Ember

Nyomtatóbarát változat

EMBER

I. Andon És Fonta

1. Andon és Fonta volt az első két emberi lény.  63:1.1

2. A halandó ember nem evolúciós baleset.  49:1.6

3. Andon és Fonta fedezte fel a tűzgyújtást.  63:2.4

4. Nyelvet fejlesztettek ki.  63:4.6

5. Jelenleg az első lakóvilágon tartózkodnak, ahol ők fogadják az urantiai zarándokokat.  63:7.3

6. Az evolúciós világok hét halandói fajtának adnak otthont:

1. Légköri fajták.
2. Elemi fajták.
3. Gravitációs fajták.
4. Hőmérsékleti fajták.
5. Villamos fajták.
6. Az energia-felvételi fajták.
7. Meg nem nevezett fajták.  49:2.1

II. A SZINES EMBERFAJTÁK

1. A szangik családtól ered a hat színes emberfajta.  64:5.1

2. Három elsőrendű és három másodrendű fajta voltak.  49:4.2

3. Az elsőrendű fajták közé tartozott a vörös, a sárga és a kék; a másodrendűbe a narancsszín, a zöld és az indigó fajta. 49:4.2

III. ÁDÁM ÉS ÉVA

1. Ádám és Éva, az emberfajták biológiai nemesítői földművelők és kertészek voltak.   50:4.3

[Szerk. megj.: A szöveg eredetiben ez: „...a Herceg tanintézeteinek tanítványai és tanítói földművelők és kertészek voltak.” Ld. még itt is:  51:0.1]

2. A második kert volt a civilizáció központja harmincezer éven át.  78:0.1

3. Kr.e. 19.000-re az ádámfiak száma elérte a 4.500.000-t.  78:2.5

4. Az árja emberfajták az ádámfiaktól származtak le – a sumérok hasonlóképpen.  78:4.4

[Szerk. megj.: Ld. még itt is:  78:4.1]

5. Az anditák az ibolyaszín, a nodfi és a szangik népek keverékét alkották.  78:4.1

6. Az anditák hét nagyobb bevándorlási hullámban árasztották el Európát.  80:4.1

7. Az anditák Turkesztánból történő utolsó kirajzását az árják indiai beáramlása alkotta.  79:4.1

IV. AZ EMBERFAJTÁK

1. A korai öt emberfajta ma három csoportba sorolható:

1. Kaukázusi
2. Mongoloid
3. Negroid  81:4.10

2. Három fehér emberfajta is kialakult:

1. Az északi.
2. A déli.
3. Az alpesi.  80:9.5

3. A kék emberfajta erőteljes civilizáló hatást kifejtő nép lett.  80:0.1

4. A mai fehér fajták főként a kék embertől és a későbbi ádámi törzsből származnak. 80:0.2

5. A korai európaiak a kék emberek életerejének és művészetének, valamint az ádámfiak termékeny képzelőerejének keverékét – a cro-magnoni fajtát – alkották.  80:3.3

6. A sárga emberfajta valósított meg először társadalmi összetartást.  79:6.8

7. A vörös ember Ázsiából vándorolt Észak-Amerikába 85.000 évvel ezelőtt.  79:5.6

8. Az anditák katonai központja háromezer éven át Dániában volt.  80:5.2

V. CIVILIZÁCIÓ

1. Az emberi intézmények három osztályba sorolhatók:

1. Önfenntartás
2. Önmaga átörökítése
3. Maga kedvére való létezés  69:1.2

2. Kr.e. 12.000-ben (vanfi-nodfi törzsiekkel keveredett) anditák telepedtek le Krétán.  80:7.2

3. Szátó, Ádámszon egyenesági leszármazottja 375 ádámszonfit vezetett el Görögországba.  80:7.3

4. A kibontakozó polgárosodás tizenöt tényezőből nőtt ki:

1. Természeti körülmények
2. A tőke javak
3. Tudományos ismeretek
4. Emberi erőforrások
5. Az anyagi erőforrások hatékonysága
6. A nyelv hatékonysága
7. A gépi eszközök hatékonysága
8. A fáklyavivők jelleme
9. A faji eszményképek
10. A szakértők szervezése
11. Eszközök ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét
12. Az együttműködésre való hajlam
13. Hatékony és bölcs vezetés
14. Társadalmi változások
15. Az átmeneti összeomlás megakadályozása  81:6.2

