21. Felemelkedő Istenfiak

   
   Bekezdésszámozás: Be | Ki
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

21. FELEMELKEDŐ ISTENFIAK

I. Bevezetés
II. Felemelkedő halandók — az Atyával eggyé kapcsolódást elértek
III. A Fiúval eggyé kapcsolódást elért halandók
IV. A Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók
V. Evolúciós szeráfok
VI. Anyagi Fiak
VII. Átvitt Közteslények
VIII. Megszemélyesült Igazítók
IX. A midszonit lények
X. A lakóvilágok
XI. A csillagrendszeri ottlét
XII. A Havonában
XIII. A Paradicsomon

I. BEVEZETÉS

1. Tétel: A Felemelkedő Istenfiaknak hét csoportja van.

„A világegyetemi lények nagyobb csoportjai közül soknak az esetéhez hasonlóan a Felemelkedő Istenfiak kapcsán is hét általános osztályról teszünk kinyilatkoztatást:

1. Az Atyával eggyé kapcsolódást elért halandók.

2. A Fiúval eggyé kapcsolódást elért halandók.

3. A Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók.

4. Evolúciós Szeráfok.

5. Felemelkedő Anyagi Fiak.

6. Átvitt Közteslények.

7. Megszemélyesült Igazítók.” 40:0.1

2. Tétel:A kíváncsiság, a kalandvágy és az egyhangúságtól való rettegés olyan, az emberi természettel született sajátságok, melyektől az örök kaland és örökké tartó felfedezés végtelen létpályáján szabadul meg az ember teljesen.

„A kalandvágy, a kíváncsiság és az egyhangúságtól való rettegés — a fejlődő emberi természettel született eme sajátságok — nem azért vannak jelen, hogy pusztán nehezítsék a dolgotokat és bosszantsanak benneteket rövid földi ottlétetek alatt, hanem inkább annak sugalmazása céljából, hogy a halál csak a kezdete egy végtelen és kalandos létpályának, egy elvárt örök életnek, egy örökké tartó felfedezőútnak.

A kíváncsiság — a vizsgálódás szelleme, a felfedezés késztetése, a feltárás hajtóereje — része az evolúciós térteremtmények veleszületett és isteni sajátságának. E természetes indíttatások nem pusztán azért jelentkeznek, hogy akadályozzanak és visszatartsanak benneteket. Igaz, e nagyratörő késztetéseket szükségképpen gyakorta vissza kell fognotok a rövid földi életetek során, gyakran csalódást kell megélnetek, azonban az eljövendő hosszú korszakokban mindezeket teljesen kibontakoztatjátok és dicsőségetekre tesztek eleget nekik.” 14:5.10

II. FELEMELKEDŐ HALANDÓK — AZ ATYÁVAL EGGYÉ KAPCSOLÓDÁST ELÉRTEK

1. Tétel: A halandók képezik az Isten fiainak nevezett lények legalsóbb rendű csoportját.

„A halandók jelentik az Isten fiainak nevezett lények láncában az utolsó láncszemet. Az Eredeti és Örökkévaló Fiú keze nyoma rajta van az egyre kevésbé isteni és egy inkább emberi megszemélyesülések egész során, mely sor vége egy olyan lény, aki sokban hasonlít rátok, s akit képesek vagytok látni, hallani és megérinteni. És akkor szellemileg fel fogjátok ismerni a nagy igazságot, melyet a hitetek megragadhat — az örökkévaló Istennel való atya-fiúi viszonyt.” 40:5.1

2. Tétel: Magasztos tény, hogy az alacsonyrendű halandók az Isten fiai.

„Magasztos és mennyei tény, hogy az olyan alacsonyrendű és anyagi teremtmények, mint az urantiai emberi lények az Isten fiai, a Legfelsőbb hűséges gyermekei. »Nézzétek, mily szeretettel ruházott fel bennünket az Atya, hogy az Isten fiainak neveztessünk.« »Mindenkinek aki elfogadja őt, hatalmat ad ahhoz, hogy felismerjék, hogy ők az Isten fiai.«” Jóllehet »még nem jelent meg az, amivé lennetek kell,« már most is »az Isten hűséges fiai vagytok«; »mert nem a félelmet hozó, megkötött szellemet fogadtátok be, hanem fiúi besorolású szellemet kaptatok, mely révén azt kiáltjátok ’Atyánk.’« A régi kor látnoka mondta az örökkévaló Isten nevében: »Még nekik is adok a házamban helyet s a fiakénál jobb nevet; örökkévaló nevet adok nekik, olyat, mely sohasem válaszható el tőlük.« »És mert ti fiak vagytok, ezért Isten elküldte az ő Fiának szellemét a szívetekbe.«” 40:6.2

3. Tétel: A halandók nem lehetnek tökéletesek végtelen értelemben, viszont önmaguk kiteljesítésében teremtményi tökéletességet érhetnek el.

„Az Urantián élő halandók nemigen remélhetik, hogy végtelen értelemben tökéletessé válnak, ám teljességgel lehetséges, hogy az emberi lények onnan indulva, ahonnan az e bolygón élők is indulnak, elérjék azt a felsőbb és isteni célt, melyet a végtelen Isten tűzött ki a halandó ember számára; és amint e végzetet beteljesítik, mindenben, ami csak az önkiteljesítéshez és az elme-kiteljesítéshez hozzátartozik, az isteni tökéletességű saját szférájukon belül éppoly teljesek lesznek, mint Isten maga az ő végtelenségi és örökkévalósági szférájában.” 1:0.5

4. Tétel: A halandók véges tökéletességre tesznek szert az akarat istenisége és a személyiségi késztetés terén.

„E tökéletesség anyagi értelemben nem lesz ugyan egyetemes, értelmi szempontból nem lesz korlátlan és szellem-tapasztalási szempontból nem lesz végleges, de végleges és teljes lesz az akarat isteniségének, a személyiségi késztetés tökéletességének és az Isten-tudatnak minden véges szempontjából.” 1:0.5

5. Tétel:A saját akarattal bíró teremtmények engedelmeskedhetnek a felhívásnak: „Légy tökéletes, miként magam is az vagyok.” Ez a legfőbb törekvése azoknak, akik olyanná akarnak válni, mint az Isten.

