17. Az ember
Bekezdésszámozás:
Be |
Ki
Nyomtatóbarát változat
Nyomtatóbarát változat
I. Bevezetés
II. Andon és Fonta
III. A Herceg testtel bíró törzskara
IV. A színes emberfajták
V. Ádám és Éva
VI. Az ibolyaszín emberfajta
VII. A sumérok és az árják
VIII. Emberfajták
IX. A kék ember
X. A vörös és a sárga emberfajta
XI. Civilizáció
XII. Az ember szabad akarata
XIII. Az Isteni Nevelő
XIV. Isten-tudat
XV. Az Urantia-személyiség
XVI. Az Isten hű fiai
XVII. A fény és élet hét szakasza
XVIII. A személyiség továbbélése
1. Tétel:Az evolúciós világok a halandó teremtmények hét fajtájának adnak otthont.
„Minden egyes csillagrendszerben létezik a növényi és az állati életnek egy szabványos és alapvető mintája. Azonban az élethordozók gyakran szembesülnek ezen alapminták módosításának szükségességével annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak a tér számos világán előforduló különféle fizikai körülményekhez. Ők a halandó teremtmény általános csillagrendszeri fajtájának elterjedését mozdítják elő, azonban hét különböző ilyen fizikai fajta is van, és e hét elsőrendű változatnak is ezer és egy kisebb válfaja létezik:
1. Légköri fajták.
2. Elemi fajták.
3. Gravitációs fajták.
4. Hőmérsékleti fajták.
5. Villamos fajták.
6. Az energia-felvételi fajták.
7. Külön meg nem nevezett fajták.” 49:2.1
2. Tétel: A halandók bolygói fajtái hét szempontból vizsgálhatók.
„Némiképp nehéz dolog megfelelő képet festeni a halandók bolygói sorozatairól, mert oly keveset tudtok ezekről, és mert oly nagyok az eltérések. A halandó teremtményeket azonban számos nézőpontból lehet tanulmányozni, melyek közé tartoznak az alábbiak is:
1. A bolygói környezethez való alkalmazkodás.
2. Agyszelvény-fajta sorozatok.
3. Szellem-befogadási sorozatok.
4. Bolygói-halandói korszakok.
5. Teremtmény-rokonsági sorozatok.
6. Igazítói eggyé kapcsolódási sorozatok.
7. A föld elhagyásának eljárásai.” 49:5.1
3. Tétel:Az evolúciós elme csak akkor kiegyensúlyozott, ha magát a mindenségrendi észbeliség két végletén nyilvánítja ki — a teljesen gépiessé tetten és a teljesen szellemivé lényegítetten.
„Az evolúciós elme csak akkor teljesen kiegyensúlyozott és megbízható, ha magát a mindenségrendi észbeliség két végletén nyilvánítja ki — a teljesen gépiessé tetten és a teljesen szellemivé lényegítetten. A tiszta gépies irányítás és az igaz szellemtermészet értelmi végletei között működik a fejlődő és felemelkedő elméknek az a hatalmas csoportja, amely elmék kiegyensúlyozottsága és nyugalma a személyiség választásán és a szellemazonosuláson alapul.” 111:1.7
1. Tétel: Az ember nem evolúciós véletlen esemény.
„Az élet törzsfejlődésének korai szakaszai nem mindenben egyeznek a jelenlegi nézeteitekkel. A halandó ember nem evolúciós véletlen esemény. Pontos rendszere, világegyetemi törvénye van a bolygói életterv kibontakozása menetének a tér szféráin. Nem az idő múlása, s nem a faj képviselőinek nagy mennyiségben való felszaporodása alkotja a szabályozó rendszert. Az egerek sokkal gyorsabban szaporodnak, mint az elefántok, az elefántok mégis gyorsabban fejlődnek az egereknél.” 49:1.6
2. Tétel: Sok szempontból Andon és Fonta volt a legfigyelemreméltóbb emberilény-pár, mely a föld színen valaha is élt.
„Sok szempontból Andon és Fonta volt a legfigyelemreméltóbb emberilény-pár, mely a föld színen valaha is élt. E csodálatos pár, az egész emberiség tényleges szülői, minden tekintetben felsőbbrendűek voltak sok közvetlen leszármazottjuknál, és alapvetően különböztek minden ősüktől, a közeliektől és a távoliaktól egyaránt.” 63:1.1
3. Tétel: Amikor felfedezték a tüzet, egész éjjel ott ültek mellette — nem is folytatták útjukat három napig.
„Ez volt az egyik legörömtelibb pillanat a rövid, ám mozgalmas életükben. Egész éjjel ott ültek a tűz mellett és nézték ahogy ég, és homályosan megértették, hogy a felfedezésük révén dacolhatnak az éghajlattal és örökre függetlenné válhatnak a déli területeken élő állati rokonaiktól. Három nap pihenés és a tűzzel való játszadozás után folytatták útjukat.” 63:2.6
4. Tétel:Andon és Fonta népes családját gyermekeik, unokáik és dédunokáik alkották.
„Andonnak és Fontának összesen tizenkilenc gyermeke született, és csaknem ötven unoka és hat dédunoka társaságát is élvezhették. A család négy szomszédos sziklaüregben vagy félbarlangban lakott, melyek közül hármat előcsarnokok kötöttek össze, melyeket az Andon gyermekei által készített kvarckavics eszközökkel vájtak a puha mészkőbe.” 63:3.2
5. Tétel: Andon és Fonta halálával Szontad vette át a nemzetség vezetését.
„A szülei halálával Szontad, bár a lába komolyan megsérült, nyomban átvette a nemzetség vezetését, és ebben ügyesen segítette őt felesége, a legidősebb lánytestvére. Első feladatuk az volt, hogy sziklákat görgessenek a halott szüleik, öccseik, húgaik és gyermekeik fölé, hogy eltemessék őket. E temetésnek nem érdemes különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani. A halál utáni továbbélés eszméi még nagyon ködösek és bizonytalanok voltak, azok leginkább az ő valószínűtlen és tarka álomvilágukból eredtek.” 63:3.5
6. Tétel: Az andoni nemzetségek szétszóródása előtt fejlett nyelvet alakítottak ki, s ebből lett később az Urantia nyelve.
„Még az andoni nemzetség[ek] szétszóródása előtt fejlett nyelv alakult ki a nemzetség[ek] tagjai közötti érintkezésre irányuló korai erőfeszítésekből. E nyelv gyarapodása folytatódott, és csaknem naponta bővült a szókészlet azon új találmányok és a környezethez való alkalmazkodás miatt, melyeket ezen eleven életet élő, nyughatatlan és kíváncsi népek dolgoztak ki. És e nyelv vált az Urantia nyelvévé, a korai emberi család nyelvévé, mígnem később a színes emberfajták nyelvei megjelentek.” 63:4.6
7. Tétel:Andon és Fonta leszármazottai elterjedtek Európában, és ezernél is több tábort létesítettek az Északi-tenger felé tartó folyók mentén.
„Mielőtt a kiterjedt jégmező elérte volna Franciaországot és a Brit-szigeteket, Andon és Fonta leszármazottai Európán keresztül nyugat felé nyomultak és ezernél is több külön tábort létesítettek az Északi-tenger akkoriban még meleg vizei felé folyt nagy folyók mentén.” 63:5.2
8. Tétel: Andon és Fonta röviddel a Jerusemre való megérkezést követően engedélyt kapott, hogy visszatérjen az első lakóvilágra és üdvözölhesse az odaérkező urantiai zarándokokat.
„Andon és Fonta röviddel a Jerusemre való megérkezést követően engedélyt kapott a Csillagrendszer Fejedelemtől, hogy visszatérjen az első lakóvilágra annak érdekében, hogy azokkal a morontia személyiségekkel szolgáljon együtt, akik az Urantiáról jövő idő-zarándokokat a mennyei szférákon üdvözlik. És e feladatra határozatlan időre rendelték őket. Szerettek volna üdvözletet küldeni az Urantiára e kinyilatkoztatásokon keresztül, de e kérés teljesítését bölcsen megtagadták tőlük.” 63:7.3
III. A HERCEG TESTTEL BÍRÓ TÖRZSKARA
1. Tétel: A Bolygóherceg száz olyan önként jelentkező, felemelkedő halandót visz magával, akik még nem kapcsolódtak össze a Gondolatigazítójukkal.
„Ha a Bolygóherceg egy fiatal világra indul, akkor rendszerint magával viszi az önkéntes felemelkedő lények egy csoportját a helyi csillagrendszeri központról. E felemelkedők a fajok fejlesztésével összefüggő első feladatok elvégzése érdekében tanácsadókként és segítőkként kísérik el a herceget. Az anyagi segítők e testülete alkotja a herceg és a világ emberfajtái közötti kapcsolatot. Az Urantia Hercegének, Kaligasztiának száz ilyen segítőből álló testülete volt.” 50:3.1
2. Tétel:Amikor a herceg segítői egymás között párosodnak, akkor abból kétféle lény származhat:
a) Elsőfajú közteslények.
b) Magasabb rendű anyagi teremtmények.
„A Bolygóherceg e segítői ritkán lépnek párba a világ emberfajtáival, viszont egymás között mindig párosodnak. Kétféle lényfajta származik ezekből az egyesülésekből: a köztes teremtmények elsőfajú fajtája és bizonyos olyan, magasabb rendű anyagi lények, akik a herceg törzskarában maradnak azt követően, hogy szüleiket Ádám és Éva megérkezésekor elviszik a bolygóról. E gyermekek nem lépnek párba a halandó fajokkal, kivéve bizonyos szükséghelyzeteket és akkor is csak a Bolygóherceg irányításával teszik ezt. Ilyenkor a gyermekeik — a testtel bíró törzskar unokái — olyan besorolásúak, mint a koruk és nemzedékük felsőbbrendű fajtái. A Bolygóherceg e félanyagi segédeinek minden utódába Igazító költözik.” 50:3.5
3. Tétel: A száztagú hercegi törzskar tíz feladatkörben tevékenykedett:
1. Az élelmezési és anyagi jóléti tanács
2. Az állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa
3. A ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók
4. A tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata
5. Az ipari és kereskedelmi bizottság
6. A kinyilatkoztatott vallás kara
7. Az egészség és az élet megőrzői
8. A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa
9. A fejlett törzsi kapcsolatok kormányzói
10. A törzsi összhang és a faji együttműködés legfelsőbb bírósága. Ld. 66:5.1
1. Tétel: A hegyvidéki badoniták között jelent meg a szangik család — ők lettek az ősei a hat színes emberfajtájának.
„És ekkor, e hegyvidéki badoniták között egy szokatlan és különös dolog történt. Az akkoriban lakott hegyvidék északkeleti részen élő egyik férfinak és nőnek hirtelenül szokatlanul értelmes gyermekekből álló családja lett. Ez volt a szangik család, akik az Urantia mind a hat színes emberfajtájának őseivé lettek.
E szangik gyermekek, szám szerint tizenkilencen nemcsak hogy értelmesebbek voltak a társaiknál, hanem a bőrük színe a napfényben különféle árnyalatokat mutatott. E tizenkilenc gyermek között öt vörös, két narancsszín, négy sárga, két zöld, négy kék és két indigó volt. E színek egyre erősebbé váltak, ahogy a gyermekek nőttek, és amikor e fiatalok később a törzsbeli társaikkal párosodtak, akkor minden utódjuk bőrszíne a szangik szülő bőrszínéhez hasonlított.” 64:5.2
2. Tétel: Hat alapvető evolúciós emberfajta létezik:
a) három elsőrendű — a vörös, a sárga és a kék,
b) három másodrendű — a narancsszín, a zöld és az indigó.„Hat alapvető evolúciós emberfajta létezik: három elsőrendű — a vörös, a sárga és a kék; és három másodrendű — a narancsszín, a zöld és az indigó. A legtöbb lakott világon mindezek a fajták megvannak, viszont a három-agyszelvényű lények bolygói közül sokon csak a három elsődleges fajta található meg. Némely helyi csillagrendszerben szintén csak e fajták vannak jelen.” 49:4.2
1. Tétel:A Herceg iskolájának tanulói földművelők és kertészek voltak. Idejüket öt tevékenységek között osztották meg.
„A világotok esetében a központi településen minden emberi lakóhelyhez elegendően nagy terület tartozott. Bár a távoli törzsek továbbra is vadásztak és gyűjtögettek, a Herceg tanintézeteinek tanítványai és tanítói földművelők és kertészek voltak. Idejüket nagyjából egyenlően osztották meg az alábbi tevékenységek között:
1. Fizikai munka. Földművelés, kiegészítve házépítéssel és a házak berendezésével.
2. Közösségi tevékenységek. Játékok és művelődésközösségi csoportalkotás.
3. Oktatói képzés. Egyéni oktatás a családi-csoportos oktatással összefüggésben, melyet külön osztályszintű felkészítés egészít ki.
