14. Az erőtér-irányítók
Bekezdésszámozás:
Be |
Ki
Nyomtatóbarát változat
Nyomtatóbarát változat
I. Bevezetés
II. A hét Legfelsőbb Erőtér-irányító
III. A Legfőbb Erőtér-központok
IV. Fizikai Főszabályozók
V. Fő-erőszervezők
VI. A paradicsomi erők és energiák
VII. A világegyetem nem-szellemi energiarendszerei
VIII. Az anyag osztályozása
IX. Az energia és az anyag átalakulásai
X. Hullámenergia megnyilvánulások
XI. Ultimatonok és elektronok
XII. Atomi anyag
1. Tétel: Az evolúciós mindenségrendben az energia-anyag uralkodik, kivéve a személyiséget, amelyben az elme közvetítésével a szellem törekszik az uralomra.
„A Paradicsomon a három energia, tehát a fizikai, az elme- és a szellemi energia összhangban van. Az evolúciós mindenségrendben az energia-anyag uralkodik, kivéve a személyiséget, amelyben az elme közvetítésével a szellem törekszik az uralomra.” 12:8.14
2. Tétel:Az anyag nem más, mint az elme által vetett bölcseleti árnyék a szellem-fényesség jelenlétében. Ám ez nem érvényteleníti az anyag valóságát.
„A mindenségrendi evolúcióban az anyag az elme által vetett bölcseleti árnyékká lesz az isteni megvilágosodás szellem-fényességének jelenlétében, ám ez nem érvényteleníti az anyag-energia valóságát. Az elme, az anyag és a szellem mind egyenlő mértékben valóságos, de a személyiség számára az isteniség elérésében nem egyenértékűek. Az isteniség tudata fokozatos szellemi tapasztalás.” 12:8.15
3. Tétel: A halandói elme a hét valóságszintből csak hármat képes felfogni.
„Noha nemigen lehetséges, hogy a halandói elme megértse a viszonylagos mindenségrendi valóság hét szintjét, mégis az emberi értelemnek képesnek kell lennie a véges valóság három működési szintjéből elég sok mindent felfogni:
1. Anyag. Szervezett energia, mely visszahat az egyenes irányú gravitációra, kivéve, ha mozgás módosítja vagy ha elme korlátozza.
2. Elme. Szervezett tudat, mely nem hat vissza teljes mértékben az anyagi gravitációra, és amely akkor szabadul fel igazán, ha szellem módosítja.
3. Szellem. A legfelsőbb személyes valóság. Az igaz szellemre nem hat a fizikai gravitáció, de végső soron szellemből válik a személyiség-rang összes kialakuló energiarendszerének serkentő hatása.” 12:8.9
4. Tétel: A kémiai elemek vegyi tulajdonságai minden hetediknél ismétlődnek, ha az elemeket az atomtömegük szerint sorba rendezzük.
„A teremtő szerveződés e hétszeressége a vegytan területén hasonló fizikai és vegyi tulajdonságok hetes elrendeződésében is megnyilvánul, ha az elemeket tömegszámaik szerint rendezzük. Az urantiai elemek ily módon való sorba rendezése esetén bármely adott tulajdonság vagy sajátosság minden hetedik elemnél megjelenik. Ez a hetesalapú, ismétlődő váltakozás egyre kisebb mértékben és elég változatosan az elemek ismétlődést mutató teljes rendszerében megfigyelhető, a legjellegzetesebben azonban a sor elején álló, kisebb atomi csoportoknál van jelen. Egy tulajdonságot kiválasztva, bármely elemtől indulunk is ki, az adott tulajdonság hat egymást követő elemen keresztül változik, de a nyolcadik elemnél várható az újramegjelenése, azaz a vegyileg hatóképes nyolcadik elem hasonlít az elsőre, a kilencedik a másodikra, és így tovább.” 42:9.3
5. Tétel: E jelenség az ősi energia hétszeres felépítésére utal, valamint jelzi az idő és tér teremtésrészeinek hétszeres változatosságát is.
„A fizikai világ e ténye kristálytisztán mutatja az ősi energia hétszeres felépítését, valamint az idő és tér teremtésrészei hétszeres változatosságának alapvető valóságát. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a természetes színkép hét alapszínből áll.” 42:9.3
II. A HÉT LEGFELSŐBB ERŐTÉR-IRÁNYÍTÓ
1. Tétel:A Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító hétféle társulási csoportot alkot.
„A Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító egyedileg nem képes önmagát szaporítani, de együttesen és a Hét Tökéletes Szellemmel társulva képesek magukhoz hasonló lényeket szaporítani — teremteni — és így is tesznek. Innen származnak a nagy világegyetem Legfőbb Erőtér-központjai is, akik a következő hét csoportban működnek:
1. Legfőbb Központ-felügyelők.
2. Havona Központok.
3. Felsőbb-világegyetemi Központok.
4. Helyi Világegyetemi Központok.
5. Csillagvilági Központok.
6. Csillagrendszeri Központok.
7. Besorolatlan Központok.” 29:2.1
2. Tétel:Az Erőtér-irányítók csaknem az örökkévalóság óta léteznek. Szüleikkel együttműködve több mint tízmilliárd társukat hozták létre.
