2. A paradicsomi Háromság
Bekezdésszámozás:
Be |
Ki
Nyomtatóbarát változat
Nyomtatóbarát változat
2. A PARADICSOMI HÁROMSÁG
I. Bevezetés
II. Az Istenség háromsági egyesülése
III. A Háromság szerepkörei
IV. A Háromság Állandó Fiai
- A Felsőség Háromságivá Tett Titkai
- A Nappalok Örökkévalói
- A Nappalok Elődei
- A Nappalok Tökéletességei
- A Nappalok Utódai
- A Nappalok Szövetségei
- A Nappalok Hűséges Követői
V. A valósággal szemben tanúsított háromsági magatartás
VI. A mellérendelt háromsági-származású lények
- Bölcsesség-tökéletesítők
- Isteni Tanácsosok
- Világegyetemi Ítélők
- Ihletett Háromsági Szellemek
VII. Az urantiai háromsági fogalmak
VIII. A hét hármasegység
IX. Hármasegységek és trioditák
X. A Háromságok Háromsága
XI. A Végleges és az Abszolút Háromság
1. Tétel: A Háromsággal kapcsolatos kinyilatkoztatások az Urantián:
Az első – Kaligasztia törzskara
A második – Ádám és Éva
A harmadik – Makiventa Melkizedek
„A paradicsomi Háromság megértéséhez vezető első urantiai kinyilatkoztatást Kaligasztia herceg kísérete tette mintegy félmillió évvel ezelőtt. A Háromság fogalmának e legkorábbi formája mindörökre eltűnt a bolygón kitört lázadást követő zűrzavaros időkben.”
„A Háromságról másodszor Ádám és Éva tanított az első és a második kertben. E tanok nem tűntek el teljesen még mintegy harmincötezer évvel később, Makiventa Melkizedek idejében sem, ugyanis a szetfiek Háromság-fogalma akkoriban még élt Mezopotámiában és Egyiptomban is, de még inkább Indiában, ahol sokáig fennmaradt Agniban, a védikus háromfejű tűzistenben.”
„A Háromságot harmadjára Makiventa Melkizedek mutatta be, és e tantételt a három egyközepű kör jelképezte, mely Sálem bölcsének melldíszén volt látható. Makiventa azonban igen nehezen tudta megtanítani a palesztinai beduinoknak az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem Háromságát.” 104:1.1
2. Tétel: A Háromság alapvető jelentőségű volt az Atya az önmaga szétosztására kidolgozott tervében.
„Úgy tűnhet, hogy az Atya, az örökkévalósági múltban, az önmaga mélyreható szétosztásának eljárását léptette életbe. Az Egyetemes Atya önzetlen, szeretetteli és szerethető természetében eredendően van valami, ami arra készteti, hogy csak azokat a hatalmakat és hatásköröket tartsa magánál, melyek továbbadását vagy adományozását egyértelműen lehetetlennek tekinti.” 10:1.1
3. Tétel: Abszolút Istenségként az Isten csakis a Háromságban és a világegyetemi teljesség viszonylatában működik.
„Az összes abszolút társulás közül a paradicsomi Háromság (az első hármasegység) annyiban különleges, hogy az a személyes Istenség kizárólagos közössége. Isten Istenként kizárólag az Isten viszonylatában működik és azok számára, akik képesek megismerni Istent, viszont abszolút Istenségként csakis a paradicsomi Háromságban és csakis a világegyetemi teljesség viszonylatában működik.” 10:4.1 [Megjegyzés: A HÁROMSÁG kifejezés nem fordul elő a Bibliában.]
II. AZ ISTENSÉG HÁROMSÁGI EGYESÜLÉSE
1. Tétel: A paradicsomi Háromság létrejötte elkerülhetetlen volt. Léte a személyes és a nem-személyes szétválásában rejlik.
„Az eredeti és örökkévaló paradicsomi Háromság lételvi, a létrejötte pedig elkerülhetetlen volt. Ennek a sohasem-kezdődött Háromságnak a léte abban a tényben rejlik, hogy a személyes és a nem-személyes az Atya korlátlan akarata szerint szétvált és tényként megjelent, amikor az Atya személyes akarata e kettős valóságot elme révén összehangolta. A Havona utáni Háromságok élményelviek – a világmindenségbeli hatalom-személyiség megnyilvánulás két, az abszolútat el nem érő és evolúciós szintjének megteremtése által jelentek meg.” 0:12.1
2. Tétel: Egyedül a paradicsomi Háromság alkot végtelenséget magába foglaló Istenség-valóságot – a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten ténylegessé válását.
„A paradicsomi Háromság – az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem örökkévaló Istenség-egyesülése – a ténylegességét tekintve lételvi, minden lehetőségét tekintve viszont élményelvi. Ezért egyedül ez a Háromság alkot végtelenséget magába foglaló Istenség-valóságot, és ezért következik be a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten ténylegessé válásának világegyetemi jelensége.” 0:12.2
3. Tétel: A paradicsomi Háromság teszi lehetővé az Atya megszabadulását a személyiség-abszolutizmusból – az elsőségből, a tökéletességből, az örökkévalóságból, az egyetemességből és a végtelenségből.
„AZ ÖRÖKKÉVALÓ Istenségek paradicsomi Háromsága teszi lehetővé az Atya megszabadulását a személyiség-abszolutizmusból. A Háromság tökéletesen társítja az Isten végtelenül személyes akaratának korlátlan kifejeződését az Istenség abszolútságával. Az Örökkévaló Fiú és a különféle, isteni eredetű Fiak az Együttes Cselekvővel és az ő világegyetemi gyermekeivel együtt hatékonyan gondoskodnak arról, hogy az Atya megszabaduljon ama korlátoktól, melyek egyébként az elsőségben, a tökéletességben, a változatlanságban, az örökkévalóságban, az egyetemességben, az abszolútságban és a végtelenségben rejlenek.” 10:0.1
4. Tétel: Egyetlen elkerülhetetlen szükségszerűség van a világegyetemi ügyekben – a paradicsomi Háromság.
„Az örökkévalóság körének jelenlegi helyzetéből a végtelen múltba visszatekintve mindössze egyetlen elkerülhetetlen szükségszerűséget találhatunk a világegyetemi ügyekben, és ez a paradicsomi Háromság. Én a Háromságot olyannak tartom, amely elkerülhetetlen volt. Az idő múltját, jelenét és jövőjét szemlélve a világegyetemek teljes mindenségében semmi mást sem tekintek olyannak, amely elkerülhetetlen lett volna.” 10:0.3
5. Tétel: A Háromság összetétele:
a) A végtelen atya-személyiség
b) A korlátlan személyiség-abszolút
c) Az együttes személyiség.