4. Szakképzés.A házasság és az otthonkészítés tanodái, művészeti és kézműves felkészítő tanhelyek, és a — világi, műveltségi, és vallási — tanítók felkészítő osztályai.
5. Szellemi műveltség. A testvériség tanítóinak felkészítése, a gyermekek és az ifjak csoportjainak felvilágosítása és a befogadott honos gyermekek felkészítése a népük közötti hitterjesztői feladatokra.” 50:4.3
2. Tétel: Csaknem harmincezer éven át a második Éden volt a civilizáció bölcsője. Az ádámi népek leszármazottai a világ legtávolabbi részeibe is eljutottak.
„Csaknem harmincezer éven át a második Éden volt a polgárosodás bölcsője. Az ádámi népek itt, Mezopotámiában megvetették a lábukat, leszármazottaikat egészen a föld határaiig is elküldték, és később, miután a nodfiakkal és a szangik törzsekkel összeolvadtak, őket nevezték anditáknak. E vidékekről indultak el azok a férfiak és nők, akik a történelmi tetteket végrehajtották, és akik oly nagy mértékben felgyorsították a műveltségi fejlődést az Urantián.” 78:0.1
3. Tétel:A második kert vezetése hősies tett volt — ez volt az urantiai történelem egyik legösztönzőbb hőskölteménye. Ádám és Éva fiai és leányai minden emberfajtát, ahová csak eljutottak, megnemesítettek.
„A második kert vezetésében megmutatkozó hősiesség az urantiai történelem egyik legcsodálatosabb és legösztönzőbb hőskölteménye. E tündöklő lelkek sohasem veszítették teljesen szem elől az ádámi küldetés célját, és ezért bátran leküzdötték a környező és alsóbbrendű törzsek hatásait, miközben készségesen és folyamatosan indították el a legkiválóbb fiaikat és leányaikat kiküldöttekként a földi emberfajtákhoz. E terjeszkedés néha kimerítő hatású volt az otthoni műveltség szempontjából, de e felsőbbrendű népek mindig pótolták e kialakult hiányokat.” 78:2.2
4. Tétel:Az ádámfiak kultúrája messze meghaladta az evolúciós emberfajtákét, azonban e kultúra mesterséges volt. Nem kifejlődött kultúra volt, ezért az evolúciós szintre való leépülése elkerülhetetlenül végbement.
„Az ádámfiak polgárosultsága, társadalma és műveltségi helyzete messze meghaladta az urantiai evolúciós emberfajták általános szintjét. Csak Van és Amadon régebbi települései, valamint az ádámszonfiakéi voltak valamiképpen ezekhez mérhetők. De a második Éden polgárosodott társadalma mesterséges szerkezet volt — nem kifejlődött volt — ezért a leépülése elkerülhetetlenül végbement, s végül elérte a természetes evolúciós szintet.” 78:2.3
1. Tétel: Az Ádám utáni időkre a felsőbbrendű emberfajták a világ számos pontján elterjedtek.
„1. Az ibolyaszín emberfajta — ádámfiak és ádámszonfiak. Az ádámfi műveltség legfőbb központja a második kertben volt, mely a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt háromszögben helyezkedett el; ténylegesen is ez volt a nyugati és az indiai polgárosodott társadalom bölcsője. Az ibolyaszín fajta második vagy északi központja az ádámszonfiak fővárosa volt, mely a Káspi-tenger déli partjától keletre helyezkedett el, a Kopet-dag hegység közelében. E két központról indult ki a környező területekre az összes emberfajta fejlődését azonnal felgyorsító műveltség és élet-sejtanyag.
2. Elő-sumérok és egyéb nodfiak. Mezopotámiában, a folyók torkolatvidékéhez közel a dalamatiai idők ősi műveltségének maradványai is jelen voltak. Az évezredek múlásával e csoport alaposan összekeveredett az északról jött ádámfiakkal, de a nodfi hagyományaikat sohasem adták fel. A Levantében letelepedett nodfi csoportokat általában az ibolyaszín fajta későbbi terjeszkedése szívta fel.
3. Az andonfiaköt vagy hat, meglehetősen jellegzetes települést tartottak fenn az ádámszoni központtól északra és keletre. Turkesztánban is jelen voltak elszórtan, és elszigetelt közösségeik éltek Eurázsia szerte, különösen a hegyvidéki térségekben. Még mindig ezek az őslakosok birtokolták az eurázsiai földrész északi területeit, valamint Izlandot és Grönlandot is, azonban az európai síkságokról a kék ember, a távol-keleti folyóvölgyekből pedig a sárga emberfajta már jóval korábban kiszorította őket.” 78:1.3
2. Tétel:Az anditák hét nagyobb hullámban özönlötték el Európát, s az utoljára érkezők három nagy hullámban, lóháton érkeztek.
„Az anditák ugyan folyamatosan tódultak be Európába, de hét nagyobb beözönlésük különíthető el, míg az utoljára érkezők három nagy hullámban, lóháton jöttek be. Némelyek az égei-tengeri és a Duna-völgyi útvonalon jöttek Európába, de a korai és tisztább fajták többsége a Volga és a Don füves területein át, az északi útvonalon vándorolt be Északnyugat-Európába.
A harmadik és a negyedik betörés között egy, az orosz folyók és a Baltikum érintésével Szibériából jövő andonfi horda lépett Európa területére észak felől. Őket az északi andita törzsek nyomban magukba olvasztották.” 80:4.1
3. Tétel: Az ádámfiak békés népek voltak; a nodfiak pedig harciasak. E két törzs egyesülése a később hozzákeveredett szangik fajtákkal együtt hozta létre a rátermett, harcias anditákat.
„A tisztább ibolyaszín emberfajta korai terjeszkedései sokkal békésebbek voltak, mint az ő későbbi félkatonai és hódítani vágyó andita leszármazottaiké. Az ádámfiak békés népek voltak; a nodfiak pedig harciasak. E két törzs egyesülése a később hozzákeveredett szangik fajtákkal együtt hozta létre azokat a rátermett, harcias anditákat, akik ezeket a ténylegesen is katonai hódításokat véghezvitték.” 80:4.3
4. Tétel:Az anditák egyeduralmát nyugaton meghatározó döntő tényező a ló volt. Gyorsan tudtak haladni s így képesek voltak összefüggő csoportokban elérni Európát — s így sokat megőriztek a kultúrájukból.
„Az anditák egyeduralmát nyugaton meghatározó döntő fejlődési tényező azonban a ló volt. A ló a terjeszkedő anditáknak az addig nem létezett mozgékonyság előnyét adta, képessé téve az andita lovasnépek utolsó csoportjait arra, hogy gyorsan megkerüljék a Káspi-tengert és lerohanják egész Európát. Az anditák minden korábbi hulláma olyan lassan nyomult előre, hogy Mezopotámiától nagyobb távolságra eljutva az egységük mindegyre megbomlott. E későbbi hullámok viszont olyan gyorsan haladtak előre, hogy összefüggő csoportokban érték el Európát, s közben valamilyen mértékben megőrizték a magas szintű polgárosodott viszonyaikat is.” 80:4.4
5. Tétel:Nagyjából Kr.e. 19.000-ben az ádámfiak négy és fél milliós nemzetet alkottak.
„De az ádámfiak nagyjából Kr.e. 19.000-ben valódi nemzetet alkottak, négy és fél milliós létszámmal, és ekkorra már a leszármazottaik millióit küldték ki a környező népekhez.” 78:2.5
6. Tétel: Az anditák az ibolyaszín emberfajtának, a nodfiaknak és a szangik népeknek a keverékei voltak. Faji örökségükben az ibolyaszín fajta aránya az egynyolcad és az egyhatod között volt.
„Az andita fajták a tisztavérű ibolyaszín emberfajtának és a nodfiaknak, továbbá az evolúciós népeknek az elsődleges keverékei voltak. Az anditák esetében általában igaz, hogy messze nagyobb arányban volt meg bennük az ádámi vér, mint a mai emberfajtákban. Az andita megjelöléssel általában azokra a népekre utalunk, melyek faji örökségében az ibolyaszín fajta aránya az egynyolcad és az egyhatod között volt. A mai urantiaiak, még az északi fehér fajták is, ennél sokkal kisebb arányban rendelkeznek az ádámi vérrel.” 78:4.1
7. Tétel:Az árja emberfajta kialakulása a turkesztáni hegyvidéken ment végbe. E nyelvjárást az ádámszonfiak és az anditák nyelvének keveréke alkotta.
„A turkesztáni polgárosodott társadalmat folyamatosan újjáélesztették és megújították a Mezopotámiából újonnan érkezők, különösen a későbbi andita lovasnépek. Az úgynevezett árja anyanyelv kialakulása a turkesztáni hegyvidéken ment végbe; e nyelv a vidék egyik andoni nyelvjárásának és az ádámszonfiak, valamint később az anditák nyelvének keverékéből jött létre. Sok mai nyelv tehát ezeknek a közép-ázsiai törzseknek a korai nyelvéből alakult ki, akik meghódították Európát, Indiát és a mezopotámiai síkságok felsőbb területeit. Ez az ősi nyelv kölcsönözte a nyugati nyelveknek mindazt a hasonlóságot, melyet árjának neveznek.” 78:5.3
8. Tétel:Az anditák utolsó három hulláma Kr.e. 8000 és 6000 között indult el Mezopotámiából. Leigázták az újonnan megjelenő fehér emberfajtát és elkeveredtek velük.
„Az anditák Kr.e. 8000 és 6000 között rajzottak ki az utolsó három hullámban. A Mezopotámiából kiinduló e három nagy műveltségi hullámot a keleti hegyi törzsek nyomása és a nyugati síkságok népeinek terjeszkedése váltotta ki. Az Eufrátesz-völgy és a szomszédos területek lakói több különböző irányban vágtak neki az utolsó kivonulásnak:
Hatvanöt százalékuk a Káspi-tengeri útvonalon lépett be Európa területére, hogy ott meghódítsa az újonnan megjelenő fehér emberfajtákat — a kék emberek és a korai anditák keverékét — és összeolvadjon azokkal.” 78:6.1
9. Tétel:Az utolsó andita kirajzás után a mezopotámiai folyótorkolatok közelében maradottak voltak a sumérok, akiknek kultúrája nagyobbrészt nodfi jellegű volt.
„Amikor az utolsó andita kirajzás megroppantotta a mezopotámiai polgárosodott társadalom élőlénytani gerincét, e felsőbbrendű emberfajta egyik kis létszámú kisebbsége a folyótorkolat közelében fekvő hazájukban maradt. Ezek voltak a sumérok, és Kr.e. 6000-re fajilag nagymértékben anditákká lettek, bár a műveltségük szinte kizárólag nodfi jellegű volt és tartották magukat Dalamatia ősi hagyományaihoz. Mindemellett a partvidéki területek e sumér lakosai voltak az utolsó anditák Mezopotámiában. De a mezopotámiai emberfajták ekkorra már alaposan összekeveredtek, melyet alátámasztanak azok a koponyafajták is, melyeket a régészek az e korból való sírokban találtak.” 78:8.1
1. Tétel: Hap erkölcsi törvénye háromszázezer éven át volt Dalamatia törvénye.
„Erkölcsi törvénnyel Hap ismertette meg a korai emberfajtákat. E rendszabályt »Az Atya Útjának« nevezték és a következő hét parancsolatból állt:
1. Ne félj és ne szolgálj egyéb Istent, mint a mindenek Atyját!
2. Ne légy engedetlen az Atya Fiával, a világ urával szemben, és az emberfeletti társai iránt se mutass tiszteletlenséget!
