18. Oktatás

Nyomtatóbarát változat

18. OKTATÁS

1. Tétel: A civilizációk egyensúlya bizonytalan, mert nem mindenségrendiek. A civilizációkat a tudomány, az erkölcs és a vallás alkotótényezőinek kell táplálnia.

„A polgárosodott társadalmak egyensúlya bizonytalan, mert nem mindenségrendiek; nem eredendőek a fajok egyedeiben. Az embert alkotó tényezők — a tudomány, az erkölcs és a vallás — együttes hozzájárulásának kell azt táplálnia. Polgárosodott társadalmak jönnek, mennek, de a tudomány, az erkölcs és a vallás túléli az összeomlást.” 16:9.5

2. Tétel: A nebadoni oktatási rendszer lényege az, hogy megtanítsák nektek a tőletek megkövetelt dolgok megtételének megfelelő módját.

„Alapvetően a nebadoni oktatási rendszer gondoskodik a feladattal való megbízásotokról és ezt követően lehetőséget biztosít arra, hogy oktatásban részesüljetek az adott feladat legjobb teljesítéséhez szükséges eszményi és isteni módszerről. Egy meghatározott feladatot kaptok, és ugyanakkor olyan tanárokat rendelnek mellétek, akik képesítéssel rendelkeznek arra, hogy a feladatotok végrehajtásához a legjobb módszert megtanítsák nektek. Az oktatás isteni terve gondoskodik a munka és a felkészítés bensőséges társításáról. Arra tanítunk benneteket, hogy mi a legjobb módja azon dolgok teljesítésének, mely dolgokat elvárunk tőletek.” 37:6.1

3. Tétel: A Bolygóherceg tanodáiban, valamint Ádám és Éva Kertjében sok mindent oktattak.

„A Bolygóherceg tanodái elsődlegesen bölcselettel, vallással és erkölccsel, valamint a felsőbbrendű értelmi és művészi teljesítményekkel foglalkoznak. Ádám és Éva kertbeli tanodáit rendszerint a gyakorlati mesterségeknek, az alapvető értelmi felkészítésnek, a társadalmi műveltségnek, a gazdasági fejlődésnek, a kereskedelmi kapcsolatoknak, a testedzésnek és a polgári kormányzásnak szentelik. Végül e világközpontok összeolvadnak, de e tényleges csatlakozásra néha mindaddig nem kerül sor, amíg az első Ítélkező Fiú ideje el nem érkezik.” 51:6.4

4. Tétel: Az igaz állam alapja a kultúra, eszményképek uralják, és a szolgálat jelenti a mozgatóerejét.

„A tartós állam alapja a műveltség, azt eszményképek uralják és a szolgálat jelenti számára a mozgatóerőt. A nevelés céljává a szaktudás megszerzését, a bölcsességre való törekvést, az önnön való megismerését és a szellemi értékek elérését kell tenni.” 71:7.1

5. Tétel: Az oktatásnak öt főbb célja van.

„Az eszményi államban a nevelés élethosszig tart, és a bölcselet egyszer majd az állampolgárok fő törekvésévé válik. Az ilyen állam polgárai úgy törekednek a bölcsességre, mint az emberi kapcsolatoknak, a valóság jelentéstartalmának, az értékek nemességének, az élet céljainak és a mindenségrendi végzet dicsőségeinek felismerésében való kiteljesedésre.” 71:7.2

6. Tétel: A képzés az élet lényegéhez tartozik.

„Az oktatás az élet lényegéhez tartozik; élethosszig kell tartania, hogy az emberiség fokozatosan megtapasztalja a halandói bölcsesség egyre magasabb szintjeit, melyek:

1. A dolgok ismerete.

2. A jelentéstartalmak megértése.

3. Az értékek elismerése.

4. A munka nemessége — kötelesség.

5. A célirányos késztetés — erkölcsiség.

6. A szolgálat szeretete — jellem.

7. Mindenségrendi látásmód — szellemi tisztánlátás.” 71:7.5

7. Tétel: A világegyetem kívülrőlvaló tanulmányozásához az ember létrehozza a fizikai tudományokat; a világegyetemhez belülről közelítve megteremti a metafizikát és a teológiát — a vallást.

„A világegyetemének kívülrőlvaló tanulmányozásához és vizsgálatához közelítve az ember létrehozza a különféle fizikai tudományokat; az önmaga és a világegyetem kutatásához belülről közelítve pedig megteremti az istentant és a létező dolgok bölcseletét. A bölcselet későbbi művészetét az ember azon erőfeszítés során alakítja ki, amikor megpróbálja összehangolni azt a sok ellentmondást, melyek bizonyosan egyből felbukkannak a dolgok és lények világegyeteméhez való közeledés eme két homlokegyenest ellenkező útjának eredményei és tanításai közepette.” 103:6.2

8. Tétel:A belső és a külső világ különböző értékhalmazokkal rendelkezik. A civilizáció veszélyben forog, mert oly sok fiatal választ anyagi jellegű foglalkozást.

„A belső és a külső világ különböző értékhalmazokkal rendelkezik. Minden olyan polgárosodott társadalom veszélyeztetett, ahol a fiatalok háromnegyede anyagi jellegű foglalkozást űz és a külső világ érzékélményei hajszolásának szenteli magát. A polgárosodott társadalom komoly veszélybe kerül, amikor az ifjúság elhanyagolja az erkölcstan, a társadalomtan, a fajegészségtan, a bölcselet, a képzőművészetek, a vallás és a mindenségtan iránti érdeklődését.” 111:4.4

9. Tétel:Eszmék foganhatnak a külső világból származó hatásoktól; az eszményképek viszont a benső világ alkotóterében születnek.

„Eszmék foganhatnak a külső világból származó hatásoktól, de az eszményképek csak a benső világ alkotóterében születnek. Ma a világ nemzeteit olyan emberek vezetik, akikben túltengenek az eszmék, de eszményképekből ínséges hiányt szenvednek. Ez a magyarázata a szegénységnek, a válásnak, a háborúnak és a fajgyűlöletnek.” 111:4.10

10. Tétel: Még a világias oktatásnak is hozzá kellene járulnia az élettervezéshez, a jellemfejlesztéshez, a nemes személyiség és az erkölcsi fegyelem kialakulásához.

„Még a világias oktatás is tudna segíteni ebben a nagy szellemi megújhodásban, ha több figyelmet fordítana arra, hogy megtanítsa az ifjúságot, hogy miként fogjon az élettervezéshez és a jellemfejlesztéshez. Minden oktatás célja az kellene legyen, hogy támogassa és előmozdítsa a legfelsőbb életcélt, egy fenséges és kiegyensúlyozott személyiség kialakítását. Nagy szükség van erkölcsi fegyelem tanítására az oly sok maga kedvére való létezés helyett. Az ilyen alaphoz a vallás hozzáteheti a halandói élet kiteljesítésére és gazdagabbá tételére való szellemi ösztönzést, sőt az örökkévaló élet bizonyosságát és felsőbbségének elérését.” 195:10.17