„Az Első Forrás és Középpont a végtelen atya-személyiség, a korlátlan forrás-személyiség. Az Örökkévaló Fiú a korlátlan személyiség-abszolút, azon isteni lény, aki úgy áll végig az időben és az örökkévalóságban, mint az Isten személyes természetének tökéletes kinyilatkoztatása. A Végtelen Szellem az együttes személyiség, az örökké tartó Atya-Fiú egyesülés különleges személyi következménye.” 10:2.4
6. Tétel: A Háromság hasonlítható egy apa, egy fiú és egy unoka alkotta testülethez. Ez az entitás lehet nem-személyes, mégis az ő személyes akaratuk érvényesülhet benne.
„A Háromság nem más, mint nem-személyes minőségben működő végtelen személyek társulása, de amely nem áll ellentétben a személyiséggel. Talán durva hasonlat, de egy apa, egy fiú és egy unoka alkothat olyan testületet, mely lehet nem-személyes, viszont ebben az ő személyes akaratuk megjelenhet.” 10:4.3
7. Tétel: A Háromság új jelentéstartalmak, értékek, hatalmak és a világegyetemi képességek kifejlődését, meglényegülését és istenivé válását eredményezi.
„A három paradicsomi Istenség Háromságot alkotó közössége új jelentéstartalmak, értékek, hatalmak és a világegyetemi kinyilatkoztatásra, cselekvésre és irányításra való képességek kifejlődését, meglényegülését és istenivé válását eredményezi. Az élő közösségek, az emberi családok, a társadalmi csoportok vagy a paradicsomi Háromság nem pusztán számtani összegzéssel lesz több. A csoportpotenciál mindig messze meghaladja az egyes alkotóelemek sajátosságainak egyszerű összegét.” 10:5.2
8. Tétel: A paradicsomi Háromságban a három Istenség-megszemélyesülés ténylegesen egy Istenség – osztatlan és oszthatatlan.
„A paradicsomi Istenség egy volta, oszthatatlansága lételvi és teljes. Az Istenségnek három örök megszemélyesülése van – az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem – de a paradicsomi Háromságban ők ténylegesen egy Istenség, mely osztatlan és oszthatatlan.” 56:5.1
9. Tétel: Az igazságtétel sohasem személyes cselekedet; ez mindig a csoport tevékenysége. Az isteni igazságot a paradicsomi Háromság gyakorolja.
„A Mester a földi ittléte alatt emlékeztette a követőit arra, hogy az igazságtétel sohasem személyes cselekedet; ez mindig a csoport tevékenysége. Az Istenek sem személyként gyakorolják az igazságtételt. E működésüket azonban együttes egészként, mint a paradicsomi Háromság gyakorolják.” 104:2.5
1. Tétel: A személyes Istenségeknek sajátosságaik vannak, a Háromságnak azonban feladatkörei – igazságszolgáltatás, teljességi magatartásformák, összehangolt cselekvés és mindenségrendi felügyelet.
„A személyes Istenségeknek vannak sajátosságaik, de aligha lenne következetes dolog azt állítani, hogy a Háromság is rendelkezik sajátosságokkal. Az isteni lények e közösségét helyesebb úgy tekinteni, mint amely feladatkörökkel rendelkezik, mint például az igazságszolgáltatás, a teljességi magatartásformák, az összehangolt cselekvés és a mindenségrendi felügyelet. E rendeltetések tevékenyen felsőbbek, véglegesek és (az Istenség határain belül) abszolútak, már ami a személyiség-érték összes élő valóságát illeti.” 10:5.1
2. Tétel: Az igazságosság nem az Istenségek magatartásformája – az igazságosság együtt jár a Háromság egyetemes fennhatóságával.
„Az igazságosság a paradicsomi Háromság egyetemes fennhatóságával együtt jár, viszont a jóság, a könyörületesség és az igazság azon isteni személyiségek világegyetemi segédkezése, akiknek Istenség-egyesülése a Háromságot alkotja. Az igazságosság nem az Atya, a Fiú vagy a Szellem magatartásformája. Az igazságosság a szeretet, a kegyelem és a segédkezés eme személyiségeinek háromsági beállítottsága. A paradicsomi Istenségek egyike sem mozdítja elő magában az igazságszolgáltatást. Az igazságosság sohasem személyes magatartásforma; az mindig többes működés.” 10:6.2
3. Tétel: A paradicsomi Háromság csakis a teljessel foglalkozik – bolygókkal, illetőleg világegyetemekkel. A Háromság az Istenség teljessége.
„A halandó számára a dolgok véges szinten való megjelenését tekintve a paradicsomi Háromság a Legfelsőbb Lényhez hasonlóan csakis a teljessel foglalkozik – a teljes bolygóval, a teljes világegyetemmel, a teljes felsőbb-világegyetemmel, a teljes nagy világegyetemmel. E teljességi magatartás azért létezhet, mert a Háromság az Istenség teljessége, és van még számos egyéb oka is.” 10:7.2
4. Tétel: A Háromság cselekedetei istenien jelentőségteljesnek mutatkozhatnak, de az evolúciós világok halandói számára nem mindig tűnnek ilyennek.
„Isten fiaiként képesek vagytok felismerni a szeretet személyes magatartásformáját az Atya Isten minden cselekedetében. Viszont nem mindig lesztek képesek megérteni, hogy a paradicsomi Háromság világegyetemi cselekedetei közül mennyi válik a tér evolúciós világain élő halandó egyének javára. Az örökkévalóság előrehaladása során a Háromság cselekedetei egyszerre jelentőségteljesnek és körültekintőnek mutatkoznak, de az idő teremtményei számára nem mindig tűnnek ilyennek.” 10:7.6
5. Tétel: Az igazságosság a pártatlanság közösségi eszméje; a kegyelem a szeretet személyes magatartásformája.
„Az igazságosság a pártatlanság közösségi eszméje; a könyörületesség pedig ennek személyes kifejeződése. A kegyelem a szeretet magatartásformája; a törvény működését a pontosság jellemzi; az isteni ítélkezés a pártatlanság lelke, mely mindig megfelel a Háromság igazságosságának, mely mindig eleget tesz az Isten isteni szeretetének.” 10:6.18
1. Tétel: A Legfelsőbb Háromsági Személyiségeknek hét csoportja van.
„A LEGFELSŐBB Háromsági Személyiségek mind valamilyen sajátos szolgálatra teremtettek. Az isteni Háromság tervezte őket abból a célból, hogy bizonyos sajátos feladatokat lássanak el, és képesek arra, hogy tökéletes készséggel és teljes odaadással szolgáljanak. A Legfelsőbb Háromsági Személyiségek hét rendje:
1. A Felsőség Háromságivá tett Titkai.
2. A Nappalok Örökkévalói.
3. A Nappalok Elődei.
4. A Nappalok Tökéletességei.
5. A Nappalok Utódai.
6. A Nappalok Szövetségei.
7. A Nappalok Hűséges Követői.” 18:0.1
2. Tétel: Az ítélkezés – az alkalmazott igazságosság – a Háromság Állandó Fiainak szerepköre.
„Az ítélkezés, az igazságosság végső alkalmazása a Végtelen Szellem személyiségei által szolgáltatott bizonyítéknak megfelelően a Háromság Állandó Fiainak feladata, akik az egyesített Atya, Fiú és Szellem háromsági természetében osztozó lények.” 10:6.4
3. Tétel: Az Első Forrás és Középpont a törvény; a Harmadik Forrás és Középpont értelmezi a törvényt. Az igazságosságot az Állandó Fiak juttatják érvényre.
„Az egész törvény az Első Forrásból és Középpontból ered; ő törvény. A szellemi törvényen alapuló irányítás a Második Forrás és Középpont lényegéhez tartozik. A törvény kinyilatkoztatása, az isteni rendelkezések kihirdetése és értelmezése a Harmadik Forrás és Középpont dolga. A törvény alkalmazása, az igazságosság a paradicsomi Háromság hatáskörébe tartozik és azt bizonyos, a Háromsághoz tartozó Fiak juttatják érvényre.” 10:6.1
4. Tétel: A Háromság gondoskodik az Istenség teljes kinyilatkoztatásáról; az Állandó Fiak lehetővé teszik az isteni igazságosság tökéletes kinyilatkoztatását.
„A paradicsomi Háromság hatékonyan gondoskodik az Istenség örök természetének teljes kifejeződéséről és tökéletes kinyilatkoztatásáról. A Háromság Állandó Fiai hasonlóképpen lehetővé teszik az isteni igazságosság teljes és tökéletes kinyilatkoztatását. A Háromság nem más, mint Istenség-egység, és ezen egység örökmód azokon az abszolút alapokon nyugszik, melyeket a három eredeti és mellérendelt és egymás mellett létező személyiség, vagyis az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szellem Isten isteni egysége alkot.” 10:0.2
A. A Felsőség Háromságivá Tett Titkai
1. Tétel: Az Atya hét paradicsomi világának mindegyikét a Felsőség Háromságivá tett Titkaiból álló tíztagú testület vezeti.
„A paradicsomi segédszférák legbelső körében hét világ van, és e magas világok mindegyikét egy tíztagú testület vezeti, melynek tagjai a Felsőség Háromságivá tett Titkai. Ők nem teremtők, viszont felsőbb és végleges intézők. E hét testvéri szféra ügyeinek vitele teljes mértékben a hetven legfőbb igazgatóból álló eme testületre tartozik.” 18:1.1
B. A Nappalok Örökkévalói
1. Tétel: A Havona minden egymilliárd világát a Nappalok Örökkévalóinak egyike irányítja.
„A Havona minden egyes milliárd (..) [világát] egy Legfelsőbb Háromsági Személyiség irányítja. Ezeket az urakat úgy ismerjük, mint a Nappalok Örökkévalóit, és a számuk pontosan egymilliárd, tehát mindegyik Havona-szférára jut belőlük egy. Ők a paradicsomi Háromság utódai, de a Felsőség Titkainak esetéhez hasonlóan az ő eredetükről sincs adat. A végtelenül bölcs atyák e két csoportjába tartozók öröktől fogva uralják a Paradicsom-Havona-rendszerben lévő elragadó világaikat, és váltások és újbóli kinevezések nélkül működnek.” 18:2.1
C. A Nappalok Elődei
1. Tétel: A Nappalok Elődeinek alapvetően egyforma, mégis különböző személyiségei biztosítják az egységes irányítási gyakorlatot a hét felsőbb-világegyetem számára.
„A Nappalok Elődei alapvetően mind egyformák; a Háromság együttes jellemét és egyesített természetét mutatják. Van egyéniségük és a személyiségük is különböző, de nem különböznek egymástól úgy, mint ahogy a Hét Tökéletes Szellem. Egységes irányítási gyakorlatot biztosítanak az egyébként különböző hét felsőbb-világegyetem számára, melyek mindegyike különböző, elkülönült és egyedi teremtésrész. A Hét Tökéletes Szellem természetét és sajátosságait tekintve nem hasonlít egymáshoz, viszont a Nappalok Elődei, a felsőbb-világegyetemek személyes urai, mind a paradicsomi Háromság egységes és végtelenül tökéletes utódai.” 18:3.2
2. Tétel: A Háromság-eredetű Nappalok Elődei pártatlansággal szolgáltatnak igazságot a hét felsőbb-világegyetem számára.
„A Nappalok Elődei és Háromság-eredetű társaik pártatlansággal szolgáltatnak igazságot a hét felsőbb-világegyetem számára. A központi világegyetemben ilyen tevékenységi körök csak elméletileg léteznek; ott a pártatlanság a tökéletességnek magától értetődően része, és a Havona-tökéletesség eleve kizárja az összhanghiány minden lehetőségét.” 10:6.17
3. Tétel: A Nappalok Elődei a leghatalmasabbak a tér-idő teremtésrészeket közvetlenül irányítók közül.
„Hatalmukat, hatáskörüket és fennhatóságuk mértékét tekintve a Nappalok Elődei a tér-idő teremtésrészek közvetlen urai közül a leghatalmasabbak és a legfenségesebbek. A világegyetemek hatalmas mindenségében egyedül ők kaptak felsőbb hatalmat arra, hogy a saját akarattal rendelkező teremtmények esetében az örök megsemmisítésre vonatkozó döntést meghozzák. És mindhárom Nappalok Elődjének részt kell vennie a felsőbb-világegyetemi legfelsőbb bíróság végső döntésének meghozatalában.” 18:3.7
4. Tétel: A Legfelsőbb még befejezetlen kialakulását a Nappalok Elődeinek felügyelete ellensúlyozza.
„A Legfelsőbb Lény élményelvi szolgálat révén éri el a hét felsőbb-világegyetem feletti főhatalmat, éppen úgy, mint ahogy a Teremtő Fiú tapasztalati úton nyeri el a helyi világegyeteme feletti hatalmat. De a Legfelsőbb még befejezetlen kialakulásának jelenlegi korszakában a Nappalok Elődei biztosítják az idő és tér fejlődő világegyetemei feletti összehangolt és tökéletes igazgatási felügyeletet. És eredeti bölcsesség és egyéni kezdeményezés jellemzi a Nappalok Elődeinek minden határozatát és döntését.” 18:3.9
D. A Nappalok Tökéletességei
1. Tétel: A Háromság-eredetű Nappalok Tökéletességei irányítják a felsőbb-világegyetemek nagyövezeteit.
„Éppen kétszáztíz Nappalok Tökéletessége van, és ők irányítják az egyes felsőbb-világegyetemek tíz nagyövezetének kormányait. A felsőbb-világegyetemi igazgatók segítése különleges feladatának ellátására tették őket háromságivá, és a Nappalok Elődeinek közvetlen és személyes helyetteseiként végzik vezetői feladataikat.