3. Ne mondj valótlant, amikor az emberek bírósága előtt állsz!
4. Ne ölj férfit, nőt vagy gyereket!
5. Ne lopd el a szomszédod javait vagy jószágát!
6. Ne érintsd a barátod feleségét!
7. Ne mutass tiszteletlenséget a szüleiddel vagy a törzs öregjeivel szemben!
Csaknem háromszázezer éven át ez volt Dalamatia törvénye. És a törvény szövegét hordozó kőlapok közül sok ma a mezopotámiai és perzsiai partoktól távolabb eső vizek mélyén nyugszik. Szokássá vált, hogy a hét egyes napjain e parancsolatok valamelyikével éltek, a köszöntések és az étkezéskori köszönetnyilvánítások alkalmával mondták el azokat.” 66:7.8
2. Tétel:Az anditák Turkesztánból való utolsó kivonulása képezte az Indiába történő árja beözönlést.
„Az Indiába történő második andita behatolás az árja beözönlés volt, mely csaknem ötszáz éven át tartott a Krisztus előtti harmadik évezred közepén. E vándorlás jelentette az anditáknak a turkesztáni hazájukból való utolsó kivonulását.
A korai árja központok elszórtan helyezkedtek el India észak felén, közelebbről is északnyugaton. E betörő népek nem hódították meg az egész országot és e kényelmességük később megbosszulta magát, mert a kisebb létszámuk miatt sebezhetőkké váltak a délről érkező dravidák jelentette beolvasztó hatással szemben, akik ez után a himalájai területek kivételével lerohanták az egész félszigetet.” 79:4.1
1. Tétel: Az utóbbi húszezer év emberi maradványai nem utalnak az öt eredeti fajtára, viszont jól mutatják a három mai csoportot.
„Ezért, amikor az utóbbi húszezer év emberi maradványait kiássátok, általában lehetetlen határozottan elkülöníteni az öt eredeti fajtát. Az ilyen csontvázak azt mutatják, hogy az emberiség jelenleg hozzávetőleg három osztályba sorolható:
1. A kaukázusi —a nodfi és az ádámi fajta andita keveréke, melyet módosított az elsőrendűek és (egyes) másodrendűek keveréke, valamint a jelentős mértékű andoni kereszteződés. A nyugati fehér fajták némely indiai és turáni néppel együtt e csoportba tartoznak. E csoporton belül az egyesítő tényező a kisebb-nagyobb arányban hordozott andita örökség.
2. A mongoloid —az elsőrendű szangik fajta, beleértve az eredeti vörös, sárga és kék fajtát is. A kínaiak és az amerikai indiánok e csoportba tartoznak. Európában a mongoloid válfajt a másodrendű szangik és az andoni keverék módosította; de még ennél is inkább az andita feljavító hatás. A maláj és az egyéb indonéziai népek is e csoportba tartoznak, bár ők nagy százalékban rendelkeznek másodrendű szangik vérrel.
3. A negroid —a másodrendű szangik fajta, melybe eredetileg beletartozott a narancsszín, a zöld és az indigó emberfajta. Erre a válfajra a legjobb példa a fekete ember, és ez megtalálható szerte Afrikában, Indiában és Indonéziában, ahol csak a másodrendű szangik fajták megtelepültek.” 81:4.10
2. Tétel:Az andita vándorlások végén három fehér emberfajta létezett Európában.
„A faji keveredés Európában az andita vándorlások végére általában a következő három fehér emberfajta szerinti megoszlást mutatta:
1. Az északi fehér fajta. Ez az úgynevezett északi fajta elsősorban a kék emberből, valamint az anditákból állt, de tartalmazta az andonfi vér egy jelentős hányadát, és kisebb mennyiségben a vörös és a sárga szangik fajtákat is. Az északi fehér fajta így magába foglalta a négy leginkább kívánatos emberfajtát. De a legnagyobb örökség a kék embertől származott. A jellegzetes korai északi népek hosszúkás fejformájúak, magas termetűek és szőkék voltak. E fajta azonban régen alaposan összekeveredett a fehér népek minden ágával.
A behatoló északi fajta által megismert kezdetleges európai műveltség a kék emberrel keveredett, visszafejlődő dunaiak műveltsége volt. Az északi-dán és a dunai-andonfi műveltség a Rajnánál találkozott és keveredett össze, amint az megfigyelhető a mai Németországban létező két faji csoport létében is.
Az északi fajta folytatta a balti-tenger partvidékéről származó borostyánkővel való kereskedelmet, melynek során a Brenner-hágón át komoly üzleti kapcsolatokat épített ki a duna-völgyi rövid fejűekkel. A dunaiakkal fenntartott e kiterjedt kapcsolat eredményeként az északiak anyaimádók lettek, és néhány ezer éven keresztül a holtak elégetése csaknem teljesen általános szokás volt Skandinávia szerte. Ez megmagyarázza, hogy a korai fehér emberfajták maradványai miért nem lelhetők fel annak ellenére, hogy egész Európában számos sírjuk megtalálható — e sírokban csak a kő- és agyagurnákban lévő hamu van. Ezek a fehér emberek lakóhelyeket is építettek; ők sohasem laktak barlangokban. És megint csak ez magyarázza, hogy miért van olyan kevés bizonyíték a fehér ember műveltségéről annak ellenére, hogy az előtte itt élt cro-magnoni fajta műveltsége jól megőrződött ott, ahol biztonságosan elzáródhatott a barlangokban és sziklaüregekben. Mondhatni, az egyik nap Észak-Európában a visszafejlődő dunaiak és a kék ember kezdetleges műveltsége van jelen, a másik nap pedig a hirtelenül megjelenő és igencsak felsőbbrendű fehér emberé.
2. A központi fehér fajta. Bár e csoport magába foglalja a kék, a sárga és az andita fajtákat, azért döntően mégis csak andonfi. Ezek az emberek rövid fejűek, barnás bőrűek és zömökek. Ékként hatolnak be az északi és a földközi-tengeri emberfajták közé, úgy, hogy az ék széles alapja Ázsiára támaszkodik, a hegye pedig Kelet-Franciaországig ér el.
3. A déli fehér fajta. E barnahajú földközi-tengeri fajta az anditák és a kék ember keverékéből állt, melyhez hozzáadódott egy kevés andonfi jelleg is északon. E csoport jelentős mennyiségű másodrendű szangik vért is kapott a szaharaiakon keresztül. A későbbi időkben a fehér fajta e déli része erős andita vérátömlesztést kapott a Földközi-tenger keleti részéből.” 80:9.1
1. Tétel:A kék ember nem teremtett nagy kultúrát, viszont Ádám kora után ez az emberfajta vetette meg egy erős és életképes civilizáció alapjait.
„Bár az európai kék ember maga nem teremtett nagy műveltségi polgárosodott társadalmat, ő biztosította azokat az élőlénytani alapokat, melyek, miután az adamizálódott fajtáik keveredtek a kései andita hódítókkal, létrehozták az erőteljes polgárosodási folyamatok kiteljesítésére leginkább alkalmas törzsek egyikét, mely az Urantián valaha is megjelent az ibolyaszín faj és az ő andita utódaik óta.” 80:0.1
2. Tétel:A mai fehér népcsoportok az ádámi törzsnek a szangik emberfajtákkal — leginkább a kék emberrel — keveredett leszármazottai.
„A mai fehér népekben jelen vannak az ádámi törzsnek a szangik emberfajtákkal keveredett túlélő fajtái, továbbá a vörös és a sárga faji vérvonal is valamelyest megvan bennük, de leginkább mégis a kék fajta alkotja őket. Az összes fehér fajtában komoly százalékban van meg az eredeti andonfi állomány, de még ennél is nagyobb a korai nodfi fajták aránya.” 80:0.1
3. Tétel:Az ádámi vérből sok emberfajta részesült, de az ádámfiak nem minden emberfajtát találtak vonzónak.
„Az ádámi vérből az emberfajták többsége részesült, de némelyek a többinél nagyobb mennyiségben jutottak hozzá. India kevert emberfajtái és Afrika sötétbőrű népei nem voltak vonzók az ádámfiak számára. Szívesen keveredtek volna a vörös emberrel, ha azok nem lettek volna tőlük túl messze, a két Amerika területén, és szívesen fordultak volna a sárga ember felé is, de őket szintén nehéz volt elérni a messzi Ázsiában. Ezért, amikor a kalandvágy vagy a felebaráti szeretet sarkallta őket, vagy amikor kiszorultak az Eufrátesz-völgyből, természetes dolog volt, hogy az európai kék fajtákkal való egyesülés mellett döntöttek.” 80:1.5
4. Tétel:A kék emberfajta és az ádámfiak között erős volt a nemi vonzódás, és a vallásos nézeteik sem voltak teljesen összeegyeztethetetlenek.
„Az Európát akkoriban uraló kék emberek nem rendelkeztek olyan vallási műveltséggel, mely visszatetszést keltett volna a korai vándorló ádámfiakban, és az ibolyaszín és a kék emberfajta között erős volt a nemi vonzódás is. A kék emberek legjobbjai nagy megtiszteltetésnek tartották, hogy az ádámfiakkal házasodhatnak. Minden kék férfi arra törekedett, hogy olyan ügyes és művészi készségeket mutató legyen, hogy valamelyik ádámfi nőben vonzalmat keltsen, és a felsőbbrendű kék nők legfőbb törekvése is az volt, hogy valamely ádámfi férfi érdeklődését felkeltsék.” 80:1.6
5. Tétel:Az európaiak a kék emberek életerejének és művészetének, valamint az ádámfiak termékeny képzelőerejének keverékéből származnak. A cro-magnoni fajták nemigen tudták elfogadni az ádámfiak vallását, mert a keverék ádámfiak tisztességtelenséget és erkölcstelenséget mutattak.
„Az Ádám utáni időszak legelejének európai polgárosodott társadalma a kék emberek életerejének és művészetének, valamint az ádámfiak termékeny képzelőerejének különleges keverékéből jött létre. A kék emberek igen életerős emberfajtát alkottak, de nagyot rontottak az ádámfiak műveltségi és szellemi szintjén. Ez utóbbiaknak nagyon nehezére esett, hogy elfogadtassák a vallásukat a cro-magnoni fajtákkal, mert az ádámfiak közül nagyon soknak erős hajlamai voltak a szüzek rászedésére és megrontására. Tízezer éven át a vallás Európában hanyatlóban volt, ha azt az indiai és egyiptomi vallási fejlődéshez mérjük.
A kék emberek tökéletesen őszinték voltak minden kapcsolatukban és teljesen mentesek voltak a kevert ádámfiak nemi kicsapongásaitól. Tisztelték a hajadonságot, és csak akkor gyakorolták a többnejűséget, amikor a háborúzás miatt a férfiak száma megfogyatkozott.” 80:3.3
6. Tétel:A cro-magnoniak bátor és előrelátó emberfajtát alkottak. Hatékony gyermeknevelési rendszert tartottak fenn és dolgos népek voltak.
„E cro-magnoni fajta népek bátor és előrelátó emberfajtát alkottak. Hatékony gyermeknevelési rendszert tartottak fenn. E munkában mindkét szülő részt vett, és az idősebb gyermekek szolgálatait is teljes mértékben igénybe vették. Minden egyes gyermeket megtanítottak a barlang gondozására, a rajzolásra és a kovakő eszközök készítésére. A nők már fiatal korukban elsajátították a házi mesterségeket és jártasak voltak a kezdetleges mezőgazdaságban, míg a férfiak ügyes vadászok és bátor harcosok voltak.” 80:3.5
7. Tétel: Az anditák katonai főhadiszállása háromezer éven át Dániában volt.
„Az északi anditák katonai főhadiszállása háromezer éven át Dániában volt. E központi helyről indították a sorozatos hódító hadjárataikat, melyek egyre kevésbé anditák és egyre inkább fehérek voltak, mint ahogy a múló évszázadok alatt a mezopotámiai hódítók és a meghódított népek keveredése is végbement.” 80:5.2
8. Tétel:A fehér, lovas hódítók magukba olvasztották a kék ember maradékait, a keményen ellenálló cro-magnoniakat pedig kitörölték a létezők sorából.