„A saját akarattal bíró teremtmények mind az egyes világegyetemekben belevágtak a véges-végtelen paradicsomi utazásba, abba a lebilincselő küzdelembe, amely az Atya Isten megtalálásának örök kalandját jelenti. Az idő gyermekeinek érzékfeletti célja az örökkévaló Isten megtalálása, az isteni természet megértése, az Egyetemes Atya megismerése. Az Istent ismerő teremtményeknek csupán egyetlen egy legfelsőbb szintű törekvése, egyetlen sóvár vágya van, ez pedig nem más, mint hogy a saját szférájukban olyanná váljanak, mint amilyen ő maga a személyiségének paradicsomi tökéletességében és az igaz felsőségének világegyetemi szférájában. Az Egyetemes Atya, aki az örökkévalóságban lakozik, adta ki a legfelsőbb utasítást: »Légy tökéletes, miként magam is az vagyok.« A paradicsomi hírvivők szeretettel és irgalommal adták tovább ezt az isteni buzdítást korszakokról korszakra és világegyetemről világegyetemre, még az olyan alacsonyrendű, állati eredetű teremtményekhez is eljuttatták, mint az urantiai emberfajták.” 1:0.3

6. Tétel: Az Isten elérése igen sok időt vesz igénybe — körről körre befelé haladva egyre jobban közelítetek a Paradicsomhoz, és egy nap majd szemtől szemben találkozni fogtok vele.

„Az a tény, hogy az Isten elérése igen sok időt vesz igénybe, még nem teszi kevésbé valóságossá a Végtelen jelenlétét és személyiségét. Felemelkedésetek a hét felsőbb-világegyetem körének része, és bár e kört számtalanszor bejárjátok, joggal várhatjátok el, hogy szellemileg és a besorolásotokat tekintve egyre beljebb kerüljetek. Bízhattok abban, hogy szféráról szférára visznek benneteket, a külső köröktől egyre beljebb, a belső kör felé közelítve, és egy nap, s ebben ne kételkedjetek, ott fogtok állni az isteni és központi jelenlétben és látni fogjátok őt, jelképes értelemben, szemtől szemben.” 5:1.9

7. Tétel: A Havona zarándok felfedezője Grandfanda volt, aki az egyes számú felsőbb-világegyetemből érkezett. Az ő megérkezése volt a jel a világegyetemek mindensége hírszolgálatának létrehozására.

„A Havona e zarándok felfedezőjének neve Grandfanda, és az egyes számú felsőbb-világegyetemben található 1.131-es helyi világegyetem 62-es csillagvilága 84-es csillagrendszerének 341-es bolygójáról jött. Az ő megérkezése volt a jel a világegyetemek mindensége hírszolgálatának létrehozására. Addig csak a felsőbb-világegyetemi és a helyi világegyetemi híradások működtek, de annak bejelentése, hogy Grandfanda elérte a Havona kapuit azt jelentette, hogy elkezdődtek a »dicsőséges térjelentések«, mely elnevezést azért használjuk, mert ez volt az első világegyetemi híradás arról, hogy a Havonába érkeztek az első evolúciós lények és bebocsátásra várnak a felemelkedői lét céljához.” 24:6.8

8. Tétel:Az Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt halandók hét fejlődési szakaszban érik el a Paradicsomot. Ld. 30:4.9

9. Tétel: A halandók három osztályba sorolhatók az Igazítóhoz fűződő kapcsolatuk szerint.

„A szellemi azonosulás alkotja a személyes túlélés titkát és határozza meg a szellemi felemelkedés végzetét. És mivel a Gondolatigazítók az egyetlen szellemek, melyek olyan eggyé kapcsolódási potenciállal rendelkeznek, hogy azonosulhatnak az emberrel a húsvér testben eltöltött élet során, ezért az idő és tér halandóit elsődlegesen az ezen isteni adományokhoz, a bennük lakozó Titkos Nevelőkhöz fűződő viszonyuknak megfelelően osztályozzuk. E besorolás a következő:

1. Olyan halandók, akikben átmenetileg vagy tapasztalatszerzési céllal tartózkodik Igazító.

2. Olyan halandók, akik az Igazítóval eggyé kapcsolódást meg nem élő fajtába tartoznak.

3. Olyan halandók, akik az Igazítóval való eggyé kapcsolódási potenciállal rendelkeznek.” 40:5.4

10. Tétel:Amint az ember és az Igazítója eggyé kapcsolódik, az ember Isten fiává válik.

„Amikor te és az Igazítód véglegesen és mindörökre eggyé kapcsolódtok, amikor ti ketten eggyé lesztek, éppen úgy, ahogy Krisztus Mihályban az Isten Fia és az Ember Fia is egy, akkor váltok ténylegesen felemelkedő istenfiakká.” 40:7.2

11. Tétel: A halál után az anyagi test visszatér a porhoz, de két nem-anyagi tényező megmarad — a Gondolatigazító és a morontia lélek.

„A halál után az anyagi test visszatér az anyagvilághoz, melyből vétetett, de a túlélő személyiség két nem-anyagi tényezője megmarad: az egyik az előbb-létezett Gondolatigazító, amely a halandói létpálya emlékátiratával a Diviningtonra távozik; megmarad továbbá a végzet-őrangyal őrizetében az elhalt ember halhatatlan morontia lelke. Ezek a lélekszakaszok és lélekformák, ezek az egykor mozgásban lévő, most már nyugvó önazonosság-képletek alapvetők a személyiség újrateremtéséhez a morontia világokon; és az Igazító és a lélek újraegyesülése az, amely a továbbélő személyiségeteket helyreállítja, amely a morontia ébredés idején a tudatotokat visszaadja.” 112:3.5

12. Tétel: Megjegyzendő, hogy háromféle halál van. Ld. 112:3.1

13. Tétel:A továbbélést meg nem valósító halandók Igazítója visszatér a Diviningtonra.

„Ha az idő halandóinak nem sikerül megvalósítaniuk a lelkük örök továbbélését az Egyetemes Atya szellemajándékával alkotott bolygói közösségben, akkor az ilyen kudarc sohasem abból ered, hogy az Igazító elhanyagolta volna a kötelességét, mulasztott volna a segédkezésben, a szolgálatban vagy az odaadásban. A halandói halálban az ilyen magukra hagyott Nevelők visszatérnek a Diviningtonra, majd pedig a nem-túlélő megítéltetését követően újból feladatot kaphatnak az idő és tér világain. Néha az effajta többszöri szolgálat után vagy valamilyen olyan szokatlan tapasztalást követően, mint amilyen például egy megtestesült alászálló Fiúban lakozó Igazítóként való működés, e hatékony Igazítókat az Egyetemes Atya megszemélyesíti.” 40:4.1

III. A FIÚVAL EGGYÉ KAPCSOLÓDÁST ELÉRT HALANDÓK

1. Tétel:Amikor valamely felemelkedő halandó esetében az ő saját hibáján kívül nem jön létre az eggyé kapcsolódás az Igazítóval, akkor a halandó a Teremtő Fiú szellemének valamely egyedivé lett ajándékával kapcsolódik eggyé haladéktalanul.

„Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy valamilyen összehangolódási nehézség akadályozza az atyai eggyé kapcsolódást, akkor hívják össze a Teremtő Fiú túlélési bíráit. És amikor e vizsgáló bizottság, melyet a Nappalok Elődeinek személyes képviselője szentesít, véglegesen eldönti, hogy a felemelkedő halandó nem bűnös semmi olyasmiben, ami az eggyé kapcsolódás elérésének sikertelenségében felfedezhetően közrejátszott, akkor ezt hivatalosan igazolják is a helyi világegyetemi feljegyzésekben, és e megállapításukat továbbítják a Nappalok Elődeinek. Ezt követően a halandóban lakozó Igazító nyomban visszatér a Diviningtonra, hogy megerősítést nyerjen a Megszemélyesült Nevelőktől, és e búcsút követően a morontia halandó azonnal eggyé kapcsolódik a Teremtő Fiú szellemének valamely egyedivé lett ajándékával.” 40:8.3

2. Tétel: A Fiúval eggyé kapcsolódást megélt halandók egy része a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt teremtményekhez hasonlóan eljut a Havonába, sőt eléri a Paradicsomot is.

„A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt testvéreikhez hasonlóan a Fiúval eggyé kapcsolódást megéltek sem haladnak át a Havonán és nem is érik el a Paradicsomot, hacsak nem esnek át bizonyos átalakuláson. Elégséges számú és jó okból e változásokon bizonyos, a Fiúval eggyé kapcsolódott túlélők esnek át, és e lényekkel mindig lehet találkozni a központi világegyetem hét körén. Így a Fiúval, illetőleg a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók egy bizonyos számban ténylegesen felemelkednek a Paradicsomra, sok tekintetben olyan úton érnek célt, mint amely az Atyával eggyé kapcsolódást megélt halandókra is vár.” 40:10.10

IV. A SZELLEMMEL EGGYÉ KAPCSOLÓDÁST ELÉRT HALANDÓK

1. Tétel: A tapasztalatszerző Igazítók emberi társukkal maradnak annak egész élettartama alatt, és nagyban hozzájárulnak az illető személyiségfejlődéséhez.

„Egy tapasztalatszerző Igazító a fejletlen emberi lénnyel marad annak a húsvér testben eltöltött egész élettartama alatt. Az Igazítók nagyban hozzájárulnak az ősemberek fejlődéséhez, azonban nem képesek örök egyesülésre e halandókkal.” 40:5.10

2. Tétel:A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók a Harmadik Forrás és Középpont előelme-szellemének egyedivé lényegült részével kapcsolódtak eggyé.

„A felemelkedő, a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók nem Harmadik-Forrás személyiségek; részei az Atya személyiségkörének, azonban a Harmadik Forrás és Középpont előelme-szellemének egyedivé lényegült részével kapcsolódtak eggyé. A Szellemmel való ilyen eggyé kapcsolódásra sohasem kerül sor a természetes élet időtartama alatt; ilyesmi csakis a halandói újbóli felébredéskor megy végbe a morontia létben a lakóvilágokon. Az eggyé kapcsolódási tapasztalásban nincs átfedés; a sajátakaratú teremtmény vagy a Szellemmel vagy a Fiúval vagy az Atyával kapcsolódik eggyé. Akik az Igazítóval, illetőleg az Atyával éltek meg eggyé kapcsolódást, azok sohasem kapcsolódhatnak eggyé a Szellemmel vagy a Fiúval.” 40:9.1

3. Tétel: A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók az Isteni Segédkező e szellemét a lakóvilágon végbemenő újraszemélyesüléskor kapják meg.

„Amikor az ilyen alvó továbbélők újból megszemélyesülnek a lakóvilágokon, akkor az eltávozott Igazító helyét az Isteni Segédkező szellemének egyede tölti be, aki az adott helyi világegyetem Végtelen Szellemének képviselője. E szellem-átadás teszi e túlélő teremtményeket a Szellemmel eggyé kapcsolódott halandókká. E lények elméjükben és szellemükben minden tekintetben egyenrangúak veletek; és valóban a kortársaitok, osztoznak a lakó- és a morontia szférákon a ti rendetekbe tartozó, az eggyé kapcsolódásra pályázókkal és azokkal is, akik a Fiúval fognak eggyé kapcsolódást megélni.” 40:9.3

4. Tétel:A Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók a világi emlékeik nagy részét azáltal nyerik vissza, hogy azokat elmesélik nekik az őrangyal-szeráfok.

„A helyi világegyetem e gyermekei képesek újra visszaszerezni a korábbi emberi emlék-élményeik nagy részét azáltal, hogy azokat újra elmesélik nekik a társult szeráfok és kerubok, valamint azáltal, hogy átnézik az adatrögzítő angyalok által a halandó létpályáról gyűjtött feljegyzéseket.” 40:9.5

5. Tétel:Amikor a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók meghallják az elfelejtett eseményeket, akkor a lelkük a valóság érzelmi színével és a tények értelmi minőségével ruházza fel az elmondottakat.

„Amikor a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandó hall az elfelejtett múltbeli tapasztalásról, akkor e túlélő lelkében (azonosságában) azonnal egy élményelvi felismerési válaszhatás jelenik meg, mely nyomban felruházza az elmondott eseményt a valóság érzelmi színével és a tények értelmi minőségével; és e kettős válaszhatás alkotja a halandói tapasztalás elfelejtett nézőpontjának helyreállítását, felismerését és érvényesítését.” 40:9.6

6. Tétel:A Szellemmel eggyé kapcsolódott túlélők is képesek sok mindent megtudni a húsvér testben töltött életükről azáltal, hogy ellátogatnak a szülővilágukra valamelyik következő bolygói korszakban.

„A Szellemmel eggyé kapcsolódott túlélő is képes sok mindent megtudni a húsvér testben töltött életről azáltal, hogy újra ellátogat a szülővilágára azt követően, hogy véget ér az a bolygói megítéltetés, melyben ő maga is élt. A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt gyermekek képesek élni azzal a lehetőséggel, hogy megvizsgálják az emberi létpályájukat, ugyanis általában a helyi világegyetemben teljesítendő szolgálatra osztották be őket.” 40:9.9

7. Tétel:Általában igaz, hogy a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók működése a helyi világegyetem határain belülre korlátozódik, a Fiúval eggyé kapcsolódottaké pedig a felsőbb-világegyetem határain belülre.