„A Legfelsőbb Erőtér-irányítók és -központok csaknem az örökkévalóság óta léteznek, és amennyire tudjuk, e rendbe tartozó több lény már nem teremtetik. A Hét Legfelsőbb Irányítót a Hét Tökéletes Szellem személyesítette meg, és ezt követően együttműködtek szüleikkel a több mint tízmilliárd társuk létrehozásában. Az erőtér-irányítók színrelépése előtt a térnek a központi világegyetemen kívüli energiakörei a Paradicsom Fő-erőszervezőinek avatott felügyelete alatt álltak.” 29:0.10
3. Tétel: A Legfelsőbb Erőtér-irányítók a nagy világegyetem fizikai-energia szabályozói.
„A Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító a nagy világegyetem fizikai-energia szabályozója. A Hét Tökéletes Szellem általi teremtésük az első feljegyzett esemény az igazi szellemőstől való félanyagi utódok leszármazási sorában. Az egyénileg teremtő Hét Tökéletes Szellem magas rangú szellemi személyiségeket hoz létre az angyali rendben; együttesen teremtve pedig néha ilyen felsőbb fajtájú félanyagi lényeket hoznak létre. De még e fizikai látszatú lények is láthatatlanok lennének az urantiai halandók rövidlátó szeme számára.” 29:1.1
4. Tétel: A Legfelsőbb Erőtér-irányítók a Paradicsom peremén állomásoznak, ahol a lassan forgó jelenléteik jelzik a Tökéletes Szellemek térerő-gócbeli helyzetét.
„A Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító a Paradicsom peremén állomásozik, ahol a lassan forgó jelenléteik jelzik a Tökéletes Szellemek térerő-gócbeli központjainak helyzetét. Ezen erőtér-irányítók a felsőbb-világegyetemek erőtér-energia szabályozásában egymagukban, viszont a központi teremtésrész igazgatásában már együttesen működnek. A Paradicsomról fejtik ki tevékenységüket, de a nagy világegyetem minden nagyobb egységében fenntartják a hatékony erőtér-központi működésüket.” 29:1.3
5. Tétel: Az erőtér-irányítók energiai folyamatszabályozók. Képesek az energiát rendeződésre vagy egységbe szerveződésre bírni.
„Maguk az erőtér-irányítók energiai folyamatszabályozók; azaz jelenlétükkel az energiát bomlásra, rendeződésre vagy egységbe szerveződésre bírják. És mindebből következik, hogy az energiában eredendően lennie kell valaminek, ami magát az energiát az erőtéri entitások jelenlétében ilyen működésre kényszeríti.” 42:2.22
III. A LEGFŐBB ERŐTÉR-KÖZPONTOK
1. Tétel:Az erőtér-központok és -szabályozók a tíz energiaforma közül csupán hét felett gyakorolnak tökéletes ellenőrzést. Mind az Egyetemes Abszolútnak, mind pedig a Korlátlan Abszolútnak lehet szerepe az energiaszabályozásban.
„Az erőtér-központok és -szabályozók az egyes alapvető világegyetemi áramokban jelenlévő tíz energiaforma közül csupán hét felett gyakorolnak tökéletes ellenőrzést; e formák, melyek részben vagy teljesen mentesülnek az ellenőrzésük alól, szükségképpen a Korlátlan Abszolút által uralt energia-megnyilvánulás kiszámíthatatlan területeit képviselik. Ha ezen Abszolút elsőfajú erőire hatást gyakorolnak is, e szerepköreikről akkor sincs tudomásunk, bár van némi bizonyíték azon vélemény alátámasztására, hogy bizonyos fizikai szabályozók néha maguktól válaszolnak az Egyetemes Abszolút bizonyos indíttatásaira.” 29:3.11
2. Tétel: Az erőtér-központok és a fizikai szabályozók sohasem lazítanak. Mindig szolgálatban vannak.
„Nem lévén az emlékezetükbe idézhető felemelkedői múltjuk, az erőtér-központok és a fizikai szabályozók sohasem játszanak; minden cselekedetük teljesen hivatalos jellegű. Mindig szolgálatban vannak; a fizikai energia-vonalak megszakadásának esetére a világegyetemi rendszerben nincsenek intézkedési tervek; e lények soha a pillanat egy törtrészére sem hagyhatnak fel az idő és tér energia-köreinek közvetlen felügyeletével.” 29:3.5
3. Tétel:Az erőtér-központok az egyenként tíz energiából álló három alapvető árammal dolgoznak. Semmi közük a térerő külső térbeli megnyilvánulásaihoz.
„Az erőtér-központok és a nekik alárendelt szabályozók feladata a szervezett tér összes fizikai energiájával összefügg. Dolgoznak az egyenként tíz energiából álló három alapvető árammal. Ez a szervezett tér energiatartalma; és a szervezett tér a működési területük. A Világegyetemi Erőtér-irányítóknak egyáltalán semmi közük a térerőnek a hét felsőbb-világegyetem jelenlegi határain kívül jelenleg zajló hatalmas folyamataihoz.” 29:3.10
4. Tétel: Az erőtér-központok képesek átvinni az ultimatont az elektronpályákra, befolyásuk azonban jelentősen csökken, amikor az energia atomi rendszereket épít fel.