Minden egyes nagyövezeti központra három Nappalok Tökéletességét jelölnek ki, azonban eltérően a Nappalok Elődeitől, az ő esetükben nem szükséges, hogy mindig mindhármuk jelen legyen. E hármas egyik tagja időről időre eltávozhat abból a célból, hogy a területének jóléte tárgyában tanácskozzon a Nappalok Elődeivel.” 18:4.1
E. A Nappalok Utódai
1. Tétel: A Nappalok Utódai igazgatják a felsőbb-világegyetemi kisövezetek ügyeit.
„A Nappalok Utódai a felsőbb-világegyetemi legfőbb igazgatók közül a legfiatalabbak; hármas csoportokban irányítják a kisövezetek ügyeit. Természetüket tekintve ők a Nappalok Tökéletességeivel egyenrangúak, azonban az igazgatási hatásköröket tekintve ők az alárendeltek. E személyükben dicsőséges és istenien hatékony háromsági személyiségekből éppen huszonegyezer van. Egyidejűleg teremtették őket, és a Nappalok Örökkévalóinak felügyelete alatt mind együtt estek át a Havona-felkészítésen.” 18:5.1
F. A Nappalok Szövetségei
1. Tétel: Az egyes helyi világegyetemi központokon a Nappalok Szövetségei háromsági tanácsadókként tevékenykednek.
„A „Nappalok” rendjébe tartozó háromsági személyiségek igazgatási minőségben nem működnek a felsőbb-világegyetemi kormányzati szint alatt. A fejlődő helyi világegyetemben ők kizárólag tanácsosként és tanácsadóként tevékenykednek. A Nappalok Szövetségei olyan kapcsolattartó személyiségekből álló csoport, akiknek a paradicsomi Háromság adott megbízást a helyi világegyetemek kettős vezetésére. Minden egyes megszervezett és lakott helyi világegyetemhez ki van jelölve egy ilyen paradicsomi tanácsos, aki a helyi teremtésrész számára a Háromság és némely tekintetben az Egyetemes Atya képviselőjeként lép fel.
E lényekből hétszázezer létezik, bár nem mindegyikük kapott megbízatást. A Nappalok Szövetségeinek tartalékos alakulata a Paradicsomon mint a Világegyetemi Legfelsőbb Egyeztetőtanács működik.” 18:6.1
G. A Nappalok Hűséges Követői
1. Tétel: A Nappalok Hűséges Követői a csillagvilági központokon szolgálnak tanácsadóként a Fenséges Atyák mellett.
„E magas rangú, Háromság-eredetű személyiségek paradicsomi tanácsadókként működnek az egyes helyi világegyetemek száz csillagvilágának urai mellett. Hetvenmillió Nappalok Hűséges Követője van, és a Nappalok Szövetségeihez hasonlóan nem mindegyikük áll szolgálatban. Az ő paradicsomi tartalékos testületük a Világegyetemközi Erkölcstan és Önkormányzat Tanácsadó Bizottsága. A Nappalok Hűséges Követői ügyeleti rendben szolgálnak a tartalékos testületük legfelsőbb tanácsának irányítása mellett.” 18:7.1
V. A VALÓSÁGGAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT HÁROMSÁGI MAGATARTÁS
1. Tétel: A Legfelsőbb Lény nem a Háromság megszemélyesülése, de ő jelenti a véges teremtmények által felfogható legjobb közelítést.
„A Háromság legnagyobb mértékű önkorlátozása nem más, mint a végessel szemben tanúsított magatartása. A Háromság nem személy, és a Legfelsőbb Lény sem a Háromság kizárólagos megszemélyesülése, azonban a Legfelsőbb tekinthető a Háromság hatalmi-személyiségi összpontosulásának legjobb közelítő fogalmaként, amit csak a véges teremtmények megérthetnek. Ennélfogva a Háromságot a véges viszonylatában néha úgy említjük, mint a Felsőség Háromságát.” 10:5.4
2. Tétel: Sem a Végleges, sem a Legfelsőbb nem képviseli teljesen a Háromságot, viszont szűkebb értelemben háromsági magatartásformát mutatnak.
„A paradicsomi Háromság tekintettel van azokra a létszintekre, melyek a végesnél többek, de az abszolútnál kevesebbek, és e viszonyra néha úgy utalunk, mint a Véglegesség Háromságára. Sem a Végleges, sem a Legfelsőbb nem képviseli teljesen a paradicsomi Háromságot, viszont szűkebb értelemben és a saját szintjükön mindegyik láthatóan a Háromságot képviseli az élményelvi-hatalmi fejlődés elő-személyes korszakaiban.” 10:5.5
3. Tétel: A Háromságnak az Abszolúttal kapcsolatos magatartása a teljes Istenség működésében csúcsosodik ki.
„A paradicsomi Háromság Abszolút Magatartása kapcsolódik az abszolút lételvi lényekhez és a teljes Istenség működésében csúcsosodik ki.” 10:5.6
VI. A MELLÉRENDELT HÁROMSÁGI-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK
A. Bölcsesség-tökéletesítők
1. Tétel: A Bölcsesség-tökéletesítők olyan Háromsági Fiak, akik megszemélyesítik az isteni bölcsességet a felsőbb-világegyetemekben.