„Míg a kék ember felszívódott északon és később megadta magát a déli területekre is behatoló fehér, lovas hódítóknak, a kevert fehér emberfajta előrenyomuló törzsei a cro-magnoni fajtájúak makacs és tartós ellenállásába ütköztek, de a magasabb rendű értelmi képességeik és a folyamatosan erősödő élőlénytani tartalékaik révén a régebbi emberfajtát kitörölték a létezők sorából.” 80:5.3
X. A VÖRÖS ÉS A SÁRGA EMBERFAJTA
1. Tétel: Az utolsó vörös emberek nyolcvanötezer évvel ezelőtt hagyták el Ázsiát, amikor a Bering-földnyelven keresztül átvándoroltak Észak-Amerikába.
„Százezer évvel ezelőtt a vörös emberfajta megtizedelt törzsei úgy küzdöttek, hogy a hátukban ott volt az utolsó eljegesedésből visszahúzódó jégtömeg, és amikor a Nyugat szárazföldi átjárója, mely a Bering-földnyelven át vezetett ténylegesen is járhatóvá vált, e törzsek nem haboztak elhagyni az ázsiai földrész barátságtalan partjait. Nyolcvanötezer év telt el azóta, hogy az utolsó tisztavérű vörös emberek elhagyták Ázsiát, de a hosszú küzdelem rajta hagyta az örökítőanyag-egységi lenyomatát a győztes sárga fajtán. Az északi kínai népek az andonfi szibériaiakkal együtt a vörös fajta komoly hányadát olvasztották magukba és ez nagymértékben a javukra vált.” 79:5.6
2. Tétel: A vörös ember sohasem került kapcsolatba az anditákkal. Az amerikai indiánok vadászok voltak, s emellett földet is műveltek.
„Az észak-amerikai indiánok sohasem kerültek kapcsolatba még Ádám és Éva andita leszármazottaival sem, mert Ádám megérkezése előtt mintegy ötvenezer évvel elűzték őket az ázsiai hazájukból. Az andita vándorlások korában a tiszta vörös fajták mezőgazdasági tevékenységet csak kis mértékben folytató, nomadizáló törzsekként, vadászokként lepték el Észak-Amerikát. Ezek az emberfajták és műveltségi csoportok csaknem teljesen elszigetelődtek a világ többi részétől attól fogva, hogy megérkeztek a két Amerikába, egészen a Krisztus utáni első évezred végéig, amikor is az európai fehér fajták felfedezték őket. Addig az időpontig az eszkimók voltak a fehér emberekhez legközelebb álló népek, melyeket a vörös ember északi törzsei valaha is láttak.” 79:5.7
3. Tétel: A kínaiak előbb elűzték a vörös embert Észak-Amerikába, majd kiszorították az andonfiakat Szibériába és Turkesztánba.
„Valamivel azután, hogy a vörös embert kiszorították Észak-Amerikába, a terjeszkedő kínaiak megtisztították az andonfiaktól Kelet-Ázsia folyóvölgyeit, észak felé Szibériába és nyugat felé Turkesztánba szorítva őket, ahol azok hamar kapcsolatba kerültek az anditák felsőbbrendű műveltségével.” 79:6.1
4. Tétel: India és Kína kultúrája Burmában és Indokínában keveredett.
„Burmában és az indokínai félszigeten India és Kína műveltsége keveredett és összevegyült, s ezzel létrehozta e térségek egymást követő polgárosodott társadalmait. Az eltűnt zöld emberfajta itt a világ más részeihez képest nagyobb arányban maradt fenn.” 79:6.2
5. Tétel: A sárga emberfajta felsőbbrendűsége négy tényezőnek volt köszönhető.
„Az ősi sárga emberfajta felsőbbrendűsége négy fontos tényezőnek volt köszönhető:
1. Örökítőanyag-egységi.Az európai kék unokatestvéreiktől eltérően a vörös és a sárga fajta nagymértékben elkerülte a lealacsonyodott emberi törzsekkel való keveredést. Az észak-kínaiak, akiket már kisebb mértékben erősítettek a felsőbbrendű vörös és andoni fajták, rövidesen megtapasztalták a jelentős mértékben beözönlő andita vér jótékony hatását. A dél-kínaiaknak e tekintetben nem ment olyan jól, és sokat szenvedtek a befogadott zöld emberfajtától, míg később tovább gyengültek azáltal, hogy a dravida-andita beözönlés miatt Indiából tömegesen kiszoruló alsóbbrendű népek hordái beszűrődtek közéjük. És a mai Kínában éles különbség van az északi és a déli emberfajták között.
2. Társadalmi.A sárga fajta hamar megtanulta értékelni a saját fajtái közötti békét. A belső békességük nagymértékben hozzájárult a népességnövekedéshez, biztosítva ezzel a többmilliós polgárosodott társadalmuk elterjedését. Kr.e. 25.000 és 5000 között a legnagyobb urantiai polgárosodott tömegtársadalom Közép- és Észak-Kínában létezett. A sárga ember volt az első, aki faji összetartást valósított meg — az első, aki magas fokú műveltségi, társadalmi és politikai polgárosultságot ért el.
3. Szellemi. Az andita vándorlások korszakában a kínaiak a föld leginkább szellemi rangú népei közé tartoztak. A Szinglangton által hirdetett Egy Igazság imádatához való hosszas ragaszkodásuk a legtöbb más emberfajta fölé emelte őket. A haladó és fejlett vallás jelentette hajtóerő gyakran döntő tényező a műveltségi fejlődésben; India hanyatlásával Kína tört előre az igazságot a legfelsőbb Istenség alakjában őrző vallás erősítő hatására.
4. Földrajzi.Kínát nyugatról a hegyek, keletről pedig a Csendes-világtenger védi. Csak az észak felől induló támadás előtt állt nyitva az út, és a vörös ember korától az anditák kései leszármazottainak megérkezéséig az északi területeket egyetlen támadó emberfajta sem foglalta el.” 79:6.6
1. Tétel: Az emberi intézmények három általános osztályba sorolhatók.
„Minden emberi intézmény valamilyen társadalmi igényt szolgál, legyen az múltbeli vagy jelenlegi, függetlenül attól, hogy az intézmény túlfejlődése biztosan csökkenti az egyed érdemlegességét annyiban, hogy a személyiség háttérbe kerül és a kezdeményezőkészség visszaszorul. Az embernek szabályoznia kell az intézményeit, nem szabad megengednie, hogy a kibontakozó polgárosodás ezen alkotásai uralják őt.
Az emberi intézmények három általános osztályba sorolhatók:
1. Az önfenntartás intézményei. Ezen intézmények közé tartoznak azok a szokások, melyek az éleleméhségből és az önfenntartás ezzel kapcsolatos ösztöneiből nőnek ki. Ezek közé tartozik a kitartó munka, a vagyon, a zsákmányszerző háború, és a társadalom egész szabályozó gépezete. Előbb vagy utóbb a félelemösztön támogatni fogja e túlélési intézmények létrehozását tabuk, hallgatólagos megállapodások és vallási szentesítés révén. Azonban a félelem, a tudatlanság és a babona előkelő szerepet játszott minden emberi intézmény korai kialakulásában és későbbi fejlődésében.
2. Az önmaga átörökítésének intézményei. Ezek azok a társadalmi intézmények, melyek a nemi étvágyból, az anyai ösztönből és az emberfajták felsőbbrendű gyöngéd érzelmeiből táplálkoznak. Ezek közé tartoznak az otthon és a tanhely, valamint a családi élet, az oktatás, az erkölcstan és a vallás társadalmi védőintézkedései. Ezekbe beleértendők a házasulási szokások, a védekező háborúk és az otthonépítés is.
3. A maga kedvére való létezés intézményei. Ezek azok a szokások, melyek a hiúsági hajlamokból és a büszkeségi érzelmekből nőnek ki; és ezek közé sorolhatók az öltözékdíszítési és szépítkezési szokások, a társadalmi szokások, a dicsőségszerző háborúk, a tánc, a szórakozás, a játékok és az érzéki örömszerzés egyéb fajtái. De a polgárosodás sohasem alakított ki külön intézményeket a maga kedvére való létezésre.” 69:1.1
2. Tétel:Az Eufrátesz-völgyi kultúra az utolsó andita vándorlások megindulásától kezdődően indult hanyatlásnak — a civilizáció központja áttevődött a Nílus vidékére.
„Az utolsó andita vándorlások időszakától kezdve az Eufrátesz-völgyi műveltség hanyatlott, és a polgárosultság közvetlen központja áttevődött a Nílus-völgybe. Egyiptom lett Mezopotámia utódja, mint a föld legfejlettebb csoportjának központja.” 80:6.1
3. Tétel: Nagyjából Kr.e. 12.000-ben egy ragyogó andita — vanfi-nodfi — törzs telepedett le Krétán. Ügyes kézművesek voltak.
„Nagyjából Kr.e. 12.000-ben egy ragyogó andita törzs vándorolt Krétára. Ez volt az egyetlen, ilyen felsőbbrendű csoport által ilyen korán elfoglalt sziget, és csaknem kétezer évvel később került sor arra, hogy e tengerészek leszármazottai elterjedtek a szomszédos szigeteken is. E csoportot a keskeny fejformájú, viszonylag kis termetű anditák alkották, akik vegyes házasságokat kötöttek az északi nodfiak vanfi csoportjával. Mindannyian alacsonyabbak voltak egy méter nyolcvan centinél és a magasabb termetű és alsóbbrendű társaik valósággal kiszorították őket a szárazföldről. Ezek a krétai menekültek igen jól értettek a szőttesek készítéséhez, a fémművességhez, a fazekassághoz, az ólomöntéshez és a kő építészeti célú felhasználásához. Ismerték az írást is, és pásztorkodásból, valamint gazdálkodásból tartották fenn magukat.” 80:7.2
4. Tétel:Kétezer évvel a krétai műveltség megalapítását követően magas termetű ádámfiak egy csoportja telepedett le Görögországban. E 375 tagú csoport vezetője Szátó volt.
„Csaknem kétezer évvel a krétai műveltség megalapítását követően Ádámszon magas termetű leszármazottainak egy csoportja csaknem közvetlenül az észak-mezopotámiai hegyvidéki hazájukból indulva az északi szigetek érintésével eljutott Görögországba. A görögök ezen ősapjait Szátó, Ádámszon és Ratta egyenes ági leszármazottja vezette nyugat felé.