„A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandókról általában elmondható, hogy a helyi világegyetem határain belülre korlátozott a tevékenységük; a Fiúval eggyé kapcsolódott túlélők valamely felsőbb-világegyetem határain belül tevékenykednek; az Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt halandók végzete pedig a világegyetemek mindenségének birtokba vétele. A halandói eggyé kapcsolódást megélt szellemek mindig a származásuk szintjére emelkednek fel; az ilyen szellementitások kivétel nélkül visszatérnek az elsődleges forrásuk szférájára.” 40:10.1

8. Tétel:Az összes felemelkedő halandónak valamely végleges paradicsomi végzetre való elküldése nem lenne tisztességes. Mind a helyi világegyetemeknek, mind pedig a felsőbb-világegyetemeknek szükségük van állandó polgárságot alkotó felemelkedő lényekre.

„Elemeztük e problémát és arra a vitathatatlan következésre jutottunk, hogy az összes halandónak valamely végleges paradicsomi végzetre való elküldése nem lenne tisztességes a téridő világegyetemekkel szemben annyiban, hogy a Teremtő Fiak és a Nappalok Elődeinek bíróságai ekkor teljesen azoknak a szolgálataitól függenének, akik a felsőbb teremtésrészek felé haladnak. És a legjobb magyarázatnak az tűnik, hogy a helyi világegyetemi és a felsőbb-világegyetemi kormányok mindegyike rendelkezzen a felemelkedő fiúi besorolásúaknak egy állandó csoportjával; hogy e kormányzatok feladatkörei bővüljenek ki olyan megdicsőült halandók bizonyos csoportjainak erőfeszítései révén, akik állandó besorolásúak, akik az abandonterek és a szuszatia evolúciós kiegészítői.” 40:10.4

V. EVOLÚCIÓS SZERÁFOK

1. Tétel: Az angyali seregek osztoznak a halandókkal a felemelkedő istenfiúi besorolásban. Minden őrangyal-szeráf eléri a Paradicsomot, és sokukat felveszik a Halandói Végleges Testületbe.

„Az állati eredetű halandó teremtmények nem az egyetlen lények, melyek a fiúi besorolás kiváltságával rendelkeznek; az angyali seregek szintén osztoznak a Paradicsom elérésének mennyei lehetőségében. Az őrangyal-szeráfok az idő felemelkedő halandói mellett szerzett tapasztalatokon és a számukra végzett szolgálaton keresztül ugyancsak elnyerik a felemelkedő fiúi besorolást. Ezek az angyalok a Szerafingtonon keresztül érik el a Paradicsomot, és sokuk még a Halandói Végleges Testületbe is felvétetik.” 40:1.1

VI. ANYAGI FIAK

1. Tétel: Az Anyagi Fiak egy bizonyos része felemelkedik a Paradicsomra és csatlakozik a Halandói Végleges Testülethez.

„E hivatalos eljárásokat követően az így felszabadított Ádámok és Évák hivatalosan is elismert felemelkedő Istenfiakká lettek és nyomban megkezdhetik a Havonába és a Paradicsomra tartó hosszú útjukat, melyet pontosan az akkori besorolásuknak és a szellemi fejlődésüknek megfelelő ponttól folytatnak. És ezt az utat a halandó és az egyéb felemelkedő Fiak társaságában teszik meg, addig mennek, míg meg nem találják Istent és el nem érik a Halandói Végleges Testületet a paradicsomi Istenségek örökkévaló szolgálatában.” 40:2.2

VII. ÁTVITT KÖZTESLÉNYEK

1. Tétel:Legkésőbb a bolygó fényben és életben való megállapodásának valamelyik szakaszában, vagy esetleg előbb, a közteslényeket felmentik a kötelezettségeik alól és így megkezdhetik a paradicsomi felemelkedésüket a halandói fejlődésére kijelölt utakon.

„Bár nem részesültek az alászálló Istenfiak bolygói felruházásával járó közvetlen előnyökből, és bár a paradicsomi felemelkedés az esetükben hosszan késik, mindennek ellenére, röviddel azt követően (ha nem még előbb), hogy valamely evolúciós bolygó elérte a fény és élet közbenső korszakait, a köztes teremtmények mindkét csoportját felmentik a bolygói kötelezettségeik alól. Néha a többségüket az emberi unokatestvéreikkel együtt viszik át azon a napon, amikor a fény temploma alászáll és a Bolygóherceg a Bolygó Fejedelem rangjára emelkedik. Miután a bolygói szolgálatból felmentették őket, mindkét rendet felemelkedő Istenfiakként bejegyzik a helyi világegyetemben és ők rögtön megkezdik a hosszú paradicsomi felemelkedést az anyagi világok halandó fajainak fejlődésére kijelölt utakon.” 40:3.1

VIII. MEGSZEMÉLYESÜLT IGAZÍTÓK

1. Tétel: Némely Megszemélyesült Igazítót felemelkedő Istenfiúvá sorolnak be. Ld. 40:4.1

IX. A MIDSZONIT LÉNYEK

1. Tétel:A halandók felemelkedői rendjéből kilógnak a midszonit lények. A születésük világán leélt ezer évet követően kelnek útra a világegyetemi központ felé. Aligha tekinthetők halandóinak vagy halhatatlannak — emberinek vagy isteninek.

„A midszonit teremtmények a csodálatos világukon sokasodó lényekként élnek és munkálkodnak egészen addig, amíg el nem érik az ezer szabványéves életkort; ekkor szeráfok közreműködésével útra kelnek. Ezt követően a midszonit lények nem-szaporodó lényekként élnek tovább, mert a szeráf-társításra való felkészítés során az anyagtalanná lényegítési eljárás mindörökre megfosztja őket szaporító kiváltságaiktól.

E lények jelenlegi besorolása aligha tekinthető halandóinak vagy halhatatlannak, és nemigen lehetne egyértelműen besorolni őket az emberi vagy az isteni rendbe sem. E teremtményekben nem lakozik Igazító, ennélfogva aligha lehetnek halhatatlanok. Ugyanakkor halandóknak sem tekinthetők; eddig még egyetlen midszonit lény sem halt meg. A Nebadonban született összes midszonit lény ma is él, s a szülőbolygójukon vagy valamely köztes szférán vagy pedig a véglegességet elért lények világaiban, a Szalvington midszonit szféráján tevékenykednek.” 36:4.3

2. Tétel: A midszonit teremtmények rendeltetése nem ismeretes — valószínűleg egy eljövendő világegyetemi korszakhoz tartoznak. A melkizedekek szerint egy napon majd felruházzák őket az abszonit tapasztalás-meghaladó szellemével.