„A Bölcsesség-tökéletesítők a paradicsomi Háromság különleges rendeltetésű teremtésrészei, melyek feladata az isteniségi bölcsesség megszemélyesítése a felsőbb-világegyetemekben. Pontosan hétmilliárd ilyen lény létezik, és egymilliárdan szolgálnak a hét felsőbb-világegyetem mindegyikében.” 19:2.1
B. Isteni Tanácsosok
1. Tétel: Az Isteni Tanácsosok alkotják az Istenség tanácsát a felsőbb-világegyetemek számára.
„E Háromság-származású lények az Istenség-tanácsok a hét felsőbb-világegyetem számára. Ők nem tükrözik a Háromság isteni tanácsát; ők maguk az a tanács. Huszonegymilliárd Tanácsos szolgál, és hárommilliárd működik az egyes felsőbb-világegyetemekben.” 19:3.1
C. Világegyetemi Ítélők
1. Tétel: Az Ítélők az Istenség ítélete – ők alkotják a paradicsomi Háromság döntéseit.
„Pontosan egymilliárd Világegyetemi Ítélő létezik. E különleges lények maguk az Istenség ítélete. Ők nem pusztán a tökéletes döntéseket tükrözik; ők maguk a paradicsomi Háromság ítélete. Még a Nappalok Elődei is csak a Világegyetemi Ítélőkkel együtt hoznak ítéletet.” 19:4.1
2. Tétel: Az Ítélők összegző személyiségek. Ők összegzik a különböző valóságokat és ők nyilatkoztatják ki az isteni határozatokat.
„Az Ítélők világegyetem-összegző személyiségek. Amikor ezer – vagy millió – tanú tesz bizonyságot, amikor a bölcsesség hangja szólott és az isteniségi tanácsot feljegyezték, amikor ehhez hozzáadódik a tökéletes felemelkedők bizonyságtétele, akkor már az Ítélők működnek, és azon nyomban tévedhetetlenül és isteni teljességében nyilvánul meg mindaz, ami addig végbement; és e megnyilvánulás az isteni határozatot, a végleges és tökéletes döntés összességét és lényegét jelenti. Ennélfogva, amint egy Ítélő szólt, már senki sem szólhat, lévén, hogy az Ítélő mindazon dolgoknak az igaz és hibátlan képét felrajzolta, ami korábban megtörtént. Az ő megszólalásakor már nincs fellebbezési lehetőség.” 19:4.5
D. Ihletett Háromsági Szellemek
1. Tétel: A Háromságot szolgáló Ihletett Háromsági Szellemek a teremtés titkos rendjeinek egyikét alkotják.
„Igen keveset tudok nektek mondani az Ihletett Háromsági Szellemekről, ugyanis ők a létező lények kevés, teljesen titkos rendjébe tartoznak, s valóban titkosak, mert nem képesek teljesen kinyilvánítani magukat még a mi számunkra sem, pedig a mi eredetünk igen közel van az ő forrásukhoz. Ők a paradicsomi Háromság cselekedetének eredményeként jönnek létre és egy, kettő vagy akár mindhárom Istenség is működhet a teremtésükkor. Nem tudjuk, hogy e Szellemek száma teljes-e vagy pedig folyamatosan növekedik, azonban hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a számuk nem kötött.” 19:5.1
2. Tétel: Az Ihletett Háromsági Szellemek és a Gondolatigazítók azonos minőségi ingert keltenek a Független Hírvivők érzékelő-képességében.
„Egy további érdekes tényt is megemlíthetek: Amikor egy Független Hírvivő olyan bolygón tartózkodik, mely lakóinak elméjében Gondolatigazító lakozik, mint amilyen az Urantia is, akkor minőségi ingert érzékel a szellemjelenlét érzékelő-képességével. Ilyen esetben nincs mennyiségi inger, csak minőségi érzéklet. Amikor olyan bolygón tartózkodik, ahová Igazítók még nem érkeztek, akkor az ott lakókkal való kapcsolatteremtés során ilyen válasz nem jön létre. Ez arra utal, hogy a Gondolatigazítók valamiképpen kapcsolatban vannak és összefüggésbe hozhatók a paradicsomi Háromság Ihletett Szellemeivel. Bizonyos értelemben talán vannak közös elemei a tevékenységüknek; de ezt nem igazán tudjuk. Mindkét lény a minden dolog középpontja és forrása közeléből származik, azonban két különböző rendről van szó. A Gondolatigazítók egyedül az Atyától származnak; az Ihletett Szellemek a paradicsomi Háromság utódai.” 19:5.6
3. Tétel: A melkizedekek szerint az Ihletett Háromsági Szellemek valamikor majd a Független Hírvivők helyébe lépnek, hogy bizonyos háromságivá tett fiak mellett tevékenykedjenek.
„A nebadoni melkizedekek azt tanítják, hogy az Ihletett Háromsági Szellemek végzete valamikor az örökkévaló jövőben az lesz, hogy a Független Hírvivők helyébe lépve működjenek, akiknek feladatkörét lassan, de biztosan felváltja az ő megbízatásuk, melyet mint a háromságivá tett fiak bizonyos fajtáinak társai kapnak.” 19:5.4
VII. AZ URANTIAI HÁROMSÁGI FOGALMAK
1. Tétel: A hébereknek gondot okozott a háromsági felfogás összeegyeztetése az egyistenhitükkel.
„A héberek a Melkizedek-korabeli kéni hagyományokból ismerték a Háromságot, de az Egyistenük, Jahve iránti egyistenhitbeli hevületük olyannyira elhomályosított minden más tanítást, hogy Jézus megjelenésének idejére az Elohim-tantétel gyakorlatilag teljesen eltűnt a zsidó istentanból. A héber elme sehogyan sem tudta összeegyeztetni a trinitárius elképzelést azzal az egyistenhiten alapuló felfogással, melynek középpontjában az Egy Úr, Izráel Istene állt.” 104:1.8
2. Tétel: Jézus tanította a Háromság fogalmát, ám az apostolai csak keveset értettek meg az igazságból.
„Jézus megtanította apostolainak az igazságot a paradicsomi Háromság személyeiről, ám ők úgy gondolták, hogy mindezt képletesen és jelképesen értette. Mivel a héber egyistenhiten nevelkedtek, igen nehezen tudtak hinni bármi olyasmiben, amely láthatóan szemben állt az uralkodó Jahve istenképükkel. És a korai keresztények örökölték a Háromság-felfogással szembeni héber előítéletet.” 104:1.10
3. Tétel: A paradicsomi Háromság összetétele egészen az Urantia kinyilatkoztatásig nem vált tényszerű ismeretté.
„Jézus óta a paradicsomi Háromság tényszerű megjelölése ismeretlen volt az Urantián (eltekintve néhány ember ismereteitől, akiknek tudását különleges kinyilatkoztatások alapozták meg) egészen az ezen írott kinyilatkoztatás megjelenéséig.” 104:1.13
4. Tétel: A Háromság valódi entitás – magas fokon rendeződött Istenség.
„És ugyanez a paradicsomi Háromság valódi entitás – nem személyiség, viszont igaz és abszolút valóság; nem személyiség, mindazonáltal a vele együtt létező személyiségekkel – az Atya, a Fiú és a Szellem személyiségével – összeillő. A Háromság a három paradicsomi Istenség összekapcsolódásából létrejövő, magas fokon rendeződött Istenség-valóság. A Háromság képességei, sajátságai és szerepkörei nem a három paradicsomi Istenség sajátosságainak egyszerű összege; a Háromság szerepkörei valamiképpen egyediek, eredetiek és nem határozhatók meg egyértelműen az Atya, a Fiú és a Szellem sajátosságainak elemzése útján.” 104:2.4
1. Tétel: Amikor a három paradicsomi Istenség – mint személy – egyesült működésben fog össze, hármasegységet hoznak létre – nem háromságot.