„Az erőtér-központok és segítőik nagy gondot fordítanak arra, hogy az ultimatont az elektron pályájára és keringésére állítsák. E különleges lények az anyagivá lényegített energia alapegységeinek, az ultimatonoknak a szintjén való szakszerű beavatkozás révén képesek az erőtér-szabályozásra és összehangolásra. Ők az e kezdetleges állapotban keringő energia urai. A fizikai szabályozókkal együttműködve képesek hatásosan szabályozni és irányítani az energiát még a villamos szintre, az úgynevezett elektron-szakaszba való átalakulása után is. Befolyásuk azonban jelentősen csökken, amikor az elektronmód szervezett energia az atomi rendszerek örvényébe kerül. Ezen anyagiasulás után ezek az energiák teljesen az egyenes irányú gravitáció vonzó hatása alá kerülnek.” 42:4.3
5. Tétel:A legfőbb erőtér-központok és irányítók értelmesek, és saját akarattal rendelkeznek. A fizikai és az elme-energiákhoz egyaránt van közük.
„Ezek az erőtér-központok a Legfelsőbb Erőtér-irányítókkal együtt nagyfokú szabad akarattal és cselekvőképességgel rendelkeznek. Mindegyikük felruháztatott Harmadik-Forrás személyiséggel és megkérdőjelezhetetlen, felsőbbrendű akarati képességgel rendelkeznek. A világegyetemi erőtér-rendszer ezen irányítóközpontjai kiváló értelem-adomány birtokosai; ők a nagy világegyetem erőtér-rendszerének értelme, és a Fizikai Főszabályozók, valamint a Morontia Erőtér-felügyelők kiterjedt működésére épülő hatalmas hálózat egésze elmeszabályozó eljárásának a titka.” 29:2.9
6. Tétel: A Legfőbb Erőtér-központoknak hét csoportja létezik.
1. Legfőbb Központ-felügyelők
2. Havona Központok
3. Felsőbb-világegyetemi Központok
4. Helyi Világegyetemi Központok
5. Csillagvilági Központok
6. Csillagrendszeri Központok
7. Besorolatlan Központok. Ld. 29:2.10
1. Tétel: A nagy világegyetemet a Cselekvő Isten erőtér-szabályozó teremtményeinek működése tartja egyensúlyban.
„A világegyetemek mindenségét áthatják a Harmadik Forrás és Középpont erőtér-szabályozó teremtményei: fizikai szabályozók, erőtér-irányítók, erőtér-központok és a Cselekvő Isten egyéb képviselői, akik a fizikai energiák szabályozásával és kiegyensúlyozásával foglalkoznak. E fizikai feladatkört ellátó különleges teremtmények mind különféle erőtér-szabályozói sajátosságokkal rendelkeznek, mint például az ellengravitáció, melyet munkájuk során arra használnak, hogy a nagy világegyetem anyagát és energiáit fizikai egyensúlyban tartsák.” 9:3.6
2. Tétel:A fizikai szabályozók a Független Hírvivők sebességét megközelítő sebességgel szelik át a teret.
„E lények a Legfőbb Erőtér-központok mozgékony alárendeltjei. A fizikai szabályozók olyan egyedi átalakulási képességek birtokában vannak, melyek révén képesek önmaguk figyelemre méltó változatosságú mozgatására, képesek a helyi teret a Független Hírvivők repülési sebességét megközelítő sebességgel átszelni. De a többi térutazóhoz hasonlóan az anyagi szféra elhagyásakor nekik is szükségük van mind a társaik, mind pedig bizonyos egyéb fajtájú lények segítségére a gravitációs hatás és a tehetetlenség legyőzéséhez.” 29:4.1
3. Tétel:A Fizikai Főszabályozók nagy világegyetem szerte szolgálnak; a felsőbb-világegyetem területén a Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító irányítja őket; innen a Társ-főerőszervezőkből álló Egyensúlyi Tanács küldi ki őket.
„A Fizikai Főszabályozók nagy világegyetem szerte szolgálnak. A Paradicsomról a Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító közvetlenül irányítja őket a felsőbb-világegyetemi központokig; innen az Egyensúlyi Tanács, az erőtér főbiztosai irányítják és osztják el őket, mely főbiztosokat a Hét Tökéletes Szellem küldi ki a Társ-főerőszervezők állományából. E főbiztosok képesek arra, hogy a frandalank-vezetők, vagyis azon élő eszközök, melyek a teljes felsőbb-világegyetem erőtér-nyomását és energiatartalmát jelzik, jelzéseit és rögzített adatait értelmezzék.” 29:4.2
4. Tétel: Az elme még olyankor is gondolkodhat, amikor már minden választási lehetőségtől megfosztatott, ld. az alacsonyrendű állatok és az alárendelt fizikai szabályozók esetét.
„A személyiség nem szükségszerű kísérője az elmének. Elme még olyankor is gondolkodhat, amikor már minden választási lehetőségtől megfosztatott, miként így van ez számos alacsonyrendű állat és bizonyos ilyen alárendelt fizikai szabályozók esetében is. A fizikai erőtér eme jobbára önműködő szabályozói közül sok nem személy a szó szoros értelmében. Nem ruháztattak fel sajátakarattal és független döntésképességgel, lévén teljesen alá vannak rendelve a nekik kijelölt feladatra kidolgozott formaterv gépies tökéletességének. Ugyanakkor mindegyikük nagyon is értelmes lény.” 29:4.13
5. Tétel: A Fizikai Főszabályozóknak hét nagyobb osztálya van.
„A Fizikai Főszabályozók a Legfőbb Erőtér-központok közvetlen utódai, és soraikba a következők tartoznak:
1. Erőtér-irányító Segítők.
2. Gépies Szabályozók.
3. Energia-átalakítók.
4. Energia-továbbítók.
5. Elsődleges Társítók.
6. Másodlagos Szétbontók.
7. Frandalankok és Kronoldekek.” 29:4.4
1. Tétel:A térerő- és energiaszabályozásban az élőlények három csoportja érintett.
„Az élőlények alábbi három csoportja közül, amelyek a térerő- és energiaszabályozásban a világmindenségben érintettek, most is csak az utolsót mutathatom be részletesen:
1. Meglényegített Elsőrendű Fő-erőszervezők.
2. Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők.
