást.

„Amikor az urantiai csillagászok az egyre nagyobb teljesítményű távcsöveiken át a külső tér titokzatos távolságait vizsgálják és megfigyelik a majdnem számtalan fizikai világegyetem csodálatos fejlődését, észre kell venniük, hogy valójában a Világmindenség Építészei kifürkészhetetlen terveinek nagyszerű munkálását szemlélik.” 12:2.1

2. Tétel: Amennyire tudható, sem anyagi teremtmények, sem szellemlények nem léteznek a külső térhez tartozó területeken.

„Amennyire mi tudjuk, sem emberi rendű anyagi lények, sem angyalok, sem más szellemteremtmények nincsenek jelen a csillagködökből, napokból, és bolygókból álló külső gyűrűben. E távoli terület kívül esik a felsőbb-világegyetemi kormányzatok fennhatóságán és igazgatásán.” 12:2.5

3. Tétel:A világotok a feltérképezetlen térbe való hosszú alámerülés kalandját éli át – látszólag. A bolygó valójában jól leírható és tökéletesen szabályozott pályán halad a Paradicsom körül.

„Megmaradva azon korlátozott keretek között, melyeket a ti rövid éveitekben mért évmilliók vagy évmilliárdok során a nemzedékek feljegyeztek, megfigyeltek és emlékezetükben elraktároztak, az Urantia és a világegyetem, amelyhez ez tartozik, gyakorlatilag új térbe való hosszú és ismeretlenséget hozó alámerülés kalandját éli át; azonban az uverszai feljegyzések szerint, a régebbi megfigyelésekkel egyezően, a rendünk teljesebb tapasztalataival és számításaival összhangban, és ezen, valamint egyéb kutatásokra alapozott következtetések eredményeként tudjuk, hogy a világegyetemek rendezetten, világosan megérthetően és tökéletesen szabályozott körpályán forognak fenségesen az Első Nagy Forrás és Középpont és az ő székhely-világegyeteme körül.” 15:1.1

4. Tétel: Csak az Egyetemes Atya ismeri az összes lakott világ nevét, számát és helyét.

„Csak az Egyetemes Atya ismeri a térben található lakott világok helyét és tényleges számát; ő ismeri a nevüket és a számukat. Én csak hozzávetőlegesen adhatom meg a lakott vagy lakható bolygók számát, ugyanis némely helyi világegyetemben a többihez képest több, az értelmes életre alkalmas bolygó van. A megtervezett helyi világegyetemek közül sem mindegyiknek fejeződött be a szervezése.” 15:2.1

5. Tétel:Eredetük szerint a napok, bolygók és egyéb szférák többsége tíz csoportba sorolható.

„Eredetük szerint a napok, bolygók és egyéb szférák többsége az alábbi tíz csoport valamelyikébe sorolható:

1. Egyközepűen Szűkülő Gyűrűk

2. A Forgó Csillagok

3. Gravitációs Robbanásból Származó Bolygók

4. Központhagyó Leánybolygók

5. Csökkent-gravitációjú Szférák

6. Összehúzódó Napok

7. Halmozódásos Szférák

8. Kiégett Napok

9. Ütközésből Származó Szférák

10. Épített Világok” Ld. 15:5.2 és (172.2) 15:5.14.

6. Tétel: A Paradicsom erőszervezői felelősek a csillagködök létrejöttéért; az ő térerő-viharaik hozzák mozgásba a világegyetemi anyag ultimatonikus egységeit.

„A Paradicsom erőszervezői felelősek a csillagködök létrejöttéért; térjelenlétük révén képesek beindítani azokat az óriási térerő-viharokat, melyek, ha egyszer megindultak, már soha nem állíthatók le és nem korlátozhatók egészen addig, amíg a mindent átható térerők mozgásba nem lendültek ahhoz, hogy a világegyetemi anyag ultimatonikus egységeinek megjelenését biztosítsák.” 15:4.4

7. Tétel: Némely napok magukban állók, mások kettős csillagok. A napok ezer különféle állapotban léteznek. Vannak hőkibocsátás nélkül világító napok is.