A végül Görögországban letelepedett eme csoport az ádámszonfiak második polgárosodott társadalmának végét képviselő, válogatott és felsőbbrendű népből háromszázhetvenöt főt foglalt magába. Ádámszon e kései fiai hordozták a kiemelkedő fehér emberfajta akkoriban legértékesebb vonásait. Nagyfokú értelemmel rendelkeztek és külsőre ők voltak a legszebb emberek az első Éden kora óta.” 80:7.3
5. Tétel: Az urantiai civilizáció a következő tényezőkön alapul:
1. Természeti körülmények
2. A tőke javak
3. Tudományos ismeretek
4. Emberi erőforrások
5. Az anyagi erőforrások hatékonysága
6. A nyelv hatékonysága
7. A gépi eszközök hatékonysága
8. A fáklyavivők jelleme
9. A faji eszményképek
10. A szakértők szervezése
11. Eszközök ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét
12. Az együttműködésre való hajlam
13. Hatékony és bölcs vezetés
14. Társadalmi változások
15. Az átmeneti összeomlás megakadályozása. Ld. 81:6.2
6. Tétel:A fény és élet korszakába jutott világ gazdasági rendszerét meghatározott terv szerint működtetik.
„Az emberi kormányzat az anyagi ügyek vitelében továbbra is érvényesül ebben az aránylag gyors fejlődésű és viszonylag tökéletes korszakban. Az általam legutóbb meglátogatott világnak a fény és élet első szakaszában folytatott nyilvános tevékenységeinek költségeit a dézsmaszedés módszerével fedezték. Minden felnőtt munkás — és az összes életerős polgár dolgozott valamit — a jövedelmének vagy vagyongyarapodásának tíz százalékát be kellett, hogy fizesse a közkincstárba, s e javat a következőképpen osztották szét:
1. Három százalékot költöttek az igazság — a tudomány, a nevelés és a bölcselet — támogatására.
2. Három százalékot szántak a szépségnek — a játéknak, a társas kikapcsolódásnak és a művészetnek.
3. Három százalékot különítettek el a jó számára — a társadalmi szolgálatnak, az emberbarátságnak és a vallásnak.
4. Egy százalékot jelöltek ki biztosítási tartaléknak a balesetből, öregségből vagy egyéb megelőzhetetlen szerencsétlenségből eredő munkaképtelenség esetére.” 55:3.2
1. Tétel:Az örök élet tárgyában az emberi teljes mértékben a maga szabad akarata alapján dönt.
„A világegyetemek széles mindenségében egyetlen lény, erő, teremtő vagy segítő sem csorbíthatja semmilyen mértékben a halandói szabad akarat teljes önállóságát, amint az a teremtményi választásban gyakorolható, a választással élő halandó lény személyiségének örök végzete terén. Ami pedig az örök továbbélést illeti, Isten elrendelte az anyagi és halandói akarat függetlenségét, és e parancsa végérvényű.” 5:6.8
2. Tétel: Az erkölcs sohasem emelhető magasabb szintre törvénnyel vagy erővel. Ez a személyes és szabad akaraton alapul, és az erkölcsileg kitűnő személyek terjesztette járvány útján kell teret nyernie.
„Az erkölcs sohasem emelhető magasabb szintre törvénnyel vagy erővel. Ez a személyes és szabad akaraton alapul és olyan járvány útján kell elterjednie, melynek alapja az, hogy az erkölcsileg kitűnő személyek kapcsolatot teremtenek olyanokkal, akik erkölcsileg kevésbé fogékonyak, de akik valamilyen mértékben vágynak arra, hogy az Atya akaratát cselekedjék.” 16:7.9
1. Tétel:Az ember sok problémája abból a tényből ered, hogy ő maga a természet része — ugyanakkor meghaladja a természetet, ugyanis a végtelenség egy szikrája lakozik benne.
„A halandó ember legtöbb ideigvaló problémája a mindenségrendhez való kettős viszonyából ered. Az ember a természet része — a természetben létezik — ugyanakkor képes a természetet meghaladni. Az ember véges, azonban a végtelenség egy szikrája lakozik benne. Ez a kettős helyzet nem csak hogy megteremti a rossz lehetőségét, hanem számos olyan társadalmi és erkölcsi helyzetet is teremt, melyet nagy bizonytalanság és nem kevés félelem terhel.” 111:6.1
2. Tétel:Az ember szellemi képességei egységesek és egyediek — és ez független attól, hogy mennyire különböznek értelmi, társadalmi, gazdasági vagy akár erkölcsi szempontból.
„Bármennyire is különbözők az urantiai halandók az ő értelmi, társadalmi, gazdasági, sőt erkölcsi fejlődési esélyeiket és adottságaikat tekintve, ne felejtsétek, hogy a szellemi képességeik egységesek és egyediek. Mindannyian az Atyától származó ajándék ugyanazon isteni jelenlétét élvezik, és mindannyian egyenlő jogokkal bírnak ahhoz, hogy bensőséges személyes közösséget hozzanak létre e bennük lakozó, isteni eredetű szellemmel, sőt mindannyian egyaránt választhatnak, hogy elfogadják e Titkos Nevelők egységes szellemi vezetését.” 5:1.5
3. Tétel:Az ember elme-energia rendszere egy szellem-magot körülvéve létezik, és ez a kapcsolat alkotja az örökkévaló személyiség kifejlesztésének lehetőségét.
„A halandó emberben él egy szellemi mag. Az elme nem más, mint az isteni szellem-mag körül létező és anyagi környezetben működő személyes-energia rendszer. A személyes elme és a szellem közötti élő kapcsolat alkotja az örökkévaló személyiség világegyetemi potenciálját. Valódi probléma, tartós csalódottság, súlyos vereség, vagy elkerülhetetlen halál csak azután jelentkezhet, ha az ön-megfogalmazások teljesen kiszorítják a központi szellemi mag kormányzó hatalmát, s így összezúzzák a személyazonosság mindenségrendjét.” 12:9.6
4. Tétel: Az evolúciós halandók a következők miatt képesek megismerni az Istenhez fűződő fiúi viszony hiten alapuló tényét:
a) a helyi világegyetem Szent Szelleme,
b) az Igazság Szelleme,
c) az Igazító jelenléte.„A Végtelen Szellem Világegyetemi Leánya Szent Szellemének, az Örökkévaló Fiú Világegyetemi Fia Igazság-szellemének és a paradicsomi Atya Igazító-szellemének jelenléte bármely evolúciós halandóban, illetőleg mellett, a szellemi felruházás és segédkezés arányosságát mutatja, és ez az ilyen halandót képessé teszi arra, hogy tudatosan megismerje az Istenhez fűződő fiúi viszony hiten alapuló tényét.” 34:5.7
5. Tétel: A morontia feltámadásodat követően a Gondolatigazító felidézi számodra a szellemi értékkel bíró összes emlékedet.
„A Gondolatigazító kizárólag azokat az emlékeket és tapasztalatokat fogja bennetek felidézni és számotokra rendelkezésre bocsátani, amelyek a világegyetemi létpályátok részét képezik és amelyek alapvető fontosságúak ahhoz. Ha az Igazító egyáltalán társatok volt az evolúcióban az elmében, akkor ezek a továbbélésre érdemes tapasztalások az Igazító örök tudatában maradnak fenn. Azonban az elmúlt életetek és az ahhoz kapcsolódó emlékek nagy része, mivel sem szellemi, sem morontia értékkel nem bírnak, megsemmisül az anyagi elmével; az állványzat szerepét betöltött anyagi tapasztalások nagy része elvész, melyek, miután lehetővé tették, hogy a morontia szintre átjussatok, többé már nem játszanak szerepet a világegyetemben.” 112:5.22
6. Tétel: A személyiségi kapcsolatok mindenségrendi értékkel bírnak, és mindig megőrződnek. A lakóvilágokon emlékezni fogtok a társaitokra és rátok is emlékezni fognak.
„A személyiség és a személyiségek közötti kapcsolatok viszont sohasem ilyen jellegűek; a személyiségviszonyok halandói emlékei mindenségrendi értékkel és akarat-folytonossággal bírnak. Az urantiai rövid, de szövevényes életben volt egykori társaitokra a lakóvilágokon is rá fogtok ismerni és ők is meg fognak ismerni titeket, sőt emlékezni is fogtok és rátok is emlékezni fognak.” 112:5.22
1. Tétel: Az emberi öntudatot jellemző, viszonylagosan szabad akarat hét területen nyilvánul meg.
„Az emberi személyiség öntudatát jellemző, viszonylagosan szabad akarat az alábbiakat foglalja magába:
1. Erkölcsi döntés, a legfelsőbb bölcsesség.
2. Szellemi választás, az igazság érzékelése.
3. Önzetlen szeretet, a testvériség szolgálata.
4. Céltudatos együttműködés, csoporthűség.
5. Mindenségrendi látásmód, a világegyetemi jelentéstartalmak megragadása.
6. A személyiség felsőbb célnak való szentelése, teljes odaadás az Atya akaratának megcselekedésében.
7. Istenimádat, az isteni értékek őszinte keresése és az isteni Érték-Adó szívből való szeretete.” 16:8.7
2. Tétel:A mindenségrendi elmével felruházott, Igazító-segítette halandó veleszületett megismerő képességet birtokol a fizikai, az elme- és a szellemi valóság terén. A saját akarattal rendelkező teremtmények tehát képesek érzékelni az Isten tényét, törvényét és szeretetét.
„A mindenségrendi elmével felruházott, Igazító-segítette személyes teremtmény veleszületett felismerő-megismerő képességet birtokol az energia-valóság, az elme-valóság és a szellem-valóság terén. A saját akarattal rendelkező teremtmény tehát képes érzékelni az Isten tényét, törvényét és szeretetét. Az emberi tudat e három elidegeníthetetlen dolgán kívül a teljes emberi tapasztalás eléggé egyéni, eltekintve attól, hogy az igazolás belső meglátás útján történő megértése kapcsolódik a mindenségrendi felismerés e három világegyetemi valóság-válaszának egyesítéséhez.” 16:9.1
3. Tétel:Az öntudat lényegében közösségi élmény — Isten és ember. Az emberi elmében eredendően négy valóság van meg.
„Az öntudat lényegében közösségi tudat: Isten és ember, Atya és fiú, Teremtő és teremtmény. Az emberi öntudatban rejtetten és eredendően négy világegyetem-valósági eszmélés foglaltatik:
1. A tudásnak, a tudomány ok-okozati összefüggésének a keresése.
2. Az erkölcsi értékeknek, a kötelességérzésnek a keresése.
3. A szellemi értékeknek, a vallásos tapasztalásnak a keresése.
4. A személyiség-értékeknek, azon képességnek a keresése, hogy megismerjük az Isten valóságát mint személyiséget és hogy ezzel egyidejűleg kialakítsuk a személyiségtársainkkal való testvéri viszonyt.” 16:9.9
4. Tétel:Amikor az emberi elme az alacsonyabb felől közelít a magasabb rendűhöz — akár a biológia, akár a teológia terén — akkor négyféle veszéllyel kell számolnia.
„Amikor az emberi elme azt a bölcseleti eljárást alkalmazza, hogy az alacsonyabb felől közelít a magasabb rendűhöz akár az élőlénytan, akár az istentan terén, akkor mindig fennáll a veszélye négyféle okfejtési hiba elkövetésének:
1. Teljesen figyelmen kívül hagyja a személyes előrehaladás vagy a mindenségrendi végzet végleges és teljes fejlődési célját.
2. A lehető legnagyobb bölcseleti baklövést követi el azzal, hogy túlságosan leegyszerűsíti a mindenségrendi fejlődési (élményelvi) valóságot, melynek eredményeként elferdíti a tényeket, kiforgatja az igazságot és félreértelmezi a végzeteket.
3. Az okozati viszonyok vizsgálata a történelem gondos tanulmányozása. De a lény változása mikéntjének megismerése nem jelenti szükségképpen az adott lény jelenlegi helyzetének és igaz jellemének avatott megértését.
4. A történelem egymagában nem mutatja megfelelően a jövőbeli fejleményeket — a végzetet. A véges eredetek hasznosak, azonban csakis az isteni okok tárnak fel végleges hatásokat. Az örök végek nem látszanak az időbeli kezdetekben. A jelent csakis az egymással kapcsolatban álló múlt és jövő tükrében lehet helyesen értelmezni.” 19:1.7
5. Tétel:Mi azt az eljárást alkalmazzuk, hogy a minden személyiség és mindenségrendi valóság paradicsomi Forrásától és Középpontjától indulva közelítünk az emberhez.
„Ennélfogva, ezen és egyéb okból is, az ember és az ő bolygói problémáinak megközelítéséhez azt az eljárást alkalmazzuk, hogy tér-idő utazásba kezdünk a minden személyiségi valóság és minden mindenségrendi létezés végtelen, örökkévaló és isteni paradicsomi Forrásától és Középpontjától.” 19:1.12
1. Tétel: Sok mindent tudunk a személyiségről, de e tudásunk nem terjed ki a személyiség meghatározására.
„Önteltség lenne a személyiség meghatározásával próbálkozni, azonban hasznos lehet összefoglalni néhány, a személyiségről tudott dolgot:
1. A személyiség a valóság azon minősége, amelyet maga az Egyetemes Atya vagy az Atyát képviselő Együttes Cselekvő adományoz.
2. Személyiség bármely, elmét vagy szellemet magába foglaló élő energiarendszernek adományozható.
3. A személyiséget nem határozzák meg teljes mértékben az ok-okozati viszonyok. A személyiség viszonyító értelemben alkotó vagy társalkotó.