3. Világegyetemi Erőtér-irányítók.” 29:0.1
2. Tétel: A paradicsomi erőszervezők a Főépítészek felügyelete alatt működnek szerte a világmindenségben.
„Az erőszervezők a Paradicsomon honosak, de szerte a világmindenségben, közelebbről pedig a szervezetlen térben működnek. E rendkívüli lények nem teremtők és nem is teremtmények, és két nagy szolgálati osztályt alkotnak:
1. Meglényegített Elsőrendű Fő-erőszervezők.
2. Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők.
Az elsőfajú térerő alakítóinak e két hatalmas rendje kizárólag a Világmindenség Építészeinek felügyelete alatt dolgozik, és jelenleg kevéssé kiterjedt a működési körük a nagy világegyetem határain belül.” 29:5.1
3. Tétel: A Főerőszervezők olyan hőmérsékleteknek és fizikai körülményeknek képesek ellenállni, melyek elviselhetetlenek bármely más fajta lény számára.
„A Társ-főerőszervezők olyan hőmérsékleteknek képesek ellenállni és olyan fizikai körülmények között működnek, melyek elviselhetetlenek lennének még az Orvonton sokoldalú erőtér-központjai és fizikai szabályozói számára is. A kinyilatkoztatott lények közül rajtuk kívül egyedül a Független Hírvivők és az Ihletett Háromsági Szellemek képesek működni a külső tér e területein.” 29:5.7
VI. A PARADICSOMI ERŐK ÉS ENERGIÁK
1. Tétel: A mindenségrendi erő a Paradicsomból származik, és mint a kitöltött tér erő-töltése járja be a világmindenséget.
„A mindenségrendi erő adományozása, a mindenségrendi gravitáció területe a Paradicsom Szigetének rendeltetése. Minden eredeti erő-energia a Paradicsomból áramlik ki, és a majdani számtalan világegyetemet felépítő anyag most kiterjedt gravitációs jelenlét formájában kering keresztül a világmindenségen, ami a kitöltött tér erő-töltését alkotja.” 12:8.2
2. Tétel:A mindenségrendi erő az örök térösvényeken kering örökkön-örökké.
„Bármilyen átalakuláson megy is át az erő a külső világegyetemekben, miután a Paradicsomból kiindult, halad előre, mindig érzékenyen az örökkévaló Sziget soha meg nem szűnő, mindig jelenlévő, kifogyhatatlan vonzására, engedelmesen és elválaszthatatlanul keringve örökre a világegyetemek örök térösvényein. A fizikai energia nem más, mint az egyetemes törvénynek igazán és állandóan engedelmeskedő valóság.” 12:8.3
3. Tétel: Minden energia a Paradicsomból ered és eredendően az Egyetemes Atyában rejlik.
„Az anyag — az energia — (mert azok csak különböző megnyilvánulásai ugyanannak a mindenségrendi valóságnak) világegyetemi jelenségként eredendően az Egyetemes Atyában rejlik. „Minden őbenne áll fenn.” Úgy tűnhet, hogy az anyag belső tulajdonsága az energia és hogy magában erőtereket tartalmaz, de a mindezen fizikai jelenségekben megmutatkozó energia gravitációs vonalai a Paradicsomból erednek és attól függenek. Az első mérhető energiafajta, az ultimaton középponti forrása a Paradicsom.” 42:1.2
4. Tétel: A világegyetemi energiának hét nagyobb osztálya van:
1. Térpotenciál — ABSZOLUTA
2. Elsőfajú erő — SZEGREGÁTA
3. Kilépő energiák
a. Hatóenergia — ULTIMÁTA
b. Gravitációs energia —
4. Világegyetemi erőtér — GRAVITA
5. Havona-energia — TRIÁTA
6. Tapasztalás-meghaladó energia — TRANOSZTA
7. Monota. Ld. 42:2.3
VII. A VILÁGEGYETEM NEM-SZELLEMI ENERGIARENDSZEREI
1. Tétel: A minta lehet anyagi, szellemi vagy elmei — vagy ezeknek bármely társulása.
„A MINTA kivetülhet anyagi, szellemi vagy elmei dologként, vagy ezeknek az energiáknak bármely társulásaként. A minta átjárhat személyiségeket, azonosságokat, entitásokat vagy nem-élő anyagot. De a minta az minta, és az is marad; csak a másolatok sokszorozódnak.” 0:6.10
2. Tétel: Amint az elme elkezd szellemiesülni, egyre kevésbé marad fogékony a gravitációra. A fizikai-gravitáció mennyiségileg meghatározott — a szellemi-gravitáció pedig minőségileg.