A Napok.Ezek a tér csillagai a legkülönbözőbb létformáikban. Némelyek egymagukban keringő, fejlődő égitestek; mások kettős csillagok, összehúzódó vagy eltűnő bolygórendszerek. A tér csillagai nem kevesebb mint ezer különféle állapotban és életszakaszban léteznek. A fényt és ezzel együtt hőt kibocsátó napokat jól ismeritek; vannak azonban hőkibocsátás nélkül világító napok is.” 15:6.8

8. Tétel: Az Orvonton felsőbb-világegyetemet több mint tízbillió izzó nap világítja meg és melegíti. A világmindenségben olyan sok nap van, mint ahány pohár víz az Urantia óceánjaiból merhető.

„Az Orvonton felsőbb-világegyetemet több mint tízbillió izzó nap világítja meg és melegíti. E napok az általatok is megfigyelhető csillagrendszer csillagai. Több mint kétbillió viszont olyan messze van és oly kicsi, hogy az Urantiáról sohasem látható. De a világmindenségben oly sok nap van, mint ahány pohár víz a világtengereitekből merhető.” 15:6.10

9. Tétel: A tér sötét szigetei halott napok és egyéb hideganyag-halmazok. Némelyek sűrűsége hihetetlenül nagy.

A Tér Sötét Szigetei. Ezek azok a halott napok és egyéb nagy anyaghalmazok, melyek sem fényt, sem hőt nem bocsátanak ki. A sötét szigetek néha hatalmas tömegűek és igen jelentős hatást gyakorolnak a világegyetem egyensúlyi és energiaviszonyaira. E nagytömegű testek némelyikének gyakorlatilag felfoghatatlanul nagy a sűrűsége. És e hatalmas anyagtömörülés teszi képessé őket, hogy nagyteljesítményű lendkerekekként működjenek, s a szomszédos nagy csillagrendszereket is erős pórázon tarthassák.” 15:6.11

10. Tétel:Az üstökösök elvadult utódok, melyek a napok hatása alá kerülnek. Számos egyéb eredetű is van közöttük.

„Sok üstökös a csillag-anyakerekek átmeneti besorolású, elvadult utóda, melyek fokozatosan a központi szerepet betöltő nap hatása alá kerülnek. Az üstökösök között is számos egyéb eredetű van. Az üstökös csóvája az őt vonzó égitest vagy nap helyzetéhez képest az ellenkező irányba mutat, melynek oka egyrészt az üstökös kiterjedt gázcsóvájában végbemenő villamos visszahatás, másrészt a napból kisugárzott fény és egyéb energiák által kifejtett fizikai nyomás.” 15:6.13

11. Tétel:Az ifjú napok nem mind mennek át lüktető életszakaszokon. A napunk jelenlegi tizenegy és fél éves napfolttevékenységi ciklusa a korábbi három és fél napos lüktetés meghosszabbodása.

„Bár az ifjú napok nem [mind] mennek át lüktető életszakaszon, legalábbis láthatóan nem, mégis, amikor kitekintetek a térbe, megfigyelhettek számos olyan fiatalabb csillagot, melyek hatalmas lélegzetének kettő és hét nap közötti időre van szüksége egy teljes körhöz. A napotok még mindig hordozza a fiatalkori, óriási mértékű felduzzadásának ma már egyre kevesebb jelentőséggel bíró következményeit, de a visszatérő időköz a korábbi három és fél napos lüktetésről a jelenlegi tizenegy és fél éves napfolttevékenységi szakaszokra hosszabbodott.” 41:3.8

12. Tétel: A napok nem nagyon sűrűk. A sűrűség visszatartja a fényt, de ha túl nagyra nő a mértéke, akkor robbanás alakul ki.

„Hogy a tér napjai nem nagyon sűrűk, azt a megszökő fényenergiák állandó áramai is igazolják. A túl nagy sűrűség az átlátszatlanság révén visszatartja a fényt addig, amíg a fényenergia nyomása el nem éri a robbanási pontot. A nap belsejében hatalmas fény- vagy gáznyomás van, mely olyan energiaáram kilövellést okozza, amely milliószor milliónyi kilométerekre behatol a térbe, hogy ott energiával, fénnyel és hővel árassza el a távoli bolygókat. Az urantiai sűrűségű felszínből öt méternyi már ténylegesen is megakadályozza az összes röntgensugárzás és minden fényenergia kilépését a napból mindaddig, amíg a felgyülemlő energiák növekvő belső nyomása eredményeként egy hatalmas, kifelé irányuló robbanás formájában az atomi bomlás le nem győzi a gravitációt.” 41:5.1

13. Tétel:A fény és a kilökődő gázok együtt igen robbanóképesek, amikor nagy hőmérsékleten zárt térbe kerülnek. A fény valóságos. Egy kilogramm napfény gazdasági értéke kétmillió dollár lenne.