„És a három paradicsomi személyiség társulása teszi örökkévalóvá az első hármasegységet, az Atya, a Fiú és a Szellem személyiség-egyesülését. Ugyanis amikor e három személy, mint személy, egyesült működésben fog össze, ezáltal megalkotják a működési egység hármasegységét, mely nem háromság – nem szerves entitás – de hármasegység, háromszoros működési egyhangúság.” 104:3.14
2. Tétel: A Háromság osztatlan egysége külső kapcsolatot tarthat fenn a személy-együttesük hármasegységével.
„A paradicsomi Háromság nem hármasegység; nem működési azonosság; ez inkább osztatlan és oszthatatlan Istenség. Az Atya, a Fiú és a Szellem (személyként) képes kapcsolatot tartani a paradicsomi Háromsággal, mivel a Háromság maga az ő osztatlan Istenségük. Az Atya, a Fiú és a Szellem nem tart fenn ilyen személyes kapcsolatot az első hármasegységgel, mivel az maga az ő három személyből álló működési egységük. Csak mint Háromság – mint osztatlan Istenség – tartanak fenn együttes külső kapcsolatot a személy-együttesük hármasegységével.” 104:3.15
3. Tétel: A hármasegység nem entitás; inkább működési, mint szerves jellegű; tagjai inkább társak, mint testületet alkotók.
„A paradicsomi Háromság így egyedülálló az abszolút kapcsolatrendszerek között, több lételvi hármasegység is létezik, de lételvi Háromság csak egy van. A hármasegység nem entitás. Ez inkább működési, mint szerves jellegű. Tagjai inkább társak, mint testületet alkotók. A hármasegységek alkotói lehetnek entitások, de egy hármasegység maga nem más, mint társulás.” 104:3.16
4. Tétel: Az Egyetemes Atya az Abszolútok abszolútja, és mind a hét hármasegységnek ő az elsődleges tagja.
„A hét hármasegység bemutatására irányuló próbálkozásunk során felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy mindegyiknek elsődleges tagja az Egyetemes Atya. Ő van, volt és mindig lesz is: ő az Első Egyetemes Atya-Forrás, az Abszolút Középpont, az Elsődleges Ok, az Egyetemes Irányító, a Végtelen Éltető, az Eredeti Egység, a Korlátlan Megtartó, az Istenség Első Személye, az Elsődleges Mindenségrendi Minta és a Végtelenség Lényege. Az Egyetemes Atya az Abszolútok személyes oka; ő az Abszolútok abszolútja.” 104:4.1
5. Tétel: A hármasegységek alkotják a végtelenség működtető lendkerekét – minden kezdet, létezés és beteljesülés egyesítését.
„A hármasegységek alkotják a végtelenség működtető lendkerekét, a Hét Végtelenségi Abszolút egyediségének egyesülését. A hármasegységek lételvi jelenléte teszi képessé az Atya-VAGYOK-ot arra, hogy megtapasztalja a működési végtelenség-egységet annak ellenében is, hogy a végtelenség szétválik a hét Abszolúttá. Mindegyik hármasegységnek az Első Forrás és Középpont az egyesítő tagja; őbenne bírja minden dolog a maga korlátlan kezdetét, örök létezését és végtelen beteljesedését – »minden őbenne áll fenn.«” 104:4.46
6. Tétel: Az Első Hármasegység személyes és céltudatos – a szeretet, a kegyelem és a segédkezés egyesülése.
„Az Első Hármasegység a személyes rendeltetésű hármasegység. Ez a három Istenség személyiségének csoportja:
1. Az Egyetemes Atya.
2. Az Örökkévaló Fiú.
3. A Végtelen Szellem.
Ez a szeretet, a kegyelem és a segédkezés háromszoros egyesülése – a három végtelen paradicsomi személyiség céltudatos és személyes társulása. Ez az istenmód testvéri, teremtmény-szerető, atyaian cselekvő és felemelkedés-elősegítő társulás. Az első hármasegység isteni személyiségei személyiség- és szellem-adományozó és elmével felruházó Istenek.” 104:4.7
7. Tétel: A Második Hármasegység az erő-minta hármasegység.
„A Második Hármasegység – az erő-minta hármasegység. Legyen az parányi ultimaton, ragyogó csillag vagy forgó csillagköd, vagy akár a központi világegyetem, vagy a felsőbb-világegyetemek, tehát a legkisebb anyagi szerveződéstől a legnagyobbig, minden fizikai minta – a mindenség-elrendezés – mindig e hármasegység működésének eredménye. E társulás a következőkből áll:
1. Az Atya-Fiú.
2. A Paradicsom Sziget.
3. Az Együttes Cselekvő.
Az energiát a Harmadik Forrás és Középpont mindenségrendi közvetítői szervezik; az energia szerkezete megfelel a Paradicsom mintájának, az abszolút anyagivá lényegülésnek; de mindeme számtalan átalakulási folyamat mögött az Atya-Fiú jelenléte áll, akiknek az egyesülése a Havona megjelenésében elevenítette meg először a paradicsomi mintát, a Végtelen Szellem, az Együttes Cselekvő megszületésével egyidejűleg.” 104:4.9
8. Tétel: A Harmadik a szellemfejlődési hármasegység.
„A Harmadik Hármasegység – a szellemfejlődési hármasegység. A szellemi megnyilatkozás teljességének kezdete és vége ebben a társulásban van, mely a következőkből áll:
1. Az Egyetemes Atya.
2. A Fiú-Szellem.
3. Az Istenségi Abszolút.
A szellem-potenciálból a paradicsomi szellemig minden szellem valós kifejeződést nyer az Atya tiszta szellemlényegének, a Fiú-Szellem tevékeny szellemértékeinek és az Istenségi Abszolút korlátlan szellempotenciáljainak e hármas társulásában. A szellem lételvi értékeinek elsőfajú keletkezése, teljes megnyilatkozása és végleges rendeltetése ebben a hármasegységben van.” 104:4.16