„Amint valamely személyiség elméje a világegyetemben elkezd szellemiesülni — Istenszerűvé válni — egyre kevésbé marad fogékony a gravitációra. A fizikai-gravitációs válasszal mért valóság a szellemtartalom minősége által meghatározott valóság ellentétele. A fizikai-gravitációs esemény a nem-szellemi energia mennyiségi meghatározója; a szellemi-gravitációs esemény az isteniség élő energiájának minőségi mértéke.” 12:8.5
1. Tétel: A világegyetemi anyagot tíz osztályba soroljuk.
„A különféle napok, bolygók és égitestek körében tíz nagy anyagcsoport létezik:
1. Ultimatonikus anyag — az anyagi létezés első fizikai egységei, azok az energiarészecskék, melyekből az elektronok felépülnek.
2. Elektronszint alatti anyag — a napok folyékonygázainak robbanékony és taszító hatású állapota.
3. Elektron-anyag — az anyagi szerveződés villamos állapota — elektronok, protonok és különféle egyéb részecskék, melyek elektron-csoportokat képeznek.
4. Atomszint alatti anyag — a forró napok belsejében nagy mennyiségben előforduló anyag.
5. Szétesett atomok — a kihűlő napokban és a világűrben fordulnak elő.
6. Ionizált anyag — villamosság, hőhatás vagy röntgensugárzás és oldószerek által a külső (vegyileg hatóképes) elektronhéjuktól megfosztott atomok halmaza.
7. Atomi anyag — az elemi szerveződés vegyi állapota, a molekuláris vagy látható anyag alkotóelemei.
8. Az anyag molekuláris állapota — mint az Urantián szokványos körülmények között viszonylag állandósult állapotban előforduló anyag.
9. Radioaktív anyag — a nehezebb elemek bomlási hajlama és tevékenysége nem túl magas hőmérséklet és csökkenő gravitációs nyomás mellett.
10. Összeomlott anyag — a kihűlt, illetőleg halott napok belsejében található, viszonylag állandósult állapotú anyag. Ez az anyagforma nem igazán nyugalmi állapot; bizonyos ultimaton-, sőt elektron-működés is észlelhető, de ezek az egységek nagyon közel vannak egymáshoz, és a keringési idejük is nagyon rövid.” 42:3.2
IX. AZ ENERGIA ÉS AZ ANYAG ÁTALAKULÁSAI
1. Tétel: Az energia a szellemi, az elme- és az anyagi területekre alkalmazható kifejezés. Az erő fogalmát is ilyen tág értelmezésben használjuk. Az erőtér megjelölés az anyagi szintre utal.
„Az ENERGIA a szellemi, az elme- és az anyagi területekre alkalmazott általános kifejezés. Az erő fogalmát is ilyen tág értelmezésben használjuk. Az erőtérrelrendszerint a nagy világegyetemben jelenlévő, anyagi vagy másként, egyenes irányú gravitációra visszaható anyag villamos szintjét jelöljük. E kifejezés a főhatalomra való utaláskor is használatos. Nem tudunk igazodni az általatok általánosan elfogadott erő, energia és erőtér fogalmakhoz. A szűkös nyelvi lehetőségek miatt kénytelenek vagyunk e fogalmakhoz többletjelentést társítani.” 0:6.2
2. Tétel:Amikor a tömeg túlságosan összeáll és az energiaegyensúly megbomlása fenyeget, a fizikai szabályozók beavatkoznak. Végül a nagyobb fizikai rendszerek egyensúlyi állapotba kerülnek.
„Amikor a tömeg túlságosan összeáll és az energiaegyensúly megbomlása fenyeget, vagyis az, hogy kimerülnek a fizikai erőtér-körök, akkor a fizikai szabályozók beavatkoznak, hacsak a gravitáció azon saját folyamatait, melyek az energiának túlzottan nagy mértékű anyaggá való alakításával járnak, le nem győzi a tér halott óriásainak összeütközése, amelynek során a felhalmozódott gravitáció pillanatszerűen eloszlik. Az ilyen ütközések során hatalmas anyagtömegek hirtelenül az energia legritkább formájába alakulnak át, és az általános egyensúly iránti küzdelem újrakezdődik. Végül a nagyobb fizikai rendszerek biztonságos egyensúlyi állapotba, fizikailag nyugalmi helyzetbe kerülnek, és ráállnak valamilyen felsőbb-világegyetemi egyensúlyi és megalkotott körökön való mozgási pályára. Ezen eseményt követően több ütközés vagy egyéb pusztító végromlás már nem alakul ki az ilyen megalkotott rendszerekben.” 15:8.6
3. Tétel: A többletenergia erőtér-zavarokat és hőingadozásokat vált ki. Az energiahiány felerősíti az anyagot összeállásra bíró folyamatokat.
„A többletenergia időszakában erőtér-zavarok és hőingadozások lépnek fel, melyeket villamos jelenségek kísérnek. Az energiahiányos időszakban felerősödnek az anyagot összeállásra, sűrűsödésre bíró folyamatok, és arra késztetik, hogy az aprólékosan kiegyensúlyozott körökben uralkodó szabályozó hatások alól kikerüljön, s ennek eredményeként árapály vagy ütközés gyorsan helyreállítja a keringő energia és az egyre inkább állandósult anyag közötti egyensúlyt. A sugárzó csillagok és a tér sötét szigetei e valószínű viselkedésének előrejelzése és pontosabb megértése a mennyei csillagvizsgálók egyik feladata.” 15:8.7
4. Tétel: A világegyetem-energia irányítása mindig összhangban van a paradicsomi Istenség sajátakaratával és parancsaival.