„A midszonit teremtmények rendeltetése jelenleg nem ismeretes, de úgy tűnik, hogy a világegyetemi fejlődésnek valamely jövőbeli eseményére való felkészülés céljából gyülekeznek a véglegesrendűek hetedik világán. A midszonit fajokra vonatkozó kérdéseinkkel mindig a véglegesrendűekhez irányítottak bennünket, és a véglegesrendűek minduntalan elzárkóznak az elől, hogy védenceikről felvilágosítást adjanak. Függetlenül attól, hogy a midszonit lények jövőbeli szerepére vonatkozó ismereteink mennyire bizonytalanok, azt azért tudjuk, hogy az Orvontonban minden helyi világegyetem e talányos lények egyre gyarapodó számú testületeinek ad otthont. A Melkizedek élethordozók meggyőződése szerint a Végleges Isten egy napon majd felruházza az ő midszonit gyermekeiket az abszonit tapasztalás-meghaladó és örök szellemével.” 36:4.8

X. A LAKÓVILÁGOK

1. Tétel:Az Új Élet Temploma hét szárnyának mindegyikében százezer feltámadási fülke van. E szárnyak egymillió lélek befogadására alkalmas gyülekezési csarnokokban végződnek.

„Az Új Élet Templomából sugárirányban hét szárny nyúlik ki, ezek a halandó fajok feltámadási csarnokai. Ezen épületek mindegyike az idő hét faja egyikének összegyűjtésére szolgál. E hét szárny mindegyikében százezer személyes feltámadási fülke van, mely szárnyak egymillió egyed részére ébredési fülkéül szolgáló, kör alakú gyülekezési csarnokokban végződnek. E termeket az Ádámot követő korok szokványos világairól származó kevert emberfajták személyiség-összeállító fülkéi veszik körül. Az idő egyes világain a különleges vagy korszakos-megítéltetési feltámadások esetében alkalmazott eljárástól függetlenül a tényleges és teljes személyiség valódi és tudatos újbóli összeállítása az első lakóvilág feltámadási csarnokaiban megy végbe. Az egész örökkévalóságban mindig emlékezni fogtok az e feltámadási reggeleken először megtapasztalt mély emlék-élményekre.” 47:3.5

2. Tétel: A feltámadást követően állandó lakos besorolást kaptok. Ez után tíz nap szabadságban részesültök.

„A feltámadási csarnokokból a Melkizedek-részlegbe mész tovább, ahol állandó lakos besorolást kapsz. Ez után tíz nap személyes szabadságban részesülsz. Szabadon fedezheted fel az új otthonod közvetlen környékét és megismerkedhetsz a közvetlenül előtted álló programmal is. Arra is lesz időd, hogy kielégítsd azon vágyadat, hogy belenézz a nyilvántartásokba és felkeresd a szeretteidet és más földi barátaidat, akik előtted érkeztek e világokra. A tíznapos szabadságod leteltével hozzáfogsz a paradicsomi utad második lépésének megtételéhez, mert a lakóvilágok tényleges felkészülési szférák és nem pusztán elkülönítő-bolygók.” 47:3.6

3. Tétel:Az első lakóvilágon való ottlét célja eljutni a szokványos világokon az Ádám utáni megítéltetési korokra jellemző szintre.

„Az első lakóvilágon való ottlét célja, hogy a halandó túlélők a fejlődés eredményeként eljussanak legalább arra a szintre, mely a szokványos evolúciós világokon az Ádám utáni megítéltetési korokra jellemző. Szellemi értelemben a lakóvilági hallgatók természetesen messze meghaladják a pusztán emberi fejlődés ezen állapotát.” 47:3.9

4. Tétel: Ha nem tartanak ott benneteket, akkor a tíz nap leteltével továbbhaladtok.

„Ha nem tartanak ott benneteket az első lakóvilágon, akkor a tíz nap leteltével átkelési alvásba merültök és eljuttok a második világra, és tíznaponként így haladtok előre mindaddig, amíg meg nem érkeztek a nektek előírt világra.” 47:3.10

5. Tétel:A második lakóvilágon megszabadultok a konfliktusoktól és az elmebéli összhanghiánytól, és elsajátítjátok a morontia motát. Az itteni kultúra az Ítélkező Fiakat követő időszak kulturális szintjének felel meg.

„A második lakóvilág közelebbről is gondoskodik az értelmi összeütközések minden szakaszának kiküszöböléséről és az elmebéli összhanghiány mindenféle változatából való kigyógyulásról. A morontia mota jelentőségének elsajátítására irányuló, az első lakóvilágon megkezdett erőfeszítés itt komolyabb formában folytatódik. A második lakóvilágon mutatott fejlődés összevethető a mintaszerű evolúciós világokon működő, az Ítélkező Fiakat követően érvényesülő műveltség jelentette értelmi szint elérésével.” 47:4.8

6. Tétel:A harmadik világon ténylegesen is megkezdődik a morontia nevelésetek. Az első két világon a felkészítés leginkább a hiányos természettel függött össze. Itt kezditek el a morontia mota és az emberi bölcselet összehangolását. Az itteni kultúra a fiúi alászállást követő korszak kulturális szintjéhez hasonló.

„A harmadik lakóvilág nagy, személyes és közösségi teljesítményt jelentő világ mindazok számára, akik a halandói szülővilágukon a húsvér testből való megszabadulást követően ezzel egyenértékű műveltségi köröket még nem teljesítettek. E szférán határozottabb oktatási munka kezdődik. Az első két lakóvilágon a felkészítés leginkább a hiányos természettel — a hiánylényegű sajátságokkal — függ össze annyiban, hogy a felkészítés a húsvér testben eltöltött élet tapasztalatait egészíti ki. E harmadik lakóvilágon a túlélők valóban megkezdik a maguk fokozatos morontia kiművelését. E felkészítés fő célja a morontia mota és a halandói oktan közötti összefüggés tökéletesebb megértése, vagyis a morontia mota és az emberi bölcselet összehangolása. A túlélő halandók most gyakorlati betekintést nyernek a létező dolgok igazi bölcseletébe. Ez az igazi bevezetés a mindenségrendi jelentéstartalmak és a világegyetemi viszonyok avatott megértésébe. A harmadik lakóvilág műveltségében megmutatkozik a szokványos lakott világ fiúi alászállást követő korszakának természete.” 47:5.3

7. Tétel:A negyedik világon folytatódik a felemelkedők morontia kulturális fejlődése, és itt kezdődik el az igazi morontia közösségi lét. A felemelkedők Istent ismerővé, Istent kinyilatkoztatóvá, Istent keresővé és Istent megtalálóvá válnak.