9. Tétel: A Negyedik az energia-végtelenség hármasegysége.
„A Negyedik Hármasegység – az energia-végtelenség hármasegysége. E hármasegységen belül válik örökkévalóvá a térpotenciáltól a monotáig minden energia-valóság kezdete és vége. E csoport a következőket foglalja magába:
1. Az Atya-Szellem.
2. A Paradicsom Sziget.
3. A Korlátlan Abszolút.
A Paradicsom a mindenségrend erő-energia működésbe lépésének központja – az Első Forrás és Középpont helye a világegyetemben, a Korlátlan Abszolút mindenségrendi gócpontja és minden energia forrása. E hármasegységben van jelen lételvileg a mindenségrend-végtelen energiapotenciálja, melynek a nagy világegyetem és a világmindenség csak részleges megnyilatkozása.” 104:4.22
10. Tétel: Az Ötödik a válaszadó végtelenség hármasegysége.
„Az Ötödik Hármasegység – a válaszadó végtelenség hármasegysége. E társulás tagjai:
1. Az Egyetemes Atya.
2. Az Egyetemes Abszolút.
3. A Korlátlan Abszolút.
Ez az elrendezés eredményezi mindazon működési végtelenségi megvalósulás örökkévalóvá válását, amely a nem-istenségi valóság területein belül ténylegessé alakulhat. Ez a hármasegység korlátlan válaszadó képességet mutat a többi hármasegység akarati, okozati, vonzási és mintaképző cselekedeteire és jelenléteire.” 104:4.29
11. Tétel: A Hatodik a mindenségrendi kapcsolódású Istenség hármasegysége.
„A Hatodik Hármasegység – a mindenségrendi kapcsolódású Istenség hármasegysége. Ez az elrendezés a következőkből áll:
1. Az Egyetemes Atya.
2. Az Istenségi Abszolút.
3. Az Egyetemes Abszolút.
Ez az Istenség-a-mindenségrendben társulása, az Istenség bennmaradóságának összekapcsolódása az Istenség érzékfelettiségével. Ez a legtávolabbi isteniségi jelenlét azokon a végtelenség-szinteken, melyek már az istenivé alakított valóság területén kívül lévő valóságok irányában helyezkednek el.” 104:4.34
12. Tétel: A Hetedik a végtelen egység hármasegysége.
„A Hetedik Hármasegység – a végtelen egység hármasegysége. Ez az időben és az örökkévalóságban működésileg megjelenő végtelenség egysége, a ténylegesek és a lehetségesek összhangban lévő egyesülése. E csoport a következőkből áll:
1. Az Egyetemes Atya.
2. Az Együttes Cselekvő.
3. Az Egyetemes Abszolút.
Az Együttes Cselekvő mindenre kiterjedően egységesíti az összes ténylegessé vált valóság változó működési sajátságait minden megnyilvánulási szinten, a végesektől a tapasztalás-meghaladóakon át az abszolútokig. Az Egyetemes Abszolút tökéletesen kiegyensúlyozza az összes tökéletlen valóság változó sajátságaiban meglévő különbségeket, a tevékeny-akarati és okozatkeltő Istenség-valóság korlátlan magvábanvalóitól a nyugvó, visszaható, nem-istenségi valóság határtalan lehetőségeiig a Korlátlan Abszolút felfoghatatlan területein.” 104:4.39
13. Tétel: Van nyolc be nem mutatott hármasegység, melyeknek a felsőség tapasztalási szintjén túl lévő ténylegesekhez és magvábanvalókhoz van közük.
„E megközelítések elégségesek a hármasegységek fogalmának bemutatásához. Mivel nem ismeritek a hármasegységek végleges szintjét, ezért nem érthetitek meg teljesen az első hetet. Bár nem tartjuk igazán bölcs dolognak a további részletezést, annyit mindenesetre közölhetünk, hogy az Első Forrás és Középpont tizenöt háromsági társulással rendelkezik, ebből nyolcat nem mutatunk be ezekben az írásokban. Ez utóbbiak a felsőség tapasztalási szintjén túl lévő valóságokkal, ténylegesekkel és magvábanvalókkal kapcsolatosak.” 104:4.45
14. Tétel: A VAGYOK-ban eredendően meglévő végtelenség örökmód jelen van az Abszolútokban, működési társulást alkot a hármasegységekben és átviteli társulást képez a trioditákban.
„Lételvi nézőpontból semmi új sem történhet a galaxisokban, mivel a VAGYOK-ban eredendően meglévő teljes végtelenség örökmód jelen van a hét Abszolútban, működési társulást alkot a hármasegységekben és átviteli társulást képez a trioditákban. Az a tény azonban, hogy a végtelenség lételvileg jelen van ezekben az abszolút társulásokban, semmiképpen sem teszi lehetetlenné új, mindenségrendi élményelviség elérését. A véges teremtményi nézőpontból a végtelenség sok olyasmit foglal magába, amely magvábanvaló, és sok olyasmit, amely inkább a jövőbeli lehetőségek rendjébe, semmint a jelenlegi ténylegességek közé tartozik.” 115:2.1
IX. HÁRMASEGYSÉGEK ÉS TRIODITÁK
1. Tétel: A nem-Atya felépítésű hármas kapcsolatrendszereket trioditáknak nevezzük. Ezek a hármasegységek létezésének következményei.
„Vannak bizonyos egyéb hármas kapcsolatrendszerek, melyek felépítésükben nem-Atya tartalmúak, azonban ezek nem valódi hármasegységek, és mindig elkülönítendők az Atya-hármasegységektől. Különféle elnevezésük ismeretes, így nevezik ezeket társ-hármasegységeknek, egyenrangú hármasegységeknek, és trioditáknak. Ezek a hármasegységek létezésének következményei.” 104:5.1
2. Tétel: A Tényleges Trioditáját a három abszolút tényleges társulása alkotja.
„A Tényleges Trioditája. E triodita a három abszolút-tényleges kölcsönös kapcsolódásaiban áll fenn:
1. Az Örökkévaló Fiú.
2. A Paradicsom Sziget.
3. Az Együttes Cselekvő.
Az Örökkévaló Fiú a szellem-valóság abszolútja, az abszolút személyiség. A Paradicsom Sziget a mindenségrendi valóság abszolútja, az abszolút minta. Az Együttes Cselekvő az elme-valóság abszolútja, az abszolút szellem-valóság mellérendeltje, és a személyiség és erőtér lételvi istenségi egységbe rendeződése. E hármas társulás hangolja össze a ténylegessé vált valóság teljes összességét – a szellemi, a mindenségrendi, illetőleg az elmei valóságokat. E társulás korlátlan a ténylegességben.” 104:5.2
3. Tétel: A Magvábanvaló Trioditáját a lehetségesség három Abszolútjának társulása képezi.
„A Magvábanvaló Trioditája. E triodita a lehetségesség három Abszolútjának társulásában áll fenn:
1. Az Istenségi Abszolút.
2. Az Egyetemes Abszolút.
3. A Korlátlan Abszolút.
Tehát így kapcsolódnak össze egymással a minden rejtett energia-valóság – a szellemi, az elme- és a mindenségrendi energia-valóság – végtelen tárolói. Itt szerveződik egységbe az összes rejtett energia-valóság. E társulás végtelen a lehetőséget rejtőben.” 104:5.7
1. Tétel: A Háromságok Háromsága az élményelvi végtelenség teljességének tényleges összegződése, miként az megnyilatkozik az örökkévalóság értelmezésének elméleti végtelenségében; az élményelvi végtelen azonosul a lételvi végtelennel.