„A világegyetem-energia irányítása mindig összhangban van az Egyetemes Atya sajátakaratával és végtelen bölcsességű parancsaival. A megnyilvánult erőtér és a körforgásban lévő energia e személyes irányítását az Örökkévaló Fiú párhuzamos cselekedetei és döntései mellett a Fiú és az Atya egyesített céljait megvalósító Együttes Cselekvő is módosítja.” 42:0.2
5. Tétel:Az energia létrehozása és az élet adományozása Istenség-előjog. Az erő-szervezők energiává alakítják a térerőt, majd pedig az erőtér-irányítók anyaggá alakítják az energiát.
„Az energia létrehozása és az élet adományozása az Egyetemes Atyának és az ő társ-Teremtő személyiségeinek előjoga. Az energia és az élet, a paradicsomi erő egyetemes és egyesített folyama az Istenségekből szakadatlanul áramlik ki az egész térbe. Ez az isteni energia átjárja a teremtésösszességet. Az erő-szervezők indítják be azokat a változtatásokat és hajtják végre azokat a módosításokat a térerőben, melyek következménye az energia; az energiát az erőtér-irányítók alakítják át anyaggá; így születnek meg az anyagi világok.” 42:1.5
6. Tétel:Az erő-energia sohasem hibásodik meg, elpusztíthatatlan. Átalakulás és átváltozás tárgyává lehetnek, de sohasem szűnnek meg létezni.
„Az önmagától létező Istenségtől eredő erő önmagában örökké létezik. Az erő-energia sohasem hibásodik meg, elpusztíthatatlan; a Végtelen e megnyilvánulásai korlátlan átalakulás, végtelen változás és örökkévaló átváltozás tárgyává lehetnek; de semmilyen elképzelhető formában vagy mértékben sem szűnhetnek meg vagy szűnnek meg létezni. De az energia, noha a Végtelenből ered, nem végtelenül nyilvánul meg; az éppen megalkotott világmindenségnek külső határai vannak.” 42:1.7
7. Tétel:A forró napok az anyagot energiává alakítják, a sötét, hideg világok pedig anyaggá alakítják át az energiát.
„A napok tűző sugarai az anyagot különböző állapotú energiákká képesek alakítani, de a sötét világok és a teljes külső tér az elektron- és ultimaton-működést egészen addig a pontig lassíthatja, hogy ezek az energiák átalakulnak a teremtésrészek anyagává. A hasonló elektron-csoportosulások, valamint a radioaktív anyag számos alapszerveződése a nyílt tér szélsőségesen alacsony hőmérsékletében képződik, később pedig az anyagivá lényegülő energia nagyobb egységeivel összekapcsolódva magasabb szervezettségi szintre jut.” 42:4.9
8. Tétel:Az anyagbeli tömegnövekedés egyenlő az energiatartalom növekedése osztva a fénysebesség négyzetével. A nyugalomban lévő anyag által végezhető munka egyenlő az alkotórészeknek a paradicsomi indulástól számított összegyűjtéséhez szükséges energia, levonva belőle az átmenet során legyőzött ellenállást és a részek által egymásra kifejtett vonzást.
„Az anyagbeli tömegnövekedés egyenlő az energiatartalom növekedése osztva a fénysebesség négyzetével. Erőtani értelmezésben a nyugalomban lévő anyag által végezhető munka egyenlő az alkotórészeknek a paradicsomi indulástól számított összegyűjtéséhez szükséges energia, levonva az átmenet során legyőzött erők ellenállását és az anyagi részek által egymásra kifejtett vonzást.” 42:4.11
X. HULLÁMENERGIA MEGNYILVÁNULÁSOK
1. Tétel:Az elektronhelyzetek megváltozásakor elnyelődő vagy kilépő energiamennyiség mindig „kvantumnyi” vagy annak valamely többszöröse. A „hullámok” kiterjedése 860-szorosa az érintett egység átmérőjének.
„Az elektron- vagy más helyzetek megváltozásakor elnyelődő vagy kilépő energiamennyiség mindig »kvantumnyi« vagy annak valamely többszöröse, de az ilyen energia-egységek rezgés- vagy hullámszerű viselkedését kizárólag az adott anyagi szerkezet méretei határozzák meg. Az ilyen hullámjellegű energialüktetések kiterjedése 860-szorosa az ultimatonok, elektronok, atomok vagy más, hasonlóan viselkedő egységek átmérőjének. A kvantumviselkedés hullám-erőtani vizsgálatában meglévő állandó értelemzavart az energiahullámok összeadódása okozza: két hullámhegy alkothat egy kétszeres magasságú hullámhegyet, míg egy hullámhegy és egy hullámvölgy is összekerülhet, s így kiolthatja egymást.” 42:4.14
2. Tétel: A hullámenergiának tíz fajtája van:
1. Ultimatonikuson inneni sugarak
2. Ultimatonikus sugarak
3. A rövidhullámú térsugárzás
4. Az elektronszakasz
5. Gammasugarak
6. A röntgensugarak csoportja
7. Ibolyán túli sugárzás
8. Fehér fény
9. Vörösön inneni sugárzások
10. Hertz-hullámok. Ld. (474.6) 42:5.2
1. Tétel: A hideg- és más hatások alkotó munkával alakítják át az ultimatonokat elektronokká szerte a térben. A hő az elektron-tevékenység mértékét jellemzi.