5. A fényben és életben megállapodott világon a gazdálkodási felfogás:

1. A tíz százalékos adóból három százalékot költenek az oktatásra – az igazságra.
2. Három százalékot szánnak a kikapcsolódásnak – a szépségnek.
3. Három százalékot különítenek a társadalmi szolgálatnak és a vallásnak – a jónak.
4. Egy százalékot jelölnek ki biztosítási tartaléknak az öregséggel járó gondok, a betegségek és a balesetek ellen.  55:3.2

VI. AZ ISTENI NEVELŐ

1. Az örök továbbélés választását illetően az emberi akarat teljesen önálló. 5:6.8

2. Az ember képes meghaladni a természetet a benne lakozó Nevelő segítségével.  111:6.1

3. Szellemi képességeit tekintve minden ember egyedi és egyenlő. 5:1.5

4. Az ember rendelkezik egy örök szellemi maggal.  12:9.6

5. Az örökkévaló jövőben a Nevelő minden személyes kapcsolatot felidéz az emberben. ( 112:5.22

6. Az Igazító által segített elme rendelkezik a mindenségrendi valóság felismerésének képességével, vagyis – az Isten tényével, törvényével és szeretetével – tudománnyal, kötelességgel és vallással.  16:9.4

VII. SZEMÉLYISÉG

1. Az elme csak akkor lehet teljesen kiegyensúlyozott, ha magát a mindenségrendi észbeliség két végletén nyilvánítja ki – a teljesen gépiessé tetten vagy a teljesen szellemivé lényegítetten.  111:1.7

2. Sok mindent tudunk a személyiségről, de nem tudjuk meghatározni a fogalmát.  112:0.2

3. A személyiség nem elme, nem test és nem is szellem.  0:5.11

4. A személyiség változhatatlan, és az egyéniség minden tényezőjét egyesíti magában. 0:5.11

5. A személyiség az Isten ajándéka.  112:1.1

6. A továbbélést nem választók személyiségét a Legfelsőbb Lény fogadja be.  112:5.2

7. A személyiség adományozása megelőzi a Gondolatigazítók adományozását.  16:8.3

8. A személyiség mindenségrendi létpolgársági rangot kölcsönöz. 16:8.15

VIII. A FÉNY ÉS ÉLET HÉT SZAKASZA

1. A fény és élet korszakát a Háromsági Tanító Fiak nyitják meg. 55:0.1

2. A Bolygóherceg lesz a Bolygó Fejedelme.  55:1.1

3. A fény és élet korában a halandók legfontosabb elfoglaltsága az igazság, a szépség és a jóság – a bölcselet, a mindenségtan és az isteniség – jobb megértésére való törekvés. ( 56:10.2

4. A halandóknak egy bölcselete, egy nyelve és egy vallása van.  55:3.22

5. Ezekben az időkben számos átlépésre kerül sor.  55:1.5

6. A közelgő átlépés gyakran előre tudható. 55:2.3

IX. TOVÁBBÉLÉS

1. A halandói választás határozza meg a továbbélést.  5:5.13

2. Az elme halandó, viszont a továbbélő lélek halhatatlan.  49:4.9

3. A halálkor a szeráfi őrangyal vigyáz az öntudatlan lélekre. 112:5.13

4. A feltámadás az Igazító, a lélek és a személyiség újbóli összeállása – a morontia elmével és testtel . 112:5.18

5. Minden személynek egyetlen lehetősége van a továbbélést választani.  112:5.9

6. Az emberi természet semelyik fogyatékossága nem akadályozhatja meg az Istent választó lélek továbbélését.  5:5.13

7. Az evolúciós halandók a Paradicsomra emelkednek, hogy felkészüljenek a Végleges Testületbe való felvételre.  31:10.20

8. Külön feltámadásokat rendelnek el időről-időre, mindig ezerévente egyszer.  49:6.2

9. Azok a gyermekek, akik még azelőtt meghaltak, hogy Gondolatigazítót kaptak volna, az egyik szülőjük lakóvilágra érkezésével egyidejűleg személyesülnek újra.  49:6.12

10. Ha a halandó ember nem képes túlélni a természetes halált, akkor az emberi tapasztalásának igaz szellemértékei a Gondolatigazító folytatódó tapasztalásának részeként élnek tovább – az ilyen nem-túlélő személyiségértékei a Legfelsőbb Lényben maradnak fenn.  16:9.3