4. Ha a személyiség evolúciós anyagi teremtménynek adományoztatik, akkor az a szellemet az elme közreműködésével az energia-anyag feletti ellenőrzés megszerzésére készteti.
5. Bár azonosság nélkül való, a személyiség képes bármely élő rendszer azonosságának egyesítésére.
6. A személyiség kizárólag minőségi választ ad a személyiségkörre, szemben azzal a három energiával, amely minőségileg és mennyiségileg is válaszol a gravitációra.
7. A személyiség sosem változik a változások közepette.
8. A személyiség megajándékozhatja Istent — szabad akaratát szentelheti az Isten akarata megcselekedésének.
9. A személyiséget erkölcsiség jellemzi — ez a más személyekkel alkotott kapcsolat viszonylagosságának tudatosulása. A személyiség viselkedési szinteket azonosít és közöttük választás útján különbséget tesz.
10. A személyiség egyedi, teljesen egyedi: egyedi az időben és a térben; egyedi az örökkévalóságban és a Paradicsomon; egyediként adományoztatik — nincsenek másodpéldányok belőle; egyedi a létezés minden pillanatában; egyedi az Istenhez való viszonyában — Isten nem tesz különbséget a személyek között, de nem is adja őket össze, mivel a személyiségek nem összeadhatók — társíthatók, de nem összegezhetők.
11. A személyiség közvetlenül válaszol a más-személyiség jelenlétre.
12. Ez valami olyasmi, mely szellemhez adódhat, és így a Fiúnak az Atyával való kapcsolatában jellemzi az Atya elsődlegességét. (Az elmének nem kell szellemhez adatnia.)
13. A személyiség túlélheti a halandói halált, s ebben van a továbbélő lélek azonossága. Az Igazító és a személyiség egyaránt változatlan; a közöttük lévő kapcsolat (a lélekben) nem más, mint változás, folyamatos fejlődés; és amint ez a változás (növekedés) megszakad, a lélek megszűnik létezni.
14. A személyiség egyedien időtudatos, és ez valami egészen más, mint az elme vagy a szellem időérzékelése.” 112:0.2
2. Tétel:Minden személyiségszakasz potenciálisan társ-teremtő. Az önazonosság társítható mintával, viszont a személyiség élő energiarendszerekkel társul.
„A végtelent el nem érő minden személyiségrend és személyiségszakasz társulás-képes és lehetőségét tekintve társ-alkotó. Az elő-személyest, a személyest és a személyest meghaladót a célok összehangolt elérése, a folyamatos fejlődés és a társ-alkotói képesség kölcsönös lehetősége köti össze. A személytelen azonban sohasem alakul át közvetlenül személyessé. A személyiség sohasem akaratlan; a személyiség a paradicsomi Atya ajándéka. A személyiség az energia fölé helyeződik, és kizárólag élő energiarendszerekkel társul; az azonosság társítható nem élő energiamintákkal is.” 0:5.4
3. Tétel:A személyiség nem test, elme, szellem vagy lélek. A személyiség változatlan valóság a máskülönben állandó változást mutató teremtményi tapasztalásban.
„Személyiség.A halandó ember személyisége nem a test, az elme vagy a szellem; nem is a lélek. A személyiség változatlan valóság a máskülönben állandó változást mutató teremtményi tapasztalásban; és a személyiség egyesíti az egyediség minden egyéb társult tényezőjét. A személyiség az Egyetemes Atya által az anyag, az elme és a szellem élő és társított energiáiból létrehozott egyedi adomány, mely a morontia lélek továbbélésével válik túlélővé.” 0:5.11
4. Tétel:Az emberi személyiség a Teremtő személyiség által vetett tér-idő képárny, és az igazi lényege szerint kell értelmezni.
„Az emberi személyiség az isteni Teremtő személyiség által vetett tér-idő képárny. És az árnyék vizsgálatával sohasem lehet megfelelően felfogni egyetlen ténylegességet sem. Az árnyékokat az igazi lényegük szerint kell értelmezni.” 1:6.1
5. Tétel:Az urantiai halandók a véges-halandó fajtájú személyiséget kapják, mely a felemelkedő istenfiak szintjén működik.
„Az Egyetemes Atya a lények számos, a világegyetemi ténylegesség különféle szintjein működő rendjének adományoz személyiséget. Az urantiai emberi lények a véges-halandó fajtájú személyiséget kapják, mely a felemelkedő istenfiak szintjén működik.” 16:8.1
6. Tétel:A személyiség adományozása megelőzi a Gondolatigazító adományozását.
„A személyiség az eredeti természetnek egyfajta különleges sajátsága, amelynek léte független a Gondolatigazító adományozásától és megelőzi azt. Mindazonáltal az Igazító jelenléte javít a személyiség minőségi megnyilvánulásán.” 16:8.3
7. Tétel: A személyiség az egyén azon sajátossága, melyet ismerünk.
„A személyiség az egyed azon ismérve, melyet ismerünk, és amely képessé tesz bennünket e személy jövőbeni felismerésére függetlenül az alakjában, az elméjében vagy a szellemi állapotában bekövetkezett változások jellegétől és mértékétől. A személyiség bármely egyed azon része, mely képessé tesz bennünket az adott személy felismerésére és határozott azonosítására úgy, mint akit korábbról ismerünk, és nem számít, hogy mennyire változott meg azért, mert az ő személyisége kifejeződésének és megnyilvánulásának hordozója megváltozott.” 16:8.4
8. Tétel: A teremtményi személyiséget az öntudat és a viszonylagosan szabad akarat különbözteti meg.
„A teremtményi személyiséget a halandói válaszviselkedésnek két, önmagát megnyilvánító és jellegzetes jelensége különbözteti meg: az öntudat és az ezzel társult, viszonylagosan szabad saját akarat.” 16:8.5
9. Tétel:Az öntudat a személyiség ténylegességének értelmi tudatosulását jelenti, és ebbe beleértendő a más személyiségek megismerésének képessége is.
„Az öntudat a személyiség ténylegességének értelmi tudatosulását jelenti; ebbe beleértendő a más személyiségek valóságának megismerésére irányuló képesség. Jelzi a mindenségrendi valóságokban, illetőleg azokkal összefüggésben szerzett, egyedivé alakított tapasztalásra való képességet, mely a világegyetemmel való személyiségi viszonyban egyenértékű az önazonossági besorolás elérésével.” 16:8.6
10. Tétel:A személyiség mindenségrendi létpolgársági rangot kölcsönöz és képessé tesz a mindenségrendi valóságokra történő reagálásra.
„Az ilyen, elmével felruházott halandó működési rendnek adott isteni személyiségajándék egyúttal mindenségrendi létpolgársági rangot kölcsönöz neki és képessé teszi e halandó teremtményt arra, hogy nyomban képessé váljon a mindenségrend három alapvető elme-valóságának lényegi felismerésére:
1. A fizikai okozati viszony egységes voltának mennyiségtani vagy oktani felismerése.
2. Az erkölcsös viselkedés kötelezettségének belátáson alapuló felismerése.
3. Az Istenség közösségi imádatának hitbeli megragadása, mely az emberiség szeretetteljes szolgálatával társul.” 16:8.15
11. Tétel:A személyiséggel való felruházottság teljes felismerése nem más, mint az Istenséggel való rokonságnak — az Istennél való fiúságnak — a megértése.
„Az ilyen személyiségjegy teljes körű működése az Istenséggel való rokonság megértésének kezdete. Az ilyen sajátlényeg, melyben az Atya Isten elő-személyes szilánkja lakozik valóban és ténylegesen az Isten szellemi fia.” 16:8.19
12. Tétel:Az evolúciós felemelkedésed során egy részed mindvégig változatlan marad — a személyiséged.
„És az evolúciós növekedés mindezen egymást követő korszakain és szakaszain keresztül egy részetek teljesen változatlan marad, és ez a személyiségetek — az állandóság a változások közepette.” 112:0.1
13. Tétel:A személyiség három mindenségrendi síkon — világegyetemi szakaszban — működik.
„A személyiséget mint magvában örök adományt adja az Egyetemes Atya az ő teremtményeinek. Ez az isteni ajándék arra szolgál, hogy a legalsóbb végestől a legmagasabb abszonitig, sőt az abszolút határaiig számos szinten és egymást követő világegyetemi helyzetben működjön. Így a személyiség három mindenségrendi síkon vagy három világegyetemi szakaszban tevékenykedik:
1. Helyi-állapot. A személyiség éppoly eredményesen működik a helyi világegyetemben, mint a felsőbb-világegyetemben vagy a központi világegyetemben.
2. Jelentéstartalom-állapot. A személyiség hatékonyan működik a véges és az abszonit szinten éppen úgy, ahogy az abszolút szinttel való érintkezésben is.
3. Érték-állapot. A személyiség élményelvien értelmezhető az anyagi, a morontiai, és a szellemi fokozatosan fejlődő területein.” 112:1.1
14. Tétel: A személyiség hét kiterjedéséből csak három fogható fel a véges szinten.
„Az Urantia halandóinak adományozott személyiségfajta az önkifejezésnek vagy személy-kifejezésnek hétkiterjedésű lehetőségével rendelkezik. E kiterjedésbeli jelenségek közül három a véges szinten, három az abszonit szinten, egy pedig az abszolút szinten értelmezhető. Az abszolútat el nem érő szinteken e hetedik vagy teljesség-kiterjedés mint a személyiség ténye tapasztalható meg. E legfelsőbb kiterjedés társulás-abszolút, és bár nem végtelen, kiterjedését tekintve mégis rendelkezik az abszolútba való végtelent-el-nem-érő jellegű benyomulás potenciáljával.” 112:1.9
15. Tétel: Az ember társas teremtmény. A személyiség a valahová tartozásra törekszik.
„Elszigeteltségben a személyiség nem képes igazán jó működésre. Az ember eredendően társas teremtmény; a valahová tartozásra való törekvés jellemzi. Szó szerint igaz, hogy »Egyetlen ember sem magának él.«” 112:1.16
16. Tétel: A személyiség az összes valóságtényező egyesítettségét jelzi.
„De a személyiség fogalma mint az élő és működő teremtmény egésze sokkal több, mint a kapcsolatok szerves egymásra épülése; a fogalomba beleértendő az összes valóságtényező egyesítése mellett a kapcsolatok összehangolása is. Léteznek kapcsolatok két dolog között is, de három vagy több dolog már rendszert alkot, és az ilyen rendszer már sokkal több, mint egy kiterjedt vagy összetett kapcsolat. Ez éles elhatárolást jelent, mivel a mindenségrendi rendszerekben az egyes tagok nem állnak közvetlen kapcsolatban egymással, eltekintve az egészhez való viszonyuktól és az egész egyediségén keresztül megnyilvánuló kapcsolattól.” 112:1.17
17. Tétel:Lévén, hogy az Atyától ered az ember személyisége, ezért örök is, de az emberi önazonosságot az határozza meg, hogy az ember a továbbélés mellett dönt-e.
„Ami az Atyától jön, az, miként az Atya, örök, és ez személyiségi értelemben is igaz, mégpedig arra, amelyet Isten a maga szabad akaratú döntéséből adott, vagyis az isteni Gondolatigazítóra, Isten tényleges szilánkjára. Az ember személyisége örök, azonossági szempontból viszont a személyiség feltételes örök valóság. Mivel az Atya akarata következtében jelent meg, ezért a személyiség eléri az Istenség-végzetet, de az embernek el kell döntenie, hogy jelen akar-e lenni vagy sem e beteljesülés elérésekor. Átlagos esetben e választással a személyiség közvetlenül eléri az élményelvi Istenséget, a Legfelsőbb Lény részévé válik. A kör előre elrendelt, de a benne való emberi részvétel választható, személyes és tapasztalási jellegű.” 112:5.2
1. Tétel: A hites fiak olyan szinteken dolgoznak és olyan síkokon élnek, melyek messze felette vannak a zabolátlan fizikai vágyak okozta összeütközéseknek.