„A Háromságok Háromságának természetét nehéz bemutatni az emberi elme számára; a Háromságok Háromsága az élményelvi végtelenség teljességének tényleges összegződése, miként az megnyilatkozik az örökkévalóság értelmezésének elméleti végtelenségében. Az élményelvi végtelen azonosul a lételvi végtelennel a Háromságok Háromságában, és e kettő egy az elő-élményelvi, lételvi-előtti VAGYOK-ban. A Háromságok Háromsága mindannak végső kifejeződése, ami a tizenöt hármasegységben és a társult trioditákban foglaltatik. A véglegességeket nehezen érthetik meg a viszonylagosan létező lények, legyenek bár lételviek vagy élményelviek; ezért mindezeket viszonylagos fogalmakként kell bemutatnunk.” 106:8.1
2. Tétel: A Háromságok Háromsága több meghökkentő és felfoghatatlan szakaszban létezik.
„A Háromságok Háromsága különböző szakaszokban létezik. Tartalmaz lehetőségeket, valószínűségeket és még a jóval az emberi szint felett állók képzeletét is megrendítő, elkerülhetetlen dolgokat is. A mennyei bölcselők által valószínűleg nem is sejtett vonatkozásai is vannak, mivel ezek a sajátosságok már a hármasegységekben találhatók, és a hármasegységek végső soron feltárhatatlanok.” 106:8.2
3. Tétel: A Háromságok Háromságának három szintje van.
„Sokféleképpen bemutatható a Háromságok Háromsága. Mi a háromszintű megközelítést választjuk, melynek lényege a következő:
1. A három Háromság szintje.
2. Az élményelvi Istenség szintje.
3. A VAGYOK szintje.
Ezek rendre egyre nagyobb mértékű egyesülést mutatnak. Gyakorlatilag a Háromságok Háromsága az első szint, míg a második és a harmadik szint az elsőnek az egyesülési leszármaztatása.” 106:8.3
4. Tétel: A Háromságok Háromságát három szinten lehet bemutatni.
XI. A VÉGLEGES ÉS AZ ABSZOLÚT HÁROMSÁG
1. Tétel: A Végleges Isten úgy fog hatalommal és személyiséggel felruházódni, mint a Végleges Háromság egyesítésének következménye.
„A Végleges Háromság, mely kifejlődőben van, egykor majd a Legfelsőbb Lényből, a Legfelsőbb Teremtő Személyiségekből és a Világmindenség abszonit Építészeiből, azon egyedi világegyetem-tervezőkből fog összeállni, akik sem nem teremtők, sem nem teremtmények. A Végleges Isten ténylegesen és elkerülhetetlenül úgy fog hatalommal és személyiséggel felruházódni a majdnem határtalan világmindenség táguló színkörén, mint ennek az élményelvi Végleges Háromságnak az egyesítéséből eredő Istenség-következmény.” 0:12.6
2. Tétel: Az Abszolút Háromság a második élményelvi Háromság, és egyesülése tapasztalatilag elérheti az Abszolút Istenséget.
„Az Abszolút Háromság – a második élményelvi Háromság – ténylegessé válása már tart, és e Háromságot a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és a ki nem nyilatkoztatott Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtója fogja alkotni. Ez a Háromság a személyes és a személyest meghaladó szinteken egyaránt működik, sőt eléri még a nem-személyes határait is, és az egyetemességben való egyesülése által, tapasztalatilag elérheti az Abszolút Istenséget.” 0:12.7
3. Tétel: A Háromsági Abszolút elvben képes a magvábanvaló lényegű Abszolútok – az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan Abszolút – megelevenítésére.
„A Végleges a tapasztalás-meghaladó valóság csúcspontja, éppen úgy, ahogy a Legfelsőbb az evolúciós-tapasztalati valóság pillérfője. És e két élményelvi Istenség tényleges megjelenése alkotja annak alapját, hogy létrejöjjön a második élményelvi Háromság. Ez a Háromsági Abszolút, vagyis a Legfelsőbb Istennek, a Végleges Istennek és a ki nem nyilatkoztatott Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtójának egyesülése. És ez a Háromság elvben képes a magvábanvaló lényegű Abszolútok – az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan – megelevenítésére. De e Háromsági Abszolút végleges megformálódására csak azután kerülhet sor, miután végbement a világmindenség kiteljesedett evolúciója, a Havonától a negyedik és legkülső térszintig.” 106:5.1
4. Tétel: A Háromsági Abszolút ténylegesen is abszolút a teljes működést tekintve – minőségi értelemben korlátlan és magvában korlátozatlan.
„Más megfogalmazásban: A Háromsági Abszolút, miként a neve is mutatja, ténylegesen is abszolút a teljes működést tekintve. Nem tudjuk miként képes egy abszolút rendeltetési cél teljes kifejeződést elérni korlátozott, lehatárolt vagy más módon keretek közé szorított alapon. Ennélfogva fel kell tételeznünk, hogy bármely ilyen teljességi rendeltetési cél (magvában) korlátozatlanná válik. És az is nyilvánvalóvá válik, hogy a korlátozatlan egyúttal korlátlan is lesz, legalábbis minőségi értelemben, noha a mennyiségi viszonyokat tekintve nem állíthatunk bizonyosat.” 106:6.4
5. Tétel: A paradicsomi Háromság végtelen; a Háromsági Végleges nem éri el a végtelent; a Háromsági Abszolút hatást gyakorol a lehetségesség lételvi Abszolútjaira.
„Egy valamiben azonban biztosak vagyunk: Míg a lételvi paradicsomi Háromság végtelen, és míg az élményelvi Háromsági Végleges nem éri el a végtelent, addig a Háromsági Abszolút már nem minősíthető ilyen könnyen. Ugyan keletkezésében és felépítésében élményelvi, egyértelműen hatást gyakorol a lehetségesség lételvi Abszolútjaira.” 106:6.5