„A hideg- és más hatások alkotó munkával alakítják át az ultimatonokat elektronokká szerte a térben. A hő az elektron-tevékenység mértékét jellemzi, míg a hideg pusztán a hő — az összehasonlítható energiatartalék — hiányát, a tér általános erő-töltésének állapotát jelzi, feltéve, hogy sem kilépő energia, sem szervezett anyag nincs jelen és nem válaszol a gravitációra.” 42:4.5
2. Tétel: Az ultimaton, mely háromféleképpen mozoghat, ismeretlen az Urantián.
„Az Urantián ismeretlen ultimatonok sok fizikai működési szakaszon keresztül lassulva jutnak el az elektron-szerveződéshez szükséges keringési energiák megszerzéséig. Az ultimatonok háromféleképpen mozoghatnak: kölcsönös ellenállás a mindenségrendi erőnek, ellengravitációs potenciállal bíró egyedi keringések, és az egymással kölcsönhatásban álló száz ultimaton elhelyezkedése az elektronon belül.” 42:6.4
1. Tétel: Bármilyen haladást érnek el a tudósok az energia és anyag szabályozása területén, nem fognak atomot teremteni vagy az anyagba olyasmit bevinni, amit életnek hívunk.
„A még nagyobb mértékű fejlődést és a további felfedezéseket követően, miután az Urantia a maival össze nem mérhető nagyságú tudásra tett szert, bár esetleg szabályozni tudjátok majd az anyag villamos egységeinek energiaforgásait a fizikai megnyilvánulásaik megváltoztatásáig is — tehát minden ilyen lehetséges haladás ellenére a tudósok sohasem lesznek képesek arra, hogy anyagi atomot teremtsenek vagy energiavillanást hozzanak létre vagy az anyagba valaha is olyasmit vigyenek be, amit életnek hívunk.” 42:1.4
2. Tétel:A hőmérséklet az energia-evolúcióban csak a gravitációhoz képest másodrendű. Az alacsony hőmérsékletek kedveznek az elektron-szerveződésnek. A magas hőmérsékletek elősegítik a bomlást.
„A hőmérséklet — a meleg és a hideg — az energia és az anyag evolúciós területein csak a gravitációhoz képest másodrendű jelentőségű. Az ultimatonok alázatosan engedelmeskednek a szélsőséges hőmérsékleteknek. Az alacsony hőmérsékletek bizonyos elektron-szerveződési és atomi rendeződési formáknak kedveznek, míg a magas hőmérsékletek az atomok bomlásának és az anyag szétesésének különféle formáit segítik elő.” 42:4.7
3. Tétel: Egy átlagos elektronban száz ultimaton található. Egy vagy több ultimaton elvesztése megszünteti a jellemző elektronazonosságot.
„Az elektronban a kölcsönös vonzás tartja össze a száz ultimatont; és egy átlagos elektronban soha sincs száznál se több, se kevesebb ultimaton. Egy vagy több ultimaton elvesztése megszünteti a jellemző elektronazonosságot, s így létrehozza az elektron tíz módosult formájának egyikét.” 42:6.5
4. Tétel: Az ultimatonok nem körökben keringenek az elektronokon belül. A tengelykörüli forgási sebességükkel összhangban kijjebb kerülhetnek vagy csoportosulhatnak.
„Az ultimatonok nem pályákat írnak le, illetőleg nem körökben keringenek az elektronokon belül, de a tengelykörüli forgási sebességükkel összhangban kijjebb kerülhetnek vagy csoportosulhatnak, és így meghatározzák a különbözeti elektron-méreteket. Ugyanez az ultimatonikus tengelykörüli forgási sebesség határozza meg a különféle elektron-egységek ellen- vagy együtthatásait is. Az elektron-anyag teljes elkülönülései és csoportosulásai, a negatív és pozitív energia-anyagi testek villamos elkülönülésével együtt, az összetevők ultimatonikus kölcsönhatása által megteremtett, e különböző rendeltetések következményei.” 42:6.6
5. Tétel:Ha az anyagi tömeget addig lehetne nagyítani, hogy az elektroné elérné a 2,84 grammot, akkor a mérete az arányosságot tartva a Földével lenne egyenlő. Ha a protonnak a térfogatát tűfejnyire nagyíthatnánk, akkor a tű fejének átmérőjét akkorára kellene növelni, mint a Föld napkörüli pályájának átmérője.
„Ha az anyagi tömeget addig lehetne nagyítani, hogy az elektroné elérné az uncia tizedét [2,84 gramm], akkor a mérete az arányosságot tartva a földével lenne egyenlő. Ha a protonnak — mely az elektronnál ezernyolcszázszor nehezebb — a térfogatát tűfejnyire nagyíthatnánk, akkor, a helyes arányokat megtartva, a tű fejének átmérőjét akkorára kellene növelni, mint a föld napkörüli pályájának átmérője.” 42:6.8
6. Tétel: Az atomban az elektron az arányokat tekintve olyan távolságra kering a központi proton körül, mint amennyire a bolygók a naprendszer napja körül.
„Az atomban az elektronok az arányokat tekintve olyan távolságra keringenek a központi proton körül, mint amennyire a bolygók a naprendszer napja körül. A tényleges mérethez viszonyítva az atommag és a belső elektronhéj között ugyanaz a viszonylagos távolság van meg, mint a belső bolygó, a Merkúr, és a napotok között.” 42:7.2
7. Tétel: Az Orvontonban természetes körülmények között száz elektron tesz ki egy atomot. További elektronok bevitele esetén a proton szétesik.