„Az Istent ismerő ama férfiak és nők, akik a Szellemtől születtek, nem élnek át több összeütközést a halandói erkölcsi természetükkel, mint a legátlagosabb világokon élők, itt ama bolygókról van szó, melyeket sohasem szennyezett bűn és lázadás sem érintette soha. A hites fiak olyan értelmi szinteken dolgoznak és olyan szellemi síkokon élnek, melyek sokkal felette vannak a zabolátlan vagy természetellenes fizikai vágyak okozta összeütközéseknek.” 34:7.7
2. Tétel: Az állati lények egészséges késztetései nem nagyon ütköznek a magas szellemi célok elérésére való törekvéssel.
„Az állati lények egészséges ösztönei és a fizikai alkat természetes vágyai és késztetései nem ütköznek még a legmagasabb rendű szellemi fejlődéssel sem, kivéve a tudatlan, a rosszra oktatott vagy a sajnálatosan túlzottan lelkiismeretes személyek elméi esetében.” 34:7.7
3. Tétel:A biztonság hiányának érzése azért gyötri az embert, mert különbségek vannak az ő fizikai és szellemi természete között. Csakis a hit képes az embert éltetni ilyen problémák közepette.
„Teljesen természetes dolog, hogy a halandó embert a biztonság hiányának érzései gyötrik, amint úgy tekint önmagára, mint akit leküzdhetetlen mértékben korlátoz a természet, és ugyanakkor minden ideigvaló és véges dolgot teljes mértékben meghaladó szellemi erőket birtokol. Kizárólag a vallásos bizodalom — az élő hit — képes az embert éltetni ilyen bonyolult és nyugtalanító problémák közepette.” 111:6.8
XVII. A FÉNY ÉS ÉLET HÉT SZAKASZA
1. Tétel: Amint az élet és fény korszakába jutott világok a kezdeti szakaszból a hetedik korszak felé fejlődnek, fokozatosan érnek meg a Hétszeres Isten valóságának megértésére.
„Amint az élet és fény korszakába jutott világok a kezdeti szakaszból a hetedik korszak felé fejlődnek, fokozatosan érnek meg a Hétszeres Isten valóságának megértésére, amely a Teremtő Fiú iránti rajongástól a paradicsomi Atya imádatáig terjed. Az ilyen világok történelmének hetedik szakaszában az örökké fejlődő halandók egyre többet tudnak meg a Legfelsőbb Istenről, miközben élénken észlelik a Végleges Isten mindenre kiterjedő segédkezésének valóságát.” 56:10.1
2. Tétel: Minderre még azelőtt sor kerül, hogy a halandók megkezdenék a morontia létpályájukat.
„Ez a története az evolúciós világokon folyó halandói küzdelem nemes céljának; és erre még azelőtt sor kerül, hogy az emberi lények megkezdik a morontia létpályájukat; az anyagi halandók e fényes fejlődés egészét felmutathatják a lakott világokon, s ez az első szakasza annak a véget nem érő és felfoghatatlan létpályának, mely a Paradicsomra való felemelkedést és az isteniségi szint elérését jelenti.” 55:6.7
3. Tétel:E halandók legfontosabb elfoglaltsága az igazságnak, a szépségnek és a jóságnak — a bölcseletnek, a mindenségtannak és az isteniségnek — a megértése.
„E dicső korszakban az örökké fejlődő halandók legfontosabb elfoglaltsága az Istenség felfogható elemeinek — az igazságnak, a szépségnek és a jóságnak — a jobb megértésére és teljesebb felfogására való törekvés. Ez jelképezi azt az erőfeszítést, hogy az ember felismerje Istent az elmében, az anyagban és a szellemben. És e keresés során a halandó egyre jobban belemerül a bölcselet, a mindenségtan és az isteniség élményelvi tanulmányozásába.” 56:10.2
4. Tétel: A fény és élet korszakát a Háromsági Tanító Fiak nyitják meg.
„A fény és élet e korszaka, melyet a Tanító Fiak hoznak el az utolsó bolygói küldetésük lezárásaként, meghatározatlan ideig tart a lakott világokon. A megállapodottság minden egyes további szakasza az Ítélkező Fiaknak az egymást követő megítéltetési időszakokban teljesítendő ítélői tevékenysége alapján osztható fel; de mindezen megítéltetési döntések tisztán működési jellegűek és semmilyen mértékben nem változtatnak a bolygói események menetén.” 55:0.2
5. Tétel: Amint egy világ megállapodik a fényben és életben, lejön a bolygóra a morontia templom, és a Bolygóherceg elnyeri a Bolygó Fejedelmének rangját.
„Egy lakott világ központjában álló morontia templom annak igazolását jelenti, hogy az adott szféra elérte a fény és élet korszakait. Mielőtt a végső küldetésük lezárásaként a Tanító Fiak elhagynák a bolygót, megnyitják az evolúciós fejlődés e végső korszakát; ők elnökölnek azon a napon, amikor a „szent templom lejön a földre”. A fény és élet korszakának beköszöntét jelző ezen eseményt az adott bolygó paradicsomi alászálló Fia mindig megtiszteli a személyes jelenlétével, aki azért jön el, hogy e nagy nap tanúja lehessen. E páratlan szépségű templomban a Paradicsom alászálló Fia bejelenti a hivatalát már hosszú ideje viselő Bolygóherceget, mint az új Bolygó Fejedelmet, és e hűséges Lanonandek Fiút új hatalommal és teljesebb hatáskörrel ruházza fel a bolygó ügyeinek vitele terén. A Csillagrendszer Fejedelem szintén jelen van és e bejelentéseket szóban megerősíti.” 55:1.1
6. Tétel:Az élő halandók átvitelére az igazítói eggyé kapcsolódás elemésztő tüze által kerül sor.
„Az ilyen morontia templom egyúttal arra is szolgál, hogy az összegyűltek megszemlélhessék az élő halandók átlépését a morontia létbe. Ez azért lehet így, mert az átvitelül szolgáló templom morontia anyagból készül, vagyis nem tehet benne kárt annak az elemésztő tűznek a ragyogó dicsfénye, mely teljesen megsemmisíti azon halandók fizikai testét, akik ott élik meg az isteni Igazítójukkal való végső eggyé kapcsolódást. Egy nagyobb világon az útnak indulást jelző eme villódzások csaknem folyamatosak, és az átlépések számának növekedésével a morontia élet kiegészítő szentélyei is megjelennek a bolygó különböző területein. Nem is olyan régen egy olyan bolygón tartózkodtam a messzi északon, ahol már huszonöt morontia szentély működött.” 55:1.5
7. Tétel: Az anyagiból a morontia állapotba való átmenet gyakorisága úgy nő, ahogy az adott világ az evolúciós fejlődésben előrehalad.
„Az anyagi életből a morontia állapotba való átmenetnek — a halhatatlan léleknek a bent lakozó Igazítóval való eggyé kapcsolódásának — e megtapasztalására egyre gyakrabban kerül sor arányosan azzal, ahogy a bolygó az evolúciós fejlődésben előrehalad.” 55:2.2
8. Tétel:Az eggyé kapcsolódásra pályázó halandó családja és barátai összegyűlnek a morontia templomban, hogy tanúi legyenek a felemelkedőt a húsvér test kötelékeitől megszabadító „életvillanásnak”.
„Amint az eggyé kapcsolódásra pályázó halandó családja, barátai és a munkacsoportjába tartozók összegyűltek a morontia templomban, elhelyezkednek a központi emelvény körül, ahol az eggyé kapcsolódásra pályázó várakozik, miközben szabadon beszélgethet az összegyűlt barátaival. Mennyei személyiségek egy közbenső kört formálnak abból a célból, hogy megvédjék az anyagi halandókat azon energia-megnyilvánulás hatásától, mely az »életvillanás« pillanatában nyilvánul meg s megszabadítja a felemelkedésre pályázót az anyagi test kötelékeitől, s amely az ilyen evolúciós halandó számára mindent véghezvisz, melyet a természetes halál is megtesz azoknak, akik úgy szabadulnak meg a húsvér testből.” 55:2.4
9. Tétel:A közelgő Igazító-egyesülésről időben értesítést küldenek, így a jelöltnek van ideje felkészülni a bolygó elhagyására.
„Később, a fény és élet korszakában a köztes teremtmények vagy a társaik érzékelik a valószínű lélek-Igazító egyesülés közelgő állapotát és jelzik ezt a végzet-őrangyaloknak, akik aztán tájékoztatják azt a véglegesrendűekből álló csoportot, amelynek felügyelete alatt e halandó várhatóan működni fog; ez után a Bolygó Fejedelem elrendeli, hogy e halandó hagyjon fel minden bolygói kötelezettségének teljesítésével, vegyen búcsút a származásának világától és menjen a Bolygó Fejedelem belső templomába, s ott várakozzon a morontia átmenetre, az átlépési villanásra, mely az evolúció anyagi területéről átviszi őt az előszellemi fejlődés morontia szintjére.” 55:2.3
10. Tétel:Az átlépett halandót az Igazító szállítja át a megfelelő morontia világra.
„A halandó megfigyelők semmit sem láthatnak az átlépett társukból azt követően, hogy az eggyé kapcsolódási villanás megtörtént. Az ilyen átlépett lelkeket az Igazító szállítja át közvetlenül a megfelelő morontia-felkészítési világ feltámadási csarnokába. Az élő emberi lényeknek a morontia világra való átvitelével kapcsolatos eseményeket egy olyan főangyal felügyeli, akit e világra azon a napon jelöltek ki, amikor az először elérte a fény és élet korszakát.” 55:2.7
11. Tétel: A fény és élet rendjének virágkorába jutott világokról a Fiú által magához vett halandók kihagyják a morontia élet nagy részét, s a félszellemi felemelkedésüket a világegyetemi központi világokon kezdik meg.
„A végleges rendű szférák virágkorában az átlépett lelkek nem mennek át a lakóvilágokon. És hallgatóként sem tartózkodnak majd a csillagrendszeri vagy csillagvilági morontia világokon. Nem mennek át a morontia élet egyetlen korai szakaszán sem. Ők az egyetlen felemelkedő halandók, akik az anyagi létezésből a félszellemi állapotba átvivő morontia átmenettől majdhogynem mentesülnek. Az ilyen, Fiú által megragadott halandók első tapasztalásukat a felemelkedési létpályán a világegyetemi központok fejlődési világain teljesített szolgálat során szerzik meg. És a Szalvington e tanulmányvilágairól tanárokként térnek vissza, mégpedig azokhoz a világokhoz, amelyeket elhagytak, ezután pedig a halandói felemelkedés kiépített útján tovább haladnak befelé, a Paradicsom felé.” 55:2.9
12. Tétel:Az Urantiát számos különféle ok hátráltatja a fény és élet szakaszának elérésében.
„Az Urantia nagy lemaradását a fény és élet magas bolygói végzetének elérése terén a betegséggel, az elfajzással, a háborúval, a sokszínű fajjal és a több nyelvvel összefüggő problémák okozzák.” 55:3.22
13. Tétel: Egy nyelv, egy bölcselet és egy vallás kell legyen azon a világon, mely a fényben és életben való megállapodottság első szakaszánál tovább akar fejlődni.
„Egyetlen evolúciós világ sem remélheti, hogy a fényben való megállapodottság első szakaszánál tovább fejlődhet, amíg nem jutott el oda, hogy egy nyelve, egy vallása és egy bölcselete van. Egyetlen emberfajta léte megkönnyíti az ilyen mértékű fejlődést, de az Urantia sok népének esete még nem zárja ki a felsőbb szakaszok elérését.” 55:3.23
14. Tétel: A fény és élet korszakának kibontakozása hét szakaszban történik.
„Valamely evolúciós világon a fény és élet korszakának alakulása hét szakaszra bontható, és e vonatkozásban meg kell jegyeznünk, hogy a Szellemmel eggyé kapcsolódást megért halandók világai éppen olyan irányban fejlődnek, mint az Igazítóval eggyé kapcsolódott lények világai. A fény és élet hét szakasza a következő:
1. Az első vagy bolygói szakasz.
2. A második vagy csillagrendszeri szakasz.
3. A harmadik vagy csillagvilági szakasz.
4. A negyedik vagy helyi világegyetemi szakasz.
5. Az ötödik vagy kisövezeti szakasz.
6. A hatodik vagy nagyövezeti szakasz.
7. A hetedik vagy felsőbb-világegyetemi szakasz.” 55:0.4
15. Tétel: A fény és élet hét szakaszának rövid bemutatása.
Ld. 55:4.4
XVIII. A SZEMÉLYISÉG TOVÁBBÉLÉSE
1. Tétel:A halandói választás határozza meg az emberi lélek túlélési esélyét. Amikor az elme hiszi Istent, és amikor az Igazító támogatásával mind együtt vágynak Istenre, akkor válik a túlélés bizonyossá.