„A kilökődő gázok jelenlétében a fény igen robbanóképes, amikor nagy hőmérsékleten fényáthatlan védőfalak közé van szorítva. A fény valóságos. Ha a napfény értékét is úgy mérnénk, ahogy a világotokon a különböző energiafajták értékét is méritek, akkor egy kilogramm napfény gazdasági értéke kétmillió dollár lenne.” 41:5.2

14. Tétel: A kalcium úgy szökik meg a napból, hogy meglovagolja a kifelé tartó napsugarakat.

„Amint azt a fizikusaitok gyanították, a napból származó kalcium e sérült maradványai szó szerint a fénysugarakon utaznak különböző távolságokra, és ez igen nagymértékben megkönnyíti a térben való általános elterjedésüket. A nátrium atom bizonyos módosítások mellett szintén képes fény- és energiamozgásra. A kalcium remeklése annál is inkább figyelemre méltó, mert ezen elem csaknem kétszer akkora tömegű, mint a nátrium. A tér helyi részeinek a kalciummal való átjárt volta annak a ténynek tulajdonítható, hogy a kalcium megszökik a nap fotoszférájából azáltal, hogy módosult formában meglovagolja a kifelé tartó napsugarakat. A nap összes eleme közül a kalcium, annak viszonylag nagy halmazattömege — mely húsz keringő elektront tartalmaz — mellett is a legsikeresebben képes megszökni a nap belsejéből a tér területei felé. Ez megmagyarázza, hogy miért van a napon kalciumréteg, egy gázszerű kőfelszín kilencezerhatszáz kilométer vastagságban; és ez annak ellenére van így, hogy tizenkilenc könnyebb és természetesen számos nehezebb elem is található e réteg alatt.” 41:6.3

15. Tétel:A bolygók napkörüli pályán keringenek. Lehetnek gáz-, folyadék- és szilárd gömbök. Néha a hideg téranyagból állnak össze.

A Bolygók.Ezek azok a nagyobb anyaghalmazok, melyek valamely nap vagy más égitest körül keringenek; méretük a szokásos bolygóméret alatti méretektől az óriási gáz-, folyadék- és szilárd gömbökig terjed. A hideg világok, melyek a lebegő téranyagból álltak össze, amikor éppen megfelelő viszonyba kerülnek egy közeli nappal, tehát ezek tekinthetők eszményinek értelmes lakók befogadására.” 15:6.14

XIII. A NAP EGYENSÚLYI ÁLLAPOTÁNAK BIZTONSÁGA

1. Tétel:A napenergia egyenes vonalban terjed. Ennek hullámszerű megjelenését olyan egyéb energiák okozzák, melyek a fényt látszólag meghatározott hosszúságú adagokra bontják.

„Úgy tűnhet, hogy a napenergia hullámokban halad, azonban ez csak az egymás mellett létező és ugyanakkor különböző hatások eredménye. A szervezett energia valamely adott formája nem hullámokban terjed, hanem egyenes vonalban. Az erő-energia valamely második vagy harmadik formájának jelenléte a megfigyelt áramot arra késztetheti, hogy úgy tűnjön, mintha hullámformában haladna, pontosan úgy, mint amikor a sűrű felhőszakadást erős szél kíséri és így néha úgy tűnik, mintha a víz rétegekben zúdulna vagy hullámokban esne le. Az esőcseppek folytonos pályájú, egyenes vonalban hullanak, azonban a szél hatása olyan, hogy mindennek látszatra vízrétegszerű és esőcsepphullámzás szerű megjelenést kölcsönöz.