„Az Orvontonban természetes körülmények között még sohasem képződött száznál több pályaelektront tartalmazó atomi rendszer. Amikor egy százegyedik atomot vittünk be mesterségesen a pályamezőbe, akkor az eredmény mindig a központi proton azonnali szétesése volt, melyet erőteljes elektron kisugárzás és más energiák felszabadulása kísért.” 42:7.7
8. Tétel: Csak a nagyobb atomok külső tíz elektronja kering a központi mag körül elkülönült egységekként. A maghoz legközelebb eső harminc elektront igen nehéz különálló testekként észlelni.
„Bár az atomok egy és száz között tartalmazhatnak pályaelektronokat, csak a nagyobb atomok külső tíz elektronja kering a központi mag körül meghatározott és elkülönült egységekként, érintetlenül és zártan befutva a pontos és meghatározott pályákat. A maghoz legközelebb eső harminc elektront igen nehéz különálló és rendezett testekként észlelni vagy kimutatni. Az elektronok számától függetlenül a maghoz való közelség vonatkozásában minden atomban ilyen arányban érvényesül ez a viselkedés. Minél közelebb van a mag, annál kevésbé egyedi az elektronok jellege. Az elektron hullámszerű energia-jellege úgy jön létre, hogy az elektron az összes alacsonyabb atompályát betölti; ez leginkább az atommaghoz legközelebbi elektronokra igaz.” 42:7.8
9. Tétel: A nagy atom harminc legbelső elektronja rendelkezik ugyan egyediséggel, energiarendszereik azonban hajlamosak összekapcsolódni. A következő harminc elektron egyedi jellege határozottabb. A következő harminc elektronnak még erősebb az atomi rendszert szabályozó képessége.
„A harminc legbelső pályaelektron rendelkezik ugyan egyediséggel, energiarendszereik azonban hajlamosak összekapcsolódni, összekötik egymással az elektronokat és ez közelítőleg érvényes a pályákra is. A következő harminc elektron alkotja a második családot, vagy energiasávot, és azok egyedi jellege is határozottabb, az anyagi részecskék sokkal jobban szabályozzák a kísérő energiarendszereiket. A következő harminc elektron, a harmadik energiasáv még egyedibb és az elektronok még elkülönültebb és meghatározottabb pályákon keringenek.” 42:7.9
10. Tétel: Csak a nehezebb atomok utolsó tíz elektronja bír önállósággal.
„Az utolsó tíz elektron, melyek csak a tíz legnehezebb elemben vannak jelen, igen nagy önállósággal bírnak, és ezért képesek többé-kevésbé szabadon kilépni a mag ellenőrzése alól. E negyedik és legkülső elektroncsoport tagjai a legkisebb hőmérséklet- vagy nyomásváltozásra megszöknek a központi mag hatóteréből, amint azt az urán és rokonelemeinek természetes bomlása is mutatja.” 42:7.9
11. Tétel: Bár az atom összetartásában a gravitáció az egyik tényező, azért jelen van egy nagy és ismeretlen energia is — az alapvető atomi felépítés titka.
„Jóllehet a parányi atomi energiarendszer fenntartásában a gravitáció az egyik tényező, e fizikai egységekben és közöttük jelen van egy nagy és ismeretlen energia is, az alapvető atomi felépítés és az általános viselkedés titka, egy, az Urantián még felfedezendő erő. Ez az egyetemes hatás az ezen apró energia-szerveződés tartalmazta térrészt teljes egészében áthatja.” 42:8.1
12. Tétel: Az atom elektronközi tere nem üres — ezt az elektronközi teret olyan hullámszerű megnyilvánulások gerjesztik, melyek az elektronok sebességével és az ultimatonok forgásával tartják az ütemet.
„Az atom elektronközi tere nem üres. Az atomban ezt az elektronközi teret olyan hullámszerű megnyilvánulások gerjesztik, melyek az elektronok sebességével és az ultimatonok forgásával tökéletesen tartják az ütemet. Az általatok ismert pozitív-negatív vonzás nem felel meg teljesen ennek az erőnek; a viselkedése ezért néha kiszámíthatatlan. Ez a meg nem nevezett hatás a Korlátlan Abszolút térerő jellegű visszahatásának tűnik.” 42:8.2
13. Tétel:Az atommag egységét a mezotron felsőbbrendű térerő-tömege tartja fenn. Arra készteti a villamos töltéseket, hogy megállás nélkül cserélődjenek a protonok és neutronok között.
„Az atomok szerkezete olyan, hogy sem a villamos, sem a gravitációs erők nem tudnák egybetartani a magot. A mag egységét a mezotron ellentett jellegű összetartó képessége tartja fenn, amely képes a töltött és nem töltött részecskéket együtt tartani a felsőbbrendű térerő-tömeg terének és annak köszönhetően, hogy a protonokat és a neutronokat állandó helycserére kényszeríti. A mezotron arra készteti a nukleonok villamos töltését, hogy megállás nélkül cserélődjenek a protonok és neutronok között. A nukleon a másodperc egy végtelenül rövid részében töltött proton, a következőben pedig nem töltött neutron. És ez az állandó energiaállapot-változás olyan elképzelhetetlenül gyorsan zajlik, hogy a villamos töltésnek semmi esélye sincs bomlasztó hatás kifejtésére. A mezotron tehát »energiaszállító« részecskeként viselkedik, mely nagymértékben hozzájárul a magegyensúly fenntartásához.” 42:8.4