„A negyedik lakóvilágon az egyes felemelkedő jobban megtalálja a helyét a morontia lét csoportmunkájában és osztályszerepköreiben. A felemelkedők itt képessé válnak jobban értékelni a híradásokat és a helyi világegyetemi műveltség és haladás egyéb szakaszait.

A negyedik világon szerzett felkészítés időtartama alatt kerül sor arra, hogy a felemelkedő halandókat valóban először ismertetik meg a morontia teremtmények igaz közösségi igényeivel és örömeivel. És az evolúciós teremtmények számára valóban új élményt jelent, hogy részt vehetnek azokban a közösségi tevékenységekben, melyek nem épülnek sem személyes gyarapodásra, sem pedig önző hódításra. Egy új társadalmi rendet vezetnek itt be, mely a kölcsönös tiszteletbeli megértő rokonszenven, a kölcsönös szolgálatbeli önzetlen szereteten és azon késztetés tökéletes elsajátításán alapul, mely a közös és legfelsőbb beteljesülés megismerésére irányul — ez az imádati és isteni tökéletesség paradicsomi célja. A felemelkedők mind öntudatosan Istent ismerővé, Istent kinyilatkoztatóvá, Istent keresővé és Istent megtalálóvá válnak.” 47:6.2

8. Tétel:Az ötödik világon megy végbe a mindenségtudat megszületése — igazi lelkesedés támad a havonai felemelkedés iránt. A morontia jellem kisarjad és az igazi morontia teremtmény kifejlődik.

„A mindenségtudat igazi megszületése az ötödik lakóvilágon megy végbe. Itt váltok világegyetemi beállítottságúvá. Ez valóban a kitáguló látómezők ideje. Itt kezd derengeni a felemelkedő halandók kiteljesedő elméjében az, hogy valami nagy és elragadó, valami magasztos és isteni végzet vár mindenkire, aki az oly sok munkával, ám nagy örömmel és kedvező körülmények között megkezdett fokozatos paradicsomi felemelkedést teljesítette. Valahol itt kezd el az átlagos halandó felemelkedő igaz tapasztalásbeli lelkesedést mutatni a havonai felemelkedés iránt. A tanulás önkéntessé, az önzetlen szolgálat természetessé és az istenimádat önkéntelenné kezd válni. Az igazi morontia jellem kisarjad; az igazi morontia teremtmény kifejlődik.” 47:7.5

9. Tétel: A hatodik világon a felemelkedő halandók megközelítik a fény és élet első szakaszának megfelelő szintet, és maguk mögött hagyják a bolygói állati eredet durva nyomait.

„A hatodik világon való ottlétük alatt a lakóvilági hallgatók a fény és élet első szakaszán rendesen fejlődve áthaladt evolúciós világokra jellemző komoly fejlődéssel összevethető szintet érnek el. E lakóvilágon a társadalom szerveződése felsőbbrendű. A halandói természet árnyéka e világok egymás utáni felemelkedésével egyre kisebbre zsugorodik. Ti is egyre elragadóbbakká lesztek, amint a bolygói állati eredet durva nyomait magatok mögött hagyjátok. A »nagy nyomorúságból való feljövetel« a megdicsőült halandók nagyon barátságossá és megértővé, nagyon rokonszenvessé és türelmessé válását szolgálja.” 47:8.7

10. Tétel:A hetedik világon az elszigetelt világokról származó felemelkedők és a fejlettebb szférákról származó túlélők közötti különbségek megszűnnek. A „fenevad bélyegének” utolsó maradványai itt tűnnek el végképp.

„Az e szférán szerzett tapasztalás a közvetlen halálutáni létpályán elért fejlődés betetőzése. Ittlétetek alatt sok tanító részesít oktatásban benneteket, mindegyikük közreműködik a jerusemi életre való felkészítés feladatában. A hetedik lakóvilágon való ottlét alatt az elszigetelt és visszamaradt világokról származó halandók és a fejlettebb és megvilágosodottabb szférákról származó túlélők közötti minden érzékelhető különbség gyakorlatilag eltűnik. Itt a szerencsétlen örökség, a káros környezet és a szellemietlen bolygói irányzatok összes maradványától megszabadultok. A »fenevad bélyegének« utolsó maradványai itt tűnnek el végképp.” 47:9.1

11. Tétel: Minden halandónak, közteslénynek és szeráfnak meg kell tapasztalnia a fejlődő gyermekhez fűződő szülői kapcsolatot. Ez a tapasztalás nélkülözhetetlen minden felemelkedő számára.

„Egyetlen túlélő halandó, közteslény vagy szeráf sem emelkedhet fel a Paradicsomra, érheti el az Atyát és kerülhet be a Végleges Testületbe anélkül, hogy meg ne szerezte volna azt a magasztos élményt, hogy szülői viszonyba kerüljön a világok valamely fejlődő gyermekével, illetőleg ahhoz hasonló, azzal egyenértékű más tapasztalásra ne tenne szert. A gyermek-szülő viszony alapvető jelentőségű az Egyetemes Atyára és az ő világegyetemi gyermekeire vonatkozó elsőrendű fogalom tartalma szempontjából. Ezért válik az ilyen tapasztalás az élményelvi felkészítés nélkülözhetetlen részévé minden felemelkedő esetében.” 45:6.4

12. Tétel:A gyakorlóotthont morontia személyiségek tartják fent a végleges rendű lények világán. Itt állítják össze újból azokat az utódokat, akik a szellemi szint elérése előtt elpusztultak a fejlődő világokon. Bármelyik szülőjük túlélővé válása biztosítja, hogy e gyermekek újraszemélyesüljenek.

„A Satania e gyakorlóotthonát bizonyos morontia személyiségek tartják fent a végleges rendű lények világán, s a bolygó egyik felét a gyermeknevelés e munkájának szentelik. Itt fogadják és állítják össze újból a túlélő halandók bizonyos gyermekeit, mint például az olyan utódokat, akik elpusztultak az evolúciós világokon még mielőtt elérték volna az egyéni szellemi szintet. Az ilyenek bármelyik szülőjének felemelkedése biztosítja, hogy a teremtésrészek e halandó gyermeke újraszemélyesülésben részesül a végleges rendű lények csillagrendszeri bolygóján és ott megengedik neki, hogy a későbbi szabadakaratú döntésével kimutassa, hogy vajon a halandói felemelkedés szülői útját kívánja-e követni vagy sem. A gyermekek itt éppen olyanok, mint a szülőbolygón, kivéve a nemek szerinti elkülönülést. A halandói fajta már nem szaporodik a lakott világokon szerzett élettapasztalást követően.” 45:6.7

XI. A CSILLAGRENDSZERI OTTLÉT

1. Tétel: János látott egy felemelkedői csoportot, amint megérkeznek a Jerusemre. Az Isten hárfája híradás vételére alkalmas eszköz.