Bizonyos, a helyi világegyetemetek téregységeiben jelenlévő, másodrendű és egyéb, még fel nem fedezett energiák hatása olyan, hogy a napok fénysugárzása látszólag bizonyos hullámjelenségeket okoz, és mintha meghatározott hosszúságú és tömegű, végtelenül kicsi adagokra bomlana.” 41:5.7

2. Tétel: A nap stabilitása hét különböző tényezőre vezethető vissza.

„Mindezek a jelenségek hatalmas energiafelhasználást jeleznek, és a napenergia forrásai, a fontosságuk sorrendjében említve, a következők:

1. Az atomok és később az elektronok megsemmisülése.

2. Az elemek átalakulása, beleértve az így felszabadult energiák radioaktív csoportját is.

3. Bizonyos térenergiák felhalmozódása és átadódása.

4. Téranyagok és meteorok, melyek szüntelenül az izzó napokba zuhannak.

5. A nap összehúzódása; a nap hűlése és az ezt követő összehúzódása néha több energiát és hőt eredményez, mint a téranyag által termelt hőmennyiség.

6. Magas hőmérsékleten a gravitációs hatás bizonyos keringő erőteret sugárzó energiává alakít.

7. Újból befogott fény és egyéb anyag, melyeket a nap magába visszahúzott, miután azok kiléptek belőle, valamint ide tartoznak az ezekkel együtt befogott, a napon kívülről származó egyéb energiák is.” 41:7.3

3. Tétel: Kizárólag azok a napok képesek örökké ragyogni, amelyek a világegyetemi energia közvetlen csatornáiban működnek.

„Kizárólag azok a napok képesek örökké ragyogni, amelyek a világegyetemi energia főáramainak közvetlen csatornáiban működnek. Az ilyen napkemencék meghatározatlan ideig világítanak, mert képesek pótolni az elvesztett anyagmennyiséget a térenergia és hasonló keringő energia felvételével. De az ilyen főcsatornáktól távol eső napok sorsa az energia elvesztése — a fokozatos kihűlés és végül a kiégés.” 41:7.14

XIV. VILÁGEGYETEMI VALÓSÁGSZINTEK

1. Tétel: A valóság négy nagyobb osztályba sorolható.

„Az idő és a tér szempontjából a valóság tovább osztályozható úgy, mint:

1. Tényleges és Magvábanvaló. Ezek a teljes kifejeződéssel létező valóságok, szemben a rejtett növekedési készséget hordozókkal. Az Örökkévaló Fiú abszolút szellemi ténylegesség; a halandó ember igen nagy mértékben még beteljesületlen szellemi lehetségesség.

2. Abszolút és Abszolútat el nem érő. Az abszolút valóságok örökkévalósági lételvi létezők. Az abszolútat el nem érő valóságok két szintre vetülnek ki: Abszonitok — melyek az idővel és az örökkévalósággal összevetve viszonylagos valóságok. Végesek — a térbe kivetülő és az időben ténylegessé váló valóságok.

3. Lételvi és Élményelvi. A paradicsomi Istenség lételvi, viszont a kiemelkedő Legfelsőbb és Végleges élményelvi.

4. Személyes és Személytelen. Az Istenség kiterjedését, a személyiség kifejeződését és a világegyetemi evolúciót mindörökre az Atya szabad akaratú cselekedete határozza meg, mely mindörökre elválasztotta az Örökkévaló Fiúban összpontosuló ténylegesség és lehetségesség elme-szellem-személyes jelentéstartalmait és értékeit a Paradicsom örök Szigetében összpontosuló és benne foglalt dolgoktól.” 0:4.6

2. Tétel:A valóság a világegyetemi ténylegessé válás hét különböző szintjén fogható fel.

1. Istenivé nem tett valóság

2. Istenivé tett valóság

3. Kölcsönösen összekapcsolódott valóság

Ld. 0:4.1

1. Tökéletlen végesek

2. Legfelsőbb végesek

3. Tapasztalás-meghaladók

4. Véglegesek

5. Mellérendelt-abszolútok

6. Abszolútok

7. Végtelenség Ld. 106:0.2

Foundation Info

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Urantia Foundation, 533 W. Diversey Parkway, Chicago, IL 60614, USA
Tel: +1-773-525-3319; Fax: +1-773-525-7739
© Urantia Foundation. Minden jog fenntartva.