„A személyiség örök továbbélése teljes mértékben a halandói elme választásától függ, melynek döntése meghatározza a halhatatlan lélek túlélési esélyét. Amikor az elme hiszi Istent és a lélek ismeri Istent, és amikor az Igazító támogatásával mind együtt vágynak Istenre, akkor válik a túlélés bizonyossá.” 5:5.13
2. Tétel: Az Istent választó lélek továbbélését nem akadályozhatja meg az emberi természetnek semmilyen fogyatékossága.
„Sem a korlátolt értelem, sem a képzettség hiánya, sem a műveltségbeli szegénység vagy a romló társadalmi helyzet, sőt még az alacsony emberi erkölcsi értékrend (mely az oktatási, műveltségi és társadalmi előnyök szerencsétlen okokból előálló hiányából fakad) sem képes érvényteleníteni az isteni szellem jelenlétét az ilyen szerencsétlen és emberi mivoltukban fogyatékos, de hívő egyénekben.” 5:5.13
3. Tétel:A tér világairól származó evolúciós halandók felemelkedve elérik a Paradicsomot, hogy ott felvétessenek a Végleges Testületbe.
„Az evolúciós halandók a tér világain megszületnek, átkelnek a morontia világokon, felemelkednek a szellem-világegyetemekbe, beutazzák a Havona-szférákat, megtalálják Istent, elérik a Paradicsomot és felvétetnek az elsődleges Végleges Testületbe, s ott várakoznak a következő világegyetemi szolgálati beosztásra. Van hat további gyülekező végleges testület is, de Grandfanda, az első halandó felemelkedő lény az összes végleges rendű lény rendjének paradicsomi főnökeként elnököl. És ahogy e magasztos látványt szemléljük, mindannyian elragadtatva csak azt mondhatjuk: Mily dicsőséges végzete ez az idő állati eredetű gyermekeinek, a tér anyagi fiainak!” 31:10.20
4. Tétel:A halandói továbbélés az Igazító által a halhatatlan lelken végzett szellemivé lényegítési segédkezétől függ.
„De a halandói elme a halhatatlan szellem nélkül nem képes a túlélésre. Az emberi elme halandó; csakis az adományozott szellem halhatatlan. A továbbélés az Igazító által végzett szellemivé lényegítéstől függ — a halhatatlan lélek megszületésétől és kifejlődésétől; legalábbis nem volna szabad ellenségességnek kialakulnia az anyagi elme szellemi átalakítását végző igazítói küldetéssel szemben.” 49:4.9
5. Tétel:Rendszeres időközönként különleges feltámadást rendelnek el, és ennek időköze mindig ezer év.
„A bolygói hatóságok vagy a csillagrendszer urainak kezdeményezésére időről időre különleges feltámadást visznek véghez az alvó továbbélők között. E feltámadásokra legalább a bolygói időben mért ezerévenként sort kerítenek, amikor is nem mind, de »sokan azok közül, akik alusznak a porban, felserkennek«. A különleges feltámadások alkalmával a felemelkedők különleges csoportjait a halandói felemelkedés helyi világegyetemi tervében való sajátos szolgálatra késztetik. E különleges feltámadásoknak gyakorlati szempontjai és érzelmi felhangjai egyaránt vannak.” 49:6.2
6. Tétel:A kifejlődő lelked — a halandói elmédnek és az Isteni Igazítónak a gyermeke — a morontia valódként éli túl a halált.
„Van valami valóságos, valami emberi evolúciós jellegű dolog, a Titkos Nevelőn kívül valami, amely túléli a halált. Ez az újonnan megjelenő entitás a lélek, és ez mind a fizikai testetek, mind az elmétek halálát túléli. Ez az entitás a ti emberi lényeteknek és a veletek együttműködő isteni lényeteknek, az Igazítónak a közös életéből és erőfeszítéseiből származó közös gyermek. Az emberi és isteni szülőktől származó gyermek képezi a földi eredet továbbélő részét; ez a morontia valótok, a halhatatlan lelketek.” 112:5.12
7. Tétel: A halál időtartama alatt a lélek öntudatlan állapotban van, s a végzet-őrangyal vigyáz rá.
„A fennmaradó jelentéstartalommal és továbbélő értékkel bíró ezen gyermek teljesen öntudatlan állapotban tölti a halál és az újbóli megszemélyesülés közötti időtartamot és e várakozási idő alatt a szeráfi végzet-őrangyal vigyáz rá. A halált követően addig nem működtök tudatos lényként, amíg az új morontia-tudatot meg nem kapjátok a Satania valamelyik lakóvilágán.” 112:5.13
8. Tétel:Ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy valamely egyénnek volt-e lehetősége a továbbélés mellett dönteni, ha az anyagi létezés véletlenjei és buktatói akadályozzák a kellő mértékű fejlődést, akkor az ilyen lelkek átmeneti besorolásba kerülnek — ekkor meglesz a lehetőségük arra, hogy a továbbélést válasszák.
„Noha a személyiség-gyarapodás mindenségrendi köreit ténylegesen is el kell érni, ha önhibádon kívül az idő véletlenjei és az anyagi létezés buktatói megakadályoznak téged e szintek szülőbolygódon való elsajátításában, ha szándékaid és vágyaid továbbélési értékkel bírnak, akkor próbaidő-meghosszabbítás szabatik ki. További időt kapsz arra, hogy kipróbáld magad.
Ha valaha is kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy valóban tanácsos-e valamely emberi azonosságot a lakóvilágokba emelni, akkor a világegyetemi kormányzatok mindig az adott egyén személyiségének javára döntenek; habozás nélkül minősítik fel e lelket átmeneti besorolású lénnyé és továbbra is figyelemmel kísérik a megjelenő morontia szándékot és szellemi célt. Az isteni igazságosság tehát bizonyosan érvényesül és az isteni kegyelem újabb lehetőséget kap szolgálata kiteljesítésére.” 112:5.6
9. Tétel:Az egykori anyagi személyiséget alkotó részek újbóli összeállítása többféle műveletet igényel.
„A személyiség újra megjelenését lehetővé tevő helyzet a helyi világegyetem valamelyik morontia fogadó-bolygójának feltámadási csarnokában alakul ki. Ezekben az élet-összeállítási termekben bocsátják rendelkezésre a felügyelő hatóságok azt a világegyetemi — morontiai, elmei és szellemi természetű — energia-kapcsolatot, amely az alvó-továbbélői tudat újbóli megjelenését lehetővé teszi. Az egykori anyagi személyiséget alkotó részek újbóli összeállítása a következőt jelenti:
1. Olyan alkalmas forma, morontia energia minta megalkotása, amelyben az új továbbélő kapcsolatot teremthet a nemszellemi valósággal, és amelyen belül a mindenségrendi elme morontia-válfaja képes működni.
2. Az Igazító visszatérése a várakozó morontia teremtményhez. Az Igazító a felemelkedő azonosságod örök őrzője; a Nevelőd a teljes biztosítéka annak, hogy te magad és ne más foglalja el a személyiséged feltámadásához létrehozott morontia formát. És az Igazító jelen lesz a személyiséged újbóli összeállításánál, hogy még egyszer hozzáfogjon a továbbélő valód Paradicsomra vezetéséhez.
3. Amikor az újraszemélyesülés mindezen előfeltételei teljesültek, az alvó halhatatlan lélek kiteljesedési lehetőségeinek szeráfi őrzője, számos mindenségrendi személyiség segítségével, ezt a morontia entitást felruházza a várakozó morontia elme-test formával, illetőleg belehelyezi abba, s egyúttal a Legfelsőbbnek ezt az evolúciós gyermekét a várakozó Igazító örök társaságára bízza. Ezzel válik teljessé az újraszemélyesülés, vagyis az emlék, a világegyetemi látásmód és a tudat újbóli összeállítása — az azonosság helyreállítása.” 112:5.16
10. Tétel: Azok a gyermekek, akik túl fiatalon halnak meg, semhogy Gondolatigazítójuk lehetne, a végleges rendű világokon személyesülnek meg újra azzal egyidejűleg, hogy valamelyik szülőjük megérkezik a lakóvilágra.
„Azok a gyermekek, akik túl fiatalon halnak meg, semhogy Gondolatigazítójuk lehetne, a helyi csillagrendszerek végleges rendű világain személyesülnek meg újra azzal egyidejűleg, hogy valamelyik szülőjük megérkezik a lakóvilágokra. A halandói születéskor a gyermek fizikai entitásra tesz szert, de a túlélés szempontjából minden Igazító nélküli gyermeket úgy tekintenek, mint aki még mindig a szüleihez tartozik.” 49:6.12
11. Tétel:Ekkor a Gondolatigazítók beköltöznek e kicsinyekbe, és szeráfi segédkezésben is részesülnek.
„A Gondolatigazítók a kellő időben beköltöznek e kicsinyekbe, míg a szeráfi segédkezés a túlélés próbaidős rendjeinek mindkét csoportja esetében általában hasonló a fejlettebb szülőéhez, illetőleg egyenértékű a szülőével, amennyiben csak az egyik vált túlélővé. A harmadik kört elértek, függetlenül a szüleik helyzetétől, személyes őrzőt kapnak.” 49:6.13
12. Tétel:Gyakorlóotthonokat tartanak fenn a csillagvilági és a világegyetemi végleges rendű világokon az alsóbb lakóvilágokat kihagyó, Igazító nélküli gyermekek számára.
„Hasonló gyakorlóotthonokat tartanak fenn a csillagvilági és a világegyetemi végleges rendű szférákon a felemelkedők első vagy második módosított rendjébe tartozó, Igazító nélküli gyermekek számára.” 49:6.14
13. Tétel:Ha a halandó ember nem képes túlélni a halált, akkor az emberi tapasztalásának szellemi értékei a Gondolatigazítóban élnek tovább — a személyiségértékek a Legfelsőbb Lényben fennmaradnak.
„Ha a halandó ember nem képes túlélni a természetes halált, akkor az emberi tapasztalásának valódi szellemi értékei a Gondolatigazító folytatódó tapasztalásának részeként élnek tovább. Az ilyen nem-túlélő személyiségértékei a ténylegessé váló Legfelsőbb Lény személyiségének egy tényezőjeként maradnak fenn. A személyiségnek e fennmaradó jegyei már mentesek a személyazonosságtól, azonban nem mentesek azoktól az élményelvi értékektől, melyek a húsvér testbeni halandói élet során halmozódtak fel. A személyazonosság továbbélése a morontia besorolású halhatatlan lélek túlélésétől és a növekvő mértékű isteni értéktől függ. A személyazonosság a lélek továbbélésében és azáltal marad fenn.” 16:9.3
14. Tétel: Ezek az irgalmas rendelkezések nem jelentik azt, hogy az emberek egy második lehetőséget kapnak, de azt jelentik, hogy minden halandó igazi lehetőséget kap a tudatos és végleges döntés meghozatalára.
„Ez távolról sem jelenti azt, hogy az emberi lények egy második lehetőséget kapnak azt követően, hogy elutasították az elsőt. De azt jelenti, hogy minden sajátakarattal bíró lénynek igazi lehetőség adatik arra, hogy egyértelmű, tudatos és végleges döntést hozzon. A világegyetemek független Bírái egyetlen olyan lényt sem fosztanak meg személyiségi rendjétől, aki végérvényesen és teljesen meg nem hozta az örök döntést; az emberi léleknek teljes és bőséges lehetőséget kell kapnia, és meg is kapja, igaz szándékának és valódi céljának kimutatására.” 112:5.9