„Kinyilatkoztató János látott egy jelenést a felemelkedő halandók egyik osztályának a hetedik lakóvilágról az első mennybe, a Jerusem dicsőségeire való megérkezéséről. Feljegyezte: »És láttam úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, akik diadalmasok a fenevadon, aki eredetileg őbennük volt, és akik diadalmasok az ő képén, mely végig megvolt a lakóvilágokon, és akik diadalmaskodtak végül az utolsó bélyegén és jelén, láttam tehát állani az üvegtengeren azokat, kezükben az Istennek hárfájával, és énekelték a halandói félelemtől és haláltól való megszabadulás dalát.« (A tökéletesített térösszeköttetés mindeme világokon biztosított; és hogy e közléseket bárhol venni tudjátok, az teszi lehetővé, hogy nálatok lesz az »Isten hárfája«, egy morontia eszköz, mely ellensúlyozza azon képesség hiányát, hogy az éretlen morontia érzékelő-rendszert közvetlenül a tér-közléscserés vételre hangoljátok.)” 47:10.2

2. Tétel: Pál apostol látta ezeket a jerusemi felemelkedőket.

„Pál szintén látta a tökéletesedő halandók felemelkedő-létpolgársági testületét a Jerusemen, mert azt írta, hogy »Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok megszámlálhatatlan csapataihoz, Mihály nagygyűléséhez, és a tökéletessé váló igaz emberek szellemeihez«.” 47:10.3

3. Tétel: A Jerusemen az ezekről az elszigetelt világokról származó felemelkedők együtt élnek és agondontereknek nevezik őket.

„A Jerusemen az ezekről az elszigetelt világokról származó felemelkedők csak maguk egy lakóövezetet foglalnak el és őket agondontereknek nevezik, amely olyan evolúciós sajátakaratú teremtményeket jelent, akik képesek hinni anélkül, hogy látnának is, képesek állhatatosnak maradni elszigeteltségben is, és képesek legyőzni a leküzdhetetlen nehézségeket még egyedül is. Az agondonterek e működési csoportosulása megtalálható végig a helyi világegyetemi felemelkedés során és a felsőbb-világegyetemen való áthaladáskor is; e csoport a Havonán való ottlét alatt tűnik el, de nyomban megjelenik újra a Paradicsom elérése után, és határozottan jelen van a Halandói Végleges Testületben. Tabamantia végleges rendű agondonter, aki az egyik vesztegzár alá helyezett szférán vált továbbélővé, mely szféra az idő és tér világegyetemeiben kitört első lázadásban érintett volt.” 50:7.2

XII. A HAVONÁBAN

1. Tétel:A zarándokok a Havona fogadóbolygójára érkeznek meg, egyetlen tökéletességgel felruházva — a tökéletes céllal.

„A zarándok a Havona fogadóbolygójára, a hetedik kör kísérleti világára érkezik, egyetlen tökéletességgel felruházva, mégpedig a tökéletes céllal. Az Egyetemes Atya úgy rendelte: »Légy tökéletes, miként magam is az vagyok.« Ez a meglepő felhívás és parancs a tér világain élő véges gyermekeknek szóló hír. A rendelkezés elterjedése a teljes teremtésösszességben alapvető változásokat hozott abban az együttműködési erőfeszítésben, melyet a mennyei lények fejtenek ki abból a célból, hogy segítsék az Első Nagy Forrás és Középpont eme nagy jelentőségű parancsának teljesítését és megvalósulását.” 26:4.12

2. Tétel: A célbani tökéletesség magában foglalja:

1. A célotok alaposan megvizsgáltatott.

2. A hitetek megpróbáltatott.

3. A csalódásokat elviselőnek bizonyultatok.

4. Még az Istenség megismerésére való törekvésben elszenvedett kudarc sem ingat meg.

5. Az őszinteségetek teljessé vált.

„Amikor a túlélés egyetemes rendjének összes segítő serege által teljesített segédkezésen keresztül és révén végül megállapodtok a Havona fogadóvilágán, akkor csupán egyféle tökéletességgel érkeztek oda — a célbani tökéletességgel. A célotok alaposan megvizsgáltatott; a hitetek megpróbáltatott. A csalódásokat elviselőnek bizonyultatok. Még az Egyetemes Atya megismerésére való törekvésben elszenvedett kudarc sem ingatja meg a hitét vagy veszélyezteti komoly mértékben a reményét annak a felemelkedő halandónak, aki átélte azt a tapasztalást, melyen mindenkinek át kell esnie, aki a Havona tökéletes szféráit el akarja érni. A Havonát elérve az őszinteségetek már teljessé vált. A célbani tökéletesség és a vágybani isteniség állhatatos hittel párosulva biztosította számotokra a belépést az örökkévalóság végleges rendű lakhelyére; az idő bizonytalanságaitól való megszabadulásotok teljessé és véglegessé vált; és akkor szembe kell néznetek a Havona problémáival és a Paradicsom roppant voltával, hogy megismerjétek azt, amire oly hosszú ideig készültetek az idő élményelvi korszakaiban, a tér világtanodáiban.” 26:4.13

3. Tétel:A hit által a felemelkedő zarándok olyan célbani tökéletességre tett szert, mely révén az idő gyermeke beléphet az örökkévalóság kapuin. Ez után kezdődik a paradicsomi tökéletességi rang eléréséhez nélkülözhetetlen megértési tökéletességnek és felfogásbeli eljárásnak a kidolgozása.

„A hit által a felemelkedő zarándok olyan célbani tökéletességre tett szert, mely révén az idő gyermeke beléphet az örökkévalóság kapuin. És ekkor a zarándok-segítőknek hozzá kell fogniuk a megértés azon tökéletességének és azon értelmezési eljárásnak a kidolgozásához, mely olyannyira nélkülözhetetlen a személyiség paradicsomi tökéletességéhez.” 26:4.14

4. Tétel: A dolgok megértésére való képesség jelenti a halandó útlevelét a Paradicsomra. A Havonához a hitre való hajlandóság volt a kulcs. A fiúi besorolás elfogadása az evolúciós túlélés ára volt.

A dolgok megértésére való képesség képezi a halandó útlevelét a Paradicsomra. A hitre való hajlandóság a kulcs a Havonához. A fiúi besorolás elfogadása, a bennlakozó Igazítóval való együttműködés az evolúciós túlélés ára. 26:4.15

XIII. A PARADICSOMON

1. Tétel:A Paradicsomra eljutott zarándokok közül nem sokan szenvednek kudarcot az Istenség elérésében. Akiknek mégsem sikerül elsőre, azok további felkészülés után másodjára mindig célt érnek.

„Nem sok zarándok éli meg a nyilvánvaló kudarc jelentette késedelmet az Istenség-kalandban. Csaknem mindegyikük eléri a Végtelen Szellemet, bár alkalmanként némely, az első felsőbb-világegyetemből származó zarándok első kísérlete nem eredményes. A Szellemet elért zarándokok ritkán buknak el a Fiú megtalálásában; az első kalandban elbukók csaknem mind a harmadik és az ötödik felsőbb-világegyetemből származnak. Az Atya elérésére irányuló első kalandban elbukók döntő többsége pedig, miután a Szellemet és a Fiút is megtalálták, a hatodik felsőbb-világegyetemből származik, bár a második és a harmadik felsőbb-világegyetemből jövők között is van néhány sikertelen. És mindez világosan mutatja, hogy van valamiféle jó és elégséges oka e látható sikertelenségeknek; ez a valóságban egyszerűen csak elkerülhetetlen késedelmeket jelent.” 26:8.4

2. Tétel:A felemelkedői létpálya elsajátíttatott; az Istenség-cél eléretett. A túlélés kiteljesedett az isteniség felsőségében. Az idő elmerült az örökkévalóságban.

„A felemelkedői létpálya lépésről lépésre, életről életre, világról világra elsajátíttatott, és az Istenség-cél eléretett. A túlélés tökéletessége teljes, és teljes a tökéletesség az isteniség felsőségében is. Az idő elveszett az örökkévalóságban; a teret elnyelte az Egyetemes Atyával való imádati azonosság és összhang.” 26:9.4

3. Tétel:A híradások arról szólnak, hogy az állati eredetű teremtmény valóságosan is az Isten tökéletességet elért fiává lett.

„A Havona-híradások dicsőséges térjelentéseket továbbítanak, azt a jó hírt, hogy az állati természetű és anyagi eredetű lelkiismeretes teremtmények evolúciós felemelkedésen keresztül valóságosan és örökkévalón Isten tökéletessé alakított fiaivá lettek.” 26:9.4

4. Tétel: A felemelkedő a Paradicsomon eleget tett az Atya felhívásának: „Légy tökéletes, miként magam is az vagyok”. Továbbá:

1. Az idő-próba már csaknem befejeződött.

2. Az örökkévalósági versenyfutás már majdnem befejeződött.

3. A bizonytalanság napjai véget érnek.

4. A kísértés a kétkedésre eltűnőben van.

„Az idő-próba már csaknem befejeződött; az örökkévalósági versenyfutás már majdnem befejeződött. A bizonytalanság napjai véget érnek; a kísértés a kétkedésre eltűnőben van; a tökéletesnek lenni parancs már teljesítve van. Az idő-teremtmény és anyagi személyiség az értelmes létezés legalsó szintjéről felemelkedett a tér evolúciós szféráiba, s ezzel igazolta a felemelkedési terv kivitelezhetőségét, miközben örökre bizonyította az Egyetemes Atya által a világokon élő alacsonyrendű teremtményeinek adott igazságos és pártatlan parancsát: »Légy tökéletes, miként magam is az vagyok.«” 26:9.3

5. Tétel:A Paradicsomra jutás előtti utolsó alvás különbözik minden korábbi átalakulási alvástól. A pihenés-ösztönzők és a pihenés állományába tartozók szerepe lényeges ebben az utolsó átalakulási alvásban.

„De az utolsó átalakulási alvás még valamivel több, mint a korábbi átkelési alvások, melyek a felemelkedési létpályán való fokozatos besorolásbeli előrehaladást jellemezték; ezáltal az idő és tér teremtményei átkelnek az időlegesnek és a térbelinek a legbelső határain abból a célból, hogy állandó besorolást kapjanak a Paradicsom időtlen és térnélküli lakhelyein. A pihenés-ösztönzők és a pihenés állományába tartozók éppoly lényegesek e határtalan átalakuláshoz, mint a szeráfok és a társlények ahhoz, hogy a halandó teremtmény túlélje a halált.” 27:1.3

6. Tétel: A pihenést az utolsó Havona-körön kezditek meg és örökre a Paradicsomon támadtok fel. Itt van szükség utoljára egy nagy adag hitre.

„A pihenést az utolsó Havona-körön kezditek meg és örökre a Paradicsomon támadtok fel. És ahogy ott szellemi értelemben újraszemélyesültök, nyomban észlelni fogjátok a pihenés-ösztönzőt, aki az örökkévaló területen úgy üdvözöl benneteket, mint a Havona legbelső körén a végső alvást intéző elsőrendű szupernáf; és vissza fogtok emlékezni a legutolsó hitbéli megerősödésetekre, amint még egyszer felkészítettek benneteket arra, hogy az önazonosságotokat az Egyetemes Atyára bízzátok.” 27:1.4

7. Tétel:Az időbeli utolsó pihenés — az utolsó átkelési alvás véget ér. Most örök életre ébredtek az örökkévaló lakóhely területén.

„Az időbeli utolsó pihenést már átéltétek; az utolsó átkelési alvást már megtapasztaltátok; most örök életre ébredtek az örökkévaló lakóhely területén. »És nem lesz több alvás. Az Istennek és az ő Fiának jelenléte előttetek áll, és ti immár örökre az ő szolgálói vagytok; láttátok az arcát, és az ő neve a ti szellemetek. Ott nem lesz éjszaka; és a nap fényére sincs szükségük, mert a Nagy Forrás és Középpont ad nekik fényt; örökkön-örökké fognak élni. És az Isten minden könnyet letöröl a szemükből; nem lesz többé halál, sem szomorúság, sem sírás, és fájdalom sem lesz többé, mert a régi dolgok már elmúltak.«” 27:1.5

Foundation Info

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Urantia Foundation, 533 W. Diversey Parkway, Chicago, IL 60614, USA
Tel: +1-773-525-3319; Fax: +1-773-525-7739
© Urantia Foundation. Minden jog